Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-02 / 207. szám
1989. szeptember 2. 5 Nyílt Kía A csökkenő bizalmat mutatta a TESZÖV elmúlt évi küldöttközgyűlése, amelyen nemcsak hogy kevesen vettek részt, hanem időközben sokan el is mentek. Ezt tovább fokozta a Szatmár-Bereg térség termelőszövetkezeteinek bejelentése, mely szerint önálló agrárszövetség létrehozását tervezik. A közelmúltban lezajlott személycsere egyelőre várakozó álláspontra késztette a termelőszövetkezeteket. Viszont ezt ismét felbolygatta az esetleges pártalapítás lehetősége. Mindezek tisztázására fogadta el meghívásunkat Pál Elemér, a kótaji Egyesült Erő Tsz elnöke, a TESZÖV megbízott elnöke, Csonka Zoltán, a TESZÖV titkárhelyettese és Bodzás Árpád, a kisvárdai Rákóczi Tsz elnöke, aki egyben a megyei agrárreformkör képviseletében vett részt a vitában. Szerkesztőségünket Máthé Csaba képviselte. PÁL ELEMES CSONKA ZOLTÁN | Kelet a Iragyararszag HÉTVÉGI MELLÉKLETE BODZÁS ÁRPÁD MÁTHÉ CSABA Iz agrárpárt és szövetségek Vajúdás Akarja is, meg nem is a szatmár-beregi tájkörzet az önálló agrárszövetség létrehozását. A korábban nagy hévvel kinyilatkoztatott elszakadás a TESZÖV - nél lezajlott személycsere és az új koncepció vitára bocsátása után csillapodott. Ennek ellenére az önálló érdekképviseleti szövetség előkészítésére alakult 9 tagú intézőbizottságban sincs egységes vélemény. Bár programtenvezetiik folyamatosan készül, megoszlanak a vélemények, hogy érdemes-e belevágni a szervezkedésbe, vagy az új koncepciót elfogadva tényleges érdekképviseletért fizetni. Az idő is sürget, hiszen a megyei küldöttértekezletet október 30-ig rendezik meg, míg az országos kongresszus időpontja december 13—14-e. Egy esetleges elszakadást ilyen rövid idő alatt nehéz lenne véghez vinni. Az elmúlt héten abban egyezett meg az intézőbizottság a TESZÖV elnökségéve és az apparátus vezetőivel, hogy szeptember végéig a tagság véleményét kérik. Abban is közös nevezőre jutottak, hogy az alapszabály záradékaként leegyszerűsítették és deklarálták a TESZÖV-bői való kiválást. M. Cs.: A pártalapítás lehetősége felkavarta a közvéleményt, amely úgy értékelte a bejelentést, hogy megyénkben már megalakult az agrárpárt, sőt a Tv-híradóban elhangzott riport után egyesek azt a következtetést vonták le, hogy Kótajban már beindult a párt szervezése. Hol tart jelenleg az agrárpártalapítás? P. E.: Kezdjük az elején. Öt táj értekezletet tartottunk a közelmúltban, amelyeken felvetődött, hogy a jelenlegi érdekvédelem minimális jogosítványokat ad a téeszek- nek. A TESZÖV csak érdek- közvetítő a pártbizottság és a téeszek között. Az érdekvédelem egyenlő volt azzal, hogy különböző szerződéskötéseknél a vállalatoktól kedvezményeket tudott kicsikarni. Ettől több kell, fogalmazták meg a tájértekezleten és különösen Nyíregyházán vetették fel; ha Magyarország igazi jogállam lesz, az országos döntések a Parlamentben dőlnek el. Ehhez viszont megfelelő agrárképviselet kell. Mivel a jelenlegi pártok ezt nem vállalják, a jelölés jogát nem adják ki a kezükből. így vetődött fel a párt- alapítás, amely a legfelsőbb szinten képviseli a mezőgazdaság érdekeit. Országos szintű pártra gondolunk, de emellett a helyi szövetségesekre szükség lenne. Ezek után megkértük a TESZÖV munkatársaif, hogy kérjenek véleményt a megye valamennyi termelőszövetkezetétől. Ne az legyen, csak néhány téesz elnöke akarja mindezt. Cs. Z.: Számunkra az a legfontosabb, hogy az esélyt megteremtsük ahhoz, hogy megfelelő képviseletet kapjon a mezőgazdaság. Az MSZMP agrárpolitikai tézisei nem egyértelműek, félreért- hetők, ezt a szövetkezeti konferencia, az agrárreformkö- rök is elmondták, mégsem változtattak rajta. Ha egyik párt sem vállalja fel a falu, a parasztok, a téeszek sorsát, akkor nekünk kell lépni. Hiába akarunk gazdasági érdekképviseletet, ha ezt csak a politikán keresztül érj ük el, ehhez elengedhetetlen a pártalapítás. Ezzel bekerülnénk a hatalomba is, jelentős'társadalmi erőkkel a hátunk mögött. B. A.: Szerintem •um az a döntő kérdés, hogy az érdek- képviseletre koncentráljunk, hanem az, hogy alkalmassá tegyük a változásokra. Az irányvonalak egyelőre nem tisztázottak. A TÖT, amely legmarkánsabban próbálja létrehozni a mezőgazdasági termelők érdekképviseletét, csúcsszerv szeretne lenni, amely összefogja az ország valamennyi téeszét és élelmiszerüzemét. Az érdek- képviselet tagolása nélkül ez a program demagóg. Ha már bekapcsolódtunk az országban tapasztalható mozgásba, akkor olyan szervezethez kell csatlakozni, amely friss, nem hibázott sokat, elképzelései a legérthetőbbek. Ez az agrárreformkör. M. Cs.: Három hete Du- napatajon gyűltek össze az agrárreformkör képviselői. Kevesen fogadták el a meghívót, a tervezett pártalapítás sem sikerült. B. Á.: A tömegekhez még nem jutott el az agrárreformkör gondolata. Politikai kalandorság lett volna néhány téeszvezető elgondolása alapján pártot alapítani, de erről nem mondtunk le. A megyében jelenleg tekintélyes agrárszakemberek legyintenek az agrárreformkör hallatán, talán mert félnek a többlet-adminisztrációtól, talán mert irigykednek az újszerű gondolat hallatán. Az agrárreformkör pártja a falura épülne, számít a mezőgazdasági értelmiségre, a kettős foglalkoztatásúakra, és azokra, akik kötődnek a mezőgazdasági termeléshez. M. Cs.: Hogyan fognak eligazodni a pártok között azok a tsz-vezetők, akik jelenleg az MSZMP tagjai? Cs. Z.\ Ha az MSZMP akar minket, akkor a segélykiáltásunkat meghallja és felvállalja problémáinkat. Ha ezt nem akarja, akkor választanunk kell és inkább az új pártra szavazunk. Ha ez a lépésünk a tagság akaratával megegyezik, akkor az MSZMP termelőszövetkezeti párttagság többsége az agrárpártot választja. P. E.: A megyében élő termelőszövetkezeti MSZMP- tagok eddig is a főleg a téesz és a falu gondjával foglalkoztak és nem az országos politikával. Mivel az agrárpárt a falu érdekeit képviselné, emiatt nagy számban választanák az új pártot. B. Á.: Nem minden mező- gazdasági vezető MSZMP- tag és az egyáltalán nem biztos, hogy a kezdeményezés a pártalapításra tőlük fog származni. A döntő szerep a mezőgazdasági értelmiség második vonalának juthat, akik jelenleg nem az első számú vezetők. M. Cs.: A TESZÖV egymaga felvállalná-e a megyén belül a pártalapítást, ha az ország többi megyéjének szövetsége úgy döntene, hogy nem csatlakozik a javaslathoz? P. E.: Széles tömegbázis esetén igen. Bár ez a gondolat korábban felvetődött Heves és Szolnok megyében is. Meggyőződésem, hogy nem maradunk egyedül. Ha ez az agrárpárt az egész ágazat érdekeit képviselné szektorsemlegesen, akkor eredményre juthat. M. Cs.: A szövetség megújítási koncepcióját vitára bocsátja. A leendő alapszabály milyen változásokat ígér? Cs. Z.: A korábban csak formálisan élő, alulról építkező új érdekképviseleti szerv kialakításán fáradozunk, amely megfelel a tagszövetkezetek elvárásainak. Az elnökség tagjait tájkörzetenként választanánk, akik a helyi gondjaikat továbbítanák. Űj az is, hogy a központi szövetséget a befolyt bevételből tartanánk el. Szükség van mindkettőre, a helyi és a központi gondok megoldásához. A koncepció tartalmazza, hogy a térségeknek döntési jogaik is legyenek. A korábban a szövetkezetek által igényelt és létrehozott önköltséges szolgáltatásokat (építési, beruházási, műszaki ellenőrzési, jogi, erdészeti) a téeszek zúgolódása ellenére megszüntették. Ezt szeretnénk visszaállítani. A szövetségi feladatok csoportosításánál a gazdasági az alap, ezután sorrendiség nélkül következik a társadalmi, a szövetkezetpolitikai és a tagi érdekek képviselete. Nem zárkózunk el az elől sem, hogy Szatmár-Bereg önálló érdekképviseletet alakítson ki, de egységesebben többet tudunk elérni. B. Á. Elsősorban a mező- gazdaság pozícióját kell javítani. Ha ez nem javul, nem lehet egyik szervezet támogatására sem számítani. Pedig a mezőgazdaság helyzete elsőrendű az állam, az MSZMP és az agrárreformkör egyesület szempontjából is. Ha az MSZMP reformszárnya nem győz, az eddigi politikájával ezt nem tudja megoldani. A kormánynak is változtatni kell, mert a jelenleg érvényben lévő elvonások lassan megnyomorítják a té- eszeket, ezek vissza fognak hatni. Ezek után akár bekerülnek a leendő agrárpárt képviselői a parlamentbe, akár nem, csak a bizalmatlanság fog erősödni. Az ehhez szükséges érdekképviseleti pozíciókat nekünk kell kiharcolni, kevés az, ha megelégszünk egy testület létrehozásával. Ha ez december 31-ig nem valósul meg, jövőre a téeszek részéről „robbanásveszély” fenyeget. P. E.: A sajtónak egyébként óriási szerepe van abban, hogy a mezőgazdaságról milyen kép alakul ki. Egyetlen számadat, amely nem is olyan régen jelent meg a Magyar Közlönyben. Míg a mezőgazdaság támogatására 250 millió forintot fordítottak, addig veszteséges vállalatok szanálására, felszámolására több milliárdot Az arányok ilyenfajta eltolódása nem segít az agrárpolitikán. M. Cs.: Mennyire támogatják a „kis TESZÖV-ök” kialakulását? B. Á.: Ha egy térség úgy gondolja, hogy helyben, saját érdekeit jobban tudja képviselni és erre létrehoz egy szervezetet, én ezt helyeslem. Kisvárdán is kezdeményezném ugyanezt, ha érdekeink a többi tájegységtől markánsan elkülönülnének. Ebben nem látok megosztottságot és a tagoltság szerintem nem gyengíti az érdekképviseletet. Hozzáteszem, hogy minél kisebb létszámmal javaslom önálló érdekképviselet létrehozását, mert a szabolcsi té- eszeknek még 100 ezer forint is számít. Ha úgy lehet megoldani a TESZÖV-nél, hogy olcsóbban vállalja fel valamennyi térség érdekképviseletét, akkor azt elfogadom. Kisvárdán és környékén nem foglalkozunk „kis TESZÖV” létrehozásával, mi a jelenlegit akarjuk korszerűsíteni. Szerintem a szövetség munkatársai között nagyon sok a jó szakember, de az elmúlt időszakban kialakult feszültség, szakmai féltékenység miatt ez nem derült ki. Most remény van arra, hogy a személyi változtatással hatékonyabban dolgoznak. P. E.: Azok az érvek, melyek miatt a szatmár-beregi agrárszövetséget létrehoznák, szerintem ezt nem indokolják. Azt vetették fel, hogy az a térség nem kapta meg azt a támogatást, amely a megyei keretből megillette volna őket, vagy például nem volt megfelelő képviseletük. Inkább arra gondolok: a rétegpolitika (például nő- és ifjúságpolitika) miatt nem vehették fel, hogy megfelelő vagy nem az érdekképviseletük. Ilyen gazdasági helyzetben legjobb volna egységesnek lenni. De ha a térség 37 termelőszövetkezete úgy ítéli meg, ha drágábban is, de önálló szervezetet hoznak létre, nem ellenzem. Ezek a téeszek a TESZÖV gazdálkodásának 28 százalékát fizetik be. Akkor nem lesz sokkal drágább, ha jobban fog működni, így megéri a szövetkezeteknek. Az, ami engem az egész szervezésben sértett, nem mint a szövetség megbízott elnökét, hanem mint té- eszelnököt, hogy évek óta azért próbálunk viaskodni, hogy a téeszekben önállóan döntsenek mindenről. Közben egy kívülálló szerv vezetője kezdeményezte, indította el az egész akciót. (Kanyó László, a mátészalkai pártbizottság első titkára. A szerk.) M. Cs.: Ha visszavonnák a tagsági dijukat, jelentős kiesés lenne az apparátus költségvetésében ? P E.: Egyedül a kölcsönös támogatási alapban levő pénzeket tudnák kivonni. Ennél nagyobb probléma, hogy az elszámolásnál ezeknek a szövetkezeteknek 34 milliós a betétjük és 84 milliós a kintlévőségük. A többi szabolcsi téesz által összeadott 50 millió sorsáról kellene dönteni. M. Cs.: Ha az agrárreformkör megerősödik, egy olyan fonák helyzet is kialakulhat, hogy a vezetők a TESZÖV, míg a tagok az agrárreformkör tagjai lesznek? B. Á.: Az agrárreformkö- rök egyesületébe egyéni tagsággal lehet belépni és így egyéni érdekképviseletet lát el. Előfordulhat, hogy kereszteződnek az érdekek. Erre már van is példa: egyes té- eszvezetők, akik elvben reformerek, gyakorlatban pedig konzervatívak, amikor arról van szó, hogy a jelenlegi té- eszmodell vezetői pozíciók is megrendülnek. Az összeütközésnél a tagoknak segítséget nyújt az agrárreformkör. M. Cs.: Abban is, havisz- szaigénylik a földjeiket? B. A.: Az agrárreformkör azt képviseli, hogy legalább egy állami bocsánatkérés hangozzék el azoknak, akiktől a földet erőszakkal vették el. Esetleg egy jelképes örök- váltság sem ártana. Azt viszont nem képviseljük, hogy az egykori földtulajdonosok örökösei, akik régen elkerültek a faluról, visszakapják őseik földjét. Azok, akik jelenleg művelik a földet, azok kerüljenek tulajdonosi viszonyba. A tulajdonosi viszonyokról még óriási tisztázó viták várhatók. P. E.: Szövetkezetünknél nagyon kevés olyan ember van, akinek a föld kellene. Az már más kérdés, hogy akkor igent mondanának, ha a megfelelő technikai, nagyüzemi háttérrel rendelkeznének, de ehhez jelentős tőke szükséges. Az lenne az egyik megoldás, ha a tag tulajdonosi hányaddal rendelkezne és ezután osztalékot kapna. Csakhogy korábban a szövetkezeti önkormányzat nem érvényesült, mert a nyereség kifizetését nem helyben határozták meg. M. Cs.: Mennyire bízik a TESZÖV megújulásában? P. E.: Ha megfelelő jogosítványokat kap, akkor nem lesz kidobott pénz a szövetségre fordított összeg. A parasztságnak, a vidéknek ki kell harcolni a megfelelő érdeket. M. Cs.: Mikor választják meg a TESZÖV új titkárát? P. E.: A hattagú jelölőbizottság megkezdte munkáját, várhatóan októberben szavazzák meg az új titkárt. (Eddig két név merült fel. A szerk.) M. Cs.: Köszönöm a válaszaikat.
