Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-18 / 220. szám

1989. szeptember 18. &e«et-Magyan>n«á* 3 Itt a 11-277! Válaszol Mán László újságíró Csütörtökig bizony nagy gondban voltam, hiszen egyetlen kérdés sem érkezett hozzám. Aztán jött két men­tőkérdés, és amilyen az én formám, az egyikre pénteken nem tudtam válaszf kapni. A tanácson az illetékes dolgozót többszöri próbálkozás után sem sikerült elérni, így olva­sónknak majd levélben fo­gok válaszolni. Hogy most mégis több témával fogok foglalkozni, annak az a ma­gyarázata: kollegáimnál ma­radtak még nem közölt vála­szok. Egyik olvasóok idős, agy- érelmeszesedéses nagymamá­ját gondozza, és szeretne el­menni üdülni. Erre az időre azonban nincs hova elhelyez­ni a nénit, érdeklődik van-e megyénkben olyan Intézmény amely átmenetileg vállalja idős betegek gondozását? Igaz csak egyetlen, de van, mégpedig Tiborszálláson. Ám ahhoz, hogy elhelyezhessék ott a nénit, előbb beszélni kellene a tiborszállásiakkal, hogy konkrétan megismer­hesse a feltételeket. Nyíregyházáról a kővetke­ző panasszal fordultak hoz­zánk: olvasónknak 15 éven át volt CSEB-biztosítása, ám egy éve megszűnt, mivel gmk-tag lett. Akkor nem kér­te, hogy csekken továbbra is fizethesse a dijat, most pedig már nincs erre lehetősége. Miért? Az Állami Biztosítónál a következőkről világosítottak fel: amint az a biztosítás ne­vében is benne van, ez cso­portos élet- és balesetbiztosí­tás, és kétoldalú előnyökkel jár. A biztosítónak azért jó, mert a vállalatok üzletkötő­ként összegyűjtik a biztosí­tottakat, ezért a biztosító az egyéni biztosításoknál enged­ményesebb tételekkel dolgo­zik, Aki elmegy egy vállalat­tól és mondjuk maszekként, vagy gmk-lagként dolgozik tovább, annak megmaradhat a CSÉB-tagsága, ám ezentúl nem a vállalat fizeti a bizto­sítóhoz a díjat, hanem magá­nak kell csekken. Ha ezt az átjelentkezést elmulasztja, később már nem köthet CSÉB-et, éppen a fentiek miatt. Olvasónknak lehet még egy megoldás, ameny- nyiben a gmk — akár egy ál­lami vállalat — vállalja, hogy a dolgozóktól összegyűjti és fizeti a biztosítónak a díjat. Ekkor ő is megkaphatja a fenti kedvezményt. Az Ifjúsági Centrum átadá- sa után mi lesz a sorsa az Ifitanyának, hiszen ezentúl minden rendezvényt a kor­szerűbb, új helyen rendeznék majd — érdeklődött egyik szintén nyíregyházi olvasónk? Egyelőre a gyermekétkez­tetés az Ifitanya legfontosabb feladata, naponta négyszáz gyerek ebédeltetéséről gon­doskodnak. A szeszmentes presszó ezután is várja a ven­dégeket 15—22 óra között, hogy a továbbiakban mit fog­nak csinálni, azon még ők is törik a fejüket. A nyíregyházi Molnár Bé­lának átutalási betétszámlája van az OTP-nél. Legutóbb telefonon akart érdeklődni a számláján lévő összeg iránt, bemondta személyi számát is, ám ennek ellenére sem mond­ták meg az összeget. Egy ren­deletre hivatkoztak, amely tiltja ezt. Tulajdonképpen örülhet ol­vasónk, hiszen ez a rendelet biztosítja, hogy idegenek ne tudhassanak meg semmit az ő betétjéről. Az átutalási be­tét ugyanis úgynevezett fenntartásos betét, ami azt jelenti: csak a számlatulajdo­nos kezelheti, vagy érdeklőd­het utána. Ezt pedig telefo­non nem lehet ellenőrizni. Annyira azonban rugalmasok az OTP-nél: ha bemondja, hogy szerinte még körülbelül ötezer forint van a számlá­ján, ezt vagy megerősítik, vagy megcáfolják, de nem fillér pontossággal. Fogyiban a hizlalók A közelmúltban bejelentett újabb búsáremelések ismét felborzolták a kedélyeket. Miközben a fogyasztó azt szá­molgatja, mennyivel kerül majd többe a fontos élelmezé­si cikk, talán nem is gondol arra: a sertéshizlaló nagyüze­mek és háztájik ennek ellenére is olyan nehéz helyzetben vannak az alacsony jövedelmezőség miatt, hogy még a te­vékenység abbahagyása is foglalkoztatja őket. Nagyecseden. a Rákóczi Termelőszövetkezetben év­tizedes. hagyományai vannak a szakosított telepen való hizlalásnak és még régebbi a háznál való disznótartásnak. Mészáros Gábor tsz-elnököt arról kérdeztük, hogy miként tudják kivédeni a szabályo­zók negatív hatásait? Elmarad az állami támaiatás — Gazdaságunkban két év­tizede létesült egy bábolnai rendszerű hizlalda, ennek a rekonstrukcióját nemrég kezdtük el. Súlyos milliókat kell belefektetnünk, hogy a tevékenységet bővíthessiik, a technológiát korszerűsítsük, így aztán meglehetősen le­hangolt bennünket, amikor kiderült, hogy a nyolc száza­lék állami támogatás abban a formájában megszűnik. Az állam talán megszokta, hogy ilyen bejelentések idején mi, termelők egy darabig mor­golódunk, aztán beletörődünk a megváltoztathatatlanba. Van azonban egy bizonyos határ, ami után elviselhetet­lenné válnak a terhek. Radnai József termelési el­nökhelyettessel keressük fel a megújuló telepet. Itt, a láp és, a Nyírség határán, a mocsárt homokdombok vált­ják fel. Egyik se nagyon al­kalmas a trágya eltüntetésé­re. Az első, amit vendéglá­tóm megmutat, az a környe­zetkímélő technológia. Ablaka* istállók — Lényegesen többe kerül így, — fejtegeti Radnai Jó­Kubik, a melegvíz-pazarló tv- ubik maga elé tette a távhöszolgáltató vál­lalat számláját, és tanulmányozni kezdte. Ed­dig sohasem törődött az­zal, mennyi meleg vizet fo­gyaszt télen, nyáron, hiszen alig tartózkodott otthon. Most azonban belébújt a rossz szellem. Ez is telje­sen érthetetlen volt számá­ra, mert felfrissülve ült le az íróasztalhoz. Lezuhányo- zott, elolvasta a leveleket, átfutotta a főcímeket az újságban. A gyerekek a má­sik szobában nézték a té­vét. az asszony szöszmö- tölt a konyhában. Na, lássuk csak! Júliusról és augusztusról szól a számla. Júliusban harminc navon át használta a me­leg vizet, augusztusban — karbantartás miatt — csak huszonegy napig. Naponta kilenc köbméter meleg vi­zet fogyasztott. Mennyi is ez? Kilencezer liter! Űris­ten! Hol van a gyerek ár­mérték-összefoglalója? Ab­ban is ott van feketén-fe- héren. hoyg 1 köbméter = 1000 liter. Kilencszer ennyi az kilencezer! Ma,- amikor takarékoskodni kellene a vízzel, az energiával, képe­sek ennyit elpocsékolni! Nagy elhatározásra ju­tott. Holnaptól szigorú ta­karékossági akciót hirdet. Mit akciót?! Új alapokra helyezi a család melegvíz­fogyasztását. Pontos tervet készített. Főzés: tea 1 liter (4X0,25 l), ebédhez 2 liter (leveshez), vacsorára tejet isznak. Mosogatáshoz napi 10 liter. Ivóvíz 0,7 l (a szi­fonba). A gyerekek szíve­sen isszák a limonádét. Er­re naponta egy liter vizet írt be, de aztán rájött, hogy az hideg vízből készül. Ek­kor szinte megdöbbent: csaknem elállt a lélegzete a felfedezéstől. A teához és a leveshez is lehet hideg vi­zet használni! Egy kicsit tovább tart az elkészítésük, de meleg vizet takaríthat meg! Marad a tisztálkodás. Négyen vannak. Reggel és este zuhanyoznak mind­nyájan. Fejenként 50 liter, naponta 400. Csak hát mi szükség a reggeli zuhanyo­zásra, amikor este tisztán kerülnek bele az ágyba?! Reggel elég a mosakodás. Ez csak 10 liter fejenként, az összesen 40 liter. Már csak a mosás van hátra. Az automata mosógép szeren­csére melegíti a vizet. irrézzük csak! A család Ifi napi melegvíz-fo­gyasztását sikerült csökkentenie 250 literre. Egy hónapban ez 7200 li­ter, azaz 7,2 köbméter! Most már csak az a kérdés, hogy miért fizeti 270 köbmé­ter meleg vízért a díjat? Tényleg, miért? Nagy István Attila zsef, de ma már elképzelhe­tetlen e nélkül egy modern telep. Máson inkább tudunk spórolni. A zárt épületekre ablak kerül, így a szellőzés olcsóbb lesz. Épül fehérje- újrafeldolgozó, ez pedig már az időközben létesült hús­üzem hulladékát hasznosítja. Több lesz a férőhely, na­gyobb a kibocsátás. Csak a jövedelmezőség Gyönyörű az állomány. A kocák között nem ritka a ti- zennyolcas alom. Pityuhoz pedig távoli utcákból is hoz­zák a kocákat. A tsz segít a takarmányozásban, az érté­kesítésben, meg mindenben, ha bajuk van. Hiába minden, ha egy bizonyos pont után ráfizetésbe fordul. A nagy­üzem tovább bírja, a kister­melőket azonban senki sem kényszerítheti a disznótartás folytatására. Címképünkön: telep. Esik Sándor a felújítandó Pityu, a 18 malac apja szívesen fogadja a cső kukoricát. Egyben jön a pénz Maródi Sándorék a Zöldfa- Belső utcán laknak. A házi­gazda a határban, a felesége az óvodában dolgozik. A kedvünkért hazajön, hogy megmutassa sertésállományu­kat. A pedánsan rendben tartott ólban néhány koca göcög megelégedett „hang­súllyal”. Rengeteg apró ma­lac, és apjuk, akiről kide­rül, hogy Pityu a neve. — Higgye meg, semmi hasznunk nincs már rajta szinte — panaszkodik Maró­diné. — Talán annyi, hogy a pénzt egyben kapjuk. Meg- hát... megesznek mindent. Egy zsák gazt nem lehet be­tenni a takarékba, bennük megvan. Bizakodás Ifjú legénykéket vettem fel az autóba a minap Kölesén. Vámosoroszib a tartottak volna, de lerob­bant az öreg Zaporozsec, vagy inkább a benzin fo­gyott ki belőle — nem tudni. A hétvégi diszkó­ból tartottak hazafelé. S csak ennyi, három fa­luval odébb elmenni — volt az óhatatlan kérdés. A válasz egyértelműen adódott: ezen a vidéken ismerik egymást az embe­rek, a szomszéd falu fia­taljait is várják arra a néhány rendezvényre, ami szórakozást kínál. Mindez azért késztetett töprengésre, mert a pa­nellakásoktól hemzsegő nagyvárosokban a szom­szédos ház, vagy a követ­kező utca is oly távolinak tetszik lakóival együtt, mintha nem is azonos örömökkel és gondokkal lakna ott az emberek nagy része. Apró falvak, fogyó né­pesség — persze, hogy számontartják egymást — jött a másik felvillanás. Am a fiúk bizakodása mintha cáfolni igyekezett volna. Amelyik gimnázi­umba jár, annak a to­vábbtanulás, műszaki fő­iskola jár az agyában. A szakmunkástanuló karos­széria-lakatos szerint ne­ki jó mestersége lesz, szükség lesz a környéken a munkájára. S ehhez so­vány és halvány volt az ellenvélemény az utóbbi évek fehérgyarmati ta­pasztalataiból, amikor két-három helyre jelent­kezők tucatjai közül vá­lasztottak, s a rossz em­lékű protekció gyanúját sem lehetett kiszűrni. A fiúk azt gondolják, hogy rájuk itt és most- van szükség, hogy megél­nek falujukban, a közel­ben. Akkor bizakodhatom jómagam is, hogy megtart ez a táj jó néhányat az ottlévőkböl. Lányt Bolond Rendelet a piacokról A bivalytól a Samaráig A Búza és Hatzel téri pia­cok mellett az Örökösföldön is nyílik — a Család Áruház és a garázssor közötti terü­leten — egy élelmiszer- és virágpiac. A piaccsarnokban minden nap lehet árulni, eze­ken a helyeken viszont szer­dán és szombaton van piac. Mindez a vásárokról és a pi­acokról szóló tanácsrendelet módosításából, illetve kiegé­szítéséből derül ki. A Nyír­egyháza Megyei Város Taná­csa által hozott, a lakosságot is jelentősen érintő rendel­kezések között szerepel, hogy a város területén kijelölt al­kalmi elárusítóhelyeken — a termelői értékesítés felügye­letét a Piac- és Városgazdál­kodási Iroda veszi át. (Mivel eddig nem volt gazdája, a közterületeken, ABC-k előtt történő árusításnak.) Országos állat- és kirako­dóvásárt március, június, szeptember és december el­ső szombatján tartanak. A forgalomba hozható élő álla­tok: sertés, szarvasmarha, juh, kecske, szamár, öszvér, bivaly, valamint a kialakult szokás szerint az itt árusít­ható egyéb termékek, például kötéláruk. A lóvásár ugyan­ezen hónapok első szerdáján kerül sorra. A heti állatvá­sár minden szombaton, míg a lóvásár minden szerdán lesz. Természetesen ezek színhelye is a Tokaji úti vá­sártér. A kirakodóvásár és a hasz- náltcikk-piac a Hatzel térről — mint ismert — október elejétől átköltözik a Tokaji úti vásártérre. Változik a nyitvatartási rend is. Eddig csak szerdán és szombaton volt piac, most pedig vasár­nap kivételével a hét min­den napján lehet vásárolni. Az élelmiszer nagybani piac minden kedden és pénteken, míg az autópiac vasárnapon­ként várja látogatóit, az ed­digi, megszokott Búza téri parkírozó helyett szintén a vásártéren. Döntés született arról is, hogy az iroda vezetője az árusításra jogosultak köré­ben korlátozhatja a helyfog­lalást. Vagyis a vezető a he­ti piacnapokon indokolt eset­ben megtilthatja az „idegen” kereskedőknek a kipakolást. Most emelték a helypénze­ket 25 százalékkal. Ezt az ÁFA-val magyarázzák. (dankó) csökken. Erről már Király András főállattenyésztő be­szél: — Szaporulatban és haté­konysági mutatókban mindig a megye három legjobb tele­pe között volt a mienk. A rekonstrukció után még na­gyobb lesz az esély, hogy tartsuk ezt a színvonalat. Ilyen felvásárlási árak mel­lett azonban hiába minden. Nem reálisak az árak, nagy az elvonás. Támogatásról beszélnek mégis, pedig az egyenleg a mezőgazdaság ja­vára billen. A világon há­rom államban nem támogat­ják a mezőgazdaságot és az egyik mi vagyunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom