Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-18 / 220. szám

MSZMP-küldöttek Sóstón Erősítik a refornelkötelezetlséget Kongresszusi párttanácskozás A reformerőkbe rendeződött pártegységre voksoltak azok a nyíregyházi és városkörnyéki MSZMP-tagok, akik szom­baton a sóstói ifjúsági parkban a városi párttanácskozáson vettek részt. A kongresszusi küldöttek azért találkoztak az alapszervezetek választott képviselőivel és a titkárokkal, hogy az októberi esemény előtt öszegyűjtsék a véleménye­ket, javaslatokat. Ifjúsági centrum Nyíregyházán Szombaton délután Nagy Ferenc, a nyíregyházi Váci Mihály Megyei Városi Mű­velődési Központ igazgatója köszöntötte azokat a fiata­lokat és vendégeket, akik az újonnan kialakított Ifjú­sági centrum megnyitójára érkeztek. Majd felkérte Csabai Lásziónét, a nyír­egyházi megyei, jogú városi tanács elnökét, hogy szalag átvágásával átadja a fiata­lok kulturális központját. Jelentős anyagi ráfordí­tással alakították át az MVMK földszintjét, és tet­ték otthonossá. A szombati nap programjában nonstop vetélkedő szerepelt, talál­kozhattak HOBO-val és Farkas Tibor előadóművé­szekkel, volt magyar tánc és természetesen diszkó. A továbbiakban hétfő kivéte­lével mindennap várja az érdeklődőket a művelődési ház ifjúsági centruma. (Elek Emil felvétele) Nemzeti egységet akarnak I Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló ülése Újságírók közgyűlése A megyei lap önálló műhely A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének közgyű­lésén számos felszólaló érin­tette a megyei lapok ügyét. Általános nézet volt: tartha­tatlan állapot, hogy az or­szág vidéki lakossága — azaz a népesség négyötöde — ki­zárólag az MSZMP orgánu­maiból tájékozódjék mind a szűkebb régiójában, mind az országban történtekről. A közgyűlés előtt megvi­tatta tizennégy megye képvi­selője — az észak-dunántúli régió (Győr-Sopron, Komá­rom, Fejér. Veszprém és Vas megye tartozik ide), továbbá Tolna, Szabolcs-Szatmár, Bor- sod-Abaúj-Zemplén. Heves, Nógrád, Csongrád, Baranya, Zala és Somogy megye — el­fogadta a következő nyilat­kozatot : A megyei lap legyen ön­álló gazdasági és szellemi műhely. Se az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, se megyei bizottságai ne dönthessenek a megyei lap kollektívájának megkérdezése nélkül sorsuk­ról. Egyetlen párt se sajátít­hassa ki a. hagyományosan kialakult megyei, területi és városi médiákat, azokat a nemzeti hírközlő szervezetek részeként kezeljék. A MUOSZ közgyűlése a nyilatkozatot támogatja. A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének közgyűlé­sén nyilatkozatot fogadtak el erről. A tanácskozáson elha­tározták. hogy kérik a kor­mányt: a magyar sajtó napja ezentúl március 15-e legyen. A közgyűlés vasárnapi munkájának napirendjén az alapszabály és az etikai kó­dex megvitatása szerepelt. A legélénkebb vita arról folyt, miként lehetne a vidéki régi­ók érdekképviseletét biztosí­tani a vezérkarban. Vasárnap késő este meg­választották a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének új tisztségviselőit. A szövet­ség elnöke Róbert László, a főtitkára pedig Bencsik Gá­bor lett. Zsúfolásig megtelt szomba­ton a sonkádi kultúnház, a Kisgazdapárt megyei gyűlé­sének alkalmából. Szabolcs- Szatmár-Beregnek minden olyan helységéből eljöttek, amelyben már működik a pártnak szervezete. A meg­nyitó után Vörös Vince or­szágos pártelnök emelkedett szólásra. Történelmi sorsfor­duló előtt állunk, — mondta. Ha a választáson nem áll mellénk kellő számú szavazó, ismét hosszú időre .elveszí­tünk minden lehetőséget. A szónok a parasztság, a Pa- rasztszövet$ég rehabilitálását sürgette. Ezt csak úgy érthet­jük el, — folytatta —, hogy a parlamentben megszerezzük a döntő többséget. A tulajdonviszonyokat ren­dezni, esélyegyenlőséget te­remteni, korszerű, önkéntes szövetkezeteket alakítani — hangzottak a célok a forró hangulatú nagygyűlésen. Az adóztatás ne elméleti kategó­riák alapján történjen, ha­nem a valós jövedelmeket fi­gyelembe véve. Felül kell vizsgálni a parasztság nyug­díjviszonyait. Hitel-, gép-, értékesítés- és beszerzési­szövetkezeteket kell létrehoz­ni, leginkább skandináv mintára. A pártelnök végezetül ne­hezményezte, hogy a terme­lőszövetkezetek és állami gazdaságok olyan földeket adnak el, melyek tulajdoni viszonyai nem tisztázottak. Indítványozta, hogy szűnjék meg a valaha volt közbirto­kok, erdők és legelők tsz-tu­Tulajdonképpen minden bevezető nélkül, vitával kez­dődött a tanácskozás. Az öt­perces hozzászólásokban és az egyperces reagálásokban sorra vettek számos, az MSZMP és az ország helyze­tét és ezen belül a megye és város további fejlődését be­folyásoló tényezőt. Jól segí­tette az eligazodást, hogy a küldöttek kilenc kérdésből álló csokrot adtak át. Röviden tisztázó jellegű vitának lehet felfogni az el­hangzottakat, ahol túlzó vé­lemények ugyan nem voltak, azonban érződött a külön­böző álláspontoktól való el­határolódás olyan vitatott kérdésekben, mint a munka­helyen való politizálás, az 1956-os események megítélé­se, vagy a gazdasági szerke­zetátalakítás terheinek vise­lése. lajdonba adása. Jusson az vissza a köz birtokába. Dr. Boros Imre, a párt fő­ügyésze kifejezte örömét, hogy a legmagyarabb vidék­re jöhetett el. Tájékoztatott a háromoldalú tárgyalások állásáról, melyek egyik nagy erényének a polgári demok­rácia alkotmányi szavatolá­sát látja a demokratikus szocializmus mellett. Szavait többször taps és éljenzés sza­kította meg. — Nem akarunk bolseviz- must! Ha nincs, parasztőrség, ne legyen munkásőrség se! Kádár Erdélyben elárulta a magyarságot! — jelentette ki emelt hangon. A sarkalatos törvények or­A városi pártbizottság tisztségviselői és néhány tit­kár vállalta magára azt a fe­lelősséget, hogy a markánsan elkülönülő véleményekből egy csokrot összeállítson, s a vita zárásaként ezáltal egy ' közvéleménykutatás-szerű szavazáson ismerhették meg a jelenlévők álláspontját a küldöttek. A platformszabadság je­gyében a reformerőkre ren­deződve akarják megtartani a pártegységet, amely figye­lembe vesz bizonyos ideoló­giai alapértékeket. Mindez — mint az elhangzottakból kitűnt — nem zárja ki egyes, szélsőséges nézeteket vallók leszakadását a párttól. Meg­fogalmazták, hogy a korábbi szocializmusmodellt el kell vetni, a demokratikus cent­ralizmus helyett a demokra­szággyűlési elfogadása után az önkormányzat kivívása van soron — folytatta. Nem akarunk tanácsokat, a szov­jet minta idegen a magyar­nak. A gazdaságpolitikáról szólva elmondta, hogy a ma­gántulajdon az, ami érték- teremtésre ösztönöz, a köz­tulajdon pazarláshoz vézet. A további szónokok kiáll­tak a keresztény értékek, mellett, teljes vallásszabad­ságot követeltek. Győzzön a jobbik, utaltak a választá­sokra. Az elmúlt évtizedekre, és az MSZMP-re célozva el­hangzott: a Himnusz helyett énekelhették volna az Inter- nacionálét, helyette csak egy sorát idézik „Ez a harc lesz a végső”. tikus szocializmus megvalósí­tása a cél. Mindez a mai kö­rülmények között feltételezi a piacgazdaság erősítését, amihez feltétlenül társulnia kell nagyobb szociális biz­tonságnak. Az alapszabály vitájához tartozó vélemények közül ab­ban is megegyeztek a részt­vevők, hogy szükséges a párt nevét változtatni, ellenőriz­hető és visszahívható vezető­ket kell választani ahhoz, hogy a megtépázott hitelét a párt visszaszerezze. Az el­nökség tagjai közül — a szimpátiaszavazás szerint — legtöbben Nyers Rezsőt lát­nák szívesen a kongresszus után is a pártelnöki poszton, öt a népszerűségi listán Né­meth Miklós követte. A lakóhelyi és munkahelyi szerveződés vitájának zárá- saköi.í olyan kompromisszu­mos megoldást javasoltak, hogy kényszer és kötelezett­ség nélkül szabadon válasz­szák meg a párttagok a poli­tizálás színterét, hangsúlyoz­va, hogy az országgyűlési vá­lasztásokra a lakóterületen kell felkészülni. A megyét érintő javaslatok azt erősítették, hogy alulról építkező, az önkormányzatra támaszkodó pártot támogat­nak, amely szükséges, hegy meghatározza viszonyát poli­tikai partnereihez és ellenfe­leihez. Egyetértettek abban, hogy az országban lévő terü­leti differenciálódás ellen fel kell lépni, a politika eszkö­zeivel támogatni szükséges az esélyegyenlőséget. A magyar társadalom for­dulóponthoz érkezett. Az el­múlt négy évtized bebizonyí­totta a rendszer életképtelen­ségét, megérlelődött a rend­szerváltás szüksége, a fordu­lat azonban még nem kez­dődött el — hangsúlyozta Ga­zsó Ferenc, a Demokratikus Magyarországért (DMM) elő­készítő bizottságának tagja, a mozgalom zászlóbontó nagygyűlésén szombaton a zsúfolásig megtelt Közgazda­ságtudományi Egyetem aulá­jában. A DMM politikai tömeg- mozgalom, tagjai a társada­lom békés, demokratikus át­alakítását tartják a legfonto­sabbnak. A mozgalom céljai megvalósítása érdekében he­lyi és országos politikai fó­rumokat, akciókat szervez. Egyenrangú együttműködést és támogatást ajánl minden szervezetnek a közös célok megvalósításában. Munkájá­ban részt vehetnek más poli­tikai szervezetek, pártok vagy mozgalmak tagjai is. Pozsgay Imre államminisz­ter előadásában egyebek kö­zött arról szólt, hogy a De­mokratikus Magyarországért Mozgalom — ame.ly nem új versenytársként jelentkezik a politika színterén — nemzeti egységért, közmegegyezésért kiált, s a diktatórikus szocia­lizmusból, egy államszocia­lista berendezkedésből a de­mokratikus jogállamba, al­kotmányos viszonyokra való áttérést tűzte célul. Végezetül arról szólt, hogy a DMM elhatárolja magát mindenekelőtt azoktól, akik a visszarendeződést akarják, ám azoktól is, akik az elmúlt korszak értékeiből csupán a pártérdekük szerinti értéket tudják felfedezni. A vitában Bihari Mihály politológus egyebek közt ar­ról szólt, hogy a DMM eluta­sítja a marxista ideológia uralmát, a bolsevizmust, a diktatórikus szocializmust. Mint mondta a marxi kom­munizmus negatív utópia, ezért megvalósíthatatlan. A mozgalomnak a többi politi­kai erővel összefogva be kell bizonyítania, hogy nem a nép. a magyarság került vál­ságba. Kása Ferenc filmrendező azt hangsúlyozta, hogy az önkényuralomhoz szokottak nem akarnak demokráciát, a diktatúra haszonélvezői ir­tóznak a megmérettetéstől. Ezért nagy kérdés, hogy le­mondanak-e békésen kivált­ságaikról. Vitányi Iván, az Űj Márciusi Front tagja rá­mutatott. a DMM nem ve- télytárs. mert ugyanazt akar­ja, mint az UMF. A nagygyűlésen elfogad­ták az alapító nyilatkozatot, valamint az ideiglenes mű­ködési szabályzatot. A moz­galom ideiglenes elnökévé közfelkiáltással Pozsgay Im­rét választották meg. VALUTA A valutalibero, ahogy az új devizarendel­kezést nevezik, ma lép életbe. Előkerülhetnek a dugi valuták, amelyeket minden kérdezősködés nél-_ kül biztosabb helyen lehet f őrizni. Hogy ennek hány százaléka lesz a turista va­lutakeretből egyszer már felvett és el nem költött j összeg, azt csak találgatni lehet. Nem titok, hogy kihasz- ; nálva a nagyszülők, roko­nok, ismerősök keretét, az élelmesebbek felhalmozták az így szerzett valutát. Eh­hez a külföldiektől is vá­sároltak feketén némi fel­árral, ezt mától tisztára le­het mosni. Vajon Magyarországon is l lesz kettős valutarendszer, j mint Jugoszláviában és j Lengyelországban, ahol ér­demesebb dollárban szá­molni? A válaszok inga­doznak. A pénzügyi szak- | emberek szerint lassan csökkenni fog a valutafel­vásárlási láz, hiszen a la- j kosság jelentős részének | véges a pénztárcája. Rá­adásul csak bevásárlásért már nemigen éri meg Nyu- : gatra menni, hiszen ideha­za mindent lehet kapni. Csak forint legyen bőven. Az elmúlt heti roham az OTP-fiókoknál és az uta­zási irodáknál remélhetőleg az utolsó volt. Aki még nem vette fel a teljes kere­tet, vagy a talonból elővett még egy érintetlen útleve­let és hallott a bankjegy­csekk arányáról, gyorsan próbál még valutához jut­ni, hogy azt elhelyezhesse a devizaszámlán. Azért ugye túlzás lenne azt állí­tani, hogy ez a nagy tömeg mind szeptember második felében indul üdülni. Per­sze a tíz százalék valuta 90 százalék csekk megosz­tás miatt várhatóan csők- j kenni fog a keret felhasz­nálóinak száma, hiszen a ; csekk beváltásához leg­alább az első osztrák bank- j ig kell utazni. Lehet, hogy éppen az ellenkezője törté­nik, a nagyszülőkkel teli kocsik és buszok az osztrák ! bankokat kezdik majd ro­hamozni. (máthé) j Kisgazda párti nagygyűlés Sonkádon Rehabilitálni a parasztságot XLVL évfolyam, 220. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1988. szeptember 18., hétfő I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom