Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-15 / 218. szám
4 Kelet-Magyarpjsz^g, 1989. szeptember 15. Ülést tartott a Minisztertanács Egy héttel azután, hogy nem választották meg a város kongresszusi küldöttének, csütörtökön délután Debrecenbe érkezett Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Elnökségének tagja. Programjának első állomásán a Medicor Rt. helyi gyárában munkásokkal találkozott, s elmondotta, egyebek mellett azért jött Debrecenbe, hogy megköszönje a rászavazó több mint 6 ezer párttagnak bizalmát és szembesüljön azokkal, akik ellene voksoltak. Az államminiszter reményét fejezte ki, hogy a Medicor munkásaival való találkozás is hozzájárul nézetei megismertetéséhez, s általuk is bíztatást kap politikai‘munkájához, meghatalmazást vezetői tevékenységéhez. A Medicor két műhelyében rögtönzött munkásgyűléseket tartottak, ahol az egyik fizikai dolgozó elmondta: 39 év munka után ma megélhetési gondjai vannak, bére a létminimumot alig éri el, de van még némi türelme, ha (Folytatás az 1. oldalról) ratikus Köztársaság budapesti nagykövetének. * * * A Magyar Népköztársaság Kormánya sa.inaiattai vette tudomásul, hogy'a Német Demokratikus Köztársaság kormánya megütközéssel fogadta döntését a Magyar Népköz- társaságban tartózkodó. és hazatérni nem kívánó NDK- állampolgárok számának növekedése miatt előállt és tarthatatlanná vált helyzet feloldására. A Magyar Népköztársaság kormánya előzetesen, kellő időben jelezte, hogy ez a lépés elkerülhetetlenné válik, ha a kérdésben mindenekelőtt érintett Német Demokratikus Köztársaság és Német Szövetségi Köztársaság tárgyalásai, illetve a Német Demokratikus Köztársagaranciát kap arra, meddig kell még így élnie, mikor fordul jobbra az ország sorsa. Pozsgay Imre válaszában kitért az országos politikai egyeztető tárgyalások munkájára, majd így fogalmazott: ha a békés átmenet sikerül — s ez nemzeti érdekünk — a megbízható választ erre a kérdésre még ebben az évben megadjuk. Vagyis határozott időpontot arra, meddig kérünk még türelmét, s mikorra ígérhetjük a gondokból való kilábalást. Pozsgay Imre azt kérte a jelenlévőktől, hívják meg őt a gyárba másfél-két. év múlva és kérjék számon tőle mostani ígéretét. A pártelnökség tagja a munkásgyűlések után a megyei pártbizottság székhazában a debreceni reformkörök képviselőivel találkozott. Pozsgay Imre délután beszédet mondott a debreceni Déry téren tartott politikai nagygyűlésen, majd a régió kongresszusi küldöttcsoportjainak vezetőivel és szóvivővel folytatott eszmecserét. {Folytatás az 1. oldalról) zott elképzelésekhez képest nincs lényegi változás a deviza-rendelkezésekben. Bajnok Zsolttól Sarkadi Nagy Barna, a kormány mellett működő egyházpolitikai titkárság vezetője vette át a szót, ismertetve a magyar— vatikáni kapcsolatokat. Pénteken jeles évfordulójához érkeznek a magyar— vatikáni kontaktusok: a magyar kormány és Vatikán állam képviselői 25 éve írták alá az úgynevezett részleges megállapodást. Azóta kapcsolataink rendezettek, megoldatlan kérdésektől, vitáktól mentesen fejlődnek. Eredményes az együttműködés a nemzetközi politika sok fontos kérdésében is, így például a vallásszabadság ügyében, a nemzeti kisebbségek jogainak megőrzésében. A közelmúltban az Elnöki Tanács rendelete megszüntette a szerzetesrendek működésére vonatkozó korlátozásokat. Ugyancsak a demokratikus jogállam megteremtésének irányába mutat a lelki- ismereti és vallásszabadságról szóló törvénytervezet előkészítése is. A bővülő kontaktusok egyik fontos állomása, hogy őszentsége, II. János Pál pápa elfogadta az Elnöki Tanács elnökének és az esztergomi bíboros prímásnak meghívását magyarországi látogatásra. Németh Miklós miniszter- elnök levelet intézett Agosti- no Casaroli bíboros államtitkárhoz, az Egyházi Közügyek Tanácsának vezetőjéhez, aki a vatikáni hierarchia szerint gyakorlatilag a miniszterelnöki posztot tölti be. Casaroli bíboroshoz intézett levelében Németh Miklós hangsúlyozza, hogy Magyar- országon jelenleg mélyreható társadalmi változások történnek. Az átfogó reformfolyamat olyan jogállamiság megteremtését célozza, amelyben az emberi jogok, a lelkiismereti és vallásszabadság, az egyéni és kollektív érdekek érvényesítésén keresztül az állampolgárok szellemi, erkölcsi, kulturális kiteljesedését kívánja elérni hazánk. A magyar kormány e jogok gyakorlásának garanciáit dolgozza ki. Ez a szellem hatja át a kormány egyházpolitikájának modernizálását, új alapokra helyezését, aminek szerves része az az előkészítés alatt álló törvény, amely a lelkiismereti és vallásszabadságról szól. A 25. évfordulón a magyar fél úgy értékeli: megértek a belső és külső feltételek arra. hogy a közös célokat és kölcsönös Í l I If11!11 11 i' ■ válaszjeovzéke az IK-nak Döntésének meghozatalakor a Magyar Népköztársaság kormánya figyelembe vette azokat a normákat is. amelyeket az országok — beleértve a saját ország — szabad elhagyására vonatkozóan a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet bécsi utótalálkozója záródokumentumának humanitárius együttműködési fejezete rögzít. Tekintettel arra, hogy a Magyar Népköztársaság kormányának döntését kiváltó okok nem szűntek meg, a döntés visszavonását a magyar fél jelenleg nem tartja lehetségesnek. Megerősíti azt a véleményét, hogy a kérdés átfogó rendezését a két német államnak kell kialakítania. érdekeket szolgáló együtmű- ködésben új korszakot nyithassanak. A bejelentéssel kapcsolatos kérdésekre válaszolva Sarkadi Nagy Barna elmondta, hogy II. János Pál látogatásának időpontja még nem biztos; az előzetes tervek szerint 1991 szeptemberében érkezne Magyarországra. A kormányülés további napirendjeit sorra véve Bajnok Zsolt tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a Minisztertanács áttekintette az általános forgalmi adó törvény, illetve a magánszemélyek jövedelemadó törvényének módosításáról szóló előterjesztést, illetve a vállalkozási adórendszer korszerűsítésének javaslatát. Békési László pénzügyminiszter szavait • idézve a szóvivő elmondta, hogy mindhárom előterjesztést több menetben megvitatta a pénzügyi tárca az érdekképviseleti szervekkel, az új politikai szervezetekkel, illetve az érintett minisztériumokkal. A vitapartnerek véleményét is tükrözi, hogy az előterjesztésekben renkívül sok ütköző vélemény, indítvány szerepel néhol egyenesen egymásnak ellentmondó javaslatok is helyet kaptak. Közös vonása azonban az előterjesztésnek, hogy az adó- politikai koncepcióval általában minden érintett fél teljes mértékben egyetért; a vélemények szóródása a konkrét kérdéseknél, mindenekelőtt a kedvezmények rendszerével kapcsolatban jelentkezik. Számos olyan vélemény fogalmazódott mag, amely az általános elgondolásokat helyesli ugyan, a kedvezményeket azonban nemcsak megőrzi, hanem egyenesen kiterjeszteni, megőrizni kívánja. Ezzel együtt az adóügyi elgondolások, egyik fontos tétele, hogy keményen, következetesen fellépjenek az állami kiadások csökkentéséért, a központi támogatások leépítéséért, szűkítsék a kedvezmények körét. A miniszterelnök javaslatára a kormány egyetértet azzal, hogy a három törvény- módosítást az elkövetkezendő időben kétmenetes tárgyalá- son_ tovább érlelik. Az első menetben a különféle fórumoktól még nem kér a kormány konkrét állásfoglalást az adótételekről, -sávokról, -mértékekről, hanem a módosítások fő irányairól gyűjti össze az észrevételeket. Ezeket a véleményeket azután a második menetben konkretizálják. A főszerkesztő postájából Új gondolkodást! Szabolcs-Szatmár megye élelmiszer-gazdaságának hosszú távú fejlesztéséről vitaanyagot készített a megyei tanács illetékes osztálya, és ez fényesen bizonyítja: megyénk életének Irányítóiban erősen él a régi gondolkodás. Ha ebből a vitaanyagból kihúznánk húsz kényszeredett mondatot a vállalkozásokról, a megszólalásig hasonlíthatna bármelyik húsz év előtti előterjesztéshez. Mi az ami erre mutat? Elsősorban az anyag szemlélete. Készítői aligha bírják elképzelni, hogy más szerkezete is lehetne e messze legfontosabb ágazatunknak, mint az állami vállalatok és termelőszövetkezetek túlsúlya. Kétségtelennek tűnik, hogy ezek életbentartásá- ra, működőképességük meghosz- szabbítására minden eszközt megpróbálnak igénybe venni, ami (még) rendelkezésre áll. Mindent ebből az aspektusból vizsgál a vitaanyag, s olykor olyan kifejezéseket is használ, amilyeneket bizony két évtizede sem lett volna ildomos. Szó sincs arról, hogy a Magyar Néppárt szét akarná verni az úgynevezett szocialista nagyüzemeket. Mi azt mondjuk: a kisüzemben is lehet rosszul gazdálkodni, és nagyüzemben is jól. Emiatt nem ,,új földosztásra” volná szükség, hanem árra, hogy a földet az művelje, aki azt legjobban teszi. A nagyüzemre szüksége van van az országnak — de csak az életképesekre! Arra semmi szükség, hogy e nagyüzemeket a becsületes emberek által megdolgozott és befizetett adókból, közpénzekből tartsák fenn, ilyen pénzekből injekciózzák őket további életre: egy végső stádiumban lévő rákos betegből úgysem lesz birkózó bajnak. A meglévő eszközök — állami alapjuttatások — felhasználása épp ezért felemás. Százmilliók mentek ki ebbe az ágazatba is — a foglalkoztatási helyzet nem javult, ellenkezőleg: s nem javult az üzemek termelési és üzleti pozíciója sem. Mindezt azonban nem mi mondjuk, hanem Szabó István, az MSZMP megyei bizottságának titkára. (Magyar Hírlap: augusztus 8-i, és a Kelet-Magyar- ország augusztus 16-i számában jelentetett meg erről írást.) Miért? Mert a fejlődést szolgálni hivatott közpénzekből az illetékes megyei, vagy javaslatukra az országos szervek, egyes üzemek agóniájának meghosszabbítására készítettek injekciót. A bírálat jogos, azzal egyetértünk. A továbbiakban a közvéleménynek élénken figyelemmel keU kísérnie minden olyan akciót, amely hasonló céllal indul, még akkor is, ha olyan kedvelt vadászó helyről van szó, mint Nyírlu- gos. A vitaanyag nem ad érvényes választ a szabolcsi élelmiszer- gazdaságot feszítő kérdésekre, nincs konstruktív jövőképe ez ágazat számára, és ebből következik, hogy nem áll össze benne egy járható, vérehajtható program. Valószínűleg nem ártott volna előzőleg jobban megismerkedni az országban zajló gazdasági folyamatokkal, és nem ártott volna jobban megismerni a saját pártban kialakulófélben lévő koncepciót. Mert van ilyen — Szabó István vázolta föl az említett írásaiban —, de sajnos, a megyei tanács vitaanyaga ezzel is szöges ellentétben van. A Magyar Néppárt által meghirdetett „harmadik út” politikája jelentős mértékben hasonlít a svéd módszerre, általában is, a gazdaságban is. Mint ismeretes, Svédországban az állami segítség célpontja nem a bajba jutott vállalkozások sora, és fő cél nem a munkanélküli segély, hanem olyan új vállalkozások támogatása, amelyek képesek elegendő munkaalkalmat teremteni, hozzátéve: nem éhbéren. E módszerrel a svéd munkanélküliség a legalacsonyabb Európában: 1,2 százalék. A Szabó István által felvázolt MSZMP-programnak az általunk is helyesnek tartott úttal nagyon sok érintkezési pontja van. A lényege: olyan új gazdaságpolitikára van szükség, amely vál- lakozáspolitika. Ehhez kéri a kormánytól az eszközöket, ' és jól kéri, lényegesen alaposabban, mint a megyei tanácsnak egy három hónappal ezelőtt elkészült előterjesztése. Az így felvázolt intézkedéscsomag természetétől fogva vázlatos, kiegészítésre is szorulhat, sőt vitára is, de mindenképpen alkalmasnak látszik arra, hogy egy helyi gazdaságpolitikai konszenzus megalapítója legyen. Mostanában gyakran emlegetik a régmúlt időket, a falu megsarcolását, az erőszakos téeszszer- vezéseket, a kuláklistát, mindazt, ami a falun dolgozókat az elmúlt négy évtizedben érte. A múlt tisztázása rendkívül fontos — ezt valljuk, de azért az sem mellékes, hogy a jelenről alaposan gondoskodjunk. A jövő felelőssége — léte pillanatától — az ellenzéké is. Kétségtelen, súlyos nyomokat hagyott a szovjet mintájú, kol- hoz-szovhok jellegű mezőgazda- sági szervezés a szabolcsi élelmiszergazdaságon is. A múlt bizonyára tisztázódik, szükséges azonban a jelen szempontjából minősítenünk az elmúlt évtizedeket. Ami máig hat: az így kialakított gazdasági szféra két dologgal adós a magyar népnek. Az egyik az, hogy bár egyes ágazatokban világszínvonalú termelésre volt képes, sem az ön- fenntartás sem az ön- fejlesztés nem oldódhatott meg az adott szerkezetben, adott kormányzati viszonyok között. A másik, hogy nem tudott dolgozóinak olyan jómódot nyújtani, ami ma Európa fejlett országaiban falun is általános. Figyelmeztető, hogy ezt egyetlen szocialista ország sem tudta megoldani. Ügy Véljük, hogy e kettős követelmény lesz a jövő záloga a szabolcsi élelmiszergazdaságban. Nyugodtan rögzíthetjük célként. Mindazon vállalatoknak, szövetkezeteknek és vállalkozásoknak helyük lehet a szabolcsi nap alatt, amelyek e célt közelítik, természetes kívánság a megyei tanácsban dolgozó vezetők részére is, hogy a cél közelítését legalább ne akadályozzák. Ehhez természetesen új gondolkodásra van szükség, újfajta megközelítésre. Sajnos a vitaanyag kitapint- hatóan konzervatív, szemlélete azt mutatja, hogy a .kívánt új gondolkodásnak a csírái sem indultak még az éltető napfény felé. Kun Istvánné az MNP megyei elnökségének ügyvezetője Az Európai Közösség segít Magyarországnak Fajtabemutató Tiszavasváriban Ságnak az állampolgárai hazatérését szolgáló erőfeszítései nem vezetnek eredményre. A Magyar Népköztársaság kormányának döntése azt követően született meg, hogy meggyőződött az említett tárgyalások és erőfeszítések eredménytelenségéről. A Magyar Népköztársaság kormánya a vízummentes utazásról szóló egyezmény egyes pontjai és az egyezményhez kapcsolódó jegyzőkönyv alkalmazásának ideiglenes felfüggesztésével nem sértette meg a nemzetközi jogot. Európa büszke a magyar népre, amelynek itt is a helye a népek szabad közösségében. Ezt hangsúlyozta csütörtök délután Habsburg Ottó az Európai Parlamentben egy határozat elfogadása alkalmából. Az Európai Parlament és az Európai Közösség (EK) bizottsága a határozattal egyértelművé tette, hogy a nyugat-európai közösség segíteni fog Magyarországnak. Ebben felajánlotta ugyanis, hogy kész a szoros együttműködésre és a segítségre a magyar— román határon kialakult menekültprobléma megoldása végett is. Habsburg Ott£ hangsúlyozta: Magyarország' nemcsak a saját állampolgárai, hanem sok ezer német számára is helyreállította az egyik leglényegesebb emberi jogot, a szabad mozgás és költözködés jogát. A CSU-képviselő felidézte: sokan elfelejtik, hogy Magyarországon nemcsak az NDK-ból való németek tartózkodnak, hanem ezrével olyanok is, akik Romániából menekültek Nicolae Ceauses- cu román párt és állami vezető rendszere, vagyis a képviselő által Európa legbűnö- sebbnek nevezett diktatúrája elől. Ezek az emberek nagy szegénységben élnek, jóllehet a magyarok megosztják velük azt a keveset is, amijük van. Hálánkat ezért nemcsak szavakban, hanem tettekben is le kell rónunk: az EK gyorsan és bürokráciamentesen segítsen az országnak és a menekülteknek — jelentette ki Habsburg Ottó. (Folytatás az 1. oldalról) Lipták József, a KITE-alköz- pont vezetője elmondta; hogy jó közepes termés várható kukoricából megyénkben, de a korai fagy jelentős károkat, további terméskiesést okozhat. A bemutató során világos képet alkothattak a résztvevők a köztermesztésben használható és a nagyüzemi termesztésre szánt fajták előnyeiről, tájegységünkhöz alkalmazkodó tulajdonságairól. Az egyes hibrideket ösz- szehasonlítva lényeges eltérések adódhatnak a termés mennyisége, víztartalma, te- nyészideje, szárszilárdsága között, ami a mezőgazdászok számára lényeges információ a kiválasztásnál. Nagy sikert adattak a bemutatón az amerikai hibridek, ezek közül is kiemelkedik a Pannónia, a Carla és az Izella fajták termésátlaga, de azért a FAU— 200-as és 300-as hibrideknek sem kell szégyenkezniük a termésmutatók alapján. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok gyors fajtaváltásra kényszerülnek, hiszen a három-négy éve még sikeresnek számító fajták ma már több tonnával kevesebb termést adnak hektáronként mint a mostani hibridek. Ennek illusztrálására a Pioneer 3901-es hibrid termés- eredményeit vetették össze az amerikai fajtákkal szemben. A számok önmagukért beszélnek. A fajtaváltásban élenjárók között megemlítendő a tiszavasvári Zöld Mező Termelőszövetkezet, mely a bemutató szervezésében is sokat tett a Mezőgazdasági Minősítő Intézettel és a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Nyírségi Területi Központjával együttműködve. (cs. zs.) Mi lesz a megtermelt burgonyával? (Folytatás az 1. oldalról) Megindult a konténeres szállítás és megkezdenék a körszedett alma betárolását a hűtőházakba, de ilyen típusú termés még alig érkezett. A hűtőházakba a betárolást már el kellene kezdeni, így az ülésen felhívták a termelők figyelmét, hogy akinek jó almája van, keresse meg a hűtőházakat, a felvásárlókat, akik a kertekbe kimennek^ megnézni az alma minőségét. Megkezdődött az üzemekben a léalma feldolgozása is, itt a felvásárlási ár 5 és 5,50 forint között mozog. Sehol semmi piac — ez a megállapítás már a burgonyára vonatkozik. Megyénkben az 1149 hektár egyharmadát már betakarították. A szovjet és lengyel piac minden mennyiséget elnyelne, de még keresik azt a terméket, amivel ellentételezik a szállítást. Mindenki keresi az eladási lehetőségeket. Az ÁGKER Angliába küldött mintát, ami meg is felelt a kívánalmaknak, de az ottani növényegészségügy nem engedélyezte a szállítást. A Zöldért közös kockázatra betárol 10 ezer tonna krumplit, de belföldi értékesítés egyelőre nincs, a megyei forgalmazás is ezer tonna alá esett. (szilágyi) Nem szenzáció, valóság! Egyedülállóan olcsó kínálat! Kiváló minőségű nyugatról importált használt ruhát első kézből. Egy mázsán felül bármekkora mennyiségben kilqnként 120,— Ft-os áron. 10 tonna felett nagy árengedmény! Cím: Vas megyei Fodrász Ipari Szövetkezet Szombathely, Báthory I. u. 10. Telefon: 14-997 Ha egyszer vásárol, biztos, hogy partnerünk marad! (2^7) Ha a békés átmenet sikerül Jobbra fordul az ország sorsa Pozsgay Imre Debrecenben