Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-14 / 217. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. szeptember 14. A testület Pozsgay1 Imrének, az elnökség tagjának előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, melyet tudomásul vett és egyúttal jóváhagyta a további _ tárgyalásokra vonatkozó elgondolásokat. A kongresszusi felkészülés keretében a testület Grósz Károly főtitkár előterjesztésében megvitatta a Központi Bizottság beszámolójának téziseit, valamint Pozsgay Imre előterjesztését a párt programnyilatkozatáról. Ügy határozott, hogy mindkét tervezetet a következő ülésén véglegesíti, és ezt követően eljuttatja a kongresszus küldötteihez. A Központi Bizottság Kovács Jenő KB-titkár előterjesztésében megtárgyalta a párt alapszabály-tervezetét. Megállapította, hogy a javaslatok megfelelő keretet adnak egy új módon működő politikai párt szervezeti megalapozásához. Az alapszabály elsődleges feladata, hogy elősegítse a többpártrendszerű parlamenti demokrácia feltételeihez történő alkalmazkodást, s hogy megteremtse a kongresszsuson kialakuló program megvalósításának szervezeti hátterét: egy sokszínű, ugyanakkor akcióegységre képes politikai párt működési kereteit. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az alapszabály olyan mozgalmi szervezeti megoldásokat tartalmazzon, melyek lényegi elvi tétele: minden döntés és cselekvés eredendő forrása a tagság akarata. II. A Központi Bizottság — ugyancsak Kovács Jenő előterjesztésében — megvitatta a pártkongresszus ügyrendjének tervezetét. A testület szándéka az. hogy a kongresszus küldöttei nyílt, konstruktív vitában alkossák meg a párt döntő jelentőségű alapdokumentumait, és új vezető szerveket hozzanak létre. Az ügyrend rendeltetése kettős: az alkalmazott munkaformák, módszerek és eljárások teremtsék meg a demokratikus, szabad vita biztosítékait; ugyanakkor a tárgyszerű, igényes munka a megegyezésre, a közös álláspont kialakítására irányuljon. A tervezett ügyrend szerint a személyi javaslatokat a küldöttek véleményére alapozva kell kialakítani. Listás választással lehetővé kell tenni, hogy a javaslattevő csoportok, áramlatok képviselői a támogatottság arányában juthassanak testületi tagsághoz. A KB az ügyrend terveztét megküldi a döntésre hivatott kongresszusi küldötteknek. III. daságfejlesztési stratégiánk módosuljon, nemzetközi gazdasági kapcsolataink keret- feltételei változzanak. A szükségessé vált radikális átalakítást összefoglalóan világgazdasági nyitásnak nevezzük. Az eddig követett politikától eltérően ez gazdasági liberalizálást és külgazdasági irányváltást jelent. A testület úgy határozott, hogy e -stratégiával kapcsolatos javaslatait a kongresszus elé terjeszti. A testület ajánlást fogadott el az MSZMP-nek a szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos hosszú távú elképzeléseiről. Állásfoglalásának tervezetét nyilvánosságra hozza. A Központi Bizottság — ugyancsak Iványi Pál előterjesztésében — tájékoztatást kapott az 1989. évi gazdasági folyamatokról és a kormány gazdaságpolitikai programjának 1990—1992. évi irányelveire vonatkozó javaslatokról. A következő évek gazdaságpolitikájának mozgásterét változatlanul nagy mértékben korlátozzák felhalmozódott adósságállományunk terhei, a szerkezetváltáshoz szükséges források szűkössége és a korábbi években feltorlódott társadalmi feszültségek. Ilyen körülmények között is olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely felgyorsítja a gazdaság és a társadalom modernizációját, a világgazdaság progresszív áramlataihoz való felzárkózásunkat, és egyidejűleg tartós alapokon biztosítja nemzetközi fizetőképességünk megőr- -zését. Figyelembe véve a gazdasági és a társadalmi folyamatok kölcsönhatásait is, a Központi Bizottság több gazdaságpolitikai változat kidolgozását tartja célszerűnek. A testület úgy határozott, az 1989. évi gazdasági folyamatokról és a következő évek gazdaságpolitikai elképzeléseiről a kongresszus küldöttei írásos tájékoztatást kapnak. IV. A testület elfogadta Kovács Lászlónak, a SZOT elnökének és Nagy Sándornak, a •SZOT főtitkárának lemondását KB-tagságáról. Ugyanakkor elhatározta, hogy a szakszervezetekben dolgozó MSZMP-tag tisztségviselőkkel együtt javaslatot tesz a kongresszusnak a párt és a szakszervezeti mozgalom viszonyának új elveire, az együttműködés javítására. V. A Központi Bizottság felhívással fordul a párt tagjaihoz, hogy csatlakozzanak az önkéntes véradó mozgalomhoz. (MTI) Iz MSZMP KB állásfoglalás-tervezete a szövetkezeti mozgalomról n személyes tulajdon erősíti a gazdai kötődést A szövetkezetek gazdasági- társadalmi életünk jelentős tényezői. A szövetkezeti tagok és alkalmazottak az aktív keresők 20 százalékát képviselik, s a nemzeti jövedelem mintegy 25 százalékát állítják elő. Az MSZMP nagyra értékeli tevékenységüket, jövőbeni szerepüket pedig kiemelt fontosságúnak ítéli meg. A szövetkezeteket alkalmas formának tekinti a vállalkozás és a közösségi, társadalmi célok egybekapcsolására, ezért gazdasági, politikai stratégiájában természetes szövetségesének tartja, partneri viszony kialakítására törekszik velük. 1. A szövetkezetek az elmúlt négy évtizedben sokat fejlődték és megerősödtek. Jelentős a szerepük a mező- gazdaságban, áz iparban, az építőiparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásokban, a lakásgazdálkodásban, valamint a betétgyűjtés és a hitelezés területén. A magyar szövetkezeti mozgalom —, amely bizonyította megújulási és életképességét — megfelelően tudott gondoskodni tagsága életkörülményeinek javításáról, és jó bázisa volt a közéletiség gyakorlásának, a népi értelmiség, a vezető egyéniségek kinevelésének. Á túlcentralizált politikai és gazdasági modell kötöttségei azonban akadályozták a szövetkezeti elvek maradéktalan érvényesülését, az ön- tevékenység. az autonómia és a szövetkezeti demokrácia működését. A pártszervezetek gyakran beavatkoztak a szövetkezetek belső ügyeibe, ami sértette az önkormányzatot. 2. Az MSZMP — a múlt tanulságait is figyelembe véve — a jövőben olyan társadalmi-gazdasági háttér megteremtését szorgalmazza, amely biztosítja a szövetkezés szabadságát, és esély- egyenlőséget ad az állami vállalatokkal, a társas- és egyéni vállalkozásokkal folyó versenyben. Támogatjuk a szövetkezetek megújulási törekvéseit, a szövetkezeti mozgalom másfél évszázados — a szocialista törekvéseknek is megfelelő — jól bevált elveinek, értékeinek megtartását. Különösen fontos ezek közül a szövetkezés szabadsága, az önkéntesség, az autonómia és a demokrácia. Emellett fontosnak tartjuk a tagság igényeihez igazodó formagazdaságot, a személyes és vagyoni közreműködést, a szolidaritást, a mozgalmi jelleget és a kölcsönös segítségnyújtást. A Központi Bizottság Iványi Pál KB-titkár előterjesztésében ajánlást fogadott el a világgazdasági nyitással és az Európa-politikával összefüggő MSZMP-stratégiáról. Gazdaságunk helyzete sürgetően indokolja, hogy korábbi gazlllftatÁMÁna&r hflmiifütflia UKiaioyepcK oemusdiujd {Folytatás az 1. oldalról) közben a megye általános és középiskoláiból érkezett szaktanárokat. A bemutató érdekes színfoltja volt az a matematikai oktatóprogram-csomag, amelyben a számelmélet, a Béres-csepp péntekre? (Folytatás az 1. oldalról) kurátus ember lévén, utána akart nézni a feladás tényének, de sem az üzletben, sem a postán nem tudtak vagy nem akartak neki igazolást mutatni. Hozzánk fordult. Kérdését Laskay LászIónénak, a Herbária nyíregyházi boltvezető-helyettesének továbbítottuk : — Nem mentegetőzésként mondom, de ezerötszáz üveg egy óra alatt elfogyott. Találkoztunk itt gimnáziumi és általános iskolai osztállyal. A gyerekek mondták, hogy egy néni kérte meg őket, álljanak be a sorba egy-egy üvegért... Ebben a konkrét esetben viszont áz történt, hogy éppen a postára ment a feladandó Béres-'cseppekkei a megbízottunk, tehát ezért nem tudtuk neki megmutatni, hogy hamarosan kézbesítik számára Kismaroson a cseppéket. Legalább húsz címre, többek közt Tiszadob-- ra, Tarpára, Kisvárdára, Sar- kadkeresztesre, Ózd ra küldtük a Béres-cseppeket. Any- nyit ígérhetünk: csütörtökön megy autónk a fővárosba áruért, pénteken — ha legalább reggelre visszaérkezik a teherkocsi és feltéve, ha kap is — azonnal árusítjuk a Béres-cseppeket. T. K. kombinatorika és a függvényábrázolás problémás eseteit mutatták be a szervezők. Hasonló programok készültek kémiából, biológiából, földrajzból is, ezeket szakköri foglalkozásokon és fakultáció keretében használhatják sikeresen a pedagógusok. A számítástechnikával párosuló oktatás meghonosításában élen jár a megyeszékhelyen a Virág utcai 14-es Általános Iskola és a Krúdy utcán lévő 19-es Általános Iskola, ahol a matematikatagozat használja már régóta a számítógépeket és ehhez kiemelkedő tanulmányi eredmények is társulnak. A rendhagyó számítás- technikai bemutatón a pedagógiai intézet 12 bázis iskolájának képviseletében igazgatók, szaktanárok, szakkörvezetők vettek részt, de szép számban érkeztek külső iskolákból is érdeklődők. Délután két órától fórummal folytatódott a program, ahol Páris György miniszteri főtanácsos, a TUDORG igazgatója válaszolt a tanárok kérdéseire. (cs. zs.) Mindezek törvényes garantálására helyeseljük egy új szövetkezeti törvény kimunkálását. 3. Támogatjuk, hogy a szövetkezetek megújulásuk során őrizzék meg az elmúlt években megteremtett értékeiket. Fontos ugyanakkor, hogy tagságuk öntevékenységére, érdekeltségére alapozva gyorsan alkalmazkodjanak a piac és a gazdaságpolitikai modellváltás sokoldalú követelményeihez. Jó lehetőséget látunk arra, hogy a szövetkezeti mozgalom a gazdaság szerves részeként továbbfejlődjön, és segítse nemzetközi felzárkózásunkat. A szövetkezeteket olyan független állampolgári közösségeknek tekintjük, amelyek gazdasági-társadalmi céljaikat önszerveződés útján valósítják meg. Támogatjuk a demokrácia kibontakoztatását, az önigazgatás kiteljesedését, az adózott jövedelem feletti szabad rendelkezést. A szövetkezetét minden külső beavatkozástól mentesen a tagok akaratából demokratikusan választott testületek és vezetők irányítsák, ellenőrizzék. Az állami szervek tekintsék partnernek a szövetkezeteket és azok érdekképviseletét, tevékenységük csak a törvényességi előírások betartásának ellenőrzésére terjedjen ki. A bürokratikus, adminisztratív korlátokat mielőbb bontsák le, a versenyt és az önállóságot akadályozó beavatkozásokat pedig szüntessék meg. 4. Olyan vegyestulajdonú gazdaság kialakítása " a célunk, amelyben a szövetkezeti' tulajdonnak kiemelkedő szerepe lesz, mivel ez a tulajdonforma jó lehetőségeket teremt a gazdasági és szociális célok elérésére. A szövetkezetek tulajdoni viszonyainak olyan átalakítását ajánljuk, amely egyaránt segíti a közös tulajdon és a tagok személyes tulajdonrészének gyarapodását, erősíti a gazdai kötődést. ^ A földvagyonnak, mint mással nem pótolható természeti erőforrásnak, különleges szerepe van. Az a célszerű, ha a földet az műveli, aki a leghatékonyabban tudja hasznosítani. A szövetkezeti földtulajdont elismerjük, és támogatjuk a tagi tulajdonban lévő rész törvényi megerősítését, a földjáradék igazságos rendezését és a szövetkezetből kilépő tag földkiadási jogosultságát. 5. Helyeseljük a szövetkezetek és a tagok érdekeinek képviseletére, védelmére alakult területi és országos érdekképviseletek megújítását. Indokoltnak tartjuk, hogy az érdekérvényesítés intézményrendszerében a szövetkezeti érdekképviseletek kapják meg a súlyuknak megfelelő helyet. A szövetkezetek maguk döntsék el, hogy milyen képviseleteknek akarnak tagjai lenni. Ezek feladatát, felépítését és működését is maguk határozzák meg. A szövetkezetek megújulásukban számíthatnak az MSZMP támogatására, a közösség érdekeit szolgáló észszerű kezdeményezéseik felkarolására. Az MSZMP megújuló gyakorlatában megbecsült szövetségesnek tekinti a szövetkezeteket. Parlamenti képviseletében fontos helyet kíván biztosítani a szövetkezetekben dolgozó tagjainak, s ezzel egyben a szövetkezeti érdekeknek is. A Központi Bizottság felkéri a pártnak a szövetkezetekben dolgozó tagjait, hogy tevékenyen vegyenek részt a szövetkezeti mozgalom megújításában. Kezdeményezi, j hogSr az MSZMP szövetkezeti céljainak markáns képviseletére alakuljon a párton be- | lül szövetkezeti tagozat. Meghalt Ratkó József Ratkó József dedikál. Váratlanul véget ért az útja. Meghalt egy mai József Attilának, Katona Józsefnek is nevezett költőnk, drámaírónk, a Szabolcshoz olyannyira kötődő, á félelem nélkül élni akaró, a fegyvertelenül a jobbért hadakozó, a néppel, nemzettel egy kenyéren élő, a törvénytelen halottaiért kiáltó, az országalapító királyunk mának szóló üzenetét művészien tolmácsoló magyar költő. A debreceni klinikán 53. éves korában. meghalt Ratkó József József Attila- és SZOT-dijas költő; Elment Jóska, aki soha nem a költői babérokért, hanem az emberekért, a szenvedőkért, a kisemmizettekért, a háttérben maradókért, a segítségre szorulókért fogott tollat. , Nem Szabolcsban, Budapesten született 1936. augusztus 9-én sokgyermekes családban. Sorsa sokban hasonló volt nagy példaképééhez, József Attiláéhoz. Keservesen nehéz gyermekkora kötötte a megyéhez. Mint állami gondozott, a berkeszi gyermekotthonban nőtt fel', majd a nyíregyházi Kossuth-gimnázium és a József Attila Tudományegyetemen eltöltött évek után Berkeszen folytatta az életét, mint általános iskolai tanár. De már „kossuthos" diák korában — József Attila nyomán — megvívta első küzdelmét önmagával, papírra vetette első költeményeit. Hihetetlen igényessége, mívesség iránti mélységes alázata csak szép, igaz, hiteles alkotásokat engedett az olvasóhoz. Küldetéstudata — bár ezt soha nem mondta ki hangzatos szavakkal — és eredeti tehetsége a 60—80-as évek magyar költőinek legjobbjai közé emelte Ratkó Józsefet, aki soha nem akart csak a költészetnek, vagy a költészetből élni. Élete utolsó napjáig dolgozott. Berkesz után Nyíregyháza, mégpedig a Kelet-Magyarország szerkesztősége következett, ahol néhány évig a kulturális rovat munkatársa volt, majd a nagy- kállói könyvtár igazgatója lett. Itt dolgozott élete végéig. Népben, nemzetben gondolkodott, s a költészet művelése mellett a közélet országos és megyei fórumainak is jeles és cselekvő résztvevője volt. Megjelent verseskötetei jelképesek: Félelem nélkül, Fegyvertelenül, Egy kenyéren, Törvénytelen halottaim,. Gyermekholmi, Félkenyér csillag, A kő alól, s a Segítsd a királyt című. drámája a magyar irodalom utóbbi két évtizedének legértékesebb vonulatához tartozik. S vajon mi lesz a sorsa az új színházi évadra tervezett Belhlen-drámájának, amin haláláig dolgozott...? Most a krónikás, aki munkatársa, barátja volt az eltávozott költőnek, személyes élményét adja közre. Utolsó találkozását Ratkó Józseffel... Augusztus 20-a előtt néhány nappal a lap ünnepi összeállításához — „Hogyan él bennünk Szent István” — meg akartam kérdezni a kiváló dráma, a Segítsd a királyt alkotóját is. A telefonon egy fáradt, már-már túlvilági hang jelentkezett a nagykállói városi könyvtár igazgatói szobájából. Azt mondta: „Komám, ha akarsz velem találkozni, gyere ki a megyei kórházba, minden percben itt lehet értem a mentő.” Amikor nagy zavartságom- ban, esetlen tréfálkozással meg akartam őt róni, nem tehet ilyet velünk, hogy betegségre adja a fejét, megkérdeztem, legalább azt mondd meg, mi fáj. Azt válaszolta: áz élet. Nekünk viszont az ő halála maradt itt nagy-nagy fájdalomnak. S ez még akkor is fájdalmas, ha tudjuk, hogy a nagy alkotók, amilyen Ratkó -József is volt, igazában soha nem halnak meg, továbbélnek müveikben. Borzas fejét, feszes arcát, morózus, de mindig emberséget árasztó hangját már nem látjuk, nem halljuk. Nagy szellemi örökséget hagyott ránk, szinte beleborzadhatunk. Vajon életművének a napi életben is felhasználható értékeihez méltóan tudunk-e élni majd Ratkó Jóska nélkül, aki az egész emberiség összes nyűgét cipelte a hátán. Csoda-e, hogy nem bírta sokáig! Elérte öt is — talán törvényszerűen — a koránhalók sorsa. Véget ért egy út, amit másoknak — a túlélőknek — kell folytatni. De szívfájdítóan nehéz lesz Ratkó Jóska nélkül. Páll Géza Közlemény az MSZMP KB eléséről I.
