Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-14 / 217. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. szeptember 14. Kollégium kontra művelődési ház Csillag(ász) háború Záhonyban Vihar egy szakkör körül A záhonyi csillagászati szakkör tagjairól fénykép jelent meg lapunk egy év eleji számában. Erre reagált Szabó Istvánná diákmozgalmat segítő tanár, aki a képaláírásban szereplő megjegyzésekkel nem értett egyet. A két fél véleményéből kiderült, hegy a szakkör körül nincs békesség. Bajor Tibor, a művelődési ház igazgatója röviden így foglalta össze a tényeket: — A művelődési ház átépítése miatt ideiglenesen helyet kellett keresni az 1985 óta működő Newton csillagászati szakkörünknek. A vasútforgalmi szakközépiskola igazgatójával történt megegyezés alapján ők adtak helyet a csoportnak. A probléma akkor kezdődött, amikor az iskola kollégiumának vezetője. Szabó Istvánná az iskolán kívülieket nem engedte be az épületbé a foglalkozásokra. Miután ez ellen tiltakoztunk, azzal a feltétellel változtatta meg véleményét, ha mi felelősséget vállalunk az odajáró emberekért. A múlt évben a vasutas szakszervezet támogatást adott, azzal a kikötéssel, hogy a pénzt a kollégiumban működő csoportok használhatják fel. feltételül szabva, hogy csak azok a közösségek melyeknek tagjai közt diákok is vannak. A csillagászati szakkör vezetője a foglalkozásokhoz szükséges eszközöket szeretett volna vásárolni, s kérte a kapott összeget a kollégium vezetőiétől, aki megtagadta annak átadását. Ebfcől keletkezett a vita és vezetett a ,-,szakításhoz”. Ügy döntöttek a tagokkal egyetértésben, hogy a további munkát Battyányi Ferenc szakkörvezető komorói lakásán^ folytatják, amíg a művelődési ház el nem készül. ■ Szabó Istvánná félháborodva beszél a történtekről. Kapcsolata a művelődési ház vezetőjével finoman szólva „nem a legjobb”. Személyes ellentétüknek több oka is van. Többek között nem tartja megfelelőnek a vezető munkáját, arra hivatkozva, hogy gyakran van távol, sok az egyéb elfoglaltsága és nem felügyeli megfelelően a csoportjait. — A megállapodás az iskola igazgatójának jóváhagyásával jött létre. Mikor ide került a szakkör, a kollégisták közül sokan beiratkoztak. Valóban kértem, vállaljanak felelősséget a kívülállókért, de ez érthető is, hiszen ez egy intézmény, ahol rendnek és fegyelemnék kell lenni. A szakkörvezető bejelentette vásárlási szándékát, mi figyelmeztettük, amit vesz, az az iskola leltárába kerül és nem viheti el. Kérte még, hogy fizessünk be számára egy nyári továbbképzést. Mi erre akkor vállalkozhattunk volna, ha ősztől csak a mi tanulóinkkal foglalkozik. Ö ezt nem akarta, úgy döntött, inkább elmegy. Ekkor szakadt ketté a csoport. — Mi tovább vittük a diákkört a szakiközépiskola tanulóival, a vezetést Karaja Miklós -Kollégánkra biztuk. Hetente -tartanak rendszeresen foglalkozást, voltak az Uránia Csillagvizsgálóban és a Planetáriumban. Sajnos, a művelődési ház elzárkózott a vezető tanár tiszteletdíjának fizetésétől, így 5 társadalmi munkában végzi ezt a tevékenységet. Az igazsághoz tartozik még az is, amit Batthyányi Ferenc levelében olvashattunk: a TIT megyei szervezeténél csak az ő szakkörük van bejelentve. Szakkörvezetői. engedéllyel — melyet az Uránia Csillagvizsgáló ad ki — senki sem rendelkezik. (Jelenleg ő jár tanfolyamra Budapestre). Munkájával elégedettek, többször kapott elismerést, a csoport tagjai tisztelik, szakmai és emberi tulajdonságaival megbecsülést szerzett magának. Milyen összegzést vonhat le ezek után az újságíró? Csak sajnálni tudja, hogy így elmérgesedett a vita a két intézményvezető között, mert ki issza meg mind ennek a levét? Elsősorban azok a fiatalok, akik szabadidejüket feláldozva (kocsma és más szórakozás helyett) tudásukat, ismereteiket akarják gyarapítani. Az amúgy is szegényes közművelődés szenved csorbát, amikor az összefogást a rivalizálás váltja fel. A művelődési ház részéről a jóakarat megvan az előrelépésre, hisz levelükben azt is leírták: „Ha módunkban áll, szívesen támogatjuk anyagilag és szakmailag is a kollégiumban folyó tevékenységet”, s a felújított intézmény novemberben tervezett átadása erre garancia is lehet. Dankó Mihály Samara-találkozó A szovjet autógyártás hírnökei bemutatkoznak Keleten a helyzet változatlan! — ez volt évek óta a visszatérő slágerszöveg, ha szóba került valahol a szocialista — elsősorban a szovjet — autógyártás jelene és jövője, mert ez erősen rányomja bélyegét a hazai autó- forgalmazásra. Ennek a korszaknak azonban már befellegzett, az állandó fejlesztések. korszerűsítések nem hagyhatják érintetlenül a kelet-európai autógyártást sem. Többek között erről is szó esett azon a sajtótájékoztatón, amit a hét elején tartottak a fővárosban. A Kecskeméti Calderoni Gokart Klub az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács, a Merkúr, a Magyar Autóklub és a Hungária Biztosító támogatásával szeptember 16—17-én a kecskeméti DUTÉP Kartrin- gen országos Lada Samara találkozót rendez. A találkozó jelentős esemény lesz a Samara-tulajdo- nosok (és leendő tulajdonosok) körében, mivel e hazánkban még újnak számító típus híveinek első alkalommal nyílik lehetőségük ilyen széles körben az üzemeltetéssel, a gépkocsi tulajdonságával kapcsolatos tapasztalatok megvitatására, cseréjére. A programok mindkét napon azonosak: elméleti és ügyességi versenyek; térítés- mentes műszaki ellenőrzés és szaktanácsadás; autóápolási cikkek. biztonságtechnikai felszerelések és kiegészítők bemutatója; az Avtoexport kínálatában szereplő személy- gépkocsik, motorkerékpárok és kerékpárok kiállítása; Lada Samara szépségverseny. Kiemelkedik a programok sorából a mindkét napon 14 órára tervezett fórum. melyen az érdeklődők közvetlenül a gyártó és a forgalmazó vállalatok képviselőinek, közlekedési szakembereinek tehetnek fel kérdéseket. Az elmúlt hónapokban ki- sebb-nagyobb változtatásokat hajtottak végre a Togliatti autógyárban és ennek köszönhetően szebb, esztétiku- sabb, formatervezettebb Samara gördül-majd le 1989 végétől a gyártósorról. Legszembeötlőbb változás az autó „profilján” tapasztalható. hiszen lecserélték a hűtőrácsot és a Ford kocsikra jellemző külsőt adtak a járműnek. Ez a típus a 21093-as megkülönböztető típusszámot kapta. A hazai hivatalos autókínálat adu ásza kétségtelenül a Samara. Népszerűségét és elérhetetlenségét szabadpiaci 350 ezer forintos ára mutatja leginkább, sőt sokan márkát és dollárt is áldoznák érte. Devizás Samarákat kínál többek között a Ramovill, a győri Autójavító Vállalat és a Konzumex. Az ajtók és a sebességfokozatok számában jó néhány változatuk többet kínál. mint ami a Merkúrnál kapható. Ára 7800 és 10 150 nyugatnémet márka körül változik típustól függően, míg a Merkur 4 éves szállítási határidővel 221 ezer forintért szállít háromajtós. 1300- as motorral. A közeljövőben várható, hogy ötajtós, négy- sebeséges, 1300-as motorral szerelt Samarával bővül a Merkúrnál kapható szovjet •autók köre. Hasonló a helyzet az új Moszkvics-al is, ezekből már 500 a vállalat rendelkezésére áll, bár hivatalos áruk még nincs. A jól értesültek szerint ez Várhatóan 238 ezer forint körüli ösz- szeg lesz, ami árban még a Samarát is felülmúlja. (csonka) Rossz szokás A mamának egymás után jött a hat gyermeke. Mindig szépen, legnagyobb gondjai közepette is becézve emlegette csemetéit. Egyszer a nyitott ablakból türelmetlen gyerekkiabálást hallott: — Jónás,... Jónás, gyere kif! A mama kihajolva az ablakon, elképedve szólította meg a pajtásáért hangoskodó fiúcskát: „Drágám, melyiket akarod?” Ez a hajdanvolt történés és a mama bosszúsággal vegyes szerethetnék- je jutott eszembe, amikor kicsi lányommal is megtörtént az „eset”. Méghozzá pályás koruktól együtt növekedő barátnője szólította meg vezetéknevén. A helyzet teljesen groteszk volt; szöszke, formás, túláradóan kedves, ötéves korára igazi kis nővé növekedett lányom és a megszólítás e formája; rosszul fértek meg együtt. Amikor rendre utasítottam derült ki, hogy az óvodában terjedt el ez a valóban bosszantó és egyben nevetséges szokás. Nem tudom, mi az oka, talán az óvónők, dajka nénik megfejthetnék, hogy honnan, milyen forrásból származhat ez a fajta — minden közelséget, kedvességet nélkülöző — formula. Kedves óvónők és minden pedagógus, ugye önök segítenek megszüntetni a mindjobban elterjedő és már a legkisebb gyermekközösségben megszerettetni és természetessé vált „módit”. Jónás Ágnes Sárkány a tárgyalóteremben „Ha kiszabadulok, megölöm őket!44 Nyolc évet érdemelt a 12 kilós írógépért Színfolt a városban. Dr. Osman Ismail a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát 1977-ben, és azóta másodszor tér vissza Líbiából hazánkba. Ez alkalommal egy hónapot tölt családjával együtt Nyíregyházán. (Balázs Attila felvétele) „Harminc éve vagyok a szakmában, de ilyennel még nem találkoztam” — jelentette ki vádbeszédében az ügyész szerdán a nyíregyházi bíróság előtt Horváth István és a fiatalkorú B. Viola ügyében tartott tárgyaláson. A 29 éves fiatalember ugyanis — aki eddig tizennégy év öt hónapot töltött börtönben — a városi rendőrkapitányságon, hivatali helyiségében megtámadott egy rendőr őrnagyot. A kemecsei fiú legutóbb — három év után — tavaly októberben szabadult. Tizenhétezer forintos rabkeresménye azonban nem tartott sokáig, mert élettársával, az akkor Minden hiába? Egy fél élet munkájának gyümölcseként és nem csekély szülői segítség eredményeképpen megvan életem első autója. Persze garázsra már nem telik — még bérelni sem, nemhogy építeni vagy venni. Így aztán másokhoz hasonlóan én is a ház meletti parkolóban állítottam le a kocsit. Nem minden aggodalom nélkül hagytam ott — nem esik-e valami baja a nem éppen villanegyednek számító lakótelepen? Nem esett — két egész napig. Harmadnapra lefeszegették, letörték róla az emblémát. Az edzett autósok most teljes joggal mosolyognak az újdonsült kocsitulajdonoson, modván magukban, aki Ilyen apróság miatt Is idegeskedik, hogy fogja elviselni, ha majd jön a többi — amikor csak úgy heccből végigkarcolják a karosszériát, letörik az ablaktörlőt és így tovább .. .?! Természetesen most sem az emblémáról van szó. Hanem a jelenségről — az értelmetlen, céltalan rongálásról. A mindannyiunkat sújtó, másokra fittyet hányó, az emberi együttélés alapszabályait semmibevevő, vagy azt nem is ismerő magatartásról, amelyben a kulturáltságnak a minimuma sem fedezhető fel. Aminek „köszönhetően” a takarítás után percek múlva szemetes az utca, a lépcsőház, órákon belül feliratok és ábrák csúfítják a frissen festett falat, vagy liftet, és talán csak néhány nap, jobb esetben pár hét kérdése, hogy valaki újra szétverje a bejárati ajtó, a telefonfülke üvegét. Vég nélkül lebetne folytatni a példák sorát — de minek? A borsószemek újra és újra lehullanak a falról. <S) 17 éves Violával elszórakozták. November 18-án már újabb bűncselekmény elkövetésére adta fejét. A lány anyjának és nővérének aznap névnapja volt, és pénzt . akartak keríteni. Horváth nuncsakuval (láncos bottal) betörte a kemecsei általános iskola ablakát és élettársával bementek. Nem találtak azonban semmi értékesíthetők az igazgatói irodába ps - dig nem sikerült bejutniuk Ezért továbbálltak, s egy bu tik kirakatát törték be. Eg dróttal különböző értéktál - gyakat .húztak ki, de kévéséi ték ezeket. Horváth ezért' hazament, az apjától elhozott egy baltát és ezzel felfeszítette a butik ajtaját, összesen 42 637 forint értékű holmit loptak el. Besurranó tolvaj A fiú ezenkívül négy esetben surrant be különböző magánlakásokba. Mindig ruhaneműket vagy műszaki cikkeket szedett össze, mert azokat könnyen tudta eladni. December 30-án este pedig egy fiatal nőt támadott meg az utcán, mert észrevette, hogy ujjain több gyűrű van. Pofon ütötte, s amikor földre esett, megfenyegette, hogy megöli, ha nem adja ada az ékszereit. Nemcsak két arany, két ezüst gyűrűt, és kvarcórát szedett el tőle, hanem a táskáját is, amelyben nyolcezer forint volt. Az áldozatnak csak az volt a szerencséje, hogy jött egy mentőautó és ettől támadója megriadt. Az eset után Hováth, akit nagy testi ereje és hirtelen természete miatt még a rendőrök is Sárkány” néven ismernek, előzetes letartóztatásba került. A városi kapitányságon mindennap engedélyezték, hogy találkozzon élettársával. Január 20-án is lehetővé tette az üggyel foglalkozó Páll Sándor őrnagy a beszélőt: Dulakodás a rendőrségen — Szembesítettem az irodámban az első- és másodrendű vádlottakat azzal, hogy utána beszélőt engedélyezek — mondta gl a történteket a bíróság előtt az őrnagy. A beszélő végén Viola kinyitotta az ajtót, de a táskáját az asztalnál felejtette. Horváth lehajolt érte, s ekkor váratlanul nekem támadt, verpi kezdett. „Úgysem viszel fel, inkább megöllek!” — kiabálta. Odaszorított a falhoz, vagy tízszer a fejembe fejelt. Próbáltam az ajtó felé menni, kiszólni, de rászorította az ajtót a lábamra. Oldalra nyúlt, s a feje fölé emelt egy írógépet (Optima típusú, 12 kilós!). Bal karommal elhárítottam az ütést,’ így az a bordámat érte. Ekkor ért oda egy fegyveres őr. Az orvosszakértő tizenkét repesztett sérülést állapított meg Páll Sándoron, valamint a vádlott úgy ütötte ki egyik metszőfogát, hogy az egész ínyét össze kellett varrni. A sérülések közül még most, fél év után is látszik rajta néhány. Horváth azzal védekezett, hogy elborult az agya, s a történtekből semmire nem emlékszik. A többi vádponttal kapcsolatban azonban beismerő vallomást tett. Példás ítélet B. Viola is beismerte a két betörést, sőt azt állította, hogy ő volt itt a kezdeményező. Amikor az ügyész a vádbeszédében végrehajtandó szabadságvesztés büntetést kért a lánnyal szemben, Horváth felpattant, s a két őr alig tudta megfékezni, mert úgy kiabált: „Hát nem látják, hogy Viola csak él akarja vinni a balhét!?” B. Violát büntetlen előéletére tekintettel végül a bíróság két év próbaidőre felfüggesztett egy évi szabadságvesztésre ítélte. Horváthot viszont — akit a lopásokon, a közokirattal visszaéléseken (amit a lopott személyi igazolványok megsemmisítésével követett el), s a rabláson kívül, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy, elleni erőszak büntette és súlyos testi sértés miatt ítélték nyolc évi fegyházra. „Ha kiszabadulok, megölöm őket!” — kiabálta Horváth az ítélet hirdetése után. Hogy volt élettársára gondolt-e, aki más fiúval jelent meg a tárgyaláson, vagy az ellene eljáró személyekre, azt nem lehet tudni... Az ítélet még nem jogerős, az ügyész és' a védő is három nap gondolkodási időt kért. Bartha Andrea
