Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-10 / 187. szám

XLVI. évfolyam, 187. szám ÄRA: 4,30 FORINT 1989. augusztus 10., csütörtök Nyitás Keletre Ugródeszka Szovjetunió irányába Nemzetközi vásár Debrecenben „Nyissunk együtt Kelet felé”! — szlogennel tárja ki kapuit augusztus 11-én a Debreceni Nemzetközi Vá­sár. Ebből az alkalomból a Magyar Gazdasági Kamara Észak-alföldi Bizottsága az olaszországi Macerata tarto­mány elnökének, Ernesto Guizzardi tájékoztatójára in­vitálta a sajtó képviselőit. A közép olaszországi tar­tomány képviselője a gazda­sági kapcsolatok továbbfej­lesztésére, újabb üzletek ki­építésére érkezett hazánkba. A közel 300 ezer lakosú Ma­cerata jelentős szőlőtermesz­téssel, szarvasmarha-állo­mánnyal büszkélkedhet. A tartomány legfontosabb ipar­ága a cipőipar. Kétezer ci­pőipari vállalkozás műkö­dik, amelyből mindössze két­száz foglalkoztat 20 ember­nél többet. Minden kisipa­ros egyben modellkészítő is. Jelentős a cipőexportjuk az USA-tól az NSZK-ig, amely­nek értéke 1,5 milliárd líra. Elsősorban a hazai cipőké­szítő üzemekkel kívánnak kapcsolatot teremteni az olasz vendégek. A sajtótájékoztatón szól­tak a kulturális és a turisz­tikai kapcsolatokról is, amelynek keretében már a jövő év nyarán indulhatnak mindkét országból az autó­buszos csoportok. Guizzardi úr diplomatiku- 'san úgy felelt arra a kérdés­re, hogy miért érdekli ennyi- • re a tartomány gazdasági képviselőit Magyarország, hogy hazánk ugródeszka a „nagy piac” a Szovjetúnió irányába. A nemzetközi vásár ren­dezője az Euronatur kft. egyedülálló vásári filozófiát hirdetett meg idén: ökonó­mia és ökológia, gazdálkodás és természetvédelem. A ki­állításon elsősorban ember- és környezetbarát anyagok­kal, eszközökkel, termékek­kel és gyártmányokkal talál­kozhatnak augusztus 20-ig a látogatók. A szabolcsi cégek érdek­lődése egyelőre gyér a vásár iránt, pedig nem árt átruc­canni a cívis városba, hátha megyénk .gazdasági szakem­berei is közös nevezőre jut­nak az olasz partnerekkel. 11 mtzigazdaság Érdekeit képviseli! Pártalapítást szorgalmazaak a szabolcsi tsz-vezetök Tsz-szövetséget alakit Szatmár-Bereg A mezőgazdasági dolgo­zóknak érdekeik. érvényesí­tésére önálló, saját pártra lenne szükségük — fogalmaz­ták meg a Szabolcs-Szatmár megyei termelőszövetkezeti vezetők a decemberi TOT- kongresszust előkészítő, öt tájértekezletük mindegyikén — erről tájékoztatta az MTI tudósítóját Pál Elemér, a TESZÖV elnöke. Elmondta még: az alapítást szorgalma­zók úgy érzik, hogy a jelen­leg működő pártok közül egyik sem vállalja fel kellő­en az ágazat érdekeinek kép­viseletét. Véleményük szerint éppen ezért lenne szükség saját pártra, annál is inkább mivel a döntéseket' hozó par­lamentben megfelelő képvi­selet nélkül hátrányba kerül­het a mezőgazdaság. A sza­bolcsi termelőszövetkezeti ve­zetők úgy vélik, hogy az új pártnak megalakulását köve­tően nemcsak a mezőgazda- sági dolgozók, hanem a vidé­ken, a falvakban élők gond­jainak megoldását is fel kell vállalnia. A pártszervezés javaslata mellett a tanácskozásokon sürgették, hogy a már meg­lévő érdekképviseleti szövet­ségek — a TOT és a TESZÖV — a jövőben határozottab­ban lépjenek fel a termelő- szövetkezetekért, kövessenek el mindent a paraszti, a vi­déki munka leértékelődésé­nek megállításáért. A szatmár-beregi tájegy­ségben gazdálkodó tsz-ek — mivel az adottságaik a jelen­legitől eltérő érdekképvisele­tet igényelnek — kezdemé­nyezik a megyén belül önál­ló, saját szövetségük megala­kítását. Az előkészítő munká­ra intézőbizottságot alakí­tottak, amely a szervezési feladatokat is ellátja. Ha meg­alakul a szatmár-beregi ter­melőszövetkezetek területi szövetsége, két TESZÖV lesz Szabolcsban. Pályázat útján dől el A nyíregyházi szovjet laktanya sorsa Bajtársi Érdekvédelmi Egyesület a hadseregben? (Munkatársunktól) A megüresedő szovjet lak­tanyák hasznosítása is szóba került a Honvédelmi Minisz­térium tegnapi sajtótájékoz­tatóján. Elhangzott: a Mi­nisztertanács július 17-i ülé­sén döntött arról, hogy állami cégek, és magánszemélyek pályázat útján szerezhetik meg a tulajdonjogot az épü­letek hasznosítására. A pá­lyázatot nyilvánosan hirdeti meg az Állami Fejlesztési In­tézet szeptember elején. Egyenlő eséllyel indulnak a pályázók, előnyt az élvezhet, aki a településfejlesztés el­veit figyelembe véve az adott területen a köz céljaihoz igazodó hasznosítást tervez, így tehát a nyíregyházi szov­jet laktanya további sorsa is pályázat útján dől el. Egy másik érdekes téma, a Bajtársi Érdekvédelmi Egye­sület alakítása volt. A Nyír­egyházán hét éven át szolgá­latot teljesítő Göcze István immár nyugállományú vezér­őrnagy ismertette a nagyka­nizsai egyesület tevékenysé­gét. Az alapszabály szerint a helyőrség hivatásos, tartalé­kos és nyugállományú tiszt­Kamara tatra vállalkozás Angol kézen a tiszadobi kastély? Persze nem biztos, hogy az angoloké lesz, mert nemrég norvég üzletembe­rek is jelentkeztek, hogy megvásárolják. Erről, s még több megyebeli kas­tély sorsáról szól írásunk a 4. oldalon. Szent István, Deák Ferenc stb... „Rehabilitált” utcanevek Javasolja az MSZMP, eldöntik a nyíregyháziak Ma, augusztus 10-én ül össze a nyíregyházi városi pártbizottság. Miről tárgyal? — kérdeztük Márkus Gyula titkártól. — A kongresszusi előkészü­letekről, az eseményt meg­előző városi párttanácskozás­ról. És egy, a közvéleményt komolyan érdeklő témáról, Az Allatorvostudományi Egyetemen az új takarmányvizsgáló (központi) laboratóriumot egy múlt századi épület felső szintjén alakították ki, ahol speciális műszerek segítségével vizsgálják a takarmány minőségének az állati szervezetre gyakorolt hatását. A takarmányánalitikai laborban nyom­elem-meghatározó berendezésen Berta' Erzsébet dolgozik. amely a párttagságot is fog­lalkoztatja: a város utcane­veiről. Különösen most, az államalapító István király ünnepét megelőzően mind erősebb a kívánság, mi sze­rint kapja vissza régi és na­gyon soká viselt nevét a Szent István (jelenleg Vörös­hadsereg) utca. Mindemellett olyan, a történelmünkben je­lentős szerepet játszó szemé­lyiségeket is „rehabilitálni” kell, mint Deák Ferenc, hi­szen a róla elnevezett utcát az ötvenes évek elején ke­resztelték el Makarenkóra. — Miért a pártbizottság foglalkozik ezzel, hiszen az a városi tanács illetékessége? — Mi a fent említett jelzé­sek alapján foglalkozunk a témával, csakúgy, mint az országzászló újbóli* felállítá­sának ügyével. Azt javasol­juk testületünknek, hogy ezeket kezdeményezzük a tanácsnál. Ha a pártbizottság elfogadja — s miért ne fo­gadná el, hiszen korábban épp e testület jó néhány tag­ja is megfogalmazta ezeket — akkor úgy tesszük. meg javaslatunkat a tanácsnak, hogy a lakosság megkérdezé­se után döntsenek* hiszen az ott lakók ebben a ''legilleté­kesebbek. L átványos harc nincs, de a küzdelem már megkezdődött a Ma­gyar Gazdasági Kamara és a Vállalkozók Országos Szövetsége között. Utóbbi már a televízióban hirdeti: ,;ha ma már egyedül nem győzi”... Előbbinek nem kell különösebb reklám, hi­szen a stabilabb felépít­mény az övé, a vállalatok, szövetkezetek zömét tag­jai között tudhatja. Mégsem ilyen egyértel­mű, hogy a gazdálkodást folytató jogi személyek a Kamarához, míg a masze­kok, a kisvállalkozók a VOSZ-hoz tartoznak. Meg­kezdődtek az átrendeződé­sek, a csereberék. A Kama­ra kiterjedt nemzetközi kapcsolatával, neves szak­embergárdájával elsősor­ban az exportkapcsolatok bővítésében nyújt segítsé­get á hozzá fordulóknak. A VOSZ a kicsikhez for­dult. Éppen azért vált ki a Kamarából a kisvállalko­zói tagozat, hogy a kis cégek érdekeit képviselje. Apparátusa minimális, em- berközpontúbb, ami azt je­lenti, hogy rugalmasabban, közvetlenebbül intézi az ügyeket. Látványos felfu­tásról számolhat be, hiszen tagjai egyre növekednek. A VOSZ-t meghívták az érdekegyeztető tárgyalá­sokra, amikor a kormány­nak tehetett javaslatokat a hatékonyabb piacgazdaság kialakításához. Kérdés, hogy ebből mit vesznék fi­gyelembe. A Kamara és a VOSZ is megküldi tagjainak az őket érintő jogszabályokat, pénzügyi változásokat, amik eldönthetik esetleg egy-egy cég, vagy vállalko­zó sorsát. Ezért fizetni kell, csakúgy mint egy-egy ren­dezvényért, amelynek költ­ségeit ráhárítják a tagokra. Az átrendeződés éppen emiatt kezdődött meg. Ki tud annyival többet nyúj­tani, hogy egy-egy cégnek megérje a tagdíjfizetés? Azok a szabolcsi cégek, akiík a Kamarából átlép- • tek a VOSZ-ba azt mond­ják, hogy ezeket az infor­mációkat a HVG-ben, vagy a szakmai lapokban el tudják olvasni, érdeme­sebb a VOSZ-tagság. A kisvállalkozók, • mivel las­san a csapból is az foyík, hogy mindenképpen . a kisvállalkozások erősítése szükséges, fellélegezhettek abból a szempontból, hogy végre ‘ nekik is van érdekképviseletük, nem függnek a levegőben. Jog­orvoslástól kezdve az üz­letkötésekig támaszt kaptak, A harmadik tábor egyikre sem adja a voksót, mond­ván, hogy túl értékes ada­tokat, információkat' • a hazad és a világpiacról i egyikőjük sem tud nyújta­ni. A VOSZ időközben a ; szovjet piac megdolgozásán fáradozik,' előnyös üzlet­kötéseket remél. A Kámara látva a -kisvállalkozói szer­vezet erősködését, újra lét- ! rehózta a kisvállalkozói ta- :• gozatát, de továbbra is a külikapcsolatok •létrehozása adja legfőbb profilját. Le­het, hogy. ez a „harc” va- 1 lóban hozzájárul a vállal­kozásélénkítő koncepció ki­alakításához? Máthé Csaba Az eladásra váró nyíregyházi szovjet laktanya. jei, tiszthelyettesei csatlakoz­hatnak a hangsúlyozottan érdekvédelmi szövetséghez. De lehetnek pártoló és tisz­teletbeli tagok is a rendes ta­gok mellett. Tagsági díjat ki- ' ki pénztárcája' szerint fizet­het. Célul tűzik a tagok anyagi-erkölcsi, érdekvédel­mét a hazafiság eszméjének és a nemzeti érdeknek az erősítését, a haladó honvé­delmi hagyományok ápolását, az elesett magyar és idegen katonák sírjainak gondozá­sát. Szabolcs-Szatmárban egyelőre nem alakult még meg ez a bajtársi szövetség. (Folytatás a 4. oldalon) Jövőre ígéri a posta Nyilvános telefonok Sóstón A Kelet - M agyarország egyik júniusi számában szó­vá te'ttüik a nyilvános tele­fon hiányát Sóstón „Aki strandol, ne telefonáljon!” címmel. A gondot a Debre­ceni Postaigazgatóság fi­gyelmébe ajánlottuk. Zombor Ferenc távközlési igazgató-helyettes most adott tájékoztatást az üggyel kap­csolatban. Véleménye szerint is jogos Nyíregyháza-Sóstó­gyógyfürdő területén nyilvá­nos távbeszélő állomások le-, telepítése, ám jelenleg nem rendelkeznek az ehhez szük­séges anyagi fedezettel. Tud­ni kell, hogy a telepítés ter­vezéssel és minimum 300 méternyi földkábel-építéssel jár, mivel a fürdőt ellátó postai vezetékben jelenleg nincs szabad érpár. ‘Mindez nem jelenti azt, hogy a sóstói nyilvános tele­fonok ügye vakvágányra fu­tott volna: a gondot előjegy­zésbe vette a Debreceni' Postaigazgatóság és — mi­ként a távközlési igazgató- helyettes lapunkkal közölte — minden további megkere­sés nélkül az 1990. évi nyil­vános távbeszélő-állomás te­lepítési tervben szereDeltetni fogják. Demokratikus megmérettetés (3. oldal) Munkanélküliek | a fedélzeten (3. oldal) .. • ..... "... Több­kevesebb napsütés (5. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom