Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-08 / 185. szám

1989. augusztus 8. Kelet-Magyarország Szakmai nap uborkatermesztőknek Olcsón vagy drágán ? Megjegyzések a piaci árakhoz Szúrós üzlet kisparcellákon Vállalkozik és tsz kapcsolata A nagyszámú érdeklődő va­lószínűsíthető oka, hogy az uborkatermesztés itt a me­gyében sok száz embernek tisztességes mellékjövedelmet vagy főfoglalkozási jövedel­met jelent. A konzerv, illet­ve nyersexport uborkater­mesztés reneszánszát éli. A szakmai napon Kádár And­rás szaktanácsadó, a Sluis en Groot vetőmagcég buda­pesti képviseletében erre az­zal is utalt, hogy az ország két nagy tájkörzetében, Győr Sikere volt a növényvédelmi szaktanácsadásnak. Dr. Pén­zes Béla számos termelővel konzultált a növényeiket tá­madó kórokozók elleni védekezésről. és Szabolcs-Szatmár megyé­ben a termőterület és a ter­melt mennyiség is növek­szik. Az uborkatermesztőknek az idei év nem kedvezett. A sze­szélyes időjárás miatt az uborka első kötése minimá­lis termést adott. Ez feszült­séget okozott a felvásárlás­ban, feldolgozásban, felbo­rult az az ütemterv, amely a nyers exportra és a tartósí­tásra készült. Szőke Sándor, a Nyírség Konzervipari Vál­lalat osztályvezetője azon­ban nem csak erről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az ipari feldolgozás a piaci igények­hez igazodva alapvetően vál­tozott. Amíg az export nagy részét a Szovjetunióba szál­lították, túlsúlyban volt a nagyméretű darabos uborka. Most az export 90 százaléka Nyugatra megy, így az alap­vető méret a 6—9-es és en­nek termesztése, szedése nagy figyelmet és nehezebb mun­kát követel. Ennek a szabol­csi termelők, ha az időjárás is kedvező, eleget tudnak tenni. Most 40 hektáros a terü­let, ezt három táblában több mint 300 család vállalkozó­ként műveli. A termelőszövetkezet az uborkaföldeken a talaj műve­léstől a permetezésig minden szükséges gépi munkát elvé­gez, a vállalkozók a szolgál­tatásokat megtérítik. A vál­lalkozók feladata minden ké­zi munka, amelyből a legidő- igényesebb feladat a szedés. (Ez most kétnaponként tör­ténik.) Az ágazatvezető el­mondta, hogy idén az ubor­kát tízszer permetezték, hét­szer helikopterről. Ez növel­te a költségeket. Az erőfe­szítések ellenére a növény- védelem nem a legtökélete­sebb. Bár kevés az atka. an­nál több a levéltetű. Ritka élmény mostanában, hogy egy szakmai tanácsko­zást több százan tisztelnek meg a jelenlétükkel. Ez tör­tént augusztus másodikán Nyírmeggyesen, az uborkater­mesztői szakmai napon. Zsúfolásig tele volt a községi film­színház. A megye minden részéből érkeztek termelők, de jöttek a megyénkkel szomszédos térségekből is. SG 7005 FI és más hibridek. Az új fajták a feldolgozóipar által kedveltek, bizonyos be­tegségekkel szemben ellen- állóak, de sajnos olyan ubor­kafajta nincs, amely teljesen rezisztens lenne a perono- szpórára. Mekkora gondot okozhat az uborkatermesztőknek az időjárás, az kiderült Lengyel Lászlóné ágazatvezető elő­adásából: a nyírmeggyesi Pe­tőfi Termelőszövetkezet egyi­ke azoknak a nagyüzemek­nek, ahol a termőterület, a termelt mennyiség valóban nagynak mondható. A tsz harmadik éve foglalkozik új módon uborkatermesztéssel. függ a növény egészségi ál­lapotától. de leginkább a vál­lalkozók által végzett mun­kától. 1987-ben például volt olyan vállalkozó, aki 70 ezer forint jövedelmet számolt el 300 négyszögöles területről. Az előadások sorában a legnagyobb figyelmet kétség­telenül dr. Pénzes Béla egye­temi adjunktus keltette. El­mondta többek között, hogy 1985-ben. amikor az uborka- peronoszpóra megjelent, a termelők rácsodálkoztak. A peronoszpóra tünetei nagy­mértékben hasonlítanak a szögletes foltosságra, úgy vélték, hogy ezzel a beteg­séggel állnak szemben. Ez a tévedés nagy károknak lett a forrása, hiszen a peronoszpó­ra más védekezési módot igé­nyel. Az adjunktus a véde­kezéshez a réztartalmú, fel­szívódó szereket ajánlotta, például a Ridomil pluszt, a Ridomil—Zineb-kombinációt. Külön felhívta a termelők figyelmét az alkalmazott sze­rek egészségügyi várakozási idejének a betartására. Szaktanács a helyszínen A szakmai nap velejárója­ként nagyon sok termelő el­hozta peronoszpórától. szög­letes levélfoltosságtól fertő­zött növényeinek leveleit, indáit, hogy a szakértőtől ta­nácsot kérjenek. Voltak, akik paradicsom- és paprikatöve­ket mutattak be, amelyeket levéltetű és más kártevő sa­nyargat. Pénzes Béla minden hozzá fordulóval nagy türe­A nyírmeggyes! Petőfi Tsz uborkából kilenc parcellán faj­takísérletet is végez. Az új fajták köztermesztésének ta­pasztalatára sokan voltak kíváncsiak. Szeszélyes időjárás — gyenge kelés Amíg Győr és Sopron kör­nyékén az uborkatermesztés­ben a támrendszeres mód­szert alkalmazzák, addig Sza­bolcsban az öntözés nélküli síktermesztés az elterjedt. A Győr megyeiek öntözéssel és támrendszerrel évi 20 ezer tonna jó minőségű uborkát termesztenek. Szabolcsban a síktermesztéssel elért évi mennyiség 55—60 ezer tonna. A síktermesztésnek azonban van egy nagy hátránya. Ne­héz a minőség megóvása, különösen most, hogy az urborka-peronoszpóra, az at­ka és a levéltetű tetemes ká­rokat okoz. A szaktanácsadó az inten­zív növényvédelem mellett a minőségjavításra fajtaváltást is ajánlott. Újdonságok az Othelló'FI. az Orient FI. az A vállalkozás gazdasági részét elemezve az ágazatve­zető határozottan állította hogy a vállalkozók u 400— 500 négyszögöles területről 25 —50 ezer forint jövedelemre számíthatnak. A jövedelem lemmel és körültekintő diag­nózist adva konzultált. A délutáni programban ha­tárlátogatás szerepelt. Az ér­deklődés az idő múltával sem lanyhult és ez megint csak egyfajta tanulsággal szolgál. Gyakrabban és több helyen kellene szakmai ■ na­pot rendezni. Olyan szakmai napot, amelyben száz- és száz ember érdekelt. Az uborka pénzes növény, de a termesztése nem egyszerű. Minél többen és minél job­ban tanulják az uborkater­mesztés módját, annál na­gyobb lesz- a haszna. Országos vásárok a megyében Országos állat- és kirako­dóvásár lesz augusztus 11-én (péntek) Nyfrábrányban. au­gusztus 14-én (hétfő) Vásá- rosnaményban. augusztus 15- én (kedS) Balkányban. au­gusztus 18-án (péntek) Csen- gerben, augusztus 21-én (hét­fő) Kölesén, augusztus 23-án (hétfő) Tiszavasváriban. Több mint 300 vállalkozó műveli a 40 hektáros oborkaföldet. Oroszi Béláék 500 négy­szögölt vállaltak, kétnaponként szedik a 6—9-es konzervuborkát. Most jó a termés, egy- egy szedés alkalmával 4—5 mázsa uborkát adnak le. (Suri Attila felvételei) Nézem a szabadpiaci árak statisztikáját és ösz- szehasonlítom a megyei árakat a budapestivel és más megyék áraival (júliu­si adatok). Szabolcsban a vöröshagyma kilogrammja a kistermelőknél 6 forint volt, a kiskereskedelemben 5—10 forint, ezzel szemben a budapesti piacokon a legalacsonyabb ár 10 fo­rint, a legmagasabb 16 fo­rint volt. A legdrágább pi­ac vöröshagymából a mis­kolci volt 20 forinttal, és a nyíregyházi piactól olcsób­ban a vöröshagymát sehol sem árulták. Ugyanez vo­natkozik a fejeskáposztára (kistermelői áron 5—8 fo­rint), a kelkáposztára (8— 10 forint). Budapesten a kelkáposztát 18—20 forint­ért mérték. Az árakban talán a leg­nagyobb szóródás a tojás­nál volt. A megyei tojásár darabonként júliusban 3 forinttal, a drága élme­zőnyhöz tartott. A buda­pesti 2,20-as avagy a pécsi 1,80-as, 2,60-as tojásár a mi árainkhoz képest mér­sékelt volt. (A megye leg­nagyobb és egyetlen tojás- termelő nagyüzeme a nyír­egyházi Ságvári tsz ekkor cserélte le tojóállományát, az ár alakulásában ez biz­tos belejátszott). Olcsó volt viszont a burgonya: kilo­gram ja 10 forint, viszont nem a mi piacunk volt a legolcsóbb, hiszen Csong- rád megyében a burgonyát 8 forintért mérték. Egyéb­ként a legegységesebb ár az országban a burgonyá­nál volt, az 1—2 forintos eltérés nem nagy differen­cia. Valamit a vágóállatokról, illetve a malacárakról. Kerti munka A letermett őszibarackfákon időszerűvé válik a „hajtásválo­gatás”. Ez a munka azért rend­kívül fontos, mert a jól megerő­södött tavaszi hajtásokon kívül a másodlagos hajtások eísűrűsít- hetik a koronát. Legnagyobb fi­gyelmet, a vezérhajtások iker­hajtásainak kell szentelni. A metszést úgy kell végezni, hogy mindig a kevésbé megfelelőt, s a gyengébb hajtást távolítsuk el. További gondos mérlegelés után a fán fellelhető ikerhrajtásokból is el kell távolítani egyet, mert így a kedvezőbb helyzetű hajtás tökéletesebben fog beérni. Mivel az őszibarackot katlan alakú koronára neveljük, a sajá­tos katlanforma megőrzése ér­dekében a korona belseje felé növekvő, gyenge, de elsűrűsü- dést okozó hajtások, tőből tör­ténő eltávolítása nemcsak a ko­ronát teszi szellősebbé, hanem a permetlé behatolását is jótéko­nyan befolyásolja. Sajnos az időjárási viszonyok kedvező fel­tételeket teremtettek a levéltet- vek elszaporodásához, így a 0,U5 százalékos PIRIMOR DP kiszó­rása válik szükségessé. Amennyiben a levélükasztó be­tegség is fellép, úgy kombinált permetezésre, 0.2 százalékos ORTHOCID WP dozírozására is sort kell keríteni. Sokan panaszkodnak cseresz­nye- és meggyfáik érthetetlen, idő előtti lombhullására.. Ha a beteg fák leveleit közelebbről megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a levelek színén apró lilás- piros foltok észlelhetők. A leve­lek fonákán pedig sárgás-fehér elszíneződések formájában spó­ratelepeket találunk. Ha nem védekezünk kellő időben — ORTHOCIDDAL — úgy a foltok összefolynak, a levelek elsárgul­nak és lehuJlanak! Ne késlekedjünk a szőlőtőkék harmadik kötözésével. De vi­gyázzunk arra, hogy a fürtöket, a leveleket ne kössük át. mert ellenkező esetben, a növény nem lesz kellően „szellős”, s a nap­fény nem éri kellően a „lombo­zatot”! Érdemes átvizsgálni „dinnyc- ágyásaink” terméseit. Az éretlen dinnye kopogtatásra. sajátos: tiszta csengő hangot ad. Az érett dinnye viszont, mély. tompa hangot ad. Kísérjük figyelemmel a karósbab folyamatos érését, s a szedést a termés érésének függvényében végezzük. A hő­ségre való tekintettel a kora reg­geli órákban 4—8 milliméter víz­zel öntözzük! A cserepesedő céklaágyások talaját, gondos kapálással lazít­suk, s húsz-harminc milliméter öntözővízzel frissítsük! Sajnos nem egy rózsatövön megfigyelhető, hogy a fiatal le­Nem lehet okunk panaszra, hiszen nálunk az élőcsirke kilogrammja 70—80 forint volt. A mi árainkkal ellen­tétben Budapesten az élő­csirkét 88 forintért, Békés­megyében 100 forintért, Veszprémben ugyancsak száz forintért adták. A szomszédban Debrecenben az élőcsirke eladása sajá­tos, párban adják és ve­szik, így az ár is ennek megfelelő, a csirke párja 150—220 forint volt. Jelen­tős mértékben drágult az ország minden piacán a hízóalapanyag ára, a ma­lac. Szabolcsban a malaco­kat 1200—1300 forintért árulták. Ezzel szemben Egerben 1000 forintért, Gyöngyösön már 1700 fo­rintért lehetett malacot venni. Akadt olyan „olcsó” piac is, mint a pécsi, ott 900 forintot kértek egy ma­lacért. A piaci árakból egy ko­rábbi közlemény (a zöld­ségfélékre vonatkoztatva) megállapította: jelentősen nem növekedtek. Ez igaz, fogyasztottunk már drá­gábban is burgonyát, ká­posztaféléket, babot, papri­kát és paradicsomot. Ami viszont nyugtalanító, hogy hiába volt nagy termés a bogyós, illetve csonthéjas gyümölcsökből, a szabad­piaci kínálat nem nőtt, az árak a bő termést nem tükrözték. Nem megnyug­tató az sem, hogy az emlí­tett zöldségfélékből a sza­bolcsi piac viszonylag drá­ga volt, a nyíregyháziak a karalábét, sárgarépát, gyökérzöldséget drágábban vehették meg mint a deb­receniek, a zöldborsó azon­ban a 15—20 forintos árral igazán olcsó volt. augusztusban velek kanalasodnak s görbülnek, majd felületükön fehér-lisztes bevonat formájában megjelenik a kórokozó — azaz a rózsaliszt- harmat — gombafonázata és spórái. Az erősen fertőzött le­velek besodródnak, elszáradnak, majd lehullanak. Ha nem véde­kezünk kellő időben, a fertőzés a hajtásokra, hajtásvégekre és a csészelevelekre is ráterjedhet. Jó hatású készítmény a KA-, RATHANE FN—57 0,05 százalé­kos töménységben, vagy a NIM­ROD 25 EC 0,08 százalékos dó­zisban. Ha levéltetveket észlelünk a hajtásvégeken, a csészeleveleken, vagy a virágbimbókon, úgy PI- RIMORRAL is permetezzünk. Ellenkező esetben, a levéltetvek szívogatása következtében, a le­velek elsárgulnak, lehullanak, a hajtásvégek tönkremennek, el­pusztulnak, s a bimbók sem nyílnak ki. Sok kertbarát panaszkodott, hogy a piros ribiszke bokrain, különösen a hajtáscsúcsokon a levelek felhólyagosodtak a szí­nük felé kidomborodtak. A ké­sőbbiekben ezek a sajátos du­dorok megsárgultak, majd a nap­sütésnek kitett részeken megpi­rosodtak. Ezt az igen jellegzetes kórképet a levélpirosító ribiszkék — levéltetű idézi elő, A gondosan végzett, a levelek fonákon is filmszerű permetlé- bevonatot biztosító 0.5 százalé­kos PIRIMOR 50 DP-s védekezés­sel leküzdhetjük a kártevőt. Mi a teendő akkor, ha hajtás- végtorzulással találkozunk? Ilyenkor, a gondos szemlélés után megállapíthatjuk, hogy a levelek fonákán, a levélnyeleken — s ami a legfeltűnőbb — a haj­tásvégeken is piciny szívogató levéltetveket találhatunk. Ez a kártevő a „kis ribiszke-lévélte- tű”. A kis ribiszke-levéltetű szívo- gatását nem kíséri a levelek fel- hólyagosodása és pirosra törté­nő elszíneződése. Viszont a kár­tételt rendkívül feltűnővé teszi az elgörbült hajtástengely, s a zsu­gorodott hajtáscsúcs. A védeke­zés elmulasztása a levelek sár- gulását, elszáradását és idő előtti lehullását vonja maga után. Ezért itt is átütő sikert biztosít­hat egy szakszerűen elvégzett PIRIMOH-os kezelés. A növény- védelmi munkák végzése során, a munka- és balesetvédelmi óvó- rendszabályokat szigorúan tart­suk be! Dr. Széles Csaba Az oldalt összeállította: SERES ERNŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom