Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-29 / 203. szám

1989. augusztus 29. Kelet-Magyarefszág 7 Új fajtajelöltek napraforgébil, horgonyából Nagyobb ellenálló képesség, jobb termésátlag Min képes az agrárágazat (10.) Íz állattenyésztés jövije Megyénkben a napraforgó és a burgonya termesztésének és nemsítésének hagyomá­nyai vannak A Vetőmag Vállalat Kutató Központnál jelenleg tizenkét növényfaj nemesítésével foglalkoznak, évente tíz új fajtajelöltet mu­tatnak be. A napraforgó a búza és a kukorica után legnagyobb vetésterülettel rendelkező szántóföldi kultúránk. A 80- as évek elején lezajlott fajta­váltás eredményeképpen az olajipari célú napraforgóban a hibridek termesztése került előtérbe. Az étkezési és ma- dáreleség napraforgónál a fajtaváltás még folyamatban van. Dr. Vágvölgyi Sándor tudományos munkatárs el­mondta, hogy a nagy olajtar­talmú hibridek előállítására irányuló nemesítői munka alig több mint egy évtizede kezdődött. A nemesítés célja a jó termőképesség, a termés­biztonság, a magas olajtarta­lom, a legfontosabb betegsé­gekkel szembeni ellenállóság és a koraiság elérése. A beltenyésztett vonalak kialakítása a citoplazmás hímsterilitás alapján történik, vadfajok és kultúrfajták fel- használásával. Ez a munka nagyon időigényes, sok kézi­munkát és költséget igényel, több száz hibridet állítanak elő és kispareellás kísérle­tekkel vizsgálják őket. Azok a hibridek, amelyek több éven át több termőhelyen bi­zonyítják ' termőképességüket bekerülnek az országos fajta- kísérletekbe. Jelenleg két ilyen hibriddel rendelkeznek, melyeknek jó esélyük van ar­ra, hogy az állami elismerés után elterjedjenek a hazai köztermesztésben. A burgonya esetében a ne­mesítői tevékenységet olyan fajták fémjelzik, mint a Gül- baba, Kisvárdai rózsa, Ella stb. A fajták nagymérvű ví­rusos leromlása és a termés- csökkenés miatt a klasszikus fajták eltűntek a termesztés­ből. Az intézetben folyó ne- mesítési program első fázisá­ban került állami minősítésre a Nyírségi rózsa, Nyírségi ko­rai és a Szabolcsi rózsa. Ezek a fajták már jobb ellenálló­képességgel rendelkeznek, mint elődeik, de fajtafenn­tartásuk hiányosságai miatt A köztudatban a perlit leg­inkább úgy ismert, hogy fe­hér, légüres, ásványi eredetű, szemcsés anyag, amely igen alkalmas hőszigetelésre. Ez a leegyszerűsített információ azonban már a múlté, hisz a perlit a szigetelési tulajdon­ságán túl számos funkció betöltésére alkalmas, ame­lyek közül leginkább elter­jedt a szűrési segédanyag­ként való használata. Az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Inté­zet PH 2—11 tartományba történő engedélyével ipar­elterjedni nem tudtak. Az 1970-es években megindult program a magyar klímán fenntartható, bőtermő étke­zési burgonya előállítására irányul. Az első eredmények közel tíz év múlva jelentkez­tek, a kikísérletezett fajtaje­löltek az Ny—501 Boglárka, Ny—162/80 Boró, Ny—509 Beáta, Ny—512 Réka. Jellem­zőjük jó vírusrezisztencia, nagy termésstabilitás és 40— 45 tonna termőképesség hek­táronként. 1985-től a fajta­fenntartó nemesítés lett tevé­kenységük gerince. Az új tí­pusú vírusmentes szaporító­anyaggal folytatott kísérletek alapján a fajtafenntartás sa­szerű méretekben használják hazánkban is, bor, sör, nö­vényolaj, konzervlevek, cu­korlé, ecet, gyógyszerlevek, víz stb. szűréséhez. A perlit- ből ugyanis ezen savas — lú­gos intervallumban sem oldó­dik ki káros anyag, továbbá megtartja semleges, íztelen, szagtalan tulajdonságát. A szűrőperlitgyártás kétfé­leképpen történhet: a) hőrobbanás, szélosztá­lyozással, b) hőrobbanás, őrlés, üt- köztetéses aprítás és szélosz­tályozással. , A nyírteleki Perlitelem- gyárban mindkét gyártási-el­járást alkalmazzák. Az „a” pontban leírtak saját fejlesz­tésű technológia, a „b” pont­ban leírtak pedig egy ameri­kai technológia. A szűrés bo­nyolult hidromechanikai fo­lyamat, amelynek célja a szuszpenzióban lévő szilárd anyag elválasztása a folya­dékfázistól. Ez a legnagyobb általánosságban úgy valósul meg, hogy a folyadék vala­milyen hajtóerő hatására át­hatol egy porózus közegen, s közben a benne lévő szilárd szuszpenzált részecskék le­rakódnak. Felületi szűrés esetén a szűrőközeg felületé­re, mélységi szűrés esetén a szűrőközeg pórusaiba. Se­gédanyagos (szűrőperlites) szűrés esetén á folyadékkal szuszpenzált szemcsék a szű- rőközeg felületén, majd a szűrőréteg kapillárisaiban kiválnak s így folyamatosan aktív szűrés jön létre. A szűrési művelet mate­matikai modelljének alapja a középiskolában is tanult HAGEN—POISEUILLE féle áramlás ahol a pórusokat párhuzamos elrendezésű ka­pillárisokkal helyettesíhetjük. Áramlástani szempontból mert a kapillárisok szabály­talan geometriai elrendezé­sűek a szűrést inkább a DARCY törvénnyel magya­rázhatjuk. Ennek részleteit nem ismertetem. Szűrés fo- • lyamán a kapillárisok eltö- mődnek, de újak is kiala-. kulnak. Ahhoz, hogy megha­tározott nyomás- vagy vá- kuumértókmél az sokáig funkcionáljon" megfelelő szemszerkezetű szűrőperlitre van szükség. A Perlitelemgyárban pl. a gyártott perfii K—115 típusú szűrőperlitnél a meghatáro­zó szemszerkezei 0—25 mik­rométer, a K—340 típusnál 15—50 mikrométer. Szűrésnél ezen szemcséket kell a kapil­lárisokhoz, illetve a folyadék viszkozitásához választani. A szűrőperlit legfontosabb tulajdonsága: — porózus szűrőrétegkép- zé% — kedvező a szűrőréteg Ofeszenyomódása játos rendszerét alakították ki, feladatuk bővült a Gülba- ba Mc és a Desire fajta fenn­tartásával. Aktívan közreműködnek a burgonya hazai szaporító- .anyag előállításában. Az in­tézet a saját termelő beren­dezésében primer gumót állít elő, melyből a termelő gazda­ságok szaporítás után a saját áruiburgonya-területük gumó­fedezeteit előállítják. Céljuk és feladatuk a termelők által igényelt fajták fajtaazonos és vírusmentes szaporítóanyagá­nak előállítása, értékesítése. — nagy a fajlagos felület — választható a szemcse­nagyság és eloszlás — a szémcsék alakzata jel­legzetes — alacsony a halmazsűrű­ség, — nem tartalmaz szűrés szempontjából inaktív része­ket, — a szűrési anyagra vegyi­leg hatástalan, — kedvező a felületi tu­lajdonsága. Szűrési célra az optimális perlittípus (jelenleg 7 típus gyártva) megválasztása ked­vezőbb szűrési teljesítményt biztosít mint a korábban használt nagyrészt tőkés im­port kovaföld. Amennyiben a perlites szűrés gazdaságosságát ösz- szevetjük a kovaföldes szű­résével, akkor nagyüzemi kí­sérleteink alapján almaié, ét­olaj és cukorlé esetében 65 %-os, egyéb szűréseknél pe­dig 50—75 %-os költség meg­takarítás érhető el. Dr. Andrejkovics István Perlitelemgyár Az idei év elején az amerikai űrkutató hivatal, a NASA és áz Egyesült Államok kormá­nya több szovjet kormány- szervhez fordult azzal a ja­vaslattal, hogy létesítsenek egy különleges audió-vizuális .szput- nyik hírközlő rendszert, ame­lyen keresztül konzultatív or­vosi segítség nyújtható az ör­mény földrengés sérültjeinek gyógyításához, illetve, amelyen keresztül továbbíthatják a Ka­ukázuson tüli köztársaság egészségügyi szerveihez az ele­mi csapások következményeinek felszámolásáról rendelkezésre ál­ló tapasztalatokat. Az Egye­sült Államok több jelentős egészségügyi központja ajánlot­ta fel konzultatív segítségét. A Szovjetunióban a tervezet előkészítését a „Világűr az egészségért” programban részt­vevő szervezetre bízták. Szov­jet részről a tevékenységek összehangolását a Szojuzme- dinform Tudományos Termelési Egyesülés végezte. A NASA és a tervezet .szov­jet résztvevői képviselőinek ülésére március elején került sor, ahol aláírták az együttmű­ködési megállapodást, április végén pedig már megkezdődtek az első próbaadások. Olyan át­fogó kozmikus hírközlő, rend­szert alakítottak ki, melynek földi elemeiként a két ország területén Repített mozgó tele­víziós állomások szolgálták. A Szovjetunióba a mozgó televízi­ós állomást az Aeroflot külön járata szállította az Egyesült Államokból Jerevánba, ahol azt a diagnosztikai központban sze­relték össze. A szovjet és amerikai orvo­sok azóta már több fontos kér­dést tudtak megvitatni, így a természeti csapást szenvedett területek járványügyi problé­máit is. A jelenleg klinikai ke­zelés alatt álló betegeknek el­A mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásával egy időben meg­kezdődött a hozzáigazodó állat- tenyésztés kialakítása. A nagy­üzemi telepek építése és annak különféle korszakai, programjai, a beruházások nagy költségei, a nagyüzem és kisüzem eltérő tá­mogatása, a termelési költségek emelkedése mint fontosabb jel­lemzők kísérték a nagyüzemi ál­lattartás formálódását. Az állat- tenyésztésben a jövőt formáló eredmények is születtek: fajta­váltás, szakosodás, fajlagos hoza­mok emelkedése, az állategész­ségügy gyökeres átalakítása. Az állattenyésztés súlyos gond­ja a termelési költségek növeke­dése, az ettől elmaradó hatósági árak. fogyasztói áremelés és la­kossági fogyasztás csökkenése. A Teliénlétszám db Tejtermelés 1000 1. Vágómarhatermelés Anyajuhlétszám db Kocalétszám db Vágósertéstermelés t. Vágócsirketermelés t. A megye természeti adottságait jól hasznosító állatfaj, a szarvas- marha. A belföldi ellátás igényli a tej és tejtermékeket, mig a vágómarha elsősorban exportter­mék. Az exportkilátásokat javít­hatja a kishatármenti forgalom­ba való bekapcsolódás (tenyész­állat, tej- és tejtermék, hús). A juhállomány az elmúlt négy évtized alatt ugyan megtöbbszö­röződött, de fajtaösszetételben és hasznosítási irányában változás nem következett be. Az állomány növelése helyett a minőségi fej­lesztés a cél. Igen jelentős cél a vállalkozói juhtartás növelése, szervezése. A juhászat termékei közül a vágójuhot elsősorban külföldi, mig a gyapjút a bel­földi piacokon értékesítik. A sertésállomány nagysága hullámzóan alakult, mig a faj­ta összetételében lényeges változás következett be. Javult a szapora- ság, növekedett a kocaforgó, emelkedett az egy kocára jutó hústermelés, csökkent az elhul­lás. Ennek ellenére az értékes húsrészek arányának növelésé­ben, a tenyésztés és hizlalás színvonalát jelző fajlagos muta­tókban jelentős a tartalék. Kü­lönösen fontos a kistermelői gaz­daságokban megtermelt vágóser­tés minőségének javítása. A baromfi, a gyors szaporítha- tósága, szemestakarmány-igénye az egyszerűbb tartása miatt min­dig is fontos népélelmezési cikk volt hazánkban. A nagyüzemi állattartás mellett indokolt a vál­lalkozói kistermelést is támogat­ni. A broiler baromfi- és tojás­termelés mellett indokolt a vízi­szárnyas tenyésztését és tartását növelni. A halászat és halhústermelés fejlesztéséhez kedvezőek a me­gyei feltételek. A táplálkozásban növekvő szerepet tölt be a hal­húsfogyasztás. Fontos tényező, hogy a hal takarmányozásának, táplálásának kb. 20—30 százaléka természetes eredetű, így nem köt le energiát, költségeket. Lénye­ges szempont, hogy az alacsony termőképességű talajok halhús­termeléssel jól hasznosíthatók, és sösorban rehabilitációs és pszic­hológiai kezelésre van szüksé­gük. Gyógyításukban helyet kapnak a helyreállító és plasz­tikai sebészet, valamint a mik- rosebészet problémái. Az amerikai szakemberek örmény kollégáiknak nemcsak gyakor­lati tevékenységükhöz nyújta­nak magasszintű szakmai se­gítséget, hanem telefaxon ke­resztül a legújabb orvosi iro­dalmat is továbbítják számukra. Alekszandr Kiszeljov, a Szo- juzmedinform Tudományos Ter­melési Egyesülés vezérigazgató­ja, a tervezet szovjet vezetőinek véleménye szerint a kezdemé­nyezés megvalósítása annak kö­vetkeztében vált lehetővé, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányközi megálla­podásban egyezett meg a vi­lágűr békés célú felhasználásá­tennivalók középpontjában a rá­fordítás — hozamarányok, a költségverseny, az idevezető utak, megoldások állnak. Ebben az ökológiai adottságok (gyepte­rületek, feltétlen takarmányter­mő területek, melléktermékek) következetesebb hasznosítása az egyik meghatározó lehetőség. A jövedelmezően működő nagyüze­mi állattartás mellett szükséges a kistermelői gazdaságok, a csa­ládi és más vállalkozások segíté­se. E gazdaságokban gazdaságo­san tarthatók a kérődző állatfajok sertés és a nagytestű baromfi- állomány. A megye állatállományát, vá­góállat és állati termékek terme­lését a következő táblázat szem­lélteti : 51501 58358 60000 168192 294857 303570 33143 35902 36916 195961 267829 300000 330465 — 35000 56987 — 62553 33029 — 28675 viszonylag alacsony hozamok mellett is elfogadható árbevételre lehet számítani. Az állattenyésztésben a legfon­tosabb tennivalók központjában a ráfordítás — hozamarányok, a költségverseny, az idevezető utak, megoldások állnak. Ebben pedig a tartási és technológiai körülmények a fordulópontok. A tartási körülményekben a háztá­ji állattartás, családi és más vál­lalkozás felkarolása a lehetősé­gek egyik iránya, míg a másik a korszerű, nagyméretű nagyüzemi állattartás gazdaságosságának ja­vítása. A nagyüzemi állattenyész­tésben fontos a vállalkozói érde­keltség kialakítása. A kistermelés gyorsütemű szer­vezése különösen fontos a ké­rődzőknél és a víziszárnyas-te- nyésztésben, megtartva a broiler- termelés és a sertéstenyésztés ki­alakult rendjét. Nagy hangsúlyt kell helyezni a természeti adottságok követke­zetesebb hasznosítására, a me­gyében termelt pillangósok, ab­rakhüvelyesek, takarmánygabo­na. a melléktermékek takarmá­nyozására, szakszerű legeltetés alkalmazására. A tartási és takar­mányozási körülmények, vala­mint a szervezett ég az érdekelt­ségi módosulásának eredménye­képpen az állattenyésztés kibo­csátásai 1986-hoz viszonyítva akár egyharmaddal is növelhetők egy adott szerkezet mellett, amelyben a szarvasmarha és juhállomány aránya emelkedne, a sertés kis­mértékű, a baromfi valamivei nagyobb mértékű csökkenése mellett. Az állattenyésztés — halhús- termelés nélküli — bruttó terme­lési értéke 1986-hoz viszonyítva 27 százalékkal fokozható a jöve­delemtermelés javítása mellett. A nagyobb fejlesztést előirányozó 6. optimalizált változat a kérőd­zőknek kedvez, amely megfelel a természeti adottságoknak i3, arányában mérsékli, volumené­ben szinten tartja az abrakfo­gyasztó állatfajok termelését. ról és kutatásáról. „A világűr az egészségért” program kereté­ben a különböző országok egészségügyi szakemberei előtt komoly távlatok nyílnak, hogy az űrtechnológiát szakemberek kölcsönös konzultációjára és tapasztalatcserére, az egészség­ügy, a környezetvédelem, a ter­mészeti és ipari katasztrófák­ról szóló értesítésre és azok következményeinek félszámolá­sára használják fel. Az Egyesült Álamok humá­nus kezdeményezése, hogy kon­zultatív segítséget nyújtson az örmény földrengés sérültjei­nek, amelyet a kozmikus tele­víziós híd első hónapjaiban in­gyen végzett, mély hálát éb­resztett a szovjet emberekben. Jurij Zaritovszkij (APN) A Forma—1 világából Kamerák a fedélzeten A szokásos, álló kamerás tévéadásokon kívül a nézők arra is kíváncsiak a Forma—1-es autóversenyeken, hogy a pilóta szemszögéből mit lehet látni a pályán. A fe­délzeti kamerák képeit már az 1987-es évadban meg­csodálhattuk, amikor a japán Nakajima aktív kerék- felfüggesztésű Lótusáról élvezhettünk jó minőségű ké­peket. Az idén a FOCA maga vette kézbe a fedélzeti kép­felvételt és képtovábbítást. A vállalkozást a Channel 7 nevű ausztrál tv-társaság kezdeményezte. A FOCA az ügyletet 800 ezer dolláros fedezettel támogatja. A csa­patok közül a Williams, a McLaren, a Ferrari, a Lótus, a Benetton, a March, az Arros és a Brabham vállalták, hogy 2—2 futamon 1—1 versenykocsijukon helyet ad­nak a „kíváncsi kamerának”. Magát a kamerát a ver­senyző szemmagasságában, egy szárnylap belsejében helyezték el, autófókuszos Sony optikával. Az ily mó­don áramvonalas burkolattal ellátott, pörgettyűs ka­mera saját tömege kevesebb, mint 5 kg. A fedélzeti kamera mikrohullámú jeleit a kis an­tenna a pálya fölött megközelítőleg álló helyzetben le­begő helikopter vevőantennájára továbbítja. Az eddi­gi tapasztalatok alapján a legkedvezőbb átvétel a he­likopter 900 ... 1200 méteres magasságban való lebegése esetén érhető el. A fedélzeti kamera és fedélzeti an­tenna közötti jelátvitelre üvegszálakat,-használnak. Ez biztosítja ugyanis a legjobb zavarvédettséget. A felszálló por elleni védekezésül 2 méter hosszúsá­gú, átlátszó filmet használnak, amelyet filmtovábbító szerkezet mozgat lassan előre. A filmtovábbítás sebes­sége 13 mm/perc, ami annyit jelent, hogy a tekercs két és fél óra alatt végig fut. Nem kis gondot jelent a meg­felelő átviteli frekvencia megválasztása. A csapatok telemetrikus mérőeszközei ugyanis a* videojelektől alig különböző frekvenciatartományban működnek. A FOCA TV stábja olyan közvetítést szeretne, amely­nek során a fedélzeti kamerák távvezérelhetők, azaz mind függőleges, mind vízszintes síkban elmozdítha­tok csakúgy, mint ahogyan gyújtótávolságuk is változ- ’ tatható. A példakép az Indianapolis 500-as versenyköz­vetítés. Ott ugyanis az ABC társaság nem kevesebb, mint 34 kamerával közvetített. Ebből 10 mozgó kame­ra volt, egyebek között Rahal, Andretti és Al Unser kocsiján, valamint a boksz-személyzet sisakján (!). Ez utóbbi képét a rendező akkor vezérelte adásba, amikor a kerekeket szerelték, vagy egyéb látványos szerelési műveleteket végeztek.-A kép elményihitelességét mind­azok a hazai nézők tanúsíthatják, akik a közvetítést a nálunk vehető műholdas csatornákon látták. A cél te­hát adott. A megvalósítást-kíváncsian várjuk. Mit is tehetnénk, amikor ilyen szintű megoldások annyiba kerülnek, mint a Magyar Televízió éves devizaköltsé­ge? M. Cs. A jereváni diagnosztikai központ mellett telepített moz­gatható televíziós állomást az Aeroflot különjárata, hozta az Egyesült Államokból. Fotó R. Atajana -(APN> Szilágyi Zsuzsa Nyírteleki tapasztalatok Perlites szűrés ÜJlaky Gábor Szovjet—amerikai orvosi tv-híd Megnevezés Prognózis 20°0-re 1986 év 3 változat 6. változat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom