Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-25 / 200. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. augusztus 25. (Folytatás az 1. oldalról) tartás, s a hazájukat elhagy­ni kívánókat a nemezetközi vöröskereszt is jelentékenyen segíti. A Prágában őrizetbe vett magyar fiatalok ügyével kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy ha valaki külföld- re utazik, köteles betartani az illető ország rendelkezése­it, még akkor is, ha a gyüle­kezési és véleménynyilvání­tási jog előírásai lényegesen eltérnek a miénktől. Min­denkinek felelősségteljes magatartást kell tanúsítania, abból kell kiindulnia, hogy éppen elég konfrontáció és .feszültség van az egyes or­szágok és Magyarország kö­zött. Nem szükséges, sőt káros e feszültségeket to­vább növelni. Ezután Bajnok Zsolt ismer­tette az ülésen szereplő na­pirend témáit. Az észak-ma­gyarországi regionális fej­lesztési koncepció mintegy másfél-kétéves előkészítő munka nyomán született, lé­nyegében Borsod-Abaúj- Zemplén, Nógrád és Szabolcs- Szatmár megye helyzetén kí­ván javítani. A kérdéskör jelentőségét érzékelteti hogy a népesség 15 százaléka él e régióban, amely az ország területének egyhatodát ad­ja. A kormány a koncepciót rendkívül értékesnek ítélte, modellértékűnek tartja, mert a társadalmi, gazdasági prob­lémákat komplexen, mélyre­hatóan elemezve vizsgálja. A legfontosabb elemei: a me­gye szellemi életének felzár­kóztatása, legalábbis az or­szág jelenlegi szintjére; a gazdasági, szerkezet korsze­rűsítése ; a mezőgazdasági termelés szerkezetének át­alakítása; illetve a három megye infrastruktúrájának gyors ütemű fejlesztése. Az ■intézkedési tervprogram ré­sze a területfejlésztési és a foglalkoztatási alap haté­kony és emelt szintű felhasz­nálása, a közhasznú munka- alkalmak bővítése, a koren­gedményes nyugdíjazások feltételeinek módosítása, könnyebbé tétele, a vállalko­zás élénkítése. Szó van a nyereségadó-kedvezmények kiterjesztéséről, az újonnan foglalkoztatottak társada­lombiztosítási v járulékának mérsékléséről is. Az intézkedések sorába il­leszkedik többek között egy regionális pénzintézet létre­hozása, vagy egy világbanki hitelből finanszírozandó re­gionális átképzési központ működésének megkezdése is A kormány ülésén a bel­ügyminiszter terjesztette elő az egyes megyék történelmi nevének visszaállítására vo­natkozó minisztertanácsi ren­delettervezetet. Az elmúlt időszakban helyi kezdemé­nyezések nyomán széles körű igény fogalmazódott meg a történelmi csengésű, a táj- jelleget kifejező patinás me­gyék neveinek visszaadására. Így például megyénk Sza- bolcs-Szatmár-Bereg lenne a jövőben. A Minisztertanács a kérésekkel és javaslatokkal egyetért, a változás jogszabá­lyi bevezetésének 1990. janu­ár 1-jétől nincs semmilyen akadálya. A kormány kész az együtt­működést előmozdító. a szakszervezettel kialakult konfliktus rendezését segítő eszmecserére. Kezdeményezi az Országos Érdekegyeztető Tanács rendkívüli ülésének összehívását, tekintettel ar­ra, hogy például a bérek kér­dése nem oldható meg pusz­tán a munkavállalókat kép­viselő szakszervezetek és a kormány közötti megállapo­dásokkal — hangzott el vé­gül, kiemelve, hogy a kor­mány újólag megerősítette: szeptemberben, figyelembe véve a szakszervezeti szervek álláspontját és véleményét is. komplex módon áttekinti a hús- és gabonatermelés egészének helyzetét. ’56 nyíregyházi mártírjai Folytatják a sírok föltárását A jelenlévők között izgalom és döbbenet. Csak a sírásók lapátjai surrognak. Augusztus 24-e, csütörtök délután. A nyíregyházi Észa­ki temetőben az 1958. május 6-án kivégzett Szilágyi László és Tomasovszki András holt­testét exhumálják. A mártírok jogi rehabilitálá­sát, kihantolását és újrate­metését Szilágyi László és Tomasovszki András család­ja és a leszármazottai, vala­mint a Magyar Demokrata Fórum nyíregyházi szerveze­te kezdeményezte. Levelet juttattak el az Igazságügyi Minisztériumba, amely az exhumálást és az újrateme­tést engedélyezte. A jogi rehabilitációra vonatkozó ké­résekre később reagálnak. Az újratemetés költségeit az állam fedezi, erre a célra a Nyíregyházi Városi Tanács 50 ezer forintot elkülönített A kihantolással és azonosí­tással járó kiadásokat az Igazságügyi Minisztérium fi­nanszírozza. Szilágyi Lászlót és To­masovszki Andrást — a csa­ládjuk akarata .szerint — az MDP Nyíregyházi Szerveze­tének elnöksége szervezésé­ben 1989. október 6-án teme­tik el újra. A két sírgödörnél egyre több a bámészkodó. Egy sír­ásó — amíg a társai átveszik tőle a szerszámot — elmond­ta, hogy annak idején a két ember sírgödrét vele és egy kollegájával ázatták ki. A munkát késő este kellett vé­gezniük. Valakjk közölték velük: mindezt úgy próbál­ják bárkinek is elárulni, hogy ők is nehéz sorsra jut­nak. A sír tetejére falevelet szórattak velük. Azonban valaki a történ­teket mégis megleshette, mert a. titkolózás ellenére, másnap a temetés helyén egy piros rózsa volt. Három fehér ruhás férfi ér­kezik. Orvosszakértők. Közben a temetkezési vál­lalat dolgozóinak ásői megközelítették a csontokat. A szakértők kiemelnek egy koponyát, azt földön lévő nylondarabra teszik, majd tisztogatják, forgatják, néze­getik. Előkerül egy másik koponya is, de nem sokkal később a munkák abbama­radnak. Dr. Buris László, a debre­ceni Orvostudományi Egye­tem Igazságügyi Intézetének tanszékvezető professzora a sajtó képviselőinek elmond-' ta, hogy p megtalált csontok nem Szilágyi Lászlóé és To­masovszki Andrásé. Ugyanis, az egyik nagy valószínűség­gel egy 17—20 év körüli női holttest koponyája, a másik pedig egy 60—70 éves fémé. Az is megállapítható: 30 év­nél jóval régebben temethet­ték el őket. Szilágyi László és Torna - sóvszki András földi marad­ványainak kutatását a közel­jövőben folytatják. Csetényi György Háromoldalú középszintű politikai egyeztető tárgyalások kezdődtek augusztus 24-én a Parlamentben. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerékasztalét Bo- ross Imre, a harmadik oldalét pedig Kósáné Kovács Magda vezeti. Beregi idegenforgalom (Folytatás az 1. oldalról) kevesellte, s akadt, aki a határozott célokat, a helyi kezdeményezéseket hiányol­ta belőle. Hagymássi József, a Kelet-Magyaronszági ' Tü- zép vezérigazgatója egyene­sen megdöbbentőnek tartot­ta: úgy készül beregi ide­genforgalmi program, hogy abban a naményiak vélemé­nye nem szerepel. Ugyancsak ő szorgalmazta azt is, hogy az idegenforgalmi szakembe­rek számítsanak az eddiginél jobban az e vidéken élő lel­kes lokálpatriótákra; akik nélkül ma nem beszélhet­nénk beregi turizmusról, ideg enf orgalomr ól. A Nyírtourist vezetője Tö­rök Ferenc a tivadari strand építésére hivatkozva a be­ruházások megvalósításának lassúságát kifogásolta, mond­ván, hiába van jténz, ha azt csaik ilyen módon tudják ki­használni. Igen szép tervek­ről és eredményekről számolt be Kiss Gyula, a COOPTOU- RIST Nyíregyházi Irodájá­nak vezetője, aki a Megyei Természetbarát Szövetség munkájáról számot adva el­mondta, az idén 22. alka­lommal megrendezett Tisza­fára résztvevői talán a leg­aktívabb beregi turistáik, akiknek jövő évi programja máris készen áll. Felhívta a figyelmet arra, hogy fizető­vendéglátó helyek, olcsó, de tiszta camp.ingek kellenek, hiszen az ide érkezők jelen­leg épp ezeket keresik hiába. Az Idegenforgalmi Bizott­ság programjában Szlávik Lajos, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója ide­genforgalommal kapcsolatos terveikről, elért eredménye­ikről adott számot. Mint megtudtuk, ez a második sze­zon, amikor vendégeket fo­gadnak. S hogy miért kezd­tek efféle tevékenységbe? Nem tagadta, bizonyos gaz­dasági kényszer is szerepet játszott a dologban, bár nem ez volt az elsődleges szem­pont. A vízügyi igazgatóság egyedülálló lehetőségekkel rendelkezik, melyeknek mind nagyobb részét ezen ország­rész megismerésére, a turiz­mus fejlesztésére fordítják. Ma már elmondhatják, hogy 17 úgynevezett vízvédelmi központ várja a vendégeket. Hajóikon, gátőrházaikban nemcsak kitűnő körülmé­nyek, csend és háborítatlan természet, hanem különfé'e vízisportok, kirándulási prog­ramok is fogadják^z idege­neket. Hogy nem kezdtek hiába turizmussal foglalkozni. az máris bebizonyosodott. Amíg tayaly 500 vendég, összesen 1200 vendégéjszakát töltött náluk, addig ez évben máris 650 vendéget, s 3500 vendég- éjszakát tartanak számon. A további fejlesztések érdeké­ben gazdasági társulást ala­kítottak. s jövőre újabb 15 helyen, 250 szálláshelyet te­remtenek, s összesen 280 sá­torhelyet is kialakítanak. A Felső-Tisza-vidéki Ide­genforgalmi Bizottság ülésé­nek befejező részében a kis- határmenti forgalom fejlesz­téséről. a már-már elviselhe­tetlenné váló problémák meg­oldásáról tárgyaltak. Kovács Éva Tankönyv ingyen (Folytatás az 1. oldalról) lános iskolát, addig most a veszélyeztetett gyerekek kö­zül csak minden második kaphatott júniusban' végbi­zonyítványt. A kétezernél is több nyíregyházi nyolcadikos közül mindössze 24-en nem jelentkeztek továbbtanulás­ra. A végső mérleg még nem áll rendelkezésre, a nyár ele­ji adatok szerint a jelentke­zők 15 százalékának nem si­került bejutnia valamelyik középiskolába. A továbbiakban beszélt az osztályvezető arról, hogy a most kezdődő tanévben saj­nos még növekszik is az is­kolába naponta buszozni kénytelen gyerekek száma. Örökösföldről az Egyház ut­cai iskolába az eddigi 11 cso­port helyett 15, az 1-es isko­lából pedig 5 csoport helyett 6 utgzik majd naponta Vo­lán-busszal iskolába, (ötven- nel—hatvannal nő az -Örö­kösföldről a Jósavárosba utaztatott óvodások száma is.) Mint ismeretes, az idén elkezdődött az Örökösföldön egy 12 tanulócsoportra mére­tezett gimnázium építése, ám épp a fent említett körülmé­nyek miatt a tervek szerint 1990. szeptember 1-től álta­lános iskolaként működik majd az új intézmény, egé­szen addig, míg el nem ké­szül ugyanitt egy általános iskola, amelyben várhatóan 1992, legkésőbb 1993 szep­temberében kedődhet meg a tanítás. Kérdésekre válaszolva az osztály munkatársai többek között elmondták, hogy az új tanévben az elsősök kapják majd ingyen a tankönyveket (ha a szülő esetleg már be­szerezte ezeket, meg kell té­ríteni költségeit); a II.—VIII. osztályosok közül a rászoru­lókat tanszersegéllyel segít­heti áz iskola. Érdeklődtek az intézményvezetők az ün­nepekről is, azonban, mint kiderült, az 1987-es minisz­tertanácsi rendeletet már ha­tályon kívül helyezték ugyan, de új jogszabály még nincs, így egylőre nem lehet tudni, hogy tanítási szünet lesz-e november 7-e, vagy miként döntenek majd október 23- áról. <gm) Ha expressz — késik? (Folytatás az 1. oldalról) expresszi, valamint a Moszk­va—Belgrád között közleke­dő, tranzitkocsikat is továb­bító Puskin expresszt érin­tik. A Budapest expressz ké­sése a nyár folyamán gyak­ran elérte az 5—6 órát is. Ezért a Moszkvából Zágráb —Róma—Torino felé menő tranzit hálókocsikat is súlyos késéssel tudta a MÁV továb­bítani. Július közepétől Záhony határállomáson is zavarok keletkeztek. A kilépő vona­tok augusztus első felében mintegy 70 percet, augusztus második felében már átlag 130 percet vártak arra, hogy a szovjet vasút fogadja a sze­relvényeket. A helyzet normalizálására a MÁV számos kezdeménye­zést tett. A szovjet kereske­delmi kirendeltség képvise­lőivel felvettek a kapcsola­tot, s a problémákat jelezték a szovjet vasutaknak. Ma­gyar részről több operatív jellegű intézkedés is szüle­tett. A helyzet, rendezésére a tervek szerint szeptember 1-jétől Csap és Szabadka kö­zött ülőkocsis nemzetközi vo­natok fognak közlekedni Bu­dapest kikerülésével, a túl­terhelt Puskin expressz men­tesítésére. A Magyarországról a Szov­jetunióba utazók számára is igyekeznek megkönnyíteni a hoszadalmas várakozsát. Ed­dig, mivel a vonatokon út­közben ellenőrzték az útleve­leket, utasok már nem hagy­hatták el a vonatot Záhony­ban. Most már %— a MÁV kérésére — n vonatokon köz­vetlenül továbbindulás előtt van az útlevél- és vámvizs­gálat, így addig Záhonyban leszállhatnak, felkeresik az állomás helyiségeit. A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta: hogy a MÁV vétlen a helyzet kialakulásá­ban. Folyamatosan tárgyal­nak a szovjet vasút képvise­lőiver a késések megszünteté­séről, a helyzet normalizálá­sáról. Ez idáig azonban nem sok előrelépés történt. Néhány hónapja kezdődtek el a háromoldalú politika: egyeztető tárgyalások. A fel­adatuk az lenne, hogy a „de­mokrácia csorr agtervét” dol­gozzák ki. Ebben több sarka­latos törvény szerepeli így a köztársasági elnök funkciója is. Téhát ez a téma a tárgya­lások napirendjén van. Miért emelte ezt ki a DEMISZ és vitte a társadalom .nyilvános­sága elé? — kérdeztük meg Juhász Ferencet, az Ifjúsági Szervezetek Szabolcsi Szövet­ségének elnökét. — Nem bízunk a tárgya­lások eredményességében, mindegyik fél hozza a ja­vaslatát, de senki sem en­ged. Egyre inkább azt ta­pasztaljuk, hogy csak idő­nyerésről van szó, az MSZ­MP a hatalmi pozícióit kí­vánja átmenteni, az Ellen­zéki Kerekasztal pedig idő­közi választási kampányát az MSZMP lejáratására épí­ti. Így a párttal való meg­egyezés kompromittáló le­het számára. A tárgyaló- asztaltól ugyanakkor egyik fél sem mer felállni, mert az eredménytelenség ki­csiny legitimitásukat is megkérdőjelezi. — A népmegvéltók nap mint nap megjelennek. "Mindenki a nép, a nemzet nevében lép fel. Azt. mond­ják, hogy a tárgyalásokról ne adjanak tájékoztatást, de szerintem nem is nagyon van miről beszámolni. Az ország pedig olyan helyzet­ben van, hogy minden perc. minden nap számít. A dön­tést akarjuk sürgetni. — Ma nagyon sokan politi­zálnak, kénytelenek vagyunk odafigyelni az eseményekre, mert saját bőrünkön érezzük, hogy nem jól mennek a dol­gok. De nem hiszem, hogy például itt, megyénkben is, akikhez odamennek aláírá­sért, mindenki tisztában len­ne azzal, hogy miért rója oda a kézjegyét. Mit remélnek, mitől lesz jobb, ha lenne egy köztársaságielnök-választás? — Most a nyilatkozatok háborúját éljük. A politikai csatározásoknak nem sok értelmük van. Félő, hogy mindez anarchiához vezet. Ezt nem akarjuk, s talán egy elnök korrekt módon közvetíthetne a pártok kö­zött és . tudna megálljt is parancsolni. —- A DEMISZ-nek ez a lépése a magyar pplitikai közéletet' kicsit megbolygat­ta. Pozsgay Imre az aláírást gyűjtő akciót elhamarko­dottnak, könnyelműnek ítél­te meg. Az Ellenzéki Kerék­asztal egyes pártjai, szerve­zetei nagyon határozott ér­veket vonultattak fel elle­ne. Tamás Gáspár Miklós, a Szabad Demokraták Szövet­ségétől, a 168 órá-nak azt nyilatkozta: nem elnököt kell választani, hanem a magyar demokráciát kell megteremtenünk, s ha itt személyiségre koncentrált show-t kap a magyar nép. megnézhetjük magunkat. — Az egyeztető tárgyaláso­kon a harmadik oldal, a Ha­zafias Népfront, a Nőtanács, a Szakszervezet és a DEMISZ se nagyon hallatja hangját Viszont látványos akciókat szervez, ami megmozgatja az egész társadalmat. Ilyen volt legutóbb a szakszervezetek sztrájkja a húsáremelések mi­att, amelynek komolyságát több helyen meg is kérdője­lezték. Nem vezet valami ha­sonló megítéléshez a maguk kezdeményezése is? —- Valóban, az Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP is sok esetben nem tekint bennünket igazi partnernek. Ügy is szoktak bennünket emlegetni, hogy mi vagyunk a „gittegylet”. Nem akarjuk mi az erőnket fitogtatni, de nekünk is lehet elegünk. Nem nézhetjük tovább tét­lenül ezt a huzavonát. Tíz­ezer aláírásra van szükség, hogy a parlament egyáltalán napirendre tűzze a köztár­sasági elnök választásának lehetőségét. Most beszél­tünk Nagy Imrével, a DE­MISZ elnökével,' már több. mint 8 ezer aláírás van. A jelentkezők száma egyre több lesz, s mindez önmagá­ért beszél. Nem biztos, hogy a DEMISZ melletti kiállást jelzi ez, ce azt igen, hogy sokan várják: történjen már végre valami. (bojté) ■ ■ Illést tartott a minisztertanács „törté# Ér regre valami!" ifjúsági ezető a iüSZ-kaapáiyril Több támadás, kritika érte a napokban a DEMISZ alá­írásokat gyűjtő akcióját. Céljuk az, hogy a választójoggal rendelkező magyar "állampolgárok aláírásukkal kezde­ményezzék, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre és árgyalja meg a köztársaság i elnök intézményét. S a képviselői választások előtt vagy azzal egyidőben a nép válassza meg a köztársasági elnököt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom