Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-02 / 180. szám

1989. augusztus 2. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás Bizalmi Több dolog Is szöget ütött a fejembe, amikor „egy özvegyasszony” alá­írással érkezett levelet ol­vastam. „Nem hazugság, nem rágalom, csak az igazság felderítése miatt” fogott tollat, s hogy mit kellene az újságírónak ki­bogozni? Az egyik utca rászoruló lakójának a Vö­röskereszt ötszáz forint segélyt utalt ki, amihez kérték, az utcabizalmi te­gyen javaslatot. Nos, olvasónk szerint a bizalmi ezt egyik rokoná­nak „ítélte oda”, aki igaz, hogy özvegy, de „többszö­rös milliomos, s a lányá­val lakik együtt egy pa­lotában”. Pedig van az utcában olyan nyugdíjas, aki szerény jövedelméből tengődik! Eddig a levél első része. Sajnos ehhez hasonló tar­talmú rendszeresen szere­pel postánkban. Elsősor­ban a tanácsi segélyek el­osztásának tisztaságát kérdőjelezik meg. Az egymásra mutogatás, ala­pos vagy alaptalan gya­nakvás sok embert keserít meg. Az okot abban lá­tom, hogy a juttatás rend­jét a közvélemény nem eléggé ismeri. A rászo­rultságot nemcsak a külső jegyekből lehet lemérni. A szerénység, vagy a szé­gyen sokakat távol tart, hogy kérje, vagy elfogad­ja az ilyen irányú támo­gatást. Ezt kell észrevenni a tanácstagnak, a társa­dalmi aktíváknak. Viszont el kell ismernem, hogy esetenként kap olyan is pénzt, aki az OTP-be rak­ja, vagy unokájának aranyláncot vesz belőle. A rosszabbik esetben neki, esetleg hozzátartozójának torkán folynak le a „ga­rasok”. A levélből az is kiderül, hogy ez a „védtelen asz- szony” azért írt névtele­nül, mert félt, az utcabi­zalmi betöri az ablakát. Válogatott jelzőkkel illeti, s megjegyzi, senki sem választotta meg. Szinte sugárzik a sorok között a gyűlölet, az irigység és a sértett önérzet, mely bosz- szúért kiált. Sajnos nem áll módom­ban megismerni, ki is ez a bizalmi, valóban olyan, amilyennek a panaszo­sunk lefestette? Kételke­dem, mert ' az ottlakók többsége valamikor szava­zott rá, hogy képviselje őket. Tesz-e értük vala­mit, nekik kell elbírálni, s ha nem, akkor csele­kedni. Azt tapasztaljuk, hogy az országgyűlési képvise­lőket már felelősségre vonják választóik, de még nem hallottam, hogy a helyi tanácstagot vissza­hívták volna valamely körzet lakói. Talán sok esetben ez nevetséges is lenne, hisz amúgy sem járnak el a fórumokra. S akiket úgy beszéltek rá erre a megbízatásra, ma már rég nem érdekli az ott élők gondja, baja. A közeljövőben történő választáskor erre is gon­dolni kell, amikor vokso­lunk. Dankó Mihály „MOSTOHÁK LENNÉNK?” Miért vagyunk mostohák? Mi akik a Rákóczi utca azon részén lakunk, ahol a gázvezeték .építését sem foly­tatták — holott az utca háromnegyed részén végig hú­zódik a vezeték — és az útburkolat javítását is csak az utca felén oldották meg. Egyre-másra épülnek itt is a la­kások, tehát pár év és beépül ez az utcarész is. Arról nem is beszélve, hogy az utca eleje járdát is kapott. Mi pedig a rossz út ellenére azt sem. Nincs pénz? Miért kiváltságos az utca egyik fele és miért van hátrányosabb helyzetben a másik? Egyálta­lán reménykedhetünk-e, hogy mi is megkapjuk azt, amit joggal elvárnánk. Rákóczi utca lakói, Nyírtelek A LATHATATLAN TV Már tűrhetetlen állapot, ami Kisvárdán a lakásszö­vetkezetnél folyik. Januárban elkészült a műholdas adás vétele. Azóta szinte heten­ként elállftgatják, de még ez lenne a legkevesebb. Több mint egy hónapja úgy meg­csinálták, hogy • most már nemcsak a műholdas adásit, hanem a magyart sem lehet látni. Többen reklamáltak, de mindenki azt a választ kap­ta, hogy már intézkedtek, ígérgetni tudnak, azt, hogy megcsinálták volna ilyen még nem fordult elő. Az egész lakótelep csak rossz véleménnyel van róluk, sen­ki sincs megelégedve a mun­kájukkal. Kisvárda, „lakók”. (A szerk. megj.: Szívesen fogadjuk olvasóink levelét és ha közérdekű a problémájuk, helyet is adunk nekik la­punkban. De kérjük, hogy írják meg nevüket, címü­ket és ha nem kívánják, hogy ez szerepeljen az írás alatt, természetesen ennek eleget teszünk. A levelezés korrektsége és az egymás iránti bizalom ezt így dik­tálja.) KÓBOR KUTYA Már közel két éve a Sós­tóhegyen, a Nyírség utcá­ban él egy nagy kóbor ku­tya. Valószínű, hogy védőol­tást sem kapott, félő ha va­lakit megharap abból ko­moly baj lehet. Megfogni mi nem tudjuk, de mit lehet tenni ? Sztojka György Nyíregyháza, Nyírség u. BÉRLAKÁSOK ELHAGYATOTTSÁGA Az Egyház u. 4. szám alatt 18 éve lakunk. Már a beköl­tözéskor sem tudtuk hasz­nálni a pincét, mert víz van benne. Sorozatos kérelme­ket nyújtottunk be az IKSZV műszaki osztályához. Mindig elutasítottak bennünket az­zal, hogy hamarosan lebont­ják, mert gazdaságtalan len­ne a felújítása. Ezt az ígér­getést 14 éve halljuk. A víz, a kosz között a pat­kányok, bogarak vígan élde­gélnek. A gyerekeket vi­szont nem merjük leengedni az udvarra. Bementem sze­mélyesen az IKSZV-hez, hogy ázik a lakás, rohadnak az ajtók. Azt mondták, hogy majd kivizsgálják, megálla­pították, hogy az ajtók való­ban használhatatlanok, de nem cserélik ki „mert úgyis lebontják”. Mikor és miből építenek .újakat? Csatári Józsefné és még sokan mások Nyíregyháza, Egyház u. 4. szám alól. ÉRKEZÉSI SORRENDBEN Az SZTK Rendelőintézet II. sz. Ideggondozó osztályá­ra kellett mennem orvosi vizsgálatra. Reggel 8 órakor már ott voltam, beadtam a személyi igazolványt és vár­tam a hívásra. Déli 12 órakor még nem került rám sor, ek­kor kikértem az igazolvá­nyomat és hazamentem, mert már több időm nem volt. A legbosszantóbb az volt az egészben, hogy aki később jött, félóra múlva be is szó­lították. Én pedig hiába vár­tam. Szerintem itt is be kel­lene vezetni a sorszámozást, s’talán úgy meg volna rá az esély, hogy érkezési sorrend­ben hívják be a betegeket. Pontos név és cím a szer­kesztőségben EMBERSÉG Ezúton szeretném hálás köszönetemet kifejezni annak az ismeretlen úrnak az ön­zetlen segítségéért, aki július 10-én elveszett táskámat hi­ánytalanul visszahozta. Jó érzés tudni, hogy nem min­denkiből hiányzik az ember­ség. Még egyszer fogadja tiszteletteljes köszönetemet és nagyrabecsülésemet. Jeles István Nyíregyháza, Gádor Béla köz. ÁZUNK A Toldi uca 67. szám alat­ti lakások átadása 1980-ban volt. De sajnos a ház azóta is beázik. A lakógyűlésen határozatot hoztak arról, hogy a lakásszövetkezet csi­náltassa meg a tetőt, s majd a munka elvégeztével nyújt­sa be a számlát a kivitelező­nek. Azóta sem történik semmi. Elmegy ez a nyár is, mi pedig csak ázunk tovább. Nagyné, Nyíregyháza, Szamuely lakótelep Szerkesztői üzenetek M agyamé, Nagykálló: Közeli hozzátartozó ápolása esetén csak fizetésnélküli szabadságot lehet kérni a munkáltatójától az ápolás időtartamára. Amennyiben a fizetésnélküli szabadság idejére a havi 150 forint társadalombiztosítási járu­lékot megfizeti, úgy szolgá­lati időre szerez jogot. így a jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerint a fér­je ápolása címén táppénz nem jár. „Megtépázott telefon’’ jeligére: A kérdéses helyen (Borbányán) a nyilvános távbeszélő fülkét ismeret­len személy megrongálta, az elektromos berendezésben kárt okozott. A készülék hi­báját a műszerész — koráb­bi bejelentés alapján — el­hárította és az elektromos kábelt is leszerelte, bár eb­ben jelenleg még nincs áram. Ugyanakkor a rend­őrségen ismeretlen tettes el­len feljelentést tettek. Kovács Mária, Kisvárda. A gyermekgondozási díj a szülési szabadság lejártát követően, a gyermek gondo­zása . címén engedélyezett fizetés nélküli szabadság idejére járó, részben kere­setpótló pénzbeli ellátás. A gyermekgondozási díj napi összege a táppénz alapját képező naptári napi átlag- kereset 65 százaléka, ha pe­dig a biztosítás két év óta folyamatosan fennáll, akkor 75 százaléka. Az, aki egyidejűleg gyer­mekgondozási díjra és táp­pénzre, terhességi-gyermek­ágyi segélyre, gyermekgon­dozási segélyre is jogosult, az ellátások közül választ­hat. Áz illetékes válaszol „VASFÜGGÖNY A VÁGÁNYON” Hajdú Mihály MÁV- nyugdíjias az utazó közönség érdekében fogalmazta meg levelét. Nyíregyházán, a vas­úti pályaudvaron tapasztalt dolgokról írt. Unokáját Deb­recenből várta, a vonat meg is érkezett a harmadik vá­gányra. „39 évi MÁV-szolgá- latom után meglepett az a látvány az állomás felvételi épületével szemben, a II. vágányon egy hosszú sze­mélyszállító vonat a főikijá­ratot lezárta, mint egy vas­függöny.” Sajnos gyakran tapasztal­hatjuk ezt az állomáson. S mit tehet ilyenkor az ember? Bosszankodik, megkísérli a szerelvényen való veszélyes átmászást, vagy száz méterek megtételével kerülő úton végre kitalál a sínek közül. „Az ilyen alapvető szerve­zetlenség nem a kultúrát uta­zást szolgálja. Szerintem lel­kiismeretesebb ellenőrzéssel, fegyelem megkövetelésével mindezen lehetne változtat­ni.” írja levelében olvasónk. Mátllé József, a Nyíregy­házi Körzeti Üzemfőnökség üzemviteli helyettesének az a véleménye, hogy a megol­dást egy aluljáró, vagy fe­lüljáró építése jelentené. Er­re azonban egyelőre nincs pénz. A vasút olyan nagy forgalmat bonyolít le, hogy szinte elkerülhetetlen az, hogy ne legyen az érkező vonat előtt egy másik. Adott menetrendi iőszak- ban előre elkészítik az állo­más vonatforgalmi rendjét. Meghatározzák, hogy melyik vonat, melyik vágányra és mikor érkezik, illetve indul. Arra azért vigyáznak, hogy zavartalan legyen az átjárás. HATVAN FORINTOS BUSZBÉRLETTEL A TÖRZS UTCÁN? Lapunk július 24-i számá­lban F. Józsefné Nyíregyhá­za, Stadion utcai lakos arra a kérdésre szeretett volna választ kapni, hogy ha az egész havi buszbérlet ára 120 forint, akkor a félhavi miért 80 és miért nem 60 forint. A Szabolcs Volán Vállalat igazgatója írásban küldte el a választ: A helyi tömegközlekedés díjainak megállapítása az Onszágos Árhivatal elnöké­nek feladata. A szabályozás szerint az autóbusz-bér­letjegyek 16-tól történő meg­vásárlására Nyíregyházára egyvonalas bérletnél 80 fo­rintot ír elő, ami a teljes ihavi bérletár kétharmada. Valószínűleg azért döntöttek így, mert ennek a bérletnek az érvényessége 20 nap, ami egy 30 napos hónapnak ép­pen a kétharmada. Pia jós Józsefné szintén a VOLÁN-tói várja a választ: Az örökösföldi lakótelep keleti részén autóbuszjáratot egyelőre nem tervezünk, mert nincs lehetőségünk a járműpark növelésére, és a lakótelepet délről határoló út — mellyel a Törzs utca bekapcsolása esetleg meg­oldható lenne — mai ki­építettségében nem felel meg menetrend szerinti au­tóbusz közlekedésére. A Törzs utcai autóbuszközleke­désre vállalatunk ígéretet nem tett. Erőss Károly igazgató Túlmunka — pótlék — felmondás K. Lászlóné nyírbátori levélírónk férjét rendszeresen túlmunkára kötelezték. Ezt azért sérelmezi, mert kevesli az érte járó bért, illetve nem tud segíteni otthon a háztá­jiban. Az olvasónk által közölt túlmunka valóban soknak tű­nik. Ez akkor lehetséges, ha külön megállapodást kötöttek a munkavállalóval, illetve a munkaügyi szabályzat enge­délyezi. A központi jogszabályok túlmunka elrendelésé­re tág lehetőséget adnak. A levélből az derül ki, hogy férje készenléti szolgálatot is teljesít, melynek alacso­nyabb a díjazása, mint a túlmunkának. Ezen túlmenően a túlóra díjat személyi jövedelemadó terheli és az esetle­ges tartásdíjat is köteles a munkáltató levonni. Az elrendelt túlóra megtagadása vagy nem teljesítése ugyanolyan igazolatlan mulasztás, mint ha a törvényes munkaidőben nem jelentkezne a dolgozó munkára. Ezért fegyelmileg is felelősségre lehet vonni. Ez alól kivétel, ha a túlmunka teljesítése testi épségét, egészségét súlyosan és közvetlenül veszélyeztetné, vagy jogos érdekeit sértené. Például nem biztosítják a két napi munkaidő között — legalább a 8 órai pihenőidőt. Vita esetén a felsoroltakat a dolgozónak kell bizonyí­tania. Mindezek ellenére,-ha a túlóradíj kiszámításával fenntartásaik vannak: a túlóradíj az alapórabérből és annak pótlékából tevődik össze. A pótlék 25—100 száza­lékig terjed, melynek pontos mértékét csak úgy, mint a készenléti díjat a munkaügyi szabályzatból lehet megál­lapítani. Helytelen elszámolás esetén forduljanak a szö­vetkezet döntőbizottságához. A követelést három évig visz- szamenőleg lehet érvényesíteni. K. János és társai nyíregyházi olvasóink arra kérnek választ, hogy az intézményi dolgozókat milyen feltételek mellett illeti meg éjszakai vagy műszakpótlék, mert ese­tükben annak folyósítását a munkáltató megtagadta. A munkáltató álláspontja helytálló. A műszakpótlék bevezetése az intézmények részére, pl. az iskolákban nem kötelező. Éjszakai pótlékra azok a fizikai állományban foglalkoztatottak jogosultak, akik legalább egymást kö­vető hat napon keresztül éjszakai műszakban (22 órától reggel 6 óráig) vannak foglalkoztatva. Tehát műszakpót­lékra jogszabály hiányában, éjszakai pótlékra pedig mun­karend szerint nem jogosultak.­Sz. József vásárosnaményi levélírónk fia szakmunkás- tanulói szerződését felbontotta. A gyakorlati oktatást biz­tosító vállalat utólag kötelezte a munkaruha árának meg­térítésére. Ezt azért is sérelmezi olvasónk, mert a fia a munkaruhát leadta, illetve azóta két év telt el. Az ilyen irányú igényét a vállalat három évre vissza­menőleg érvényesítheti. Tehát a megfizetésre kötelezés így nem késett. Ha bizonyítani tudja a gyermeke, hogy a munkaruhát leadta, kérelmével fordulhat a volt válla­lata munkaügyi döntőbizottságához. Kérheti a fizetés aló­li mentesítést, vitathatja az összegszerűséget is. Általános gyakorlat, hogy a munkaruhát (halálozás, nyugdíjazást kivéve) a munkáltató nem' veszi vissza, azt a dolgozó köteles pénzben megváltani. A megváltási ár a hátra lévő kihordási idővel arányos. Azért magas a vál­lalat által követelt összeg, mert a fia rövid ideig hordta a munkaruhát. Ha panaszosunk nem terjeszt elő kérelmet és a felszólításra sem fizet, a követelést végrehajtják, ami többletköltséget jelent. T. B. záhonyi levélírónkkal rokkantsági nyugdíjba vonu­lása előtt a felmondási időt ledolgoztatták. Szabadságot, pénzbeli juttatást nem kapott. Arra kér választ, hogy a munkáltató eljárása jogszerű volt-e. A felmondási időt azért kellett ledolgoznia, mert dol­gozói felmondás és közös megegyezés esetén a munkálta­tó nem köteles a munkavégzés alól felmenteni. A nyugdíjazásra tekintettel (rokkantsági is) külön sza­badság vagy pénzbeni juttatás nem jár. Kedvezmény a jubileumi jutalom kifizetéséhez kapcsolódik. Nagy Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom