Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-16 / 192. szám

4 Kelet-Magyarorsiág 1989. augusztus 16. Nyers Rezső az osztrák tv-ben Kormányzati felelősséget kell vállalni A majdani általános vá­lasztásokon az MSZMP vár­hatóan a szavazatok több mint egy harmadát meg tud­ja szerezni, de a szabad vá­lasztások bármilyen eredmé­nyét kész tudomásul venni — jelentette ki Nyers Re­zső, az MSZMP elnöke az osztrák televíziónak adott interjúban. A második csatorna hétfő esti híradójában sugárzott beszélgetésben Paul Lendvai kérdésire válaszolva Nyers Rezső kifejtette, hogy időkö­zi választások alapján nem volna helyes az egész ország­ra vonatkozó következtetése­ket levonni. A mostani idő­közi és a majdani általános választások között az egyik fő Különbség, hogy a mosta­ninál lényegesen több, talán vagy tíz párt fog indulni. Az MSZMP-nek várható­an az általános választások után is kormányzati felelős­séget kell vállalnia, de nem egyedüli pártként, hanem együttes kormányzásban — nyilatkozta Nyers. Nem tar­totta valószínűnek, hogy az MSZMP súlyos vereséget szenved, de erre az esetre el­képzelhetőnek tartotta, hogy az MSZMP ellenzékbe vonul. A kérdés osak az — tette hozzá —, hogy ez az ország vagy a többi párt érdekét szolgálná-e ? Arra a kérdésre, hogy a Szovjetunió elfogadna-e egv koalíciós kormányt az MSZMP vezetése nélkül, Nyers Rezső azt fejtegette, hogy a Szovjetunió Kelet- Európa-politikájában bizo­nyos dolgok alapvető jelen­tőségűek. Ilyen például, hogy a Szovjetunió nem ismerne el egy vele szemben ellensé­ges rendszert, mint amilyen a harmincas években, a negyvenes évek elején a Horthy-rendszer volt. Egy osztrák típusú politikai rend­szert megfelelő körülmények mellett elismerné Moszkva — mondta az MSZMP elnö­ke, de rámutatott, hogy a jelenlegi kelet-európai hely­zet nem érett ahhoz, hogy Magyarország ugyanúgy semleges legyen, mint Auszt­ria. Az erőviszonyok meg­változtatása bármelyik olda­lon destabilizációhoz vezetne — állapította meg. A gorba- csovi politika visszaszorítása esetén nehezebb lenne meg­valósítani a magyarországi reformfolyamatot, de nincs közvetlen kapcsolat a kettő között — mondta, s emlékez­tetett arra, hogy már a Ká­dár-korszakban is megmu­tatkozott ez, amikor Ma­gyarországon nem brezsnye- vi gazdaságpolitikát folytat­tak. A Magyarország és több más szocialista ország közöt­ti problémákat firtató kér­désre válaszolva az MSZMP elnöke azt hangsúlyozta, hogy nincs szó Magyaror­szág elszigetelődéséről, ha­nem arról, hogy az állam- polgári jogok biztosítását il­letően Magyarország tovább­fejlődött, a többi országhoz képest előresietett. A többi ország is ezen az úton jár, csak lassabban halad. Nekik is ezt az utat kell járniuk — mutatott rá. — Magyarország és Ro­mánia között nagyon komoly politikai problémák feszül­nek, amelyeket jelenleg nem tudunk megoldani — nyilat­kozta. Mint elmondta, a Vafsói Szerződés csúcstalál­kozóján lezajlott kétoldalú magyar-román találkozón Ceausescu elnök ideálisnak, míg a magyar fél problema­tikusnak minősítette a nem­zetiségek romániai helyzetét. A Bős-Nagymarosi vízlép­csővel kapcsolatban Nyers Rezső úgy nyilatkozott, hogy parlamenti szavazás esetén a nyagymarosi rész megépítése ellen szavazna. Nyolcmillió torna kalászosokból (Folytatás az 1. oldaltól) állapota, a növényt eddig si­került a betegségektől meg­óvni. Cukorrépából az utób­bi idők legnagyobb, a hektá­ronkénti 42 tonnás korábbi rekordot két tonnával meg­haladó termésre van kilátás. Dull Ferenc kereskedelmi főosztályvezető a húsellátás átmeneti zavaraival kapcso­latban kijelentette: az or­szágban húshiány nem volt, és jelenleg sincs. Azt azon­ban elismerte, hogy a fővá­rosban, továbbá a nagyobb idegenforgalmú térségekben és jó néhány határszéli tele­pülésen akadtak gondok. A húsipari vállalatok egyik napról a másikra 30—40 szá­zalékkal több húst nem tud­tak adni. A szakminisztéri­um többféle intézkedést kez­deményezett. A belföldi ellá­tás elsőbbségének biztosításá­ra átmenetileg az élő- és a hasított félsertés exportjának visszafogására kérte a válla­latokat. Intézkedtek a hazai húskészletek egy részének fel- használásáról, vagyis az álla­mi készletek felszabadításá­ról. A külföldi vásárlókat ar­ra ösztönözték, hogy ha le­hetséges átmenetileg sertés­hús helyett marhahúst vásá­roljanak. A jövő évi kilátások azon­ban korántsem ilyen jók. Je­lenleg ugyanis az egy évvel korábbinál 16 ezerrel keve­sebbet, összesen 670 ezer anyakocát tartanak a terme­lők, az állatlétszám csökke­nése az év végéig elérheti az 55—60 ezret is. A szaporulat visszaesése jövőre akár egy­millióval is csökkentheti a felhizlalt állatok számát. A legnagyobb gond a ter­melői érdekeltség erőteljes csökkenése, mivel a takar­mányárak fél év alatt 20 szá­zalékkal emelkedtek, emellett más költségek szintén nőttek, ugyanakkor a felvásárlási ár növekedése ehhez képest sze­rény mértékű volt. A húsipar vállalatai sincsenek könnyű helyzetben: veszteségük a sertéshús minden kilogramm­ján 12 forint volt az első fél évben; ezt az export fel­árral eddig valahogyan ki- gazdálkodták, ám a jövőben erre képtelenek lesznek. A sajtótájékoztatón jelen lévő Papócsi László minisz­terhelyettes kérdésre vála­szolva elmondotta: a MÉM hamarosan javaslatot tesz a kormánynak a sertés termelői árának emelésére, különben olyan időszakban esik vissza a hizlalási kedv, amikor a kül­piacon is nagy az érdeklődés az áru iránt. Gorbacsov — Nobel-békedíj? Sókat tett a békéért Mihail Gorbacsovot javasol­ja az idei Nobel-békedíj je-, löltjének a stocholmi Dagens Nyheter című lap. — Gorbacsov többet tett a békéért, mint amit bárki vár­ni vagy remélni mert volna és így ő a legérdemesebb er­re a kitüntetésre — írja a ja­vaslatot alátámasztó cikké­ben Svante Nykander, a lap politikai rovatának szerkesz­tője. — A szovjet vezető gazdasági reformernek, a fö­lösleges pazarlás, a gondatlan gazdálkodás és az elmara­dottság határozott ellenségé­nek bizonyult. Négy év alatt megváltoztatta a Szovjetunió szellemi és politikai légkörét, megteremtette az enyhülés kapcsolatait a környező vi­lággal. Ezek a tényezők köl­csönhatásban állnak: a belső reformpolitika egészén más­féle bizalmat vált ki az eny­hülés iránt, mint a korábbi „olvadás”. „Válságmenedzselö” program (Folytatás az 1. oldalról) nak ki az elmaradott térsé­gek fejlesztése érdekében. A problémákkal küszködő tér­ségek sorában most minde­nekelőtt Borsod megye áll a figyelem középpontjában, de a minisztérium felkészült ar­ra is, hogy mind több terület iratkozik fel a gazdasági, szo­ciális válság sújtotta térsé­gek gyarapodó listájára. A feszültség növekedésével szá­molnak például a Közép-Du- nántúlon, Baranyában, illetve a mezőgazdaság várható erő­teljes strukturális átalakulása nyomán az Alföld egy részén is. Fontos szemléleti változás, hogy — a minisztériumi szó- használat szerint — a „terü­leti válságok” kezelését a ko­rábbiaktól eltérően nem azo­nosítják pusztán munkahe­lyek létrehozásával. Éppen a borsodi példa hívta fel a fi­gyelmet arra, hogy gazdaság mai átstrukturálódása már azokat a munkahelyeket fe­nyegeti. amelyeket nem is olyan régen éppen a foglal­koztatási gondok enyhítésére hoztak létre. A probléma or­voslása éppen ezért a tárca vezetőinek elképzelése sze­rint komplex megközelítést igényel. A fejlesztési koncep­ciókban véleményük szerint helyet kell kapnia az úgyne­vezett humán szféra, az ok­tatás, s nem utolsó sorban a telekommunikáció átfogó fej­lesztésének is. Gyors ered­ményeket azonban a feladat nagysága miatt nem ígérhet­nek a településfejlesztés gaz­dái. Ami az elképzelések valóra váltásának menetrendjét il­leti Lackó László egyelőre csak annyit tudott közölni, hogy az új tartalmú területi tervezés körvonalainak ki­dolgozása az év végére vár­ható, a tanácsi gazdálkodás finanszírozásának reformja előreláthatólag az ősszel ke­rül a parlament elé, s né­hány elemét már jövőre be­vezethetik. Az új rendszerre való áttérés azonban csak 1991-ben esedékes. Szombaton indul a Nap-TV A Tiszaszalkai ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT HIRDET az alábbi üzletek, illetve ipari üzem szerződéses üzemel­tetésére, 5 éves időtartamra, l.’sz. Étterem Tiszaszalka 5. sz. Presszó Tiszaadony 7. sz. Italbolt Mátyus 8. sz. Italbolt Lónya 10. sz. Italbolt Vámosatya 12. sz. Presszó Tiszakerecseny 13. sz. Presszó Barabás Szeszfőzde Tiszakerecseny 1. sz. ABC Tiszaszalka 3. sz. Munkahelyi bolt Tiszaszalka 7. sz. Vegyesbolt Tiszaadony 11. sz. önkiszolgáló bolt Tiszakerecseny 12. sz. Élelmiszerbolt Tiszakerecseny 15. sz. Élelmiszerbolt Mátyus 16. sz. Élelmiszerbolt Lónya 17. sz Élelmiszerbolt Lónya 18. sz. önkiszolgáló bolt Lónya 24. sz. Vegyesbolt Barabás 27. sz. Vegyesbolt Vámosatya 29. sz. ABC Gelénes Részletes tájékoztatást és felvilágosítást az ÁFÉSZ Vállal­kozási és Jogügyi Osztálya ad. A versenytárgyalásra közjegyző jelenlétében 1989. szep­tember 20-án kerül sor az ÁFÉSZ központi irodájában (Ti­szaszalka, Váci M. u. 2. sz). Telefon: Tiszaszalka 4. A pá­lyázatot legkésőbb 5 nappal a versenytárgyalás előtt kell benyújtani az ÁFÉSZ Vállakozási és Jogügyi Osztályára. Szombaton, augusztus 19- én reggel jelentkezik első al­kalommal a képernyőn a Nap-TV, a MOVI és a Mai Nap Rt. által alapított Kft. független TV-adója. Az új televíziós hírmagazin reggel fél ötkor kezdődő bemutató­ját követően a jövőben he­tente kétszer, szerdán és szombaton reggel fél 6-tól fél 9-ig informálódhat e műsor­ból a néző a legfrissebb hí­rekről, a tudnivalókról. Az adásokat sok zene, sporthír és reklám fűszerezi. Székely Ferenc, a Kft. képviselője, a filmhíradó szerkesztője elmondta, hogy az adás technikai hátterét a MOVI műszaki eszközei és szakembergárdája adja: a stúdiót is a Könyves Kál­mán körúti filmgyári műte­remben alakították ki. Az adást a TV 1 hullámhosszain sugározzák, egy, a műsorszó­rási moratóriumot megelőző­en, az MTV szakvéleménye alapján kiadott, június 30-tól december 31-ig szóló enge­dély alapján. A hírmagazin egyébként anyagilag is füg­getlen a televíziótól: az ala­pítók tőkéjére építve az adást saját bevételeikből kell fenntartaniuk, kereskedelmi tevékenységük, illetve a szponzorok révén. A Nap-TV csapat rádiós és hírlapíró munkatársakból áll majd, a MOVI technikai személyze­tével együtt az elképzelések szerint mindössze 30—35-en dolgoznak a szerkesztőség­ben. A Nap-TV politikailag is független kíván marad­ni, lehetőséget ad a különbö­ző politikai erők megnyilvá­nulásaihoz, különböző néze­tek nyilvános ütköztetéséhez. Az élő műsor számít a kö­zönség aktív érdeklődésére, így a nézőkkel, magánembe­rekkel, közösségekkel folya­matos kapcsolattartásra tö­rekszenek. Ez mind a műsor szerkesztését, mind tartalmát érinti majd. Az MTI-től, a Mai Naptól és más források­ból származó híranyagot ki­egészítik friss telefonos in­formációkkal, helyszíni tudó­sításokkal, rendőrségi, keres­kedelmi-gazdasági, piaci, közlekedési és időjárási hí­rekkel. A Magyar Néppárt Szaáalcs-Szataár Megyei Eleekségének állásfoglalása a kormán által tervezeti élelmiszer-árenelésről és a kistermelők tokozott adóztatásáról A júniusi országgyűlési ülésszakon a kormány beje­lentette, hogy január elejétől a tömegközlekedés, a gyógy­szerek és egyes kulturális szolgáltatások kivételével megszüntetni tervezi az álta­lános forgalmi adós termé­kek nulla kulcsát, és ugyan­akkor azt is tervezi, hogy a mezőgazdasági kistermelés — szerinte — indokolatlan kedvezményeit csökkenti, vagy teljesen megszünteti. A tervezett intézkedésekkel kapcsolatban a Magyar Nép­párt Szabolcs-Szatmár me­gyei elnöksége az alábbi ál­lásfoglalást adja ki: 1. Az általános forgalmi adó tervezett új szabályozása a korábbiaknál is jobban sújtaná a lakosságot.' Riasztó a nullakulcsos termékek csökkentésének tervezete, és ezek közül is különösen az élelmiszereké. A tervezet in­tézkedések megvalósítása után a következőkkel kell számolni: a) A tervezett intézkedés az élelmiszerek azonnali 20— 22 százalékos áremelését je­lenti. Ezt a súlyos, újabb élet­színvonal-csökkenéssel járó traumát a lakosság nem, vagy rendkívül nehezen viselné el, és ez a politikai egyensúly azonnali felborulásával jár-» hat. b) A termelésben a terve­zet intézkedés igen nagy ká­rokat okozhat, mivel a fo­gyasztás csökkenésével jár. Ez a csökkenés igen sok nagyüzemben a piacok be­szűkülését jelenti, a kister­melésben pedig azt, hogy ön­ként hagynak fel a tevékeny­séggel, mert nem vállalják az adónyilvántartással és adó- ellenőrzéssel járó indokolat­lan terheket. s' . c) A költségvetésnek bizo­nyára jól jönne a sok tíz- milliárdos töbletbevétel, de elnökségünk továbbra is úgy látja, hogy a gondokat nem a lakosságra rótt újabb ter­hekkel, az adóprés végtelen­ségig történő szorításával célszerű megoldani, hanem a fölösleges kiadások csök­kentésével. A költségvetés egyes szintjein ma is pazar­ló gazdálkodás folyik, és jo­gos a lakosság kívánalma: a pénzügy ne nyújtózzék to­vább a takaró hosszánál. 2. Az elnökség megállapít­ja: A kistermelés léte nem öröm, hanem kényszerű ál­lapot. Az emberek főállásuk­ban nem keresnek annyit, hogy abból képesek legyenek a családjuk eltartására, ez­ért kényszerűinek kiegészítő jövedelemért végzett mun­kára. Súlyos árat fizet ezért máris az ország: gondolunk a népegészségügy egyre ag-. gasztóbb helyzetére. Jelenleg a kistermelés be­vétele (nem jövedelme!) 500 ezer forintos éves határig adómentes, és ezt a kéhy­Ha jönnek a tengeri fecskék A tavalyinál 11 s/á- hűvös és csapatié- ciai folyó, amely zalékkal kevesebb kos Földközi-tenger- Sibeniknél ömlik az turista, ezen belül töl a kontinens bel- Adriába. A folyó 17 százalékkal ke- seje felé a nyaraló- ugyan természetvé­vesebb külföldi tölti kát. delmi területnek szá­szabadságát az Adri- Egyre jobban te- mIt> ám számos ter- ai-tenger jugoszláv . melőüzem mégis be­partján. Az ország nye®e*i ® jugoszláv |gje ereszti mérgező idén 2,2 milliárd idegenforgalmat az hulladékát, dolláros idegenfor- algaburjánzás, Még ennél is ri­gaimi bevételt tűzött amely valósággal a asztóbbak azok a hí- ki célul, ám az év csőd szélére sodor- rek, amelyek szerint első felének bevétele ta az észak-olaszor- szemtanúk kisebb al­18 százalékos elma- szági Adria-parti gafOltókat láttak radást mutat. szállodatulajdo- Zadar környékén, az Jugoszláv idegen- «msokat. a Ve- északi partszaka- . , cernje Novosti ci- szón pedig szokat­forgalmi szakembe- mű belgrádi napilap lan sűrűségben lát- rek szerint az jelentése szerint az tak tengerifecske- Eszak- és Nyugat- aigásodás követkéz- rajokat. Ez azért európában sokfelé tében tíz napja oliT- baj, mert ezek a tapasztalható, szó- zöld és világossárga madarak az aigáso- katlanul meleg, nap- színekben „pompá- dás helyén gyüleke- sütéses idő csalogat- zik” a Krka, a feS- zö legyeket követve ta el a helyenként tői szépségű dalmá- kerültek oda. szerű állapot kormányzati tu­domásulvételének tekinthet­jük. A kényszerűség kölcsö­nös tudomásulvételén alapult a viszonylagos tűrhető bel­földi ellátás, hiszen egyes termékekből (hús, téj, zöld­ség stb.). Az összes termelés döntő hányadát a kisterme­lők tették az ország asztalá­ra. a) Ha a kormányzat akár­csak csökkenti is — és nem megszünteti — a kistermelők „kedvezményeit”, az-belátha­tatlan következményekkel jár erre a szektorra. (Adózási szempontból sem kedvezmény a mai helyzet!) Évtizedek példái mutatták: bármilyen megszorítás a kistermelés gyors csökkenésével, olykor felszámolásával jár. Egy-egy ágazatban — mutatja az augusztus elejei húsellátási feszültség — pusztán a ta- karmánytáp áraival válság- helyzetet lehetett teremteni. Ha visszalépés történik az adózásban — érzékelhető a termelők hangulata — ez valamennyi ágazatban egy­szerre következik be. Mivel a kistermelésben rejlő jöve­delemkiegészítésre megyénk­ben az átlagosnál is sokkalta nagyobb szükség van, ezért megyénk lakosságát az intéz­kedés az átlagosnál jobban sújtaná. b) A kistermelés vissza­szorulása esetén a belföldi el­látás — az exportkényszer miatt — oly mértékben rom­lana, hogy nem lehet kizárni egyes termékeknél a jegy­rendszer bevezetését sem (pl. hús, tej stb.). A mai viszony­lagos politikai stabilitás egyik pillére az elfogadható élel­miszer-ellátás. Ha ez megszű­nik, kiszámíthatatlan ered­ményekkel járhat minden te­kintetben, de alighanem gyors ütemben bekövetkezik a gaz­dasági összeomlás, amit a politikai is követ. Ez ma sen- • kinek sem érdeke. Mindezekre tekintettel az MNP megyei elnöksége: 1. Tiltakozik mind az élel­miszerekre történő általános forgalmi adó bevezetése, mind a kistermelők fokozott adóz­tatásának tervezete ellen, azokról megállapítja, hogy veszélyesek és károsak, a tár­sadalom érdekei ellen hat­nak. 2. Felhívja a megye ország- gyűlési képviselőit, hogy a tervezetekkel kapcsolatban nyilvánosan foglaljanak ál­lást, ismertessék választóik­kal álláspontjukat, és a par­lamenti tárgyalás során ne támogassák a kormány szó­ban forgó kezdeményezése­it. 3. Kéri a megyében műkö­dő, a demokratikus ellenzék­hez tartozó szervezeteket, az MSZMP reformköreit és tagjait, a kistermelőket, a kis­termelők szervezeteit, illető­leg a kistermelőkkel kap­csolatban álló gazdasági szervezeteket, hogy a .terve­zett intézkedésekkel szem­ben foglaljanak állást, adja­nak hangot tiltakozásuknak. . A megyei elnökség nem igényli, hogy a jelen állásfog­lalást bárki néppárti kezde­ményezésként támogassa, hi­szen úgy véli: túl fontos ez az ügy, nem egyetlen párté. 4. Kezdeményezi egy tisz­tességes adóreformért küzdő demokratikus mozgalom lét­rejöttét, mely egyesíthetné a cél érdekében nemcsak a politikai szerveződéseket, ha­nem a gazdálkodó egysége­ket (formára való, tekintet nélkül), és a jövőért felelős­séget érző állampolgárokat is. Jelen pillanatban a pénz­ügyi diktatúrának nincs meg a társadalmi ellensúlya, és adóink felhasználásának nincs igazi társadalmi ellen­őrzése sem.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom