Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-15 / 191. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. augusztus 15. I Szakszervezeti tiltakozás i hísipari termékek tervezett áremelése ellem | A Szakszervezetek Sza- bolcs-Szatmár megyei ve­zetése és tagsága megdöb­benéssel fogadta a húsár- jemeléssel kapcsolatos döm- jtést. Ezért egyrészt az alapszervezetek tiltakozó jelzései alapján, másrészt tag társainkért, köztük a nagyszámú alacsony nyug­díjasainkért — az összes smert körülményt figye- embe véve — az alábbi : áltakozó nyilatkozatot iüldjük a Magyar Népköz- ársaság kormányának és a szakszervezetek Országos Tanácsának. A kialakult helyzetre idott magyarázatot nem ógadjuk el. — Nem lehet i rossz vezetői döntések következményei t a lakos- ág nyakába varrni. — : lem lehet a termelés, a : elvásárlás szervezetlensé­gét a fogyasztókkal meg- : izettetni. — Nem lehet a f eldolgozó vállalatok pa­ar ló gazdálkodását ilyen fesitomági helyzetkép Még nincs megegyezés Az észtországi feszült hely­zet megoldásáról a hét végén Moszkvában tárgyaltak az észt vezetők. Az észt párt el­ső titkára, a kormányfő és a parlament elnöke megbeszé­léseiről azonban mindeddig nem közöltek részleteket — mondotta az MTI moszkvai irodájának hétfőn a tallini rádió munkatársa. Észtországban időközben — becslések szerint — leg­alább 40-re emelkedett a sztrájkoló üzemek száma, s összesen mintegy 25 ezer fő vesz részt a munkabeszünte­tésekben. Több üzemben csu­pán részlegesek a munkabe­szüntetések, a dolgozók jó része — köztük orosz nemze­tiségűek is — folytatják a munkát. Az észt népfront szóvivője telefonon úgy nyi­latkozott az MTI-nek. hogy a munkabeszüntetések nem okoznak különösebb gondo­kat Észtországban, minthogy a sztrájkoló vállalatok orszá­gos jelentőségűek, vagyis nem közvetlenül az észt népgaz­daság számára termelnek. A sztrájkbizottság szóvivő- -je azt is elmondta a lap tu­dósítójának, hogy eddig az ország különböző részeiből érkezett pénzadományokból mintegy 30 ezer rubeles sztrájkalapjuk képződött, s folyamatosan érkezik a to­vábbi segítség. A lap tudó­sítója megerősítette: a sztráj- kolók csak külföldi újság­írókkal állnak szóba. árintézkedésekkel megvál­toztatni. — Az ilyen intéz­kedések nem növelik a ter­melői kedvet, a jószág­tartást, sőt irritálja a ter­melőiket, hogy a haszon most is másutt csapódik le. A lalkosság folyamatos el­szegényedése a nyugdíjasok egyre kritikusabb helyzete nem viseli el az ilyen ár- intézkedéseket. Követeljük a húsipari termékek terve­zett áremelését visszavon­ni. Amennyiben a kormány, az illetékes hatóságok a húsipari termékek áreme­lését nem akadályozza meg, úgy követeljük, hogy a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa indítson or­szágos méretű figyelmezte­tő sztrájkot. Nyíregyháza, 1989. augusz­tus 14. ' Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár megyei vezetése Képviselők válasza a Nyugdíjas Bizottságnak Nyílt levélben fordult Szabolcs-Szatmár megye ország- gyűlési képviselőihez a közelmúltban a Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár megyei Nyugdíjas Bizottsága, amelyben felhívta a figyelmet az e tájon élő nyugdíjasok helyzetének rohamos romlására. Egyúttal kérte a megye képviselőit: parlamenti munkájuk során támogassák a nyugdíjasok gondjait megoldó kezdeményezéseket, A nyílt levélre a kép­viselők egy csoportja az alábbi nyílt választ küldte Ho- vánszki János elnöknek: „Tisztelt Hovánszki Ür! Alulírott Szabolcs-Szat­már megyei országgyűlési képviselők elolvastuk hoz­zánk intézett levelét, ön, a tisztelt Nyugdíjas Bizottság tagjai, és az önök által kép­viselt ezrek valamennyien választóink, tehát minden­képpen joguk és lehetőségük megbízatásokkal ellátni ben­nünket, melyeket nekünk képviselni kötelességünk. Megerősítik eddig vallott lés hangoztatott felfogásun­kat, hogy a mi megyénk a nyugdíjasok életlehetőségeit tekintve is az utolsó helyet foglalja el az országban, \ugyanúgy, mint ahogy a fia­talok, az aktív keresők, köz- jtüfc a szakmunkások, az Sztrájkok Azerbajdzsánkan Bakuban hétfőn néhány üzemben leállt ugyan a mun­ka, de a vállalatok többsége nem tett eleget az azeri nép­front sztrájkfelhívásának — közölte telefonon az azerbaj­dzsán külügyminisztérium szóvivője az MTI-vel. Bár pontos adatokat a sztrájkolok számáról nem tudott monda­ni, annak a véleményének adott hangot, hogy a munka- beszüntetésben részt vevők száma elenyésző. A bakui illetékes kijelen­tette: a sztrájk — valamint a szombati bakui gyűlés, ame­lyet a helyi népfront szerve­zett — egyértelműen a kara- bahi kérdés rendezetlensége miatt robbant ki. Az általa „legalább tízezresnek” be­csült szombati gyűlés szóno­kai a karabahi probléma igazságos rendezését, a terü­let moszkvai irányításának megszüntetését követelték. Ceagsescu-interiB m hirmaeaziiban A rombolás szó nem létezik Romániában Nicolae Ceausescu rózsás képet festett országa helyze­téről, s egyben aggodalmának adott hangot a magyar és a lengyel reformok miatt a Newsweek amerikai hírma­gazin legújabb számában megjelent interjújában. Az AFP francia hírügynök­ség ismertetése szerint a ro­mán államfő kijelentette, hogy „katasztrófa lenne azok­nak az intézkedéseknek az alkalmazása, amelyeket Ma­gyarországon és Lengyelor­szágban egyesek, köztük ma­gas beosztású személyiségek akarnak”. Ceausescu kijelentette, hogy Romániában nincsenek üres polcok az üzletekben, sőt, jelentős árukészletek vannak, mindent meg lehet vásárolni, számos olyan cik­A KELET ARUHÁZ 15 ÉVE ÁLL A VÁSÁRLÖK RENDELKEZÉSÉRE A jubileumi héten aug. 14-től—19-ig áruházunk KÖTÖTT-DIVAT és KONFEKCIÓ-MÉTER osztályán folytatódik a nyári áruk VÁSÁRA! 30—40% ENGEDMÉNY! ÁJÁNDÉK-ÍLLATSZER osztályunkon aug. 14-től—19-ig 30% ENGEDMÉNY egyes kozmetikai cikkekre! CIPŐ osztályunkon aug. 17-től—26-ig — női szandál — női szandál — férfi szandál — férfi szandál vásárolható! 570,— Ft helyett 513,— Ft helyett 790,— Ft helyett 670,— Ft helyett 228,— Ft-ért 205,20 Ft-ért 316,— Ft-ért 268,— Ft-ért VÁRJUK TISZTELT VÁSÁRLÓINKAT! EREDMÉNYES VÁSÁRLÁST KÍVÁNUNK! két is, amelyeket az Egyesült Államokban árusítanak. Ceausescu az úgynevezett településrendezés program­járól szólva leszögezte, hogy a „rombolás szó nem létezik Romániában, s ha jobb laká­sok építése rombolást fejez ki, akkor definiálnunk kell az építés és korszerűsítés szavakat és meg kell magya­ráznunk a rombolás jelenté­sét.” A romániai személyi kul­tusszal kapcsolatban Ceau­sescu kijelentette, hogy már magáról a fogalomról is le­hetne vitatkozni, de — mint mondotta — arra most nincs idő. Ami mégis elmondható — folytatta — az az, hogy személyiségek, egyik vagy másik párt rokonszenvet vagy támogatást élvezhet, ha tevékenységükben azonosul­nak a dolgozó nép, saját né­pük ügyével. Miért ért a nép egyet a Román Kommunista Párt és ezáltal főtitkára po­litikájával? Mert felszámol­ta az elmaradottságot és fel­emelte az országot jelenlegi színvonalára — válaszolta meg az RKP főtitkára saját kérdését. — Ha ez a személyi kultusz, akkor minden elma­radott országnak olyan pár­tot és személyiségeket kívá­nok, amelyek és akik képe­sek biztosítani népük élet- színvonalának emelését — szögezte le Nicolae Ceauses­cu. értelmiség, összességében valamennyi népréteg eseté­ben. Képviselői gyakorlatunk egyik legfontosabb motiváló eleme volt eddig, és az a je­lenben is, hogy e súlyos, a mi szempontunkból minden­képpen hátrányos társadalmi igazságtalanság enyhüljön és ne legyünk saját hazánk gyarmata, alantas helyzetű „leg”-megyéje. Ezért dolgo­zunk valamennyien. Nem belenyugodva, elfogadva a kialakult helyzetet és fő­leg nem az eredménytelen­séget. A levélben jelzettek alapján a legközelebbi me­gyei iképviselői csoportülé­sen a ciklus hátralévő idő­szakára meghatározzuk azo­kat a konkrét tennivalókat, amit a felvetések rendezése érdekében meg kell tennünk. Igényelve előre is az önök cselekvő együttműködését. Tisztelettel: Bánfalvi Moravszki András György Berecz János Novák Lajos Biró Miklós Soltészné Gulyás Gyula Pádár Ilona László Béla Széles Lajos Szűcs Gyula” Csernobil környéke Természet­védelmi terület „Természetvédelmi körzet­té” nyilvánítják Csernobil környékét, ahol a radioaktív sugárzás növény- és állatvi­lágra gyakorolt hatását ta­nulmányozhatják a tudósok — adta hírül hétfőn a TASZSZ hírügynökség. A térségben végzett eddigi kutatások szerint a sugárzás nyomán a növényvilág fejlő­dése némileg átalakult: a tű­levelű fák a normálisnál mintegy tízszer nagyobb le­veleket növesztettek. A vi­zekben és a halak testében továbbra is magas sugárzási szintet mértek. A rágcsálók — bár néhányukban geneti­kai eltéréseket is észleltek — alapvetően nem mutatnak ál­lapot- és viselkedésbeli vál­tozásokat. Az emlősök — vaddisznók, rókák, nyulak — esetében sem észleltek a nor­málistól eltérő viselkedést, bár ők mutatták a legna­gyobb sugárzási értékeket. A csernobili atomerőmű 1986. április 26-i katasztrófá­jának közvetlen következmé­nyeként 31 ember vesztette életét, összesen 130 ezer em­bert kellett kitelepíteni. A tudósok szerint azonban most, három évvel a baleset után — figyelembe véve a sugár­zási értékeket — további 106 ezer, míg a belorusz hatósá­gok szerint 11 ezer embert kellene evakuálni. Ési telefon csak a földről Valamennyi euró­pai járatának re­pülőgépét nemzetkö­zi hívásra alkalmas telefonokkal szerel­te fel a Swissair svájci légitársaság. Az utasok ingyen használhatják a te­lefonokat, ha a gép előreláthatólag 30 percnél többet fog késni, hogy közöl­hessék ismerőseik­kel, rokonaikkal: a várt időpontban nem üdvözölhetik egy­mást. A telefonokat azonban csak akkor szabad használni, ha a gép a földön áll, mivel a gép elektro­nikus berendezése­it, s ezzel a bizton­ságos utazást is za­varhatja az égi tele­fon. II Ifiszerkesztő postájából Hitel, bizalom, együttműködés Kiss Gábor a Kelet-Magyarország július 22-i számában „Kinek van hitele?” című írásában arról (is) szól, hogy a hitel „bizalmi ügylet, melyben gyakran a jellem, az er­kölcsi megbízhatóság az egyetlen biztosíték.” Ez éppúgy vo­natkozik a konkrét ügyeletre, mint a politikára, ahol a hi­telkérő szervezet és a képviseletében tevékenykedő sze­mély fenti szempont szerint is megmérettetik, úgy mint egyén és közösség, párt és program, az azt képviselő személy és viszonyuk egymáshoz. A vitában eddig megszólalók, és a maguk véleménye szerint is úgy tűnik, nagyon lényeges kérdésről van szó, de a kérdésre adott válaszaink szél­sőségesen különböznek. Kiss Gábor MSZMP-tag, vezető tisztségviselő, aki eddigi megnyilatkozásaiban mindig vál­lalta a szervezethez való tartozást. Ha — mint Mádi László hozzászólásában elismeri, — Kiss Gábor hiteles személyi­ség, ezt azzal együtt ismeri el, hogy Kiss Gábor az MSZMP tagjaként hiteles. Az ő személyén túl persze mondhatunk még példát hiteles személyiségekre, sorolhatunk vezetőket és funkciót nem viselő párttagok sokaságát^ Akkor hát mi­től állítja mégis olyan harcosan Mádi László, hogy a párt hiteles és hitelképes, azaz bizalomra méltó tagokkal és ve­zetőkkel együtt hitelképtelen? Mert voltak (vannak) vezetői és tagjai, akik hitelüket vesztették? Bármely pártban talál­hatók ilyenek. A FIDESZ nevében megnyilatkozó hozzászó­ló szélsőségessége, negatívizmusa, nyílt gyűlölködése bizo­nyos szempontból egyszerűvé teszi a megítélést. Pontosan lehet tudni ezután, hogy mit ért demokrácián, toleroncián, és közmegegyezésen. Ide kívánkozik ezért alapító nyilatko­zatuk (Nyháza, 1989. február 21.) egy rövid részlete „pár­beszédre és együttműködésre készek minden olyan erővel, amely a demokrácia játékszabályai szerint nem hatalmi szóval, hanem toleranciával és jószándékkal közeledik a politika régi és új szereplőihez”. Mérlegeljünk: ha aktuálpolitikai megnyilatkozásaik eny- nyire ellentétesek alakuló programnyilatkozatukkal, hite­les-e a szervezet? Vagy hogyan értelmezhető a tolerancia Takács Péter történész, MDF tag tollából, amikor ezt írja: „Korszerű hitelezési akciók közepette... az adósságot be- táhlázták és ha elmaradt a tőke és kamattörlesztés, az adóst könyörtelenül elárverezték ..., földönfutóvá tették ... Nor­mális államban... nincs ez másként a politikában sem” (kiemelés tőlünk). Ez egy sikerpárt hitelfilozófiája ? Elju­tunk-e így az áhított Európába? Több másban sem értünk egyet és sok megjegyzéssel nem látjuk értelmét a vitának, de ennek részletes kifejtésére kevés a terjedelem, az olva­sói türelem. Itt most arról kell szólnunk, mi hogyan lehe­tünk újra hitelesek? Az MSZMP reformerőinek késznek kell lenni a számve­tésre, felismertük, hogy a párt nevében olyan döntések szü­lettek, melyek nem a meghirdetett mértékben szolgálják a társadalom javát, tudjuk, hogy hibás gazdaságpolitikai döntések sora miatt a polgárok jelentős hányada elszegé­nyedett. Eközben azt is tudnunk kell, hogy ez a fajta sze­génység lényeges elemeiben különbözik a klasszikus pl. 40 év előtti szegénységtől. Nem valósult meg a társadalmi igaz­ságosság és nincs valódi esélyegyenlőség, óriási a szociális feszültség. Az MSZMP a nép boldogulását és jólétét a meg­hirdetett mértéket megközelítően sem valósította meg. A kontroll és folyamatos megmegmérettetés hiánya szükség­szerűen vezetett el mai állapotunkig. Miközben a felelősség a hibákért nem kétséges, azt is meg kell mondanunk, hogy ez azok felelőssége is, akik ismereteik, végzettségük, a tár­sadalmi hierarchiában elfoglalt helyük szerint cselekvő részesei voltak e hibás politikai gyakorlati megvalósulás­nak. Ügy véljük, hogy Takács Péter érve a felelősség elhárí­tására igaztalan, amikor „a bizánci cezarapopizmus hagyo­mányaira építő negyvenegynéhány éve gyakorolt draszti­kus erőszak”-ot hozza fel, mely az egyént és a társadalmat egyaránt kiszolgáltatta egyetlen ember akaratának és tév­hiteinek” (kiemelés tőlünk). A mondat szépsége vetekszik igazságtartalmával. Mi a változást, a radikális reformot akarjuk. Takács Pé­ter kérdésére: „mennyi az őszinte szándék az MSZMP új generációjának etikájában” azt válaszoljuk, szándékunk őszinte! A bizalom megszerzése, a „politikai hitelnyújtás” előtt szándékunk éppúgy nem mérhető le, mint az újonnan alakult, vagy alakuló pártoké. Ezt nem minősítheti a ielen- idő. Amit akarunk. radikális gazdaságpolitikai reformot, sokszínű tulajdonviszonyon alapuló valódi piacgazdasagot. A gazdasági feltételek által megteremtett forrásokból hu­mánus szociálpolitikát. Munkanélküliség helyett a társada­lom érdekeinek megfelelő foglalkoztatáspolitikát — olyan társadalmat, melyben a család nem egyszerűen „a legkisebb gazdasági egység”, hanem emberi értékeket közvetítő, védő és nevelő közösség, — olyan társadalmat, melyben az em­berek értékmérője nem a munkamegosztás hierarchiájában elfoglalt hely, hanem ia társadalmi hasznosság lesz, — olyan társadalmat akarunk, melyben alapvető értékek emelked­nek normává, úgy mint a személyes tisztesség, kölcsönös bizalom, mások véleménye iránti türelem, a másokkal való szolidaritás, — olyan közösségek kialakulását akarjuk, melyben a közösség tagjai birtokba veszik saját sorsuk ala­kítását — e tekintetben a teljes nézetazonosságot valljuk Takács Péterrel. Tudjuk, hogy ez nem lehet csak a közeli jövő programja. Megvalósításához nyilvánvalóan nem elegendő egy párt, vagy akár több párt, hanem mi mindannyian. Eközben kell a megelőlegezett bizalom, a nyílt' és kulturált vitákhoz pe­dig legalább az elemi türelem. Ha ez létrejön, együtt álla­píthatjuk meg, hogy érdemes voit-e érintkezési pontokat keresni. Aki ebben részt vállal, annak lesz hitele! Dr. Vojnik Mária, Urban Lajos az MSZMP nyíregyházi reformkor tagjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom