Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-12 / 189. szám
8 „Legelsőnek hordott Nyíregyházán cilindert és szalnruhát...” Á Prok ház bontása ürügyén Még Iskola utcának vagy talán Nagydebreceninek hívták a mai Felszabadulás útját, amelyiknek 13. számú háza száz évvel ezelőtt épült. Nagytömegű. dufartos ház. benn, a lakások előtt tornác, üveges veranda. 1926-ig a Prok család tulajdona: akkor vette meg a város. Az 1934. évi vagyonleltár szerint a telek beépített területe 645 négyzet- méter, s ez igen nagynak mondható. Már a múlt század nyolcva- vanas éveiben itt laknak Prokék; itt nő fel az 1870 tavaszán született Prok Gyula, aki a legismertebb tagja az iparos-értelmiségi nyíregyházi családnak. fA helyi evangélikus főgimnáziumban érettségizett 1888-ban: ekkorra készült el az iskola Gimnázium közi első épülete, s ekkor érettségiztek először az itteni diákok. Ez a mai Kossuth gimnázium. P. Gy. Budapesten folytatott jogi tanulmányokat, majd az egyik legnépszerűbb helyi ügyvédnél, Heumann Ignác irodájában gyakorno- koskodott, s- mikor letette a kellő vizsgákat, 1897-ben már ebben a házban kezdte meg az önálló ügyvédkedést. Krúdy Gyula is emlékszik a csinos fiatalemberre, aki „legelsőnek hordott Nyíregyházán cilindert és szalonruhát” és a városi családi összejövetelek szívesen látott, ügyes táncosa. (Nyíri emlék, 1924.) Korán bekapcsolódott az akkor még hetilap Nyírvidék munkájába. Egy nagyobb lélegzetű cikkel hívja fel magára a figyelmet. Hét félhasábos, ún. lábas tárcát írt Riszdorfer Jánosról, az akkor elhunyt kiváló várospolitikusról, aki két évtizeden át főjegyzőként állt a tanács élén, s 1872-ben a helyi intrika elmozdította hivatalából, meg is feledkeztek róla s negyedszázadon át tengette életét kegyelemkenyéren. (1896. nov. 8.) Főleg elbeszéléseket írt. de nevezetes debatter, közéleti harcos. Cikkezik a kőszínházért, hogy a színészek színvo- nálasabban játsszanak; sőt — megismerve az eredeti Alpár- színház építési hibáit — új épület állítására toboroz. Ez a mai Lenin térre, kb. a Korzó presszó helyére került volna. de a terveket elfújta az első világháború. Ebben, természetesen. Proknak is részt kell vállalnia, s amikor 1918-ban tartalékos hadnagyként leszerelt a koronás arany érdemkeresztet kapta meg a vitéz- ségi érem szalagjával. Politikai állásfoglalása a szabadelvűek táborába vezette: egyik fő embereszménye Széchenyi István, akiről több előadást tartott. (Ezek a lapokban olvashatók is.) Részt vet az ún. szabadoktatásban: ez afféle ismertető formát jelent, amelyben nagy hatást keltő előadóként szerették. A századfordulón á Bessenyei kör jegyzője, főtitkára. Volt laptulajdonos is. Sógorával Sztempák (Bállá) Jenővel szerkesztette 1897—98-ban a Nyíregyháza című hetilapot; a háború után, 1920-ban kiadta a naponként megjelenő Nyíregyházi Déli Újságot. Ezt 1922-ig jegyezte. Kemény tollal írt. Nem riadt meg egy- egy sajtópertől, párbajtól sem. amelyek cikkeit követtek olykor. Független ügyvédi állása lehetővé tette, hogy a közélet harcaiban elveinek megfelelően vehessen részt. Sokat tett a polgári leányiskola, majd az 1917-ben induló evangélikus leánygimnázium fejlesztéséért. A nagy nyíregyházi evangélikus egyház előbb iskolaszéki elnökének, majd felügyelőjének választotta. Hivatalnokos- kodása idején tucatnál több új elemi iskola keletkezett a várost környező bokortanyákban. 1923 áprilisában halt meg. Az evangélikus templomban a püspök vezette a gyászszertartást; a menet innen indult a Morgó temető felé, de egy búcsú percre megálltak a most lebontásra kerülő szülőház előtt. Három gyermeke gyászolta. Felesége Bencs Lászlónak, az egykori nevezetes polgármesternek a leánya, Mariska, hamar özvegyen hagyta. Nagyobbik leánya, Magda, Orbán Bertalanná, tava# halt még a város közismert, tisztelt alakjaként. A kisebbik, Judit, Szobor Pálné, külföldön éi gyermekeivel. Visszatérve a most eltűnt házra, emlékezzünk azokra, akik szintén ott laktak. A város későbbi főmérnöke, Nagy Elek 1904-ben itt kezdte rövid magánmérnöki prakszi- sát, mielőtt a városhoz került, ahonnan majd csak 1945 után vonul nyugdíjba a mérnöki hivatal vezetőjeként. A népszerű Kusnyerik János is rendelt, s csak házassága után költözött a Kállai (Vörös Hadsereg) utcára. la is itt működött. A negyvenes évektől aztán sok hivatal, közület, vállalat kapott helyet, s ahogy ez ilyenkor törvény- szerű, a sok használó csak pusztította az egykor szép házat. s most le kellett bontani. Nevezetes a mellette levő, szintén eltűnő, 15. számú ház Is az Iskola utca sarkán. Kéry József építész tervezte és kivitelezte 80 évvel ezelőtt. 1910-től Hartstein József ügyvéd lakott benne családjával. A telek régebbi háza (utoljára a Flegmarin család birtokában) a 48 49-es szabadságharc előtt Mezőssy-féle házként ismeretes, és az akkori népsorszámozás szerint az 1545 számot viselte. Ezt az evangélikus egyház vásárolta meg az 1840-es években és itt nyílt meg az evang. tanítóké- pezde (szeminárium) az 1847, 48-tanévben. A Bach-korszak végén újra működik, de rövidesen Eperjesre kerül, s majd csak 1914-ben nyílik — már állami fenntartóval — újra tanítóképző Nyíregyházán. A húszas években itt volt a tisztiorvosi hivatal, egy időben a tüdőszürésnek is ez az otthona, majd még a negyvenes-ötvenes években is. Amikor 1928 tavaszán elkezdték a Luther-ház építését, és lebontották az addig ott álló házakat, az építés idejének hét hónapjára (!) Geduly püspök és családja is ideköltözött, de 1928 novemberében, — amikor már állt a Luther-ház. ahogy ma látjuk, beköltözhettek a C- kapu mögöti lakásba, a templom felőli oldalra. A harmincas években a Turáni Kör rendezte itt kuglizással egybekötött lacipecsenyés vacsoráit; elfértek a bajtársi egyesület helyiségei is, 1942-ben, a Bessenyei Kör egyik szép kezdeményezése, a népfőiskoA Hartstein család nem tér vissza a háború végi szörnyű emberpusztításból. 1945 46-ban e házban működik a földosztás irodája, s a parasztpárt és a vele rokonszenvező városi értelmiség központja 1—2 éven át: neves írók, politikusok nyíregyházi látogatásának színtere. Majd az evangélikus egyház vásárolta meg és használta mostanáig. E jellegzetes, gondosan kiképzett külsejű sarokház tervei megmaradtak a levéltárban. Tervezőirodánk hagyománytisztelő mérnökei ezeket gondosan tanulmányozták. Jó lenne, ha a majd idekerülő új épület külseje megőrizné a régebbi nyíregyházi utcakép folytatható, megismételhető elemeit. Margócsy József Tündérfi vagy elátkozott királyfi? Aranyágacska vagy egy súlyos múltú család sokféle terhet örökül kapó utolsó hajtása? A magyarság megmentésének, összefogásának nagy megálmodója, aki elszakadt a valóság adta lehetőségektől, vagy csupán erejét vélte nagyobbnak, mint amilyen az ténylegesen volt? Ezek a kérdések újból és újból visszatérnek immár négyszáz éve, hogy megfejthessék történészek, írók, politikusok Báthory Gábor fejedelem titkát. Kis híján hét évig volt Erdély fejedelme, ami ígért tündöklést, és hozott számára szomorú bukást, azok vették életét, akik a hatalomhoz juttatták, akikkel egész sorsa összefűződött. A hajdúk, akik Bocskai bizalmából merítették bátorságukat ahhoz, hogy az országos politikába beleavatkozzanak, fejedelmük végakaratának legfőbb védelmezőivé is váltak. Így történhetett, hogy az 1606-ban szinte egyidőben zajló királyi és fejedelmi trónutódlásban döntő szerepet játszottak. Megvolt ugyan a béke Béccsel, és Zsit- vatorokon megkötötték a törökkel is, de a megtartásához olyan utód kellett, aki állta is szavát. Bocskai a maga utódjának két embert képzelt, az erdélyi fejedelmi székbe Homonnait, és talán Magyarország fejedelmét remélte a fiatal Báthory Gáborban. Minden oka megvolt arra, hogy bízzon ebben a ragyogó szellemű, jó megjelenésű, kitűnő neveltetésű ifjúban, csak egyetlen dolog aggaszthatta. Az ifjú hallatlanul szenvedélyesnek mutatkozott majd mindenben, és ez különösen veszélyessé válhatott a török iránti gyűlölete kimutatásában. Ugyan ki szerette szívből a hódító szultánt és pasáit? Nem mondhatjuk ezt el sem Bocskairól, sem Bethlen Gáborról, sem az elődről, sem az utódról, de tudomásul vették, hogy egy hatalmas birodalomnak az árnyékában másképp nem mentheti meg ez a kis nép még a puszta fennmaradását sem. csak ha okosan engedve-teljesítve követel, szerzi meg újból és újból saját földjét. És Báthory Gábor korában már nemcsak a töröktől kellett tartani, hanem a másik óriás, a Habsburg Birodalom hódító szándéka is erősödött. A hajdúk kapitánya. Nagy András azonban mindezt csak érzékelte. Tudta, hogy a katolikus udvar nem fogja a frissen kapott hajdúkiváltságot megtűrni, hiszen az örökös Cselényi István Gábor: Kamasz ország Csikó szabadul ki így a karámból: még mámoros, ég a friss akarástól. Senki se tudja, hová viszi útja, most töri át önnön kapuját. veszélyt jelent számára. 1 tétova Báthoryval megegy „bekísérte” az új fejed« az országba. Vajon idegen volt ő Er- ben? Származása szerin zony nem. Abból a sor ágból származott, am« bői a lengyelek nemzeti rályaként is tisztelt Bá István, és akadtak ősei! zött erdélyi fejedelmek te is. Birtokai sem lebecs dók, amihez viszont hozz tozik. hogy örökölte gy és a szó legszorosabb mében vehető nevelőién nagytudású országbír nagybátyjának, ecsedi Bá Istvánnak a birtokát is. árom és fél évt MM újságírói mu MJ során volt s: M V esem sok maga MM gú politikust i merni. Emléke; rábóí kiemelkednek a Jánossal történt, 1964-es bolcsi, tavaszi találkozói lanatai. ★ A kisgyerek első, tétova lépte. Nem tűri: a felnőtt két keze védje. Míg viszi lába, legyint a világra. Nem baba már. Áll s járni kíván. Az első szó ez, túl gagyogáson, hogy mások súgják, mit s hogy oázzon. Szól, belemondja magát is a szóba, érzi, hogy él, mert végre beszél. De tán a kamaszkor láza leginkább: Ki is vagyok én, ez a nyurga nyakigláb? Lázad a lélek, fájnak a fékek. Kín ez a vágy: szárnyalni tovább. Ifjú, kamasz ország most Magyarország, ízlelgeti, éli jövendő sorsát. Senki se tudja, hová visz az útja. Most töri át önnön kapuját. Prométheusz 1989. szitanyomata Lán ^palástban. Zimányi Alajos A hatvanas évek elsi tendernek megyei pártvi — Benkei András megye titkárral az élen — me Szabolcsba a párt első vezetőjét. Tavasz volt, szebb évszak. Különöser, rázslatos ilyenkor a N Szatmár. A kertekben il; virágzik a jonatán. Oly vidék, mintha hatalmas szőnyeget terítettek troli Verőfényes délelőttö kezeit a küldöttség a N dai Állami Gazdaság legalább száz hektáros kertjébe. Egy dombra k fel Kádár Jánost. T az égtájak minden oh nyitott filagória állt, f kilátással, a fehér aln gerre. A terasz közepén tál, leterítve fehér abro: megrakva gyümölcsökkí tővel. Kádár vállára vetett zi a megszokott kalappal, módiasan megkötött pir tás nyakkendőben, elégg nált sárga félcipőben v állami gazdaságok megyi gatója. Molnár János 1 rázta, milyen almatermi ható Szabolcsban. Négyszáz éve született I Tündöklést remél Nyírbátorban temették
