Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-08 / 159. szám
10 1989. július 8. A KMvendége Megnyerni a bélkíznapnk csatáit Népművelő' Tiszadobról Ismerősei, barátai megdöbbentek, sokan megpróbálták lebeszélni. Népművelőnek Tiszadobra? A pályakezdés amúgy is nehéz, különösen akkor, ha olyan faluba kerül a fiatal, ahol régen nem volt a művelődésnek gazdája, de még háza sem. Film A flambírozott nő Nehéz ügy keresztszülőnek lenni, különösképpen a moziforgalmazás világában. A cím ugyanis reklám, a reklám pénz, pénzünk pedig mostanában egyre kevesebb. Ezért tökéletesen megértem, miért lett Robert Van Ackeren A flambírozott nő című filmjéből itthoni használatra a Testek csábítása. A konyhaművészetben járatosak számára az eredeti változat is kellő vonzerővel bírna, de a nézők többsége a hagyományos magyar receptekhez szokott, ezért a legjobb esetben is az idegen szavak szótárához kellene folyamodni, mit jelent a flambírozás művelete. Így azonban nincs zsákbamacska, aki jegyet vált, biztosra mehet, azt kapja, amit a cím ígér. Az viszont már más kérdés, kell-e nekünk Gud- run Langrebe flambírozva, vagy anélkül. A főszerepet ugyanis ő játssza, s az a Yerma óta tudható (GyönA község nevét manapság az Andrássy-kastély sorsáról folytatott vita kapcsán emlegették sokat. A történelmi múlt ellenére mégis hátrányos helyzetű településnek számít. Lakóinak száma 3200, csökkenő tendenciával. Kevés a helyi munkalehetőség, a nyolcszáz ingázó a Dunántúltól a borsodi nagyvárosokig mindenütt megtalálható. Az itt élők 15 százaléka, az iskolában minden harmadik gyerek cigány származású. A településen van villany, víz, ... és a Tisza. Mindezt tudta Szabó Péter is. mielőtt tavaly augusztusban „elszerződött” volna ide. Friss diploma, egyéves tanítás után kereste meg a tanács vezetése. Megnősült, szolgálati lakást kapott, s megszületett a kis Julianna is. — A főiskola közművelődési gyakorlatai bizonyították számomra, hogy ilyen helyen van a legnagyobb szükség népművelőre, aki katalizátorként részt vesz az emberek hétköznapjainak, közérzetének javításában — vallja. — A harc a mindennapok kultúrájáért, a devianciák ellen folyik, ennek csupán eszközei és nem céljai a különböző közművelődési formák. A falusi társadalom elvesztette azokat a régi kereteket, melyek szabályozták az ottlakók egymáshoz és a környezetükhöz való viszonyát. S a fokozódó nehézségek elviselésére feltétlenül szükség van erkölcsi és kulturális „táplálékra”. A tanult, úgynevezett szocialista értékrendek sok esetben összeütközésbe kerülnek a mindennapok gyakorlatával. Ez a kettősség különösen a fiatalok erkölcsi romlásában figyelhető meg. Dönthetnek nagy dolgokról a fővárosban, vitatkozhatnak, idő kell, míg ide elérkezik a „hír”. Végtelen sok befektetésre csak parányi eredmény jut. Bízom benne, hogy az erőfeszítés, a jó példa feltöri a csigaházakat és a sün- disznóállásokat. A lépéshez bátorság kell, de türelem és kitartás is. Péter, mint jó szakember tervez, alapokat épít. Közel egyéves ittlétének eredménye, hogy a falunak van egy háza, melyet eg.y régi iskolából alakítottak ki. Berendezése szegényes, pályázatokon, ismeretségek alapján kapott székek, fűthető nagyterem. — Három területen jelöltünk ki magunknak feladatokat — jegyzi meg, majd hozzáteszi:; — Nálunk most elsősorban a közéletre nevelés kap fontos szerepet. Meg kell találni a kiutat, ehhez a gazdaság fellendítése mellett az emberekre is szükség van. Hasznos tudnivalókat kell adni: ezért nem a „végzettséget” akarjuk előtérbe helyezni, hanem praktikus ismereteket nyújtó tanfolyamokat és előadásokat szervezni (ilyen például a szabó-varró tanfolyam). Az országban talán az elsők között voltunk — a községek közül —, akik lapot adtak ki. Szükség van a TUBUS-ra, mert véleményem szerint valódi információáramlás nélkül könnyen megbetegszik egy község. Jelentős szerepet kaptak a különböző fórumok is. ahol gondok, nézeteltérések napirendre kerülhetnek, hogy ne mérgezzék fekélyként a falu életét. Vallom, a konfliktusokat ütköztetni kell és lehetőleg vita formájában. (Májusban az országgyűlési képviselő látogatott el hozzánk.) Megalakult a faluvédő egyesület. és az eddig már jól működő ifjúsági klub mellett létrejött egy ifjúsági egyesület. Tizenkét taggal megszerveződött az MDF helyi csoportja. melynek képviselőjeként részt vettem a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának választási előkészületeiben. — Másik nagy lehetőség az amatőr művészeti mozgalomban van. Ez közel is áll hozzám. ötévi közös munka után kellett búcsút venni a Nyírség néptáncegyüttestől. Nehéz szívvel váltunk el, feleségem is aranygyöngyös táncos és a népművészet ifjú mestere. A hagyományok ápolása erkölcsi tartalékot jelent és segít nemzetünknek a nehéz helyzeten úrrá lenni. Viszont a mozgalomnak fontos szerepe van a közösség teremtésében is. mert a munka, az együtt „izzadás” összekovácsolja és formálja a csoportokat. — Minden a gyermekeknél és a fiataloknál kezdődik. Három korcsoportban közel 70-en vesznek részt a népi- tánc-foglalkozásokban. de van gyerek-citerazenekarunk és működött egy színjátszókor is. Valószínűleg szeptemberben újra indul. — Harmadik feladat a kulturált szórakozás lehetőségének megteremtése. Sokat emlegetett és elcsépelt gondolat, de a tárgyi feltételek hiánya nagyon meghatározó. A Fővárosi Moziüzemi Vállalattól kaptuk a nézőtéri székek ülőkéit és támláit. A vázak elkészítését a helyi gyár- és gépszerelő üzem vállalta (ami sajnos, késik). Ezért le kellett mondani több előadást is. Számunkra egy igazán komoly program megfizethetetlen. Marad a videomozi és a diszkó. Ezeken a zenés-táncos rendezvényeken igyekszünk kulturált körülményekről gondoskodni — még akkor is, ha ez sokszor a jelenlévőkkel szemben is történik. (Például a dohányzás megszüntetése a nagyteremben.) Az eddigi időszakot úgy summázhatjuk: ismerkedés a településsel és annak lakóival. Igazából most történik a munka tárgyi és személyi feltételeinek feltérképezése, megteremtése. Az itt élőkben kezd kialakulni egy egészséges igény. Az üzemek, intézmények hozzáállása jó, segítségükkel meg lehet a közművelődés csatáit nyerni. Pár év múlva már számon kérhető a népművelő is: tud-e eredményeket felmutatni. Erre biztosíték a családi háttér, az ő hite. szakma- és emberszeretete. — S talán válasz a kétkedőknek néhány eddigi sikerélmény is: a karácsonyi műsort 97 fizető néző látta, s mikor egy hölgy belépéskor „elfelejtett fizetni”, kifelé menet megváltotta a jegyét. A nyugdíjasokkal rendbe hoztuk a buszmegálló környékét. S ami a legtöbbet jelent. egyre többen köszönnek vissza! — fejezi be a beszélgetést. Dankó Mihály gyössy Imre és Kabay Barna iszonyúan elrontott Lorca- adaptációjáról van szó), hogy dekoratív jelenség, de ezzel aztán minden dicsérhetőt elmondtunk róla. Keresgélem az indokokat, amelyek e film megvételére sarkalltak, de nem nagyon találom. Manapság a kamaratermekbe (már ahol akad ilyen) száműzik a művészileg értékes filmeket, s mivel a Testek csábítása a fővárosban ilyen vetítőhelyen érhető el, arra gondoltam, hogy eszmeisége miatt figyelemre érdemes filmet láthatok majd. Csalódnom kellett, mint ahogy minden bizonnyal csalódnak azqk a nézők is, akik a cím ígérte szexuális téma miatt váltanak jegyet. A prostituált is ember, léthelyzete és lelkivilága is alkalmas lehet a művészi általánosításra (elég, ha csak Fellini Cabiria éjszakái című munkájára emlékezünk), de Van Ackeren hőseinek élete teljességgel taszító, egy pillanatig sem kínálja fel a részvét, vagy legalább a megértés, belátás lehetőségét a nézőben, bár a rendező láthatólag mindent megtesz, hogy elérje ezt. A film arról szól, hogy egy unatkozó, helyét nem találó fiatal nő (aki élettársi viszonyban él egy idősebb férfivel, s talán orvostanhallgató) szakít korábbi életformájával, s örömlánnyá válik, bár alighanem találhatnánk pontosabb megnevezést is az e szakmára vonatkozó rokonértelmű szavak között, hiszen ezeket a kapcsolatokat inkább az örömtelenség jellemzi. Az alkotás legtámad- hatóbb pontja éppen az, hogy nem motiválja a döntő cselekvést, így valójában nem tudjuk, miért szánja el magát az Éva nevű, Carmenként praktizáló nő erre a lépésváltásra. E téma nem újkeletű a filmművészetben, hiszen Bunuel kései munkái közül az egyik legvonzóbb, a Nap szépe (Catherine Deneuve-vel a főszerepben) ugyanezt dolgozza fel, de ott mind a társadalmi háttér, mind pedig a lélektani árnyalt és gazdag (hogy a színészi megvalósításról ne is beszéljünk), s ezek fontos filmmé avatják. Van Ackeren filmje sajnos nem is fontos, nem is érdekes. Az előbbit a művészet még csak elviselné, az utóbbit a közönség aligha. A cselekményvezetésben az esetlegességek és véletlenszerűségek az esztétika mércéje szerint soha nem kaphatnak felmentést, az egyszerű közönségigény ugyan visszaigazolhatja ezeket, de csak akkor, ha valamiként hozzá tudnak járulni az izgalomkeltéshez, vagy más, a kellemesség körébe tartozó érzelmi állapotváltás kialakításához. Gudrun Landgrebe Évájának emberi kötődései kívül- esnek a logikán, mert józan ésszel nehéz követni, hogy egy nő el tudjon fogadni önmaga számára olyan társat, aki öregedő nőknek és ferde hajlamú férfiaknak egyaránt kiárusítja magát, s azt végképp nem, hogy akkor akarjon szakítani vele, amikor az éppen régi életmódjával akar szakítani. Így hát a rendező bűvészkedhet a lassítások látványos pillanataival, részletezheti esendőbb fantáziájúak számára a mazochizmus gyakorlatát, Landgrebe meresztheti kék szemeit, ám amikor a kurvákat a pincérek bárszékestől kiteszik az utcára, a néző is úgy érezheti némiképp, hogy őt is kitették. De a lányoknál legalább ott marad a pohár. Robotzsaru Színes szinkronizált amerikai film Hamar Péter Az ember már csak ilyen: kíváncsi a titkokra. Izgalommal vetettem rá magam Christian Heermann: A Scotland Yard titkaiból című könyvének olvasására. A címlapon arcvédős Bob- byk talán rohamra készülnek; telefon, rémült férfi- arc, kés, szóval minden szenzációkellék megtalálható. A kötet előszavát Aczél Endre írta. Megtudhatjuk: a Scotland Yard másfél száz éves ugvan, de csak rendőri. pontosabban rendőrségi mivoltában. Amúgy — van vagy ezeréves is. — Tagadhatatlan, hogy a brit főváros a maga mamut méreteivel, szélsőséges gazdagodási és elszegényedési tüneteivel nagyon gyorsan a bűn- és a bűnüldözés koncentrált színpadává vált — folytatódik az előszó. — A Scotland Yard kétségkívül elterjesztette magáról a világ legjobb rendőrsége legendáját. A könyv a bevezető részében a közkedvelt regényíró, P. C. Wren szaKönyvespolcunk A titok megmaradt Christian Heermann könyvéről vait idézi, aki a londoni rendőrökről így írt: „Erős. nyugodt és csöndes férfiak, akik fegyvertelenül és régóta kipróbált tekintéllyel felruházva testesítik meg a törvényt, a rendet és a biztonságot. Egész Európa bámulja őket.” A kötetben olvashatjuk, hogy a XIX. század derekáig Anglia azok közé az országok közé tartozott, ahol a büntetőtörvények a legkeményebbek voltak. Már azt is, aki csak megkísérelte, hogy ellopjon egy nyu- lat, vagy 40 shilling és 6 pennynél többet tulajdonított el, vagy valamilyen okiratot meghamisított, halálra ítélték. Kétszázharminc- két fajta bűncselekményért járt halálbüntetés, míg Franciaországban csupán hatért. A szigorú törvények ellenére is nőtt a bűncselekmények száma Londonban. A társadalmi ellentétek minden korábbinál nagyobb mértékben kiéleződtek. A tyburni vesztőhelyen a nyilvános kivégzések egészen 1867-ig népünnepélyszámba mentek. A londoni rendőrség voltaképpeni története 1739- ben kezdődött, amikor a Bow Streeten megnyitották a rendőrbírói hivatalt. A XVIII—XIX. század fordulójára London még mindig a világ legnagyobb, s egyben a legtöbb bűnözővel megátkozott városa volt. A szabadversenyes kapitalizmus ■ virágkorát élte. Londonban mindenki mindenki ellen harcolt. A könyv további részében vagy 16 sztorit találhatunk. például többek között Hulla a bőröndben. A turf- csalók királya. Az East End-i szajhagyilkos. Az ál- lord ... címmel. Utolsó fejezete egyebek mellett arról ad számot, hogy sok rendőr a munkája eredménytelensége miatt leköszön. A Yard újonnan felvett alkalmazottainak mintegy 40 százaléka idő előtt elhagyja a szolgálatot. Hozzájárulnak ehhez a kemény igénybevétellel együtt járó veszélyek is: országosan évente mintegy 8 ezer rendőrt támadnak meg. Igen gördülékeny stílusban megismerkedhetünk még sok mindennel: nyomozók sikereivel, kudarcaival. s betekinthetünk az angol igazságszolgáltatás működésébe is. Mégis úgy érzem. a Scotland Yard titkaiból nem sokat tudtam meg, vagyis a titok megmaradt. (cselényi) II Keleta mamarország HÉTVÉGI MELLÉKLETE
