Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-05 / 156. szám
2 Kclet-Magyarorazág 1989. július 5. Milliók a szolgáltatásra Vendéget hív a Bereg Hotel Sokan elcsodálkoztak, amikor a Zöldért tételét. Pankotai Pál üzletigazgató 1988. ok- Vállalat szövetkezett a Vásárosnamény és tóber 3-tól irányítja az egységet. A követ- Vidéke Áfész vezetőivel, hogy közös erővel kezőkben adott számot az eddig történtekkíséreljék meg a Bereg Hotel gazdaságossá ről. A szálloda 20 szobájában 60 vendég egyszeri fogadására képes. Az elmúlt évben 5 millió forint felhasználásával teljes rekonstrukciót hajtottak végre. Hátrányos a városszéli- ség — nagyon érezteti hatását. Több millióba kerülne a gázvezeték kiépítése. Már pedig az óriási üvegfelület miatt különösen nagy a hőveszteség, így télen sok energia szükséges ahhoz, hogy meleg legyen. Kicserélték a múlt évben a pultsort. Modern, s erősebb székeket vásároltak. A szállodai szobákban elhelyezett bútorzat egy részét egy fehérgyarmati kisiparos készítette el — kiváló minőségben. Sor került a szobákban a zuhanytálcák és a kádak cseréjére is. Így a 12 évvel ezelőtt átadott Bereg Hotel megfelelő körülmények között fogadhatja a vendégeket. — Erre az évre maradt naeg pénz, illetve feladat? — Még mintegy 2 millió forintos munkát végzünk el. A portált is újjávarázsoljuk; s kifesjük a portát és kicseréljük a bútorzatot. Azt hiszem érhető, hogy e munkákkal párhuzamosan, a pénz inflálását követve árainkat módosítanunk kell. Eddig a 380 forintos szobaár, ami kiegészült 78 forint kötelező reggelivel, a megyében az olcsó árat jelentette. Reméljük, az emelkedés ellenére sem hagynak el bennünket régi vendégeink. Itt egyébként gondolok a városban lévő üzemekbe érkezőkre, a turistákra. Az étterem felújításától mit remélnek? — Több utazási irodával alakítunk ki kapcsolatot. Szakképzett szakácsaink, no meg a körülmények kedvező alakulása — reméljük — vonzerő lesz. Nem szeretnénk lemondani az előfizetéses étkezőkről. A félezernél több előfizetéses egy hétre előre tudja az étrendet, s az nap reggel lemondhatja az ebédet. Itt helyben étkeznek mintegy százan (ők viszonylag közel dolgoznak), a többi ételt elszállítják. Helyiséggondjaink nincsenek. A csoportokat külön teremben tudjuk fogadni. Nem lenne gond lakodalmak rendezésével sem. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy az, itt élők anyagi körülményei Az oldalt összeállította; PÁLL GÉZA Az új pultok egyike nem kedveznek ennek a formának. Maradt még egy-két sikeresen gazdálkodó közösség, ők évente rendszeresen itt ünnepük a sikert. E rendezvények számát is szeretnénk növelni. Megkíséreljük a fiatalokat videóval idecsalogatni, igazodva igényeikhez. S arai a nyári időszakot illeti? — A korábbi években már május elsején nyithattunk a Tisza-parton. Az utóbbi években már nem nagyön volt szervezett rendezvény. Így június eleje—június közepe volt a kezdet. A vegyes bolti egységet szeretnénk korszerűsíteni. Az áruválasztékot is növelve, italt is vásárolhat a fogyasztó. A gyorsbüfé a jól bevált hagyományok szerint, a melegkonyhás egységet je- jenti. Gond a hal beszerzése. Bármennyire hihetetlen, a Tisza mellett is lehetetlen pontyhoz és csukához jutni. A folyó szennyezett, így Gyomaendrődről vagyunk kénytelenek e két halfajtát rendelni. ök mirelitként szállítják. Így azonban azt a folyami halízt, amit az ínyencek keresnek, nem tudjuk garantálni. M. K. Bizony a számla nem mind lg vidítja fel a vendéget. Telefon, de mikor? Vitkaiak vonalra várva Amikor a negyedik, életveszélyes állapotban lévő vitk&it vitte be — baráti szívességből — a városi kórházba Antal Miklós a saját kocsiján, a kórház akkori igazgatója megjegyezte; magának már lassan életmentő kitüntetés járna ezért.. Erre is emlékezett beszélgetésünkön Antal Miklós, a városi könyvtár igazgatója, aki a városhoz tartozó Vitkán lakik és nemcsak személy szerint érdekelt a telefonügyben, amelynek szószólója, hanem az itt élő emberek miatt is sürgeti a tarthatatlan telefonhiány mielőbbi megoldását. Többéves várakozás után most úgy tűnik, a postával meglévő vita ellenére, kimozdítható a holtpontról a telefonügy. Fórizs Árpád tanácstag is — mint telefonigénylő — és mint a választók képviselője sókat fáradozik a községen átmenő — már kiépített — kábel megcsapolásának engedélyezésén. Számos példát hoznak fel arra, hogy nemcsak közületi, hanem magán telefon-előfizetőknek is engedélyezték már — Ugornyán és másutt — a vezeték megcsapolását. Ezért a postánál lévő mintegy 15—20 kérelmező joggal gondolja, hogy erre Vitkán is adódhat lehetőség. De a dolog igen sürgős lenne . . . — Már csak azért is, mert nemrég kapott új telefonközpontot a város, amelynek „megtöltésére” valósággal toborozták az előfizetőket a városban. Még úgy tudják, a telefonközpont kapacitása nincs teljesen lekötve, ezért szeretnék minél előbb nyélbe ütni a dolgot a postával, azaz a vitkai telefonok bekötését. Nehogy később az legyen az akadály, a válasz, íme már nincs kapacitás a központban . . . Ügy tűnik, most már inkább a költségekről tart a disputa az előfizető-jelöltek és a posta szakemberei között. Szeretnék a telefont a vitkai igénylők, de nem szívesen költekeznének — amolyan kitöltetlen csekk alapján —, hanem a valós és a szabályzatokban előírt, elfogadható áron kívánják az őket a várossal, s egyben a nagyvilággal összekötő telefont. . . Népszerű a nyelvtanulás Érezhetően nőtt a városban és környékén a nyelvtanulási kedv. Mind többen veszik igénybe a városi könyvtár ilyen fajta szolgáltatásait, elsősorban a nyelvi hanglemezek, kazetták hallgatását. A könyvtár egyebek közt a kazetták átmásolásával, idegen nyelvű könyvek, folyóiratok beszerzésével is segíti a nyelvtanulást. Különösen kedves hangulatú levelet mutatott Czakó János, a városi tanács elnöke. Talán nem sértjük az intimitás íratlan szabályait, ha néhány sort idézünk a tanácselnök címére, a Tokióból érkezett levélből, amelyben a Vásárosnamény- ban sorra kerülő japán művészeti kiállítás legfontosabb kérdéseiről van szó. Íme néhány idézet a szervezés előkészítésében nagy szerepet vállaló Harumi Tsutsui leveléből; „A fesztivál- és annak minden rendezvénye részünkről elő van készítve. Költségeink meghaladják a tervezettet, de erről csak azért írok, hogy lássák: a vásá r osnarné n y i rendezvény sikeréért minden telhetőt megteszünk. A munkánkért a magunk részéről semmilyen anyagi, vagy erkölcsi elismerést nem várunk. Ha várnánk, talán máshol, s más rendezvénybe kezdtünk volna. Szeretnénk a Czakó úrral való sokéves együttműködés után a szeretett Bereg- vidéknek egy csöpp sikert vinni ...” Talál lövőre Is Sok egyéb, a kiállítással összefüggő praktikus dologról szól még a távolról érkezett levél, amely így zárul: „Most állítjuk össze jövő évi programunkat, benne magyarországi körutazással. A Salon de Tokyo elnöke szimpatizál Vásárosnaménnyal. Kérdezte, hogy jövő évi kiállításunkat is tudnánk-e ott rendezni. Ha igen, egybekötnénk az országban utazgató klasszikus zenészek koncertjével. Kérjük, írja meg, ha erre van mód, hogy a szervezést időben és más munkáikkal összhangban kezdhessük ...” Jó érzés olvasni a nagy ta- pinitaitról, segrtőkészségről és érdeklődő szeretetről tanúskodó sorokat. Nem sok magyar város — méginkább nem ilyen kis lélekszámú, Díszpolgárrá fogadták „Nagy betegségem a honvágy...“ „Nincs szebb emlék nagy férfiaknak azon érzésnél, melyet jobb emberek szívében hagynak maguk útin.” (EOtvös József) Gyermekkorom jóságos doktorbácsiját valahogy olyannak képzeltem el. mim dr. Pásztor János. A vásárosnaményi városi kórház nyugalmazott igazgató-főorvosa ugyan 19T9. óta nyugdíjban van. de igy is igazi beregi, miként ezt mindig is a legfontosabbnak tartotta. Sajnos egészségi állapota nem engedi mag. hogy a régi energiával munkálkodjon a tájegység lakóiért. —Un« vármegyében. Nagy- kaposon születtem. Édesapám szolgabíró volt. Nézeteiért nem mindenki lelkesedett. így három éves alig voltam, amikor Balassagyarmatra költöztünk. Itt érettségiztem. majd 1936- ban kerültem Budapestre az Orvostudományi Egyetemre. Mindössze százan voltunk hallgatók. s közülük 15 leány. Az Iparművészeti Múzeum mögött egy dohánypajtában alakítottak ki olyan ..szobákat", ahol 16-an találtunk otthonra. Télidőben egyszer-kétszer volt fűtés hetente. Én úgy megfáztam. hogy ebből mellhártya gyulladás lett. Akkor ez még gyógyíthatatlan betegség volt. Hazaküldtek, s édesanyám, illetve Doleschall Frigyes kezelőorvos (a későbbi miniszter, ekkor még debreceni orvos) áldozatos ápolásának köszönhető. hogy élek. Természetesnek tűnt. hogy debreceni egyetemista legyek, örömmel iöttem ide. mert ezzel is közelebb kerültem szülőföldemhez. Itt mindössze negyvenen voltunk hallgatók. Az Élettani Intézetben gyakorolhattam. (Díjazást nem kaptam, de ruhát. ételt; fűtést-világítást igen). Mivel belgyógyász szerettem volna lenni, a Belklinikán lettem díjtalan gyakornok. A háborús idő is a szakmával telt el. s a demokratikus néphadseregben igényelték munkámat. A budapesti Honvéd- kórházban ..szolgáltam”. Házasságunk egyidős az alkotmánnyal. ugyanis 1949. augusztus 20-án kötöttünk házasságot. A fővárosban éltük meg 1956-ot is. A vágy azonban tovább sarkallt arra. hogy „ha- za’’-keriiljek. Édesanyám szatmári. A két város ma Csehszlovákiához. illetve Romániához tartozik. A két város között középen található Vitka. Már korábban is próbáltam erre a településre kerülni. Akkor az volt a gond, hogy édesapám szolgablró volt. s ez nem volt a legjobb ajánlólevél. 1958-ban ismét megkíséreltem. Ez sem ment teljeseit simán. mert milyen ember lehet az. aki Budapestről vidékire ..menekül”? Végül csak sikerült. Vitkán vettünk egy lakást. s itt lettem körzeti orvos. Innen kerültem Vásáros- naményba. S ott lehettem a kórház indításánál. Az igazi nagy örömöt viszont az akkor nagyon korszerűnek mondható kórház elkészülése jelentette. 1966-tól igazán korszerű körülmények között gyógyíthattunk. Időközben felnőtt két gyerekünk. Egyikőjük a budapesti Semmelweis IV. Belklinikán adjunktus (ö is Debrecenben végzett); a másik a Központi Fizikai Kutató Intézet osztályvezető-helyettese. Mérnök, a számítógépes területen érzi jól magát. Már az unokák jelenük életünk igazi célját. Hívtak magukhoz, de igazán itt vagyunk otthon. Hogy van Igazgató Ür — Otthonában kedvenc könyveivel. kérdezik ma is a naményiak. ha az utcán találkoznak vele. Sajnos nem a legjobban. Egész életét mások gyógyítására áldozta. s most felesége ápolására szorul; s bizony nem egyszer igen nagy szükség volt a gondoskodásra. Az itt élők tisztelete, ragaszkodása jeleként őrzi a 10. évforduló városi ünnepségén kapott elismerést. Hivatalos megfogalmazásban a kórházalapi- tót. a városért évüzedeken át munkálkodó állampolgárt díszpolgárává fogadta Vásárosnamény. Hazatalált, itthon van. Kívánjuk maradjon is sokáig. M. K. mint Vásárosnamény — dicsekedhet ilyen rangos külföldi kapcsolatokkal, ráadásul a tőlünk földrajzilag oly távoli, érzésekben viszont úgy tűnik, egészen közeli Japánnal. Klmonófestő-nüvész De mit mond a város tanácselnöke az augusztus 4— 9-ig tartó „Japán művészet” című kiállításról, illetve a Japán fesztivállá gazdagodó rendkívüli kulturális eseményről, amelynek remélhetően méltó házigazdája lesz a város. Igazában azt mondja a tanácselnök, amit az elkészült katalógusban is olvashatunk a rendezvény hátterében álló D.Art Centre Co. Ltd — új1 névéh éá magyarul Doma Művészeti Központ Részvénytársaságiról; — A D.Art Centre 1986- ban alakult azzal a céllal, hogy a nemzetközi kulturális csere ápolója legyen. Célja, hogy tehetséges japán művészek alkotásait a világ minden országában bemutassa. Így 40 országgal létesített kormányszintű kapcsolatot. Rendezvényeit miniszterek, kormányfők, néhány esetben maga az államfő pártfogolja, nyitja meg. Évente több országban rendezik meg a „Japan Art” — Japán művészet — című kiállítást. Sikeres szervező munkájával eddig is sokat tett a magyar és japán kulturális csere, a közös megismerés, megértés fejlesztéséért. Ez a kiállítás az 1989. évi programjának anyagát tartalmazza. Jelentős anyagi, szervezői áldozatot vállait a D.Art Centre a Vásá- rosnaményban megrendezendő kiállítás létrehozásában. Teaszertartás-bemutató Az előzékenység teteje, hogy luxus kivitelű plaká- • tokát is küld a Kanazawa C. Art C. Vásárosnaményba, hogy még ezzel se legyen gondjuk a házigazdáknak. ' A program szerint a következő kiállításokat látja majd a közönség: Yukiko Sugaya ecsetírás- kiállítását — a művész bemutatót is tart a helyszínen — a „Japán művészet ’89" festmény-kiállítását, a Kanazawa Contemporary Art Centre (kanazawai fiatal képzőművészek) tárlatát,- a Sálon de Tokyo hagyományos japán művészek kiállítását. Vásárosnamény vendége lesz ezen a művészeti rendezvényen dr. Tazuko Nakagami papírhajtogató művész, Hi- roico Uchida kimonófestő művész. Kuriózumnak ígérkezik Nadayo Nakajima mester és Keiko Nakajima teaszertartás-bemutatója. Sor kerül Harumi Tsutsui hegedű- és brácsaművész zenei bemutatójára is. A japán művészeti fesztivált a városi művelődési központban rendezik meg. Japán fesztivál Minti lat lokiMI Ízelítő a gazdag anyagból. .
