Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-27 / 175. szám
1989. július 27. iTiint nftj iiiin iii11_ 3 Ha a bíró közéleti ember... Felkérte: a miniszter Amíg a jogállam kialakul Nemrég megalakult az Ideiglenes Bírói Tanács, amelynek Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter felkérésére tagja lett Kozmáné dr. Yáradi Katalin Szabolcs-Szat- már megyei bíró. Mit jelent ez a munka, egyáltalán milyen szervezetet takar ez a név? — Egy új szervezetről van szó, amely véleményező és tanácsadó jelleggel részt vesz a bíróságokkal kapcsolatos döntések és a bírósági önigazgatás kialakításában. Az igazságügyi miniszternek korábban a bíróságok felett törvényességi, felügyeleti és igazgátási joga is volt. A 80-as évek eleje óta az ítélkezés fölötti törvényességi felügyeletet már nem gyakorolja, azt a Legfelsőbb Bíróság látja el, az igazgatási jogkör azonban a miniszter, illetve a minisztérium dolga. A jelenlegi bírósági szervezeti törvény nem teszi lehetővé, hogy a bíráknak önkormányzati szerve legyen, amely helyi szinten ellenőrzi a vezetést, véleményezői és tanácsadói joggal állna a bírósági elnökök mellett és beleszólna az olyan kérdésekbe, amelyek a bírói kart érintik szakmai és érdekképviseleti kérdésekben. A miniszternek megvolt a maga apparátusa, a törvényelőkészítői, bírói, pénzügyi főosztálya, személyzeti osztálya, velük látta el az igazságszolgáltatási szervezet igazgatását. O Ez az apparátus nem látta el feladatát? — Kulcsár Kálmán miniszternek már régen nagy elképzelése volt, hogy Magyarországon létrehozza a jogállamot. Még saját hatalmát is korlátozta a^zal, hogy létrehozta ezt az Ideiglenes Bírói Tanácsot, mert semmilyen kérdésben nem dönt, amíg ki nem kéri a bírói tanács véleményét. Hasonlóképpen a hatalom önkorlátozása az is, hogy a bírákat érintő kérdésben megkérdezi a miniszter: mit mondanak a bírák. Ez ugyan még nem teljes ön- kormányzat, mert a tanácsnak csak kétharmadát választották, egyharmadát a miniszter kérte fel. O Kik dolgoznak a tanácsban? — Nagy tudású, nagy tapasztalaté vezetők, bírósági elnökök és közlegények — megyei és városi bírák — vesznek részt a tanács munkájában. O Milyen munkát végeztek el eddig? — Az első ülésen igencsak meglepődtem. A miniszter úr a Minisztertanács elé terjeszt egy jelentést az igazságszolgáltatás jelenlegi helyzetéről, s ezt vitattuk meg. Benne volt, hogy milyen a bírákra háruló teher; hogy elnehezedett az ügyek intézése; hogy leromlottak a tárgyi feltételek, s volt egy átfogó ötéves terv a személyi és tárgyi feltételek biztosítására. Véleményt mondtunk 150 millió forint sorsáról. Megválasztottuk magunk közül az elnököt és az elnökhelyettest, mindkettő kiváló, széles látókörű, nagy tudású, reformgondolkodású ember. — A második ülésen, június 12-én is volt egy pénzügyi téma a tanács előtt. A közvéleményt azt hiszem jobban érdekli másik témánk, a bíró és a párt, a bíróságokon működő párt- szervezetek léte, vagy nem léte, egyáltalán a bírák párttagsága és közéleti szereplése, mert ez is terítékre került. Egy ellenvéleménnyel olyan álláspontra jutott a tanács, hogy a bíró semmilyen pártnak ne lehessen tagja. O Ez a politikai jogok kor- látozása nemde? — Vannak bizonyos állások, amelyek betöltését feltételekhez kötik. Hogy ne mondjak mást, egy római katolikus pap vállalja hivatásáért, hogy nem alapít családot. Amikor a jelölt megválasztását kéri az Elnöki Tanácstól, feddhetetlennek, büntetlen előéletűnek, jogvégzettségűnek és szakvizsgával rendelkezőnek kell lenni. Ezután vállalja azt is, hogy párton kívüli lesz. Ebben a formálódó és igen kiélezett társadalompolitikai helyzetben nagy érdeke fűződik a társadalomnak a független bíróság létéhez, különös tekintettel arra, hogy a politikai hatalom milyen kapcsolatban volt a bíróságokkal. Bár ezt követően is lesz politikai meggyőződése a bírónak is, de párthoz tartozással nem demonstrálhatja, nem léphet fel egyetlen párt képviseletében sem. Csak a törvényeknek alávetve, azok szellemében és csak végső soron a politikai hatalom által meghatározva akar ítélkezni a bíróság, nem pedig olyan közvetlen formában, ahogy az a koncepciós perekben volt, amikor meghatározták, hogy milyen ítéletet kell hozni a bíróságnak. O Akkor ezek szerint egy bíró nem indulhat képviselőjelöltként sem. hiszen minden bizonnyal a pártok állítanak majd jelöltet. — A közéleti szereplésről úgy foglaltunk állást, hogy törvényhozó vagy végrehajtó hatalomban a bíró semmilyen közéleti szereplést nem vállalhat. Ha kép1 viselő, vagy tanácstag lenne, a bírói függetlenséggel ösz- szeegyeztethetetlen dolgokat kellene neki végezni. Egy tanácstagnak érdekkijáró szerepe van, adott esetben egy bírónak kellene egy utca nevében eljárni, hogy gázvezeték legyen, egyezkedni, kérni, könyörögni kellene. Ha képviselő lenne, adott esetben jogi problémákat kellene neki intézni és ez lehetetlen. A bírónak csak a felsőfokú bíróság a felettese és csak olyan módon, hogy törvényességi szempontból vizsgálja szakmai munkáját. O Ahogy haladunk a jogállamiság felé. úgy nő a bíróságok hatásköre. Miként vélekedett az ideiglenes tanács a szaporodó feladatokról? — Első lépés a gyülekezési és egyesülési törvény volt ezen az úton. 1976-ban aláírt az ország egy nemzetközi egyezményt, amely szerint a személyi szabadságot csak a bíróság korlátozhatja. Ezt eddig nem hajtottuk végre. Ma is a rendőrség veszi őrizetbe a gyanúsítottakat, az ügyészség hagyja jóvá az előzetes letartóztatást, pedig ez is a bíróság dolga lesz. Amolyan kvázi vizsgálóbírói intézmény lesz ez, s az új törvényben már minden bizonnyal csak bíró vizsgálhatja felül a nyomozás törvényességét. Űj feladat lesz a közigazgatási bíráskodás bevezetése. Arról van szó, hogy az államigazgatási határozatokat is meg lehet támadni majd a bírósí* előtt, ha azt az állampolgárok sérelmesnek találják. — A vitában a többségétől eltérő álláspontot foglaltam el. Azt javasoltam, hogy már most építsük bele a jelenlegi eljárási törvénybe a vizsgálóbírói intézményt, sőt azt is hozzátettem: készüljön el minél hamarabb az alkotmány, ennek megfelelően változzon a büntetőeljárás úgy, hogy az ítélkező, a vád és védelmi funkció jól elkülönüljön és a bíráknak csak ítélkezni kelljen. Az ideiglenes tanács kimondta, csak úgy lehet a bíróságnak új feladatokat vállalni, ha megteremti hozzá a minisztérium a személyi és tárgyi feltételeket. Nem lenne jó, ha, még nagyobb jogsértéseket okoznák azzal, hogy nem tudjuk határidőn belül elintézni az ügyeket. O Meddig működik az Ideiglenes Bírói Tanács? — Az új bírósági szervezeti törvény életbe lépéséig, de legkésőbb 1990. decemberéig, amikor már megkezdj működését a nem ideiglenes bírói tanács. O Nemrég tudomásunkra jutott, hogy ön is tagja a koncepciós perek felülvizsgálatára létrehozott jogász- történészbizottságnak. — Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke nevezett ki a jogász-történész- bizottság tagjának. Felada- unk, hogy felülvizsgáljuk azokat az ítéleteket, amelyeket politikai ügyekben hoztak, tehát amelyeket a közvélemény koncepciós pereknek ismer, s vizsgálatainkkal a teljes igazságot kiderítsük. Munkánk november 30-án ér véget. Jelentésünkben véleményt nyilvánítunk és javaslatot teszünk a törvénysértés következményeinek kiküszöbölésére a parlamentnek. Munkánkról, illetve a konkrét ügyekről csak a vizsgálat befejezése után, tehát november 30-a után nyilatkozhatunk. Balogh József L ehet, hogy „nagyot fogtunk” — nézett körbe a nagygyűlésnek hirdetett rendezvény huszonöt főnyi közönségén az MDF egyik nyíregyházi vezetője — lehet, hogy nem a Jósaváíosban kellett volna kezdeni, talán az időpont is rossz; a szabadságolás ideje nem kedvez a politikai nagygyűlésnek, plusz a kertekben sok a gyümölcs, azért nem jöttek többen. Reméljük, majd legközelebb. Cáfolat nem hangzott el, viszont a hozzászólók néhány adalékkal kiegészítették a szónokokat, szerintük miért voltak olyan kevesen. Egy sokat próbált idős ember korát meghazudtolva és az ifjúság közömbös rétegét megszégyenítő hévvel azt fejtegette: fél itt majdnem mindenki, azért nem mernek jönni az emberek. Sokakban él még annak az időszaknak az emléke, amikor Nyíregyházát túlzott balossága miatt kis Moszkvának nevezték. Sok embert a félelem tart vissza attól, hogy olyasmi iránt érdeklődjön, tami más, mint amit a hatalom jelenlegi gyakorlója, az MSZMP képvisel. Erősítheti a félelemérzetet az a tudat, hogy felfegyverkezett emberek élnek körülöttünk, az MDF becslései szerint itt a megyében huszonkétezer embernél van kint fegyver, és az idősebb emberek félelmeiben ennek a gondolata, tudata a visszarendezés rémét is. felidézi. Amellett a kilátástalanság, a tájékozatlanság is oka annak, hogy a vártnál kevesebben voltak kíváncsiak arra, mit kínál az MDF programja a morál és a demokrácia jegyében. Az embereket elbizonytalanítja, hogy nem látunk a jövőbe, nem tudjuk, mikor fogunk választani. (Választani és nem szavazni!) __________________ Kiderült továbbá, hogy nem csupán eszmei, hanem egyszerű hétköznapi okai is vannak, amiért sokan távolmaradtak. KA tudja, hányán nem is értesültek arról, hogy nagygyűlést tartana az MDF. Az MDF-nék nincs vagyona, propagandára fordítható pénze, a rendezvényre invitáló ötven darab plakátot is kézzel írták — jó esetben véletlenül ha észrevette e plakátokat az utca embere. De azt mondják, működött az „el- lenpropaganda” is: egy jósavárosi lakos leszaggatta több helyen a felragasztott plakátot. (A nagygyűlésen jelenlévők 'közül többen utca és házszám szerint „azonosították”.) így indult tehát az MDF nyíregyházi lakókörzeti nagygyűléssorozat — ha tetszik: korteskedése — az első helyszínen, útkereséssel, botladozva, de alkik ott voltak, ebből is méríthettek erőt, kaphattak hitet, hiszen valamennyi felszólalót a magyar jövő megmentésének eszméje vezérelte. Hogyan is foglalhatnám össze ennek az útkeresésnek a lényegét? Az ott elhangzottak szerint is egyre többen látjuk, döbbenünk rá, ismerjük fel, hogy a hatalom megosztása szükségszerű, és minden további késedelem fölösleges tehertétel a társadalmon, csak keserveink számát szaporítja. A társadalom újraszerveződése csak a tiszta lap elve szerint képzelhető él, demokratikus alapokon, annak tisztázásával, hogy a párt (pare, partis) latin szól jelentése: rész, valaminek a része, nem azonos az egésszel, nem sajátíthatja ki tehát egy rész az egészet — a társadalom egészét megillető uralmat — legyen a neve MSZMP, MDF, vagy más. Binhó ErzseMt A nyíregyházi Bútoripari Szövetkezet üveges részlegénél lakossági és közületi megrendelésre nemcsak üvegesmunkákat vállalnak, hanem képek keretbefoglalását is. Képünkön Fábián Józsefné gobelinképet keretez, (suri) Bemutatkozás G ondolom, nem árulok el műhelytitkot az újságírói szakmából, ha elmondom, általában hogy zajlik le egy interjú. Vagy előre megbeszélem a partnerrel, vagy váratlanul odaállítok. Mivel előbbire nem volt lehetőségem, minden előzetes bejelentkezés nélkül betoppantam egyik vidéki szövetkezetünkhöz. „Az elnök fogadott az udvaron, rrtajd a bemutatkózás után taglaltam azokat a kérdéseket, amelyekre választ kértem. Mindezt figyelmesen végighallgatta, majd a szobájában leülve aggodalmát fejezte ki, hogy szinte naponta jönnek hozzá különböző belső információikért ismeretlenek. Kényelmetlenül éreztem magam, mert a szóhasználatában én is beletartoztam az ismeretlen fogalmába. Tovább folytatta, hogy nincs arra garancia: ki kicsoda, mégha be is mutatkozik. Láttam, hogy mennyire bizonytalan személyemmel kapcsolatban, bedobtam, hogy hozom az irataimat. Erre az esetek többségében azt mondják, hogy hagyja csak, elhiszem. Lehet, hogy a többségében igen, nekem ki kellett mennem a kocsiba és behozni az iratokat. Hja, olyan időket élünk, amikor nem árt, ha tudja az ember, kivel áll szemben ... (m. cs.) Kiállítás és vásár Megyénkben csaknem negyven művész él és alkot. Közülük tizenöten, szerepelnék — zsűrizett — munkáikkal azon a kiállításon, amely július 28-ától, péntektől látható a Nyíregyházi Városi Galériában. A bemutatott tárgyakat, alkotásokat meg is lehet vásárolni. Kerámiák — kitűzők, vázák, falitálak, ékszerdobozok, bonboniere-ek, festmények grafikák közül választhatnak az érdeklődők, továbbá néhány érem, textil is szerepel a kiállított tárgyak között, amelyeknek értéke háromszáztól harmincezer forintig terjed. A galéria a jövőben is segíteni kívánja a művészeket azzal, hogy megteremti a lehetőséget a műalkotások vásárlására. A mostani kiállítás augusztus végéig lesz nyitva hétfő kivételével minden nap. Nyári ötletek — Tudod mi lenne nagy szám? Itt napozik a közelünkben félmeztelenül az a bomba csaj. Vennék egy nagy tölcsér fagyit, elvonulnék mellette, el- botlanék, s ráejteném a nö tűzforró kebleire a fagyit. A csaj sikítana, de én lovag lennék. — Hogyan? — Pardon, hölgyem, mondanám, és lenyalnám róla. ★ A strandokon egyre nagyobb számban feltünedező félmeztelen lányok a következő kategóriákba sorolhatók. I. Aki félmeztelenül napozik, de ha felül, máris magára kapja a melltartóját. II. Aki nemcsak napozik félmeztelenül, de úgy is fürdik. III. Aki napozás és fürdés mellett félmeztelenül áll sorban a büfénél palacsintáért. IV. Aki mindezek mellett fél- pucéran tollaslabdázik. Keblei jobban repkednek, mint a tollaslabda. A partner fiúk rendszerint melléütnek. Nem a labdát figyelik. Skodámmal a Balaton felé tartok. A budaörsi benzinkút után miniszoknyás, feszes trikós, 17 év körüli szőke csoda stoppol. Pár másodpercem van csak a döntésre. Felvegyem, vagy ne vegyem fel? Hátha lesz valami. Vágjunk bele. Fékezek és kisorolok. A gyönyörű tini bevágódik mellém, hátra dobja a szatyrát, majd édesdeden mosolyogva megszólal: — Meddig megy a bácsi? (majláth) A „nagy fogás”
