Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-18 / 167. szám

1989. július 18. Erdögyártók Nyírlugoson Receptet adunk a homoksi­vatagon élőknek: szükségeltetik hozzá a Dél-Nyírség dimbes- dombos, homokos tájából — abból, amire azt mondják, leg­jobb bulkfencet vetni belé — né­hány hektár föld. Kell egy hatalmas traktor, amellyel het- vencentis mélyszántás követ­kezik, majd teljes talaj fertőtle­nítés. Utána jöhet a fúrómasina. Egy hektáron 625 lyukat kell fúrni, legalább másfél-két méter mélységig. Ezekbe lehet be­rakni a biológiai robbanóanya­got, a négy-öt méteres nyárfa- husángdkat, hogy detonációjával néhány éven belül zöld forrada­lom valósuljon meg. Nyárfa­erdő a sívó homokon. Meglehet, a leírás messze el­kerüli a szakszerűséget, de va­lamiképpen ez a metódusa Nyírlugason az Erdészeti és Fia- feldolgozó Kft-nél, amellyel az ország legjobb nyárfatermesztői között emlegetik őket a pártat­lan szakemberek. A Nyírlugosi Állami Gazdaság területén — amelyből tucatnyi kft.-t szerveztek tavasszal — rangja van az erdőgazdálko­dásnak. Nem véletlenül, hiszen a terület fele, kétezer hektár az erdővel borított rész, s a gyen­ge, savanyú homokon hosszú távon ez az a gazdálkodás, amely haszonnal kecsegtet. A kft. pedig — a nagyobb önálló­ság jegyében — a csemeteterme­léstől az elsődleges fafeldolgozá­sig átfogja a teljes vertikumot. Mindehhez a cégnél mintegy 130 állandó dolgozóra van szükség, s ilyenkor, nyáron újabb 30—40 idénymunkást Is alkalmaznak. Manapság a jövedelmező er­dőgazdálkodáshoz nem elég hagyni, hogy nőjön a fa. Feny­vesi János ügyvezető igazgató szerint a nyárfánál például ott kezdődik a köztermesztés (mint­ha szántóföldi növényekről len­ne szó), hogy a legjobb, leg­újabb kiónokat nevelik a cse­metekertekben igen magas bio­lógiai értékkel. Az Erdészeti Tudományos Intézettel állnak kapcsolatban, kísérleti parcellá­ik vannak, hogy a gyorsan nö­vő, a betegségeknek ellenálló fajtákat honosítsák meg. S a nyárfatermesztés — egy ki­csit hosszabb idővel — már olyan, mint a vetésforgó. A cse­meték telepítése után követke­zik a gondos ápolás, amely az erdő tízéves koráig majdhogy­nem olyan kapálást, gyomirtást is jelent, mint a szántóföldeken. Nem maradhat el a kisebb Székely István a gödörfúróval előkészíti a nyárfacsemeték telepítését. gallyak lenyesése a törzsről, a szükséges ritkítás, hogy 15—20 év múlva már vágásra éretten várja a fűrészt az az erdő, amely hektáronként évente 15—20 köbméter fatömeggel gya­rapszik. A kft. fokozatosan terjeszke­dik. Évente 55 hektáron történik meg a kivágott erdők helyén a felújítás, s mintegy 60 hektár az új telepítés. Egyrészt az ál­lami gazdaság gyenge földjeit veszik át fokozatosan, másrészt a környék már parlagon ha­gyott földjeit Is átveszik. Ter­veik szerint az ezredfordulóra háromezer hektárosra nő az erdőterület. Az erdészetben igazából az Japán geológusok a hagyomá­nyos fúróberendezés helyett — kísérletképpen — lézerrel, a Tos­hiba cég 1,2 kilowatt teljesít­ményű szén-dioxid-lézerével kezd­tek olajkutakat fúrni. A lézeres fúrás tízszerte gyorsabb, mint a hagyományos mechanikai fúrás, ráadásul tiszta, sima lyukfalat ad. A lézert a felszínről számító­géppel irányítják, így nemcsak kerek, hanem bármilyen más ke­resztmetszetű lyukat is fúrhat. Ügy számítják, hogy ezzel az eljárással akár 5000 méteresnél mélyebb lyukakat is mélyíthet­nek. Mivel a lézeres fúrás so­rán nem keletkezik a kútból kiemelhető és elemezhető fú­rómag, az átfúrt réteget geofi­zikai eljárásokkal határozzák meg: villamos ellenállásukból, a gamma- és a neutronsugárzás visszaszórásából és akusztikai tulajdonságaiból. elején és a végén lehet pénzt látni. Az Erdészeti és Fafel­dolgozó Kft.-nek 16 hektáros csemetekertjében 180 ezer nyár- és 600 ezer akáccsemete várja az őszt, hogy a saját telepítésre és más gazdaiságoküak eladva in­dítsák meg az erdőt. Másrészt az évi 12 ezer köbméteres faki­termelés ad munkát. Kétharma­dát helyben feldolgozzák, Szat- már-láda, tartályláda lesz az al­máskertekhez, vagy raklapot gyártanak, amiből exportra is kerül. L. B. Mire képes az agrárágazat (7.) A szántóföld távlati hasznosítása A csökkenő területű szántó­földön — mely a felosztott kis­tájanként változó mértékű — kell a jövedelmezőbb termelést folytatni a megyében. A vetés- szerkezet kialakításában meg­határozóak az éghajlati és talaj- adottságok. A megye termelési hagyományaira mindig jellemző volt néhány fő növénynek egy­mást kiegészítő (kalászosok plusz kapások) párhuzamos együttléte és az erre települő feldolgozó- és felvásárló-beváltó helyek. Ha termelési hagyományain­kat egybevetjük az egzaktan mért termelőhelyi adottságokkal, ak­kor megállapíthatjuk, hogy a me­gye adottságai kedvezőek né­hány szántóföldi növény terme­lésére. Ezért ha e gazdaságot nézzük, először az alkalmatlan, majd az átlagosnál rosszabb termőhelyeken kell a termelést abbahagyni. Vezetnek a gabonafélék A szántóföld hasznosításában legnagyobb volument távlatban is a gabonafélék képviselik. A búza alacsony eszköz- és mun* kaldőigényével, nagyüzemi tech­nológiájával fontos bevételi for­rás és az állattenyésztés egyik takarmánybázisa is. Ennél ugyan bizonytalanabb minden vonat­kozásban a kukorica, de ennek ellenére a búzához hasonlóan meghatározó szerepet játszik. A rozs termelését, nagyobb termőképességű fajtákból az étkezési szokások, a piaci viszo­nyok indokolják. Jól beleilleszt­hető a megye több tájegységé­ben kialakított vetésszerkezet­be, részesedése az országos ter- mőfelületbőt 30 százalék, mely­nek csökkentése van prognosz­tizálva. Az őszi és tavaszi árpa ■ | T[Trn-.|r—----­Eri 10 exer liter tej egy tehéntől Tanulmányúton az NSZK-ban Júniusban megyénkből 40, ál­lattenyésztéssel foglalkozó szak­embernek volt lehetősége az NSZK állattenyésztésével, a te­nyésztésszervezés munkáiéval is­merkedni. A kifejezetten szak­mai utat a Debreceni Állatte­nyésztő Vállalat szervezte éppen olyan céllal, hogy állattenyészté­sünk jelenlegi — nem éppen ró­zsás — helyzetében szakembere­ink feltöltődhessenek egy igen fejlett, jól szervezett tenyésztői munka megismerésével. A vállalatnak közel tízéves partnerkapcsolatai vannak a leg­jelentősebb NSZK-beli tenyészté­si centrumokkal. Most ezek a tenyésztői központok fogadták szakembereinket és adtak rész­letes szakmai tájékoztatást mun­kájukról. Először a München melletti wasserburgi tenyésztési központ­ba látogattak, mely Dél-Bajoror- szágban. a bajortarka szarvas­marhatenyésztés központja. Ez magánkézben lévő szervezet, a Megle-cég tulajdona. A szarvas­marha-tenyésztéshez hatalmas tejüzem tartozik, amely az öt kontinens igen sok országába exportál tejet és tejtermékeket. A másik tenyésztési központ az Aics folyó melletti Neuastadt városban volt. Más szervezeti formában, egyesületi-szövetségi rendszerben látja el feladatait. Észak-Bajorország legnagyobb szarvasmarha- és sertéstenyészté­sét irányító centruma, amely 120 ezer gazda szövetségére épül. Azért hozták létre ezt a hatal­mas szervezetet, hogy a tudo­mány előrehaladásával lépést tartsanak, a szövetség képviselje a gazdák érdekeit és mindenki­hez eljuttassa a legújabb kuta­tási eredményeket, melyek létre­hozásában maga az egyesületi centrum is aktívan részt vesz. Az állattenyésztő egyesület tu­lajdona egy, 280 bikát és 160 kant tartó, mesterséges terméke­nyítőközpont és ennek hálózata, egy embrióátültető állomás, egy utódellenőrzést végző állomás. A mesterséges termékenyítőháló­zat évente több, mint 800 ezer szarvasmarha-termékenyítést (ez közel másfélszerese az egész hazai tehénlétszámnak) és 180 ezer kocatermékenyítést végez. A harmadik tenyésztési köz­pont az Észak-Német Alföldön lévő verdeni centrum, amely holstein-friz szarvasmarha-te­nyésztéssel foglalkozik. Méreteit tekintve a legnagyobb az or­szágban. Szintén a gazdák hoz­ták létre és egyesületi-szövetségi rendszerben tevékenykedik. Utódellenőrzést és mesterséges termékenyítést ellátó hálózatán kívül az ország legnagyobb, az állattenyésztés adatait feldolgozó számítógépközpont tartozik az egyesülethez. Mindhárom helyen a tenyésztés gyakorlati munkájával ismer­kedhettek szakembereink. A há­rom tenyésztői központon kívül öt tenyésztő gazdánál is látoga­tást tettek. A szarvasmarhate­nyésztés nem nagy. 25—30 tehe- nes farmgazdaságokban történik. Ezek szinte kivétel nélkül csa­ládi munkára alapozottak. A gazda birtokában van a szükséges szakismereteknek, hi­szen nem kis hányadban agrár végzettségű szakemberek. Egy ilyen kisgazdaságban lehetséges az állatok igényeinek szinte egyedi kielégítése mind takar­mányozási. mind biológiai, ge­netikai oldalról. Ennek látták is az eredményét, hiszen a legjobb farmereknél évi tízezer liter fö­lötti tejtermelést értek el. Igaz, a feltételrendszerük is különbö­zik a hazaitól. Nálunk talán leg­jobban az hiányzik, ami az ál­lattenyésztésben meghatározó, hogy az állatnak igazi gazdája legyen, aki szinte együtt él az állattal, egyenként ismeri vala­mennyit. A megyében igen magas szer­vezési kultúra, nagyfokú auto­matizálás lenne szükséges ahhoz, hogy a géppé minősített tenyész­állat igényeit a látott szinten nagyüzemben mi is ki tudjuk elégíteni. Ez azonban igen drága mulatság, csak nagyon kevés tőkeerős nagyüzemünk képes megcsinálni. Ahol viszont ez nem lehetséges, ott leginkább járható módnak látszik a 20—30 tehenes kisgazdaságok létrehozá­sa. ezek minél nagyobb szám­ban történő kialakulásának elő­segítése. illetve ösztönzése. Ezzel máris hazai problémá­inkhoz érkeztünk, tisztában va­gyunk vele. hogy az ország ál­lattenyésztésének és ezen belül a szarvasmarha-tenyésztésnek meg kell újulni, hogy ne csökkenjen tovább az állatlétszám, hogy az elért termelési • eredményeket megtarthassuk, sőt növelhessük. A jelenlegi tenyésztésszervezés­ben fellelhető negatív tényezőket meg kell szüntessük, a hibák megszüntetésének egyik útja le­het az alulról jövő kezdeménye­zésre önszerveződéssel alakuló, önkormányzattal rendelkező ál­lattenyésztő egyesületek, szövet­ségek. Ezt, mint szektorsemleges társadalmi szervezetet a nagy­üzemek, illetve kistenyésztők kö­zösen hozhatnák létre, amely le­hetőséget biztosítana képviselő­iknek arra, hogy a tenyésztés­szervezés és -irányítás előkészí­tő, módosító munkáiban is részt vegyenek. Az új forma lehetőséget adna arra is, hogy a tenyésztésszerve­zés, -irányítás súlypontja az ed­digi direkt állami szektorból át­kerüljön a nagy- és kisüzemi te­nyésztők érdekeltségi alapon megvalósuló önigazgatási szer­vezetéhez. Az állattenyésztés irá­nyítására valamennyi gazdasági állatra kiterjedő, szektorsemle­ges, önszerveződésű és önirányí­tású egyesületi szövetségi forma látszik a legalkalmasabbnak. En­nek megyei szinten történő szer­vezését minél hamarabb el kell kezdeni üzemeinknek, illetve kis- tenyésztőinknek. Dr. Magyar József Debreceni Állattenyésztő Vállalat, állomásigazgató Hogyan lehet megszabadulni a rövidlátástól? Az emberiség tényleges bajá­vá kezd válni a rövidlátás és az általa előidézett görnyedtség nagymértékű elterjedése. Emiatt bonyolultabbá válik az embe­rek élete, problémát okoz min­den országban az egyes szakmák jelöltjeinek a kiválasztása nem­csak az űrhajósoknál, a repü­lősöknél, a búvároknál, hanem olyan szakmáknál is, mint pél­dául a számítógép-kezelők, a futószalagon dolgozó szerelők, vagy az építkezéseken dolgo­zók. Csak a Szovjetunióban a 10. osztályos iskola befejezése után a tanulók mintegy két­harmada gömyedtté, mintegy fele pedig rövidlátóvá válik. — Az a helyzet — mondja Bazarnov, a tekintélyes szovjet krasznodari szemész, — hogy a gyerekek iskolai oktatásának kialakult gyakorlata úgyneve­zett hajlott-fej szindrómát idéz elő, ami tulajdonképpen a be­tegség oka. Sokéves vizsgála­tok eredményeképpen létrehoz­tuk a görnyedtség és rövidlá­tás kórmegelőzési és gyógyítási rendszerét, amely az emberi lá­tás biológiai sajátosságain ala­pul. A lényeg a következő. Az óvo­dától kezdve a tanítást távollá­tási mechanizmusban folytat­ják, amely még az emberi fejlő­dés első stádiumaiban alakul ki. A képeket, betűket, szótago­kat és egész szavakat a gyerme­keknek távolból mutatják. Így hozzászoknak, hogy nagyobb távolságról olvassanak. Az isko­lai osztályokban a hagyomá­nyos íróasztalokat különös konstrukciójú iskolapadokra cserélik fel. A ferde asztallap könnyen felemelhető és átala­kítható, a régmúlt időben hasz­nált íróállvány mintájára, amely mellett állva írtak. Ezenkívül az osztály mennyezetén speciá­lis mennyezeti vetítővászna­kat helyeznek el, ahol állandóan váltakoznak a rajzszint témájú színes képek, a közlekedési sza­bályok és a természet képei. . . A gyermekek állva figyelik a képek gyors váltakozását, a sze­mekkel együttműködik a fej, a nyak és a törzs is. Mindkét esetben a látószervek együtt kezdenek működni az izom­mozgató szervekkel és ezzel csök­ken a szemek feszültsége, meg­előzhető a betegségük . . . Szibéria néhány területén a Bazarnov-féle rendszer alkal­mazása azt mutatja, hogy több mint felére csökken a gyerme­kek rövidlátása. (APN) Az iskolai tanulók látási fáradékonyságának a tanulmá­nyozása lehetővé teszi az egyes tanulók lehetséges terhelés­küszöbének a meghatározását, ésszerű tanítási rendszerek összeállítását. A képen: az intézet fiatal tudósai Oleszja Si­lóvá krasznojarszki tanulón látásfáradékonysági elektro- fiziológiai vizsgálatot folytatnak különböző helyzetekben. (V.) termesztése a kialakult termő­felületen várható az elkövetkező időszakban is. A zab területe a kedvezőbb hozamok mellett sem növekedik várhatóan. Az ipari növények megyei ter­melése szintén perspektivikus: a valamikor oly ismert burgonyáé, napraforgóé és az ehhez csat­lakozó cukorrépáé különösen. Perspektivikus ipari növények A burgonya — a családi, vagy részes művelésben, vállalkozás­ban, háztájiban — a nagyüzemi termelés mellett — biztosíthatja a fogyasztási igényeket. Ehhez biztosítani kell a minőségi ve­tőgumót, és szükséges a feldol­gozóvertikum megoldása is. A napraforgó-termelésnek és -feldolgozásnak az étkezési szo­kások változása, a feldolgozó re­konstrukciós munkálatainak el­készülte kedvez. A napraforgó- olaj a barter kereskedelemnek is jó cikk. A minőség itt is elő­térben áll, az olajtartalom utáni prémium érdekében a termesz­tési technológiára érdemes na­gyobb figyelmet fordítani. A cukorrépa termesztése ha­tással van az egész szántóföldi kultúrára, a visszakapott mellék- termék pedig jó kiegészítője a többi tömegtakarmánynak. Ki­alakultak termelési körzetei, azokban távlatában is számol a termelésével a feldolgozó Sze­rencsi Cukorgyár. A dohány termesztése hosszú múltra tekint vissza, a gyengébb tápanyag-ellátottságú és szolgál­tatóképességű homoktalajokon sok család megélhetésének alap­ja volt és az még ma is. Felka­rolása mellett szól még a hozzá­értés és nem kevésbé a meg­lévő eszközellátottság. Jövője a minőségtől függ, ezért a dohány- termelés technológiai folyama­tában mindenütt a minőség elő­állítása az elsődleges feladat. Szabolcs-Szatmár megyében kö­tik le a dohány országos termő- területének több mint felét. A dohánytermelés fejlesztése rendkívül sokrétű szervezőmun­kát igényel, melyet segít a ter­meltető vállalat, a termelési rendszer és az integrálást vég­ző gazdaság. A nagy fehérjetartalmú növé­nyek szerepe fokozódó. Ebben a szója, borsó, lóbab és a csil­lagfürt további területnövelé­se ajánlható. Ezt segíti a fe- hérjeprogramhoz kapcsolódó felodolgozóháttér kiépítése. Az abrakhüvelyesek javítják a ta­lajéletet, a vetésszerkezetet és megkönnyítik a kártevők és gyomok elleni védekezést. A szántóföld hasznosításában az évelő pillangósok részaránya az állattenyésztés jövője szempont­jából lényeges. A megye terü­letének nagy részén a herefélék termesztése jelentősebb a lucer­náétól. Az állatállomány lédús takar­mánybázisának biztosítása na­gyobb részben a szántóföldön megtermelt növényekből biztosítható. fl tájhoz igazodó vetőmag kell A megye sajátos helyzete in­dokolja, és szükségessé is teszi az ökológiai viszonyaikhoz leg­jobban alkalmazkodni tudó faj­ták vetőmag-ellőállítását. Ennek hagyományai vannak, a tájkörzet­ben az igények összehangolásá­val kell a lehetőségeket kihasz­nálni. A szántóföldi vetésterület szer­kezetében, összetételében meg­fogalmazott kívánatos előmoz- dulás az alábbi: Megnevezés Búza Kukorica Ipari növény Zöldség Tömegtak. Egyéb növény 1986 év 2000-ig javasolt részarány 20,1 26,2 12,0 2,4 19,6 6,7 18.4 22,6 16.4 3,8 28,3 4,2 A szántóföldi növénytermelés versenyképességének fokozása érdekében fontosnak látszik az olcsóbb technológiák kidolgozá­sa és általános elterjesztése. Legjobbak az országbán Kelet-Magyuonság _______________7_ Olajkútfúrás lézerrel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom