Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-18 / 167. szám
1989. július 18. Keíef-Magyarország Ez vártaié az útlevéltörvénytől Világgá magyar? Volt idő — nem is olyan régen, a hetvenes évekbeli —, amikor Magyarországon az útlevélkérelmet a rendőrség indokolás nélkül elutasíthatta. Fellebbezni ugyan lehetett a határozat ellen, de mit ért, ha az állampolgár azt sem tudta, miért kapott nemleges választ? Mára sokat javult a helyzet. A jelenleg hatályos jogszabály tételesen meghatározza, hogy a kérvény milyen esetekben tagadható meg: hat kizáró és hét korlátozó okot sorol fel. A Minisztertanács júniusi ülésén új útlevél-jogszabály tervezetét tárgyalta meg, s úgy tervezik, hogy az őszi ülésszakon az országgyűlés elé terjesztik. Addig is a tervezetet társadalmi vitára bocsátják. Kovács Dezső alezredessel, a Szabolcs-Szatmár Megyei Rendőr-főkapitányság útlevélügyi főelőadójával beszélgettünk arról, mit tartalmaz az új rendelkezés, milyen változások várhatók a jelenlegi törvényerejű rendelethez képest. — Mind a lakosság, mind a rendőrség számára a legfontosabb változás az, hogy tizenháromról négyre csökken a korlátozások száma. Nem adható most például útlevél annak, aki büntetőítélet hatálya alatt áll. Korlátozhatjuk utazásában azt, aki a vám- és devizaszabályokat megsértette, aki pártfogó felügyelet alatt áll, vagy rendőrhatósági kényszerintézkedést foganatosítottak ellene (ez a kitiltás, vagy a REF) Ezek az okok az új törvénynyel mind megszűnnek. (A szerző megjegyzése: csak nem azt jelenti ez, hogy tervezik a rendőrhatósági kényszerintézkedések megszüntetését is?!) A tervezet szerint nem utazhat külföldre, aki szándékosan, három évnél súlyosabban büntetendő bűncselekményt követett el, de csak a büntető eljárás befejezéséig szól a tiltás. Továbbá az sem, akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, s azt még nem töltötte le. Az elkövetéstől számított három évig nem hagyhatja el országunkat az, aki külföldön követett el szándékos bűncselekményt, s azt a magyar törvény szerint három évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetnék. Az utolsó korlát, ha valaki olyan államtitok birtokában van, melynek védelméhez különösen fontost!) nemzetbiztonsági érdek fűződik. Így tehát a rendőr- hatósági felügyelet alatt álló, a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, sőt, a bűn- cselekmény miatt próbára bocsátott is szabadon mehet akárhová. A felsorolt négy pont közül az útlevélhatóság csak az első kettőt tudja ellenőrizni, az államtitkot pedig csak akkor, ha az illetékes szerv valahogy értesít bennünket. — Mit lehet tenni, ha elutasítják az útlevélkérelmet? — Első fokon a városi, másodfokon a megyei rendőrkapitánysághoz lehet fordulni. És újabb változás: itt nem zárul le a lehetőségek köre, mert, ha az állampolgár a másodfok döntésébe sem törődik bele, harminc napon belül bírósághoz fordulhat. — Jelenleg jogszerűen csak kilencven napig tartózkodhatunk külhonban. Utána már szabálysértést követünk el, ami pénzbírságot von maga után, s korlátozhatják kiutazásunkat Megmarad-e a szabálysértés, esetleg enyhülnek-e a szankciók? — Nem lesz semmilyen szankció, ugyanis megszűnik a jogellenes külföldön maradás fogalma. Amíg érvényes az útlevél, azaz öt évig, bárki, bárhol kint tartózkodhat. Annak sincs akadálya, hogv a lejárt útlevelet utána ötévenként meghosszabbítsák A rosszízű disszidens szó ezzel a múlté lesz. Ennek a roppant liberális intézkedésnek egyetlen hátránya, hogy értelmüket vesztik a tanácsi, bírósági megkeresések, hiszen a keresett személy korlátlan időre külföldre távozhat. — A hatályos útlevéljogszabály a magyar állampolgárok végleges külföldi letelepedését és végleges hazatérését is tartalmazza Az elképzelések szerint azonban az útlevéltörvény- nyel egyidőben erről is külön törvény születik. Megtudhatnánk erről nehány gondolatot? — A magyar állampolgárok alapvető joga, hogy lakóhelyüket szabadon válasszá« meg, hogy Magyarországról kivándoroljanak, vagy oda visszatérjenek. Ez a jog csak kivételes esetekben korlátozható. A kivándorlás korlátái megegyeznek az útlevélkérelem elutasításának eseteivel Mindezen kívül nem vándorolhat ki, akinek köztartozása van, a sorkatonai szolgálatot, vagy ezt helyettesítő polgári szolgálatot nem teljesített hadköteles, a cselekvő- képtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes, aki nem kapta meg a gyámhatóság hozzájárulását, s nem a szüleivel vándorol ki, illetve az, aki itthon maradó cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvő- képes leszármazottja, vagy örökbefogadottja tartásáról nem gondoskodott. Semmiféle garancialevélre nem lesz szükség — ellentétben a mostani rendelkezésekkel, mely szerint igazolni kell, hogy a kivándorlónak van hol laknia, s ellátása biztosított. Megszűnik a külföldön élő magyar állampolgárok külön útlevele, a kivándorlási jogosultságot a rendőrség a magánútlevélbe jegyzi be. — És, ha Magyarországon akar valaki letelepedni? — A bevándorlást tiltja a törvénytervezet, ha a külföldi letelepedése Magyarország biztonságát, a közrendet, a közegészségügyet, a közerkölcsöt, mások jogait vagy szabadságát sérti, ha a magyar- országi megélhetés és lakás nem biztosított, illetve, ha a bevándorolni szándékozó súlyos bűncselekményt követett el, vagy bűnöző életmódot folytat. Megtagadható a betelepedés attól, akinek társadalmunkba való beilleszkedése nem várható, vagy akit Magyarországról kiutasítottak. A magyar állampolgár hazatérését azonban semmilyen esetben nem lehet megtagadni. Ha nincs útlevele, kérhet a magyar külképviseleten. Hg útlevél valamilyen okból nem adható neki, ez akkor sgm lehet akadálya a hazatérésinek; ilyen esetben hazatérési igazolványt kell számára kitölteni, álhit a hazatérést követő 48 órán belül bevonnak. A két jogszabály-tervezet érthető, rövid, s ami a legfontosabb, „európai". Vajon felnőttünk mi már eléggé ehhez, nem az lesz-e a következménye, hogy sokan — lángelmék és bűnözök egyaránt — azt gondolják: világgá, magyar, nyitva az út előtted? Mivel a szöveg még nem végleges, a jogalkotók várják a lakosság észrevételeit. A javaslatokat, bírálatokat a Szabolcs- Szatmár Megyei Rendőr-főkapitányság útlevélosztálya várja. Levél nyomán Tejet a gazdától Egy község nevében kér segítséget lapunktól Lengyel Zoltán Varsánygyü- réből. Panaszának legfőbb oka, hogy a gyürei részen lévő tejcsarnokban megtiltották a tej árusítását. Nagy gondot jelent ez, mert az ottani bolt az eladó betegsége miatt már huzamosabb ideje zárva van, de nagyon szűkösek a körülmények is. „Jó lenne ön- kiszolgáló részleggé átalakítani" — javasolja. Olvasónk észrevételével a vásárosnaményi áfészt kerestük meg. Válaszlevelükből kiderül: a bolt megnyitásáról azonnal intézkedtek, így az ma már folyamatosan üzemel. önkiézolgáló üzletté váló átalakítását — a jelenlegi működését figyelembe véve — nem tartják gazdaságosnak. A tejátvevőt a varsány- gyürei Tisza Termelő- szövetkezet üzemelteti. Zakor József tsz-elnök tájékoztatása szerint a tejkimérést azért szüntették meg, mert megjelent egy országos előírás, hogy a tejipari vállalatokhoz tartozó tejcsarnokokban tilos a tej eladása. (Elsősorban egészségügyi okok miatt.) A tejet csak pasztőrözve vagy feldolgozva hozhatják forgalomba. Ezt figyelembe véve, természetesen a tsz sem vállalhat felelősséget az így eladott tejért. Mivel egyik napról a másikra bekerülhet egy fertőzött tehén teje, magukra nézve ők is kötelezőnek tartják a szabályozást. Véleménye szerint nagyon kevés volt az a mennyiség, amit a lakosság elvitt a tejcsarnokból. Javasolja a vásárlóknak, vegyék meg a tejet az élelmiszerboltból, mivel nyitásra mindenütt ott a friss tej. Ha mindenáron házi tejet akarnak inni, meg kell egyezni valamelyik tehéntartóval, s a háztól el lehet hordani. Befejezésül csak any- nyit, — mint láthatja olvasónk — levele nem a „szemétkosárba” került, amint azt feltételezte, hanem igyekeztünk az illetékeseknél utánajárni a problémának, s ha az eredmény nem kielégítő, az nem a mi hibánk. Dankó Mihály A hírügynökségek még nem tudósítottak arról, hogy a közel 40 éve hazánkban tartózkodó Marx Károly és Engels Frigyes úr teljesen magyarnak érzi magát, és alternatív csoportot alapított. Igaz, a társadalmi átalakulások hatására először politikai menedékjogot akartak nálam kérni, mondván, még a kis- szobában is meglennének a könyvespolcon, de aztán maguk is rájöttek, hogy a visszavonulás hazafiatlan cselekedet lenne. A konszenzus érdekében inkább lázas alkotómunkába kezdtek. Végéhez közeledik a Kommunisták Demokratikus Kiáltványa cimű munkájuk írása. A KDK így kezdődik: „Kísérlet járja be hazánkat — o demokrácia kísérlete. Szent támogatásra szövetkezett e kísérlet érdekében a vén Európának szinte minden hatalma: a pápa és Elmaradt az objektivitás Kitüntetés rossz szájízzel A tüntető kitüntetett című riportom után vegyes érzelmekkel léptem át nemrégiben a TESZÖV-székház küszöbét. Nem csalódtam. Valaki viccesen megjegyezte: „Maga aztán jó kis cikket írt rólunk! Igazán eljöhetett volna beszélni a titkárral.” Nem tudták, hogy a titkár nem akart szóba állni velem ebben a témában, amit elmondott telefonon, azt a cikkben leírtam. dasági és Élelmezésügyi MiPál Elemér, a TESZÖV megbízott elnöike 'készséggel magyarázta el a kitüntetések odaítélésének körülményeit: Kizárás adósság miatt — Megyénk szövetkezetei belküldték az általunk kért adatokat, amelyék alapján elkészítettünk egy listát, amit aztán felküldtünk a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsához . (TOT-hoz), és amiből kapott a Mezőgaznisztériuim (MÉM). Ezt követte egy TOT-ülés, ahol történt a kitüntetések szétosztása. Amikor' elkezdték felolvasni, hogy melyik szövetkezet milyen minősítést kap, a saját kimutatásomon magam is vezettem. A felolvasás végén észrevettem, hogy a nyírbátoriak kimaradtak a sorból, és ezt rögtön jeleztem. Azt a választ kaptam, azért maradtak ki a bátoriak, mert nagy összegű adósságelengedési pályázatuk volt, és a MÉM-nefk most van egy olyan álláspontja, hogy az ilyen szövetkezeteket idén kizárja a versenyből. Jobb híján elfogadtam, majd — az itthon megbeszélteknek megfelelően — javasoltam azt, hogy a nagykállóiak kapjanak kiváló címet külön miniszteri keretből. Ezt sikerült elérni. Szerintem a kállóiak ezt a címet gazdálkodásúik alapján megérdemelték, és csak a pontszámítás ellentmondásainak köszönhető, hogy külön kellett kérni a számukra. Értelmezés egyéni módon Így látta tehát a TESZÖV elnöke. Mindenesetre furcsa, hogy az alapkiírást a minisztérium egyik percről a másikra egyéni módon értelmezte. A TESZÖV munkatársai segítettek ismét. Ók mondták el, hogy nemesek Nyírbátornak volt ebben az évben adósiságelenge- dése, hanem a mátészalkaiaknak és a nagykál lóiaknak is. — Nem szóltam volna a TOT-ülésen, mert mind a ■két szövetkezet önhibáján kívül, egyesítések miatt került ebbe a helyzetbe — vélekedik Pál Elemér. A kállósemjéniek, amikor visszautasították a kitüntetést, hivatkoztak levelükben arra, hogy volt, akit az emberi barátságok segítettek. Többen tudni vélik) hpgy.á szalkaiaik- ,.-mögött |yalgki^fl MÉM-ből, míg a kájl^ak rgejr gött a TOT-bol maga Szabó István, az elnök áll, és ezért nem volt náluk kizáró ok az adósságelengedés. A választ csak ígérik Természetesen június közepén felhívtuk a TÖT egyik illetékesét, mondja elérni a véleménye a fentiekről, ö azt ígérte, miután tárgyal a MÉM illetékeseivel, egy héten belül válaszol a kérdéseinkre. Azóta is hiába várjuk azt a levelet. Az idén volt utoljára a termelőszövetkezetek között szocialista munkaverseny. Ilyén eredményihirdetés után sokan nem sajnálják, hogy megszűnik. Azt azért hozzá kell tenni a fentiekhez, hogy megyénkből égyik szövetkezet sem kapott érdemtelenül kitüntetést. Jól jelzi ezt az: országos listán Szabolcs a 18. helyről a 4. helyre került. Száraz Attila A korábbinál tetszetősebb, igényesebb lakókocsikat szállít a Nyíregyházi Mezőgép Vállalat Moszkvába, a július 25-én kezdődő nemzetközi vásárra. A vállalat fehérgyarmati gyáregységéből pénteken kamionokkal indították útnak a három lakókocsit. Az egyikben hálószobát és társalgót, a másikban nyolcszemélyes tárgyalót, a harmadikban büfét és konyhát alakítottak ki. A berendezésekhez hűtő- és fagyasztószekrények, WC-füHíe. mosdó, elektromos tűzhely is tartozik. Az újszerű lakókocsiktól jelentős sikert várnak a készítők. A felső képen a tárgyalókocsi, az alsón a hálókocsi társalgórésze látható. KDK Gorbacsov, Kohl úr, az osztrák szociáldemokraták, a Nemzetközi Bankárképző Központ, az amerikai Bushék.” Marx és Engels e művében tudományosan megalapozza a monolitikus szocialista társadalmi rendszer pusztulásának szükségességét. Elemzi azokat az okokat, amelyek folytán az eddigi sztálini modell kitermelte saját sírásóját, a demokratikusan gondolkodni és cselekedni akaró népet. Kifejti a megújuló MSZMP programját, bebizonyítja, hogy a kommunisták alapvető célja a népakarat érvényesítése, a szabad választások, a többpártrendszer, a törvényesen szerzett tulajdon védelme. A KDK hangsúlyozza, hogy a kommunisták támogatnak minden olyan mozgalmat, amely nem irányul a fennálló társadalmi rend ellen, és szövetségre lép a nemzeti megegyezés és haladás érdekében. Befejező mondata: „Hazánk alterna- tívjai. egyesüljetek! Ezt az egyesülési és gyülekezési törvény biztosítja.” Marx úr egy másik könyvet is ír. A Tökében feltárja a szocialista társadalom sztálini és Sztálin utáni modelljeinek álló- és mozgástörvényeit. Kifejti az osztályellentétek megszűnését. a szegénység és a gazdagság rétegeinek megjelenését, az ár- és adórendszer, illetve a bérreform összhangjának hiányát. Érdekfeszítően írta meg a szerző azt a részt. amelyben valósághűen mutatja be az új szocialista társadalom termelési folyamatainak ellentmondásait — a tőkehús előállításától egészen a szőlőtőke termeléséig; az egyik oldalon az adóval agyonsújtott, tőkeéhes vállalkozókat, üzemeket és azok szakadatlan instabil gazda(g)ságát, a másik oldalon a munkanélkülieket, a guberálókat, és a köztük láthatatlan fonalként húzódó érdekazonosságot. (Vö.: „Legalább egy tőkés récét ebédre!”) Marx és Engels eddig jutott el a fenti művek írásában. Én viszont megtanultam tőlük, hogy ennél hosz- szabb cikket nem érdemes írnom, mert az innen befektetendő szellemi tőkémből már több megy el személyi jövedelemadóra, mint amennyi profitom származik belőle. Saiga Attila Bartha Andrea
