Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-17 / 166. szám

4 Kelet'Magy Írország 1989. július 17. Las Vegasban, a forróság fildión (1.) A KeletMagyarirszág munkatársának útijegyzetei Ha hiszitek, ha nem... kezdte nem is olyan régen útiélmény-beszámolóját egyik ismerősöm. Nekem is ugyan­ez jutott eszembe, amikor összegyűjtöttem amerikai él­ményeimet. Bár ezek csak a szórakoztatóipar központjá­ra, Las Vegasra korlátozód­nak, azért többnyire az Amerikai Egyesült Államok­ra is vonatkoznak. A pénz völgyének is ne­vezhetjük a 300 ezer lakosú várost, amely: óriási terüle­ten épült fel. A század ele­jén az Union Pacific, a vas­út egyik megállójaként tar­tották számon, ahol a fullasz- tó hőségben vízhez jutottak az utasok. A harmincas évek eleji gazdasági válság ide­jén nőtt várossá, amikor a Colorádó folyó egy részét tóvá duzzasztották, és meg­építettek egy óriási vízierő­művet. A II. világháború ide­jén itt képezték az amerikai pilóták egy részét, akiket Ázsiába vezényeltek. Amikor 1947-ben felépült a Flamingó Hotel, a chicagói, detroiti gengszterek nagy része áttelepült Las Vegasba. Gomba módjára nőttek ki a földből a kaszinók, a szállo­dák. Az idén már 70 ezer szo­ba várja a szórakozni vágyó amerikaiakat és külföldieket. A hat óriás szállóban (közöt­tük a Hilton, ahol laktunk az ülőröplabda válogatottal), egyébként háromezernél több szoba van. Amihez ter­mészetesen megfelelő kiszol­gáló személyzet kell, akik között mexikóiak, kubaiak, olaszok és magyarok is ta­lálhatók. Magyarokkal egyébként is mindenütt ta­lálkoztunk, habár voltak, akik már csak egy-két szót tudtak, szüleik, nagyszüleik nyelvén. Las Vegasban a szórakoz­tatáshoz a vendég maximá­lis kényelmének megterem­tése, és pénztárcájának ki­ürítése tartozik. Ez utóbbit szinte művészi fokra emel­ték, hiszen az idelátogató elégedetten távozik, eszébe se jut, hogy megkopasztot­Mindcn éjjel 11-től kezdődik a belvárosban a cirkuszi lát­ványosság. ták, mert kitűnő napokat töltött el. Az egymás he- gyén-hátán levő kaszinók pedig a szerencsejátékra csá­bítanak, egy-egy nagyobb nyeremény csak fokozza a szenvedélyt. A super jackie partyn 3 dollárért 2,5 millió dollárt lehet kasszírozni, és ez havonta két-háromszor is megtörténik. Az emberi gyar­lóság, a gyors meggazdago­dás reménye, vagy a pénz el­herdálása sokakat vonz a városba. Az idegent már a repülőtéren „félkarú rab­lók” fogadják, már ott hoz­zászoktatják a szerencse ki­próbálásához. A klíma pedig egész évben kiváló. Télen 25—30 fok, míg nyáron 40—50 fok a hő­mérséklet. Persze minden légkondicionált, a vendég a perzselő meleggel csak ak­kor találkozik, ha a szállo­dából kilépve elgyalogol a kocsijához. Az állandó me­leg miatt egyre több vagyo­nos nyugdíjas költözik ide, hogy hátralevő éveit nap­fényben és boldogságban töltse el. A kiszolgálás exklu­zív, a boltok éjjel-nappal nyitva tartanak, csakúgy, mint a helyi patika. (Folytatjuk) ______________Máthé Csaba A tévé előtt, a rádió mellett Tessék választani?! M indenésti családi cse­tepaték okozója lett a tévének az az ötle­te, hogy a kettesen este hét­től rendszeresen filmet ve­títenek. Emiatt még az is bosszankodik, akinek az akaratát végül sikerül rá­erőszakolni a többiekre — mert akár a híradót vá­lasztja, akár a filmet, ürüm vegyül az örömbe, mert többnyire ő is szívesen nézné a másikat is ... Most szombaton aztán még nagyobb lehetett a zűr­zavar. A kettesen hétkor elkezdődött egy NSZK-film, „A másik”. Aki nem tudott ellenállni a csábításnak, az » ugye szokás szerint kény­telen volt lemondani a hír­adóról, valamint ezúttal az egyes műsoron nyolc után kezdődő Párizs, Texas című, kiváló film első részéről is. Ha pedig „A másik” vé­geztével bekapcsolódott ebbe a filmbe, elmulasztot­ta a kettesen időközben el­kezdődött újabb mozi, Az élet szép című, világsztá­rokkal forgatott szovjet- olasz film első részét... így aztán a szegény né­ző vagy kapcsolgatott az egyesről a kettesre és for­dítva, találgatván, melyik film mellett érdemes meg­maradni; vagy látott három félfilmet; vagy erős aka­rattal lecövekelt egynél — és azóta se *tudja, jól vá- lasztott-e? Arról nem is be­szélve, hogy mit szóltak mindehhez a családtagok .. A gyár hírneve P ár évvel ezelőtt, ha jól emlékszem, a rá­dió Umbulda című műsorában egészen elké­pesztő példákat hallottam a hazai ipar, továbbá kül­kereskedelmünk tréhány- ságára. Széthullott szállít­mányokról, fordítva be­varrt ruhaujjakról, külön­böző méretű pizsamaal­sókról és felsőkről szóltak az egyszerre nevetséges és elkeserítő történetek. Nagyon remélem, hogy a világ azóta minket is rá- kényszerített a tisztessége­sebb munkára. Ebben a hi­temben- reménységemben mindenesetre megerősített az, amit szombaton délelőtt a nyíregyházi rádióban hal­lottam, abban a riportban, amelyet a debreceni stúdió munkatársai készítettek. Az apropót az adta, hogy Horváth Ede, a győri Rá­ba vezérigazgatója úgy döntött: fizetésnélküli sza­badságon, saját költségére kell Amerikába utaznia annak, aki elmulasztotta el­lenőrizni azt a szállítmányt, amelyet az amerikai part­ner rendelt meg . .. A riporter hajdúsági vál­lalatvezetőket kérdezett az ellenőrzésnek erről a saját­ságos, mifelénk eddig el­képzelhetetlen módjáról. Persze volt, akinek véle­ménye úgy summázható: hja, „a vörös báró” megte­heti, míg mások azt mond­ták, ez igen ... Jómagam az utóbbiakhoz csatlakozom. Végre egy gyár, amely eny- nyire fontosnak tartja a jó hírét; amely ennyire be­csüli partnerét; s egy veze­tő, aki nem pátyolgatja azokat, akik gondatlansá­gukkal kockára tettek egy nagyon fontos piacot. (gm) Vizsgázik a Skoda Favorit Egy újabb autó vizsgá­zik a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézet járműosztályán. Az intézet szakemberei „nyúzópró­bának” vetik alá a cseh­szlovák gyártmányú 1300 köbcentis, 5 személyes, el­sőkerék meghajtású Sko­da Favorit gépkocsit. nyíregyházi radio 17,15: Hétnyitó Hétfői infor­mációs, zenés magazin. Szer­kesztő: Ágoston István. — 18,00: Hírek, tudósítások. — 18,15—18,30: Lapszemle — Mű­sorelőzetes. MAGYAR TV 9,00: Képújság. — 9,05: Tévé­torna nyugdíjasoknak. — 9,10: A szerencselovag. NSZK—cseh- szolvák tévéfilmsorozat. VIII/l. rész (ism.). — 10,10: A HÉT (ism.). — 11,10: Delta. Tudo­mányos híradó, (ism.). — 11,35: Képújság. — 17,20: Hírek. — 17,35: Déli videóújság. — 17,45: Stiri — Hírek román nyelven. A Szegedi Körzeti Stúdió mű­sora. — 17,50: Berkes Péter: Utánam, srácok — Gyermek­filmsorozat. VI/3. rész: BFK út a mesterdetektív (ism.). — 18,20: Három nap tévéműsora. — 18,25: Régi holland mester­ségek — Holland rövidfilm. Fa- cipőkészítés (ism.). — 18,40: Műsorajánlat. — 18,45: Reklám. — 18,50: Esti mese. Szamóca apó találmányai. Szamóca ízű rágógumi. Csehszlovák rajz­film. — 19,00: ÍJj cim-cim — Irodalmi rejtvényműsor gyer­mekeknek. Zsigmond király. — 19,20: Reklám. — 19,25: Közle mények. Műsorajánlat. — 19,30: 1989. július 17., hétfő Híradó. — 20,00: Reklám. 20,05: Az öreg. NSZK bűnügyi tévé­filmsorozat. Gyilkosság terv szerint. — 21,05: Panoráma. Vi­lágpolitika percről percre. — 21,50: Reklám. — 21,55: A Gon­dolkodó arcképcsarnoka. Vallo­mások Lukács Györgyről. Üt­közések. — 22,50: Híradó. TV2 Berkes Zsuzsával és Rózsa Péterrel 17,25: Képújság. — 17,35: TV2. — Benne: Reklám — Riportok — Időjárás — Zene. — 18,00: Hétfőn hatkor. — 18,25: Gyere­keknek! Nils Holgersson cso­dálatos utazása a vadludakkal. NSZK rajzfilmsorozat,. Boci- Baip.i íism.). — 18.50: BUMM!!! Telefonos játék. — 19,00: A Forsyte Saga. Angol családre­gény. XXVI/3. rész: A boldog­ság üldözése (ism.) FF. — 19,50: TV2. — 20,00: Körzeti tévé­stúdiók műsora. — 21,00: Hír­adó 2. — 21,20: TV2. — 2>1,30: A peches senki. NSZK tévé­film. — 22,50: TV2 — Napzárta. SZOVJET TV 4,30: 120 perc. — 6,30: Labda­rúgószemle. — 6,45: Rajzfilm. — 7,25: Az állatok világa. — 8,15: Dokumentumfilm. — 8,30: Együtt tanulunk. — 9,05: Fú­vószene. — 13,35: Dokumentum- film. — 14.45: Orosz népdalok. — 15,15: Dokumentumfilm. — 15,40: Zenés műsor Jerevánból. — 16,15: Hogyan pihenjünk? — 16,45: Világhiradó. — 17,00: Dal—’89. — 17,15: Igazgatóta­nács. — 17,40: E. Hemingway: Szigetek az óceánban (Tévéjá­ték). — 19,00: Híradó. — 19,40: A tévéjáték folytatása. — 21,10: A Moszkvai Katonai Körzet együttesének műsora. A szü­netben : Világhíradó. — 22.00 : Puskin: Kis tragédiák. Tévé­film (1. rész). — 23,17: Hírek. — 23.22: Kálmán Imre operett­jeiből. — 0,33: Dokumentum­film Kalinyin városról. SZLOVÁK TV—1 16,15: Szovjet animációs film. — 16,45: A nap percei. — 16,55: Katonák műsora. — 17,45: Po­zsonyi magazin. — 18,20: Pub­licisztikai műsor. — 19,00: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Ez az ön dolga, biztos úr (té­véjáték). — 21,20: Dokumen­tumsorozat. — 21,40: Hang (fel­iratos szovjet film). SZLOVÁK TV—2 18,30: A hét eseményei ma­gyar nyelven. — 19,00: Megyei magazinok. — 19,30: Híradó. — 20,00: Sportvisszhangok. — 21,00: Tavasz, nyár (dokumen­tumfilm az ,,Upre Roma” ci- gányegyüttesröl. — 21,30: Hír­adó. — 22,00: Világhíradó. — 22,15: Az új pacifik (dokumen- tumsorozat). Főkapitány voltam Szabolcsban (1.) „Nagy Imre küldött Nyíregyházára” Névjegyként álljon itt Herpai Sándor néhány be­mutatkozó mondata: — Szabadszálláson születtem, 1915-ben. Tanító voltam Szabad- szálláson és Kisújszálláson. Po­litikával a harmincas évek köze­pén kezdtem el foglalkozni. 1938- ban tagja lettem a Független Kisgazdapártnak. kapcsolatban álltam a Márciusi Fronttal. Már ekkor kapcsolatba kerültem a kommunista párttal. A német megszállás után. amikor Ba.jcsy- Zsilinszky Endrét letartóztatták és elhurcolták, tagja lettem an­nak az illegális, fegyveres cso­portnak. amely ki akarta szaba­dítani Bajcsv-Zsilinszkyt. de a párt lemondott a reménytelen akcióról. — Később is, mint a kom­munista párt tagja, jó barát­ságban maradtam több kis­gazdapárti és más pártbeli emberrel is. 1945. április 1- jétől Szolnok, majd 1946. február 22-étől augusztus utolsó harmadáig Szabolcs vármegye rendőrfőkapitá­nya voltam ... Ettől az időponttól igyek­szünk visszapergetni a sza­bolcsi eseményeket Herpai Sándor budapesti lakásán. Hogyan került Nyíregyházá­ra? Mit tudott erről a me­gyéről? Milyen feladattal és ki küldte Szabolcsba? — Szabolcsi „karrierem” úgy kezdődött, hogy negy­venhat januárjában Tildy Zoltán, amikor megválasztot­ták köztársasági elnöknek, különvonaton. Szolnokon keresztül utazott Szeghalom­ra. lelkészi állásáról lemon­dani, a parókiát átadni. Az új köztársasági elnököt in­kább protokolláris, mint biz­tonsági jellegű rendőri ké­szültséggel fogadtam a szol­noki pályaudvaron. Szemé­lyesen is jelentkeztem a köz- társasági elnök vasúti ko­csijában, ahol Nagy Ferenc miniszterelnökkel együtt fo­gadott engem is. Nagy Fe­renc udvariasan a vasúti ko­csi ajtajáig kísért és megje­gyezte: „Nem vártunk ilyen gesztust tőled ...” Ezt azért mondta, mert nem sokkal az­előtt a Kisgazdapárt lapja, a Kis Újság nem éppen korrekt támadásokat indított elle­nem. Én azt feleltem a mi­niszterelnöknek, hogy Tildy Zoltán az én köztársasági el­nököm is... — Kikkel találkozott még ezen a napon? Olvasónk írja Ebek harmincadjára? Az 1989. július 13-i szá­mukban „Még nem ke­rékpárút” c. válaszlevél mélységesen felháborított. Azt még lenyeljük, hogy nekünk, vidékieknek ese­tenként az utak rendbe­tételére sem futja, má­soknak viszont már csak a kerékpárút a legnagyobb gondjuk. Az viszont el­képesztő, hogy Nyíregy­házán a kialakított ke­rékpárutat ősszel a világ­banktól kapott hitelből fogják koptató réteggel befedni. Most már értem, miért óvakodnak a tőkés országok hitelt adni gaz­dasági gondjaink meg­oldásához. Jól sejtik, hogy az újabb támogatások is ebek harmincadjára jut­nának, mint ahogy az jó­részt a korábbi időkben is történt. Úgy látszik, hogy az „aranytojást” tojó tyúk után a továbbte- nyásztésre kapott tojást is megesszük. Berecz Csaba Kisvárda, Mátyás kir. u. 80. — Egy várakozó gépkocsi mellett a pályaudvar környé­kén arra lettem figyelmes, hogy Nagy Imre belügymi­niszter nekem integet. Nagy Imrét még földművelési mi­niszter korából ismertem. Hozzá is vezettem küldöttsé­get ’45 januárjában, amikor Kisújszállás polgármestere voltam, s a város nevében báránybőrbundát ajándékoz­tunk a Moszkvából hazatért emigráns pártvezetőnek. — Mi történt ezután? — Nagy Imre kedvesen a kocsijába invitált, a sofőr mellett Szönyi Tibor, a párt káderosztály-vezetője ült. Nagy ránézett Szőnyire és ezt mondta nekem: „Elviszünk Nyíregyházára ..Nem mon­dom, meglepett, amit mondott és azt feleltem, nem érek most rá. Tildy köztársasági elnököt kell fogadnom. Tu­lajdonképpen azért is vála­szoltam így, mert tréfának vettem a meghívásukat. Nagy Imre nem annak szánta. Kö­zölte velem, hogy áthelyez­nek Nyíregyházára, megyei főkapitánynak, miniszteri biztosi. felhatalmazással. Sza­bolcs nagyon nehéz megye — mondta Nagy Imre —, a Kisgazdapárt fellegvára és ő ennek a megyének a képvi­selője ... Ebben marad­tunk ... Én addig nem tud­tam többet Szabolcsról. Nyír­egyházáról, mint amennyit az ember hall, olvas, s a föld­rajzkönyvekben állt. — Mi volt az első élménye Szabolcsban? J — Én nagy szeretettel gon­dolok vissza azokra a napok­ra. mert igen jól éreztem magam Nyíregyházán. Na­gyon barátságosan fogadtak az emberek, pedig senkit nem ismertem. Egy ideig a város polgármesterének. Fazekas Jánosnak a házában laktam, azután egy magánlakásban, sajnos már a névre, utcára nem emlékszem. A kommu­nista párt megyei titkára, Gyenge Károly nagy-nagy bi­zalommal és szeretettel fo­gadott, amikor negyvenhat február 22-én átvettem a Szabolcs megyei rendőrség vezetését, mint a megye fő­kapitánya. miniszteri biztosi jog- és hatáskörrel... — Miért hatalmazták fel miniszteri jogkörrel is? — Azért, mert a megyének óriási szerepe volt abban az időben az ország ellátásában, a gazdasági életben. A do­hány, a burgonya, az étolaj, az ipari szesz legális és ille­gális főzése, a baromfiellátás, a sertéstartás, az élelmiszer termelése az ország ellátásá­ban nagy jelentőséggel bírt. A másik ok, hogy az ideigle­nes kormány megalakulásá­val még sokáig nem volt az országban központi irányítás, központilag kézben tartható közigazgatás, fegyveres kar­hatalmi igazságszolgáltatás. — Tehát a rendcsinálás, a kemény kéz, a törvényesség megteremtése volt elsődleges feladata? — Igen, ez volt az igazi ok, s az is, hogy tudták rólam, nem tűröm a törvénytelen­séget, az önkényeskedést, a részrehajlást, és pártállásra való tekintet nélkül eljárok a bűnösökkel szemben. De csak a bűnösökkel szemben ... Már jól benne voltam a szabolcsi rendőrség szervezé­sében, amikor dolgozni kezdő kapitányságaink egy dohány- csempészbandát göngyölítet­tek fel. A dohánytermelés ha­zájában, a pajtákban mázsa­számra száradt az aranyat érő dohány. Amikor lecsaptunk a dohánycsempészekre, a ha­junk is az égnek állt a meg­lepetéstől .. . * (Folytatjuk) Páll Géza A pénz völgye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom