Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-17 / 166. szám

Rákéczi-emlékmíívet avattak Tiszaúilakon Gyászolók Kádár János sírjánál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt nyu­galmazott elnökének sírjánál, a Mező Imre úti temetőben szombaton és vasárnap több százan vettek végső bú­csút. Eljöttek mindazok, akik csütörtökön, illetőleg pénte­ken nem tudtak részt venni a gyászszertartáson. A fő­városiak mellett sokan ér­keztek vidékről, sőt a ha­zánkban tartózkodó külföldi turisták, látogatók közül is számosán tisztelegtek néhány szál virággal és főhajtással Kádár János sírjánál. A sírt és környékét friss virágok, koszorúk borították. Sokan készítettek fényké­peket és videofelvételeket, hogy megörökítsék, amint a magyar nép nfegrendülten vesz búcsút Kádár Jánostól. Számíligépes, angol-német, természetvédelmi Táborok „futószalagon” Karajan halála Nyolcvanegy éves ko­rában vasárnap elhunyt Herbert von Karajan, a világhírű osztrák kar­mester. A jelentések sze­rint a művész Salzburg környéki otthonában halt meg. Karajan 1908-ban szü­letett Salzburgban. Az osztrák város Mozarteum- intézetében zongorázni tanult, zenetanulmányait a bécsi konzervatórium­ban fejezte be. A művész 1939-től 1940-ig az aache­ni opera főzeneigazgatói posztját töltötte be, ezután — 1946-ig — a berlini Staatsoper karmestere és a Berlini Filharmonikusok vendégkarnagya. A sokak által despotá- nak tartott, sok vihart tá­masztó és kiállt Karajan 1947-től Bécsben is vezé­nyelt. 1964-től a Berlini Filharmonikusok és a Salzburgi Játékok művé­szeti igazgatói tisztét, 1976- tól a bécsi opera igazgató karmesteri posztját töl­tötte be. Nem uborkaszezon a nyár a nyíregyházi Váci Mihály művelődési központ munka­társai számára. Huszonkét köziművelődési tábort szer­veztek erre a nyárra a nép­művelők, az egyiik zár, a másik nyit. Ma már nem­csak a megye különböző he­lyein találhatók meg a tábo­raik, hanem egyik-másik csoport felkerekedik, és be­járja az ország legszebb tá­jait. Az idén is a legaktívabbak közé tartoznak a természet- védők, ők öt tábor között választhattak. Tiszavasvári, Tiszadob környéke, a Tisza természeti értékeinek vizsgá­lata szerepel a programjuk­ban, a Szigetközben madár- megfigyeléssel foglalkoznak, a dunántúli vándortábor résztvevői pedig a szép pan­non tájakat keresik fel. Ez utóbbi csoport a művelődési ház szakköreinek tagjaiból verbuválódik. Évről évre visszatérő té­ma az életvezetés, azaz van­nak olyan táborok, melyek­ben a foglalkozásokat arról tartják, hógyan lehet szeb­ben és jobban élni, illetve miként tudhatunk jobban alkalmazkodni a körülöttünk lévő környezethet, emberek­hez. Ilyen, az életmóddal kapcsolatos kérdésekről lesz szó a tiborszállási táborban, melyet cigány gyerekeknek szerveznek. Kitűnően sikerült a műve­lődési központnak a papír­gyári dolgozók dombrádi üdülőjében rendezett családi népművészeti tábora; a falu­kutatók nyírbátori, a bábo­sok gergelyiugomyai és pa- rádfürdőá, a nevelőotthoni pedagógusok nyíregyházi népművészeti tábor, vala­mint a nagykállói Harango­don a nép táncos-kézműves tábor, melyben a Kárpát- aljáról érkezett gyerekek is jól érezték magukat. Ugyan­csak a legnépszerűbbek kö­zé tartozik az utóbbi idők­ben évről-évre megrende­zendő számítógépes tábor. Tavaly július 11-én, az idén egy nappal ko­rábban indultak meg a kombájnok az ópályi határban. A Krasznamenti Termelőszövetkezetben mintegy ezer hektár búza, s csaknem félezer hektár rozs várja az aratókat. Most a búza van a soron, mely az itteni, viszony­lag gyengébb földeken is jó közepes termést ígér. A hét végén is arattak. A képen: dőlnek a kalászok, (b. g. felv.) A nyár közepén járunk, és hátra van még a táboroknak majdnem a fele. Többek között a versenytáncosok készülődnek táborba, akik Vaján találkoznak majd, to­vábbá a zenei általános is­kolák kórusainak tagjai, ők Gergelyiugomyára utaznak. Idén másodszor rendezik meg Nyíregyházán a kovács­mesterek és -művészek ta­lálkozóját és konferenciáját. Az ibrányi Tisza-par.ti Er­délyből menekült gyerekeket táborozhatnak. Ha tiszai táborhoz nem is hasonlítható, azért vidám az élet az úttörőház és a vá­rosmajori művelődési ház tábori jelleggel szervezett csoportos foglalkozásain is; ez utóbbi helyen a legvon­zóbbak közé tartoznak a szá­mítógépes játékok, illetve az úttörőházban nagy a sike­rük az angol és a német nyelvtanfolyamoknak. Mit hoz a múlt? (7. oldal) Rákóczi-em- lékmű avatás­ra került sor vasárnap dél­előtt a kárpát­aljai Tiszaúj- lakon, Tisza- becs mellett, szovjet terü­leten, az or­szághatár kö­zelében. A szabadság- harc jeles esemé­nye volt 1703. jú­lius 14—16. között a Lengyelország­ból hazatérő feje­delmi had tiszai átkelése. A győ­zelmes csata em­lékére a 200. év­fordulón emlék­művet emeltek, amely a II. világ­háborúban el­pusztult. — Már régen foglalkoznak a helyreállítás gon­dolatával — mond­ta köszöntő beszé­dében Biró Andor, a nagyszőllősi já­rási Határőr kol­hoz elnöke — Mint hamu alatt a parázs, úgy élt bennünk, a tiszaháti emberekben ez a gondolat, de a konkrét munkákhoz csak 1987 tavaszán kezdhet­tünk. Az Ungvári Állami Egyetem történelmi karának tudósai segítettek a feltáró munkában. A művészeti alap elkészítette a helyreál­lítás terveit és nagy társa­dalmi összefogás eredménye­ként született meg a mű. Beszédében hangsúlyozta, jó alkalom a mostani avató­ünnepség, hogy ez a szimbó­lum megtisztuljon mindattól, ami rárakódott az évtizedek során, hogy kezet szoríthas­sunk meghívott vendégeink­kel, köztük a dolhai ukrá­nokkal, a rahói Absáról ér­kezett románokkal, akiknek ősei ott harcoltak Rákóczi se­regében. Üdvözölte Szabolcs- Szatmár megye képviseleté­ben Gyuricsku Kálmán me­Korabeli kuruc öltözetben a felavatott emlékmű előtt. gyei első titkárt, az MSZMP KB tagját, a környékből ér­kezett nagyszámú érdeklődő közönséget. A területi pártbizottság ne­vében Sztyepán Turjanicza titkár tartott avatóbeszédet. Elmondta; ez az esemény olyan időben zajlik, amikor a történelmi hagyaték, né­pünk kulturális és szellemi értékei iránt megnőtt az ér­deklődés. Tudjuk, hogy Kár­pátalja területén volt az 1703 —1711-es híres felszabadító háború kiindulópontja, hogy e vidék lakossága támogatta a felkelő kurucokat. Köztük volt a magyar Esze Tamás és Kiss Albert, az ukrán Ivón Beca és a román Pintea-Vi- teazul. Napjainkra áttérve el­mondta. azon vannak, hogy elősegítsék a különböző né­pek. nemzetiségek érdekprob­lémáinak megoldását. Példa­ként említette, hogy az álta­lános iskolákban és egyes szakmunkásképzőkben ukrán, magyar, orosz és moldván nyelven folyik az oktatás. A magyar iskolában végzett ta­nulók az Ungvári Állami Egyetemre magyar nyelven tehetnek felvételit. Jó ered­ménynek tartja, hogy ugyan­csak az ungvári egyetemen megalakult a Hungarológiai Központ. Ezt követően Biró Andor és Sztyepán Turjanicza leleplez­te a monumentális obelisz- ket, amelynek talapzatában elhelyezték annak a 103 em­bernek a nevét, akik erről a (Folytatás az 5. oldalon) Lesz szálloda Kisvárdán! Gazdára talált a rendőrség régi épülete Üj gazdája van a rendőr­ség régi épületének Kisvár- da központjában. Az épüle­tet a Villamosszigetelő és Műanyaggyár fiataljai szá­mára vásárolták meg 3,9 mil­lió forintért. Az ezer négy­szögöles telken két épület és egy belső kert található. Az elképzelések szerint az új létesítmény vegyes tulaj­donban lenne, vagyis az ál­lami tőke mellett a magán­tőke érdeklődésére is számí­tanak. A két épület közül az egyikben ifjúsági és poli­tikai klubot, mellette biliárd- és sakkszobát, könyvtárt, fo­lyóiratolvasót alakítanak ki, de helye lenne itt egy tanács­kozóteremnek, büfének is. Az emeletre 16 kétágyas, fürdő­szobás szállodai részt tervez­nek, amelyet térítés ellené­ben bárki igénybe vehetne. A tervek már készülnek, ám úgy látszik a felújítás és az átalakítás valamivel több lesz, mint a vételár. A gyár és a fiatalok szombati, va­sárnapi munkájával meg­keresett pénze mellett vál­lalkozó társakat is várnak, hogy szeptemberben meg­kezdjék az épület átalakítá­sát, amit az év végére be is szeretnének fejezni. A VSZM közreműködésé­vel így megmentenek a vá­ros számára egy jellegzetes épületet, amely gyarapítja a szórakozás-művelődési le­hetőségeket, miközben meg­oldja, vagy legalábbis eny­híti Kisvárda évtizedek óta égető gondját: a szálloda hi­ányát. Bicentenáriam, tőkés csúcs Párizs naiv napjai Párizs soha nem látott fénnyel ünnepelte a hét vé­gén a nagy francia forrada­lom kitörésének 200. évfor­dulóját. A Champs Elysées három kilométernyi sugárút­ién végigvonuló kétórás ze­nés-táncos látványosságot, a világ népeinek egyfajta folk­lórfesztiválját becslések sze­rint közel egymillióan nézték végig. A talált kislány A Louvre üvegpiramisa előtt a hetek állam- és kormányfői A gazdaságilag legerősebb hét tőkés ország párizsi csúcsértekezletén szomba­ton négy politikai nyilatko­zatot hoztak nyilvánosságra, amelyek közül a legterjedel­mesebb támogatja a szocia­lista országokban, köztük ki­emelten a Magyarországon és Lengyelországban folyó meg­újulási folyamatot, és össze­hangolt gazdasági segélyt he­lyez kilátásba e két ország­nak. Félig „kacsa“ „Egy négy év körüli eltévedt kislányt találtak szom­bat délelőtt Nyíregyházán ...” — adta hírül az ország­nak a Magyar Rádió és közölte a felhívást a Vasárnapi Hírek is. Tegnap megkérdeztük a nyíregyházi rendőrségen, van-e friss fejlemény? A válasz felemás volt, mert azt az informácót adták, hogy valóban találtak egy kislányt szombaton délután három óra körül. Az Északi körúton, egy kuka mellett sírdogált, a nevét sem tudta megmon­dani. A járókelők jobbnak látták értesíteni a rendőrsé­get, így a gyermeket bevitték a sóstói csecsemőotthon­ba. Az aggódó szülők eközben már a gyermekük ke­resésére indultak. S néhány órán belül már otthon volt a kislányuk. A rendőrség a körözést hamar visszavonta, ezért az­tán szerintük fölöslegesen is közölték a „talált kislány­ról” szóló hírt a rádióban szombaton, az esti tíz órási hírekben és a vasárnapi hetilapban. Tehát a hír igaz is, meg nem is. De inkább ilyene­ket közöljünk, mintsem hogy a felhívás tragikus végéről adjunk számot... Fantasztikus utcai parádé Champs Elysées-n. I XLVI. évfolyam, 166. szám ÄRA: 4,30 FORINT 1989. július 17., hétfő Nagy célokért csak egységes nép tud küzdeni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom