Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-15 / 165. szám
1989. július 15. g ihatatlan! íg inkább aggódhatunk r a nagykállói Korányi 'es Gimnázium ugyan- pótolhatatlan kincsei t. Ez a könyvtár már- kétségbeejtő állapot- rendkívül mostoha lmények között talál- Egészen pontosan azt lehet tudni, mit is rejt ! egyes köteteket (köz- i különösen gazdag kö- ori anyagot) éppen csak 'ba vették, de még ka- ;us sincs róla. Vagyis az lány lassan, de bizto- egyre rosszabb állapot- érül, s használatra pe- végképp alkalmatlan, ábbis az archív anyaga, nderről nem a gimná- , még csak nem is a város tehet — ezt a feladatot egyedül, kizárólag a helyi erőkre hagyatkozva képtelenség elvégezni... A megoldás — az ilyen és ezekhez hasonló esetekben — semmiképpen sem az lehet, hogy hozzák el onnan az anyagot, s ezeket a könyveket mondjuk a megye- székhelyen gyűjtsék össze, tegyék rendbe, kijelölve számukra egy állandó helyet. A helybeliek ezt aligha hagynák, és igazuk is van, ha ragaszkodnak értékeik megőrzéséhez. De ez nem menti fel a megyét a szakszerű, érdemi segítség- nyújtás kötelezettsége alól. G. M. tartom a legokosabbnak. De semmiképpen sem akar- nni, ha nem látod jónak. ha megcsinálom, akkor jókedvű leszel, és minden úgy ;int, mint azelőtt és szeretsz majd? 5t is szeretlek. Tudod jól, hogy szeretlek, dóm. De ha megcsinálom, akkor megint tetszik majd iá olyasmit mondok, hogy fehér elefánthoz hasonlít va- örülsz majd neki? gyón, nagyon. Most is nagyon örülök neki, csak nem re figyelni. Tudod, hogy milyen leszek, ha bánt valami, megcsinálom, akkor nem fogsz többet bánkódni? liatt nem fogok bánkódni, mert semmi az egész, kor megcsinálom. Mert az nem érdekel, hogy velem mi ly érted ezt? gammal nem törődöm, én törődöm veled. persze. De én nem törődöm magammal. Megcsinálom minden nagyszerű lesz. nem kívánom tőled, hogy megtedd, ha így fogod fel. y felállt, és az állomás széléig sétált. A síneken túl, a ldalon gabonaföldek voltak, az Ebro-partját pedig fák zték. Messze, a folyón túl nagy hegyek látszottak, ntóföldeken egy felhő árnyéka vonult végig, s a lány ák közt a folyó vizét. dig a miénk lehetett volna mindez — mondta. — Min- íiénk lehetett volna és mi napról napra egyre jobban k. : mondsz? : mondtam, hogy minden a miénk lehetett volna, t a miénk is lehet minden, m, nem lehet, énk az egész világ, m, nem a miénk, rhova elmehetünk a világon, m, nem mehetünk. Már nem a miénk, a miénk. m a miénk. Ha egyszer elvették az embertől, nem kap- a soha többé, nem vették el tőlünk. , majd meglátjuk. ■ere vissza az árnyékba — mondta a fiatalember. Nem így gondolkoznod. FOTO: HABSBURG Egy érdekes kiállítás a száiadfordulón készalt felvételekből Izabella vadászzsákmányával (1905—10) — Nem gondolkozom — mondta a lány. — Csak tudom. — Én nem kényszerítlek, ha te nem akarod. Azzal sem érek semmit — mondta a lány. — Tudom. Ne igyunk még egy pohár sört? — Ihatunk. De meg kell értened, hogy ... — Megértem — mondta a lány. Most már ne beszéljünk többet, jó? — Visszaültek az asztalhoz. A lány a hegyeket nézte, a völgy túlsó, kopár oldalát, a férfi pedig hol a lányt nézte, hol az asztalt. — Értsd meg — mondta —, én nem kívánom tőled, hogy megtedd, ha nem akarod. Szívesen vállalom az egészet, legyen meg, ha neked olyan sokat számít. — S neked nem számít semmit? Meg tudnánk lenni valahogyan. — Persze, hogy számít. De nekem senki nem kell rajtad kívül. Nekem senki más nem kell. És tudom, hogy semmiség az egész. — Ó igen, te tudod, hogy semmiség az egész. — Rendben van, de hiába beszélsz így, én mégis tudom. — Nem tennél meg valamit a kedvemért? — Mindent megteszek a kedvedért. — Nem hagynád abba a beszélgetést, ha kérlek, kérlek, kérlek, nagyon szépen kérlek? A férfi nem felelt, csak a poggyászukat nézte. Az állomás falánál állt a két táska és rájuk volt ragasztva valamennyi szálloda címkéje, ahol csak megháltak. — De hát én nem kényszerítlek mondta. — Bánom is én az egészet. — Mindjárt sikítok — mondta a lány. Az asszony kijött a függöny mögül és letett elébük egy pohár sört a nedves nemezlapokra. — öt perc múlva itt a vonat — mondta. — Mit mondott? — kérdezte a lány. — Azt mondja, öt perc múlva itt a vonat. A lány vidáman rámosolygott az asszonyra köszönetképpen. Jó lesz ha átviszem a táskákat az állomás másik oldalára — mondta a férfi. A lány rámosolygott. — Vidd. Azután gyere vissza és kiisszuk a sört. férfi megfogta a két nehéz bőröndöt, s átcipelte a másik sínpárhoz, megkerülve az állomásépületet. Végignézett a síneken, de a vonat még sehol sem látszott. A söntésen keresztül jött vissza. Bent az utasok iszogattak, akik a vonatot várták. Megivott egy ánizst a söntésasztalnál és nézte az embereket. Feltehetően valamennyien a vonatot várták. A bambuszfüggönyön át ment ki. A lány az asztalnál ült, és mosolygott rá. — Jobban érzed magad? — kérdezte a férfi. — Remekül érzem magam — mondta a lány. — Nincs semmi bajom. Remekül érzem magam. A Habsburg név ma (megint) jól cseng M agyarors zágon. Különösen, ha a család kultúrtörtíheti emlékeinkkel hozható összefüggésbe. A magyarországi nagybirtokain élt főherceg, Habsburg Frigyes éa felesége, Izabella családjukkal most egy fotótörténeti kiállítás kapcsán került az érdeklődés homlokterébe. Tizenhárom évvel ezelőtt a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Nemzeti Fotótárának eladásra felajánlottak többszáz századfordulón készült felvételt, üvegnegatívokat, papírképeket. A képek szerzője, témája, keletkezési dátuma nem volt rajtuk feltüntetve. S csak hosszas rendszerezés, kutatómunka tárta fel, hogy a fotók egy részét Habsburg Frigyes főherceg felesége, Izabella készítette, más része korabeli jó nevű mesterek munkája, s a Habsburg család tagjait örökítik meg. A nyolcszáz pozitív és hatszáz negatív kép közül hatva- nat válogattak ki a Photo Habsburg című kiállításra, amelyet a Fotóművészeti Galériában láthat a közönség július közepéig. A kiállítással család megannyi történelmi, társadalmi esemény részese volt, természetes, hogy ezen közszereplésüket, családi és magánéletüket is megörökítették. Klösz György, Mindszenty Béla és Jelfy Gyula jegyzik leggya/krabban a fényképeket. Izabella főhercegasszony szenvedélyes és tehetséges fotós volt. 1898-ban, a Vasárnapi Újságban jelent meg először két képe hímző asszonyokról. Néprajzi ihletettségű felvételein megörökítette a magyar- országi nagybirtokukon (Mosonmagyaróváron és Bélyén) folyó paraszti munkákat, a szénahordást, az aratást a kukoricatörést, meg a sokácok színes népviseletét. Sokat fényképezte családját is. Ezek közül is kiemelkedik legkisebb gyermekükről, egyetlen fiukról, Albrechtról készült több mint száz felvétele. Amikor már meglehetős jártasságot szerzett a fényképezésben, a művészfotó felé fordult. Sikerrel. Lírai hangulatú táj felvételeit szaklapok közölték, méltatták. 1905-ben, a második nemzetközi amatőr fénykép-kiállításon mutatták be Izabella első munkáit. A Frigyes főherceg és családjának fényképhagyatéka a második világháború után szétszóródott. Egyes darabjai gyűjtőkhöz, közgyűjteményekbe kerültek. A legutóbb előkerült kollekcióval már 1300 fénykép sorsát ismerjük. De ennél jóval nagyobb volt a Matyó pár (Mezőkövesd, 1911 — Izabella felvétele) egyidőben a Corvina Kiadó elegáns albumot jelentetett meg 110 fotóval, Heiszier Vilmos, Szakács Margit és Vörös Károly egy-egy tanulmányával. A múlt század utolsó harmadában, amikor a fényképezés még drága mulatság volt, a főúri családok tagjai szívesen fotografáltak. Felvételeikkel gyakran találkozhattak a korabeli újságok lapjain, fotó- amatőr kiállításokon. A Habsburg család több tagja — Rudolf trónörökös és Stefánia, Kilencven éve, 1899. Júllua 81-én született Ernest Miller He mlngway Nobel-dljas amerikai regényíró ós novellista. Sétaút az erdőben (Tátralomnlc, 1908 Izabella felvétele) József főherceg és Auguszta főhercegnő, Ferenc Ferdinánd és Izabella főhercegnő — jeles fotóamatőrök voltak, szerzői számos sajtó és kiállítási fotónak. S mivel a Habsburg családi fényképgyűjtemény. Csak reméljük, hogy újabb, ma még Ismeretlen helyen lappangó fényképek is előkerülnek. (kádár) íc.i i> iliifcndiiAzsé i lüVtöqsárt iíiq*',; j Beként Eugen (Csehszlovákia) : Filozófus (A XIII. nemzetközi éremművészeti és kisplasztikái alkotótelep munkáiból) y Kelet a Magyarország HÉTVÉGI MELLÉKLETE rmájú hegyek
