Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-02 / 128. szám
Párt - ellenzék Június 1-jén találkoztak az MSZMP Szabolcs-Szat- már megyei és nyíregyházi városi bizottságának, valamint Nyíregyháza város ellenzéki kerékasztalának képviselői. Ez alkalommal megállapodtak egymás autonómiájának kölcsönös tiszteletben tartásáról. Megvitatták a demokratikus jogállamba való átmenet lehetőségeit és egyetértettek abban, hogy ez csak békés úton valósítható meg. Kifejezték készségüket a tárgyalások folytatására. ÁUamellenes bűncselekmény esetén nem szabható ki többé halálbüntetés — Torvény a népsiavazásról é« a népi kezdeményezésről Csomagterv az egyensúly javítására Ma: Bős-Nagymaros, személyi kérdések, interpellációk Az Országgyűlés ülésszakának harmadik munkanapján a képviselők a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és a földről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatták munkájukat. Az elnöklő Szűrös Mátyás Hüt- ter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek adta meg a szót, aki a szerdai vitában elhangzottakra válaszolt. Ezután hosszas, több mint egy órán át tartó szavazási procedúra következett. A módosító törvény- javaslatokról külön-külön döntöttek a képviselők. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény- javaslatot általánosságban és részleteiben egy ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadták. A földtörvény módosítását a Parlament végül is 11 ellenszavazat és 21 tartózkodás mellett elfogadta. Az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslatról — miután azt az előző nap nem bocsátották részletes vitára, és így átdolgozásra visszautalták az előterjesztőnek — most nem kellett dönteni. Ugyanakkor 9 ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett a testület úgy döntött, hogy a kormány még az idén terjesszen be új vadgazdálkodásról és vadászatról szóló törvényjavaslatot a Parlamentnek. Napirend szerint ezután az Országgyűlés Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéját hallgatta meg a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatról. Az indítványt, amely eltörli a halálbüntetést az állam ellen elkövetett bűncselekmények esetében az Országgyűlés egy tartózkodással elfogadta. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat előterjesztője ugyancsak az igazságügyminiszter volt. A törSzükség hozta Szabolcsveresmarton víztározó épül. A tavaszi nagy áradások arra késztették az illetékeseket, hogy a biztonság érdekében töltsék meg a félkész tavat. (3. oldal) vényjavaslat célja — szögezte le Kulcsár Kálmán —, hogy életre keltse hazánkban a közvetlen demokráciának egyik fontos jogintézményét, ezzel is gazdagítva a politikai rendszer demokratikus működésének alkotmányjogi garanciáit. A jogállamiság útján haladva újra kell gondolni és szabályozni az állam és az állampolgár viszonyrendszerét; biztosítani kell a hatalom társadalmi ellenőrzését. Az állampolgárt valóban polgárrá kell tenni, olyanná, aki részt vesz a hatalom gyakorlásában, s befolyásolni tudja az állami döntéseket. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés három tartózkodással elfogadta. A képviselők a módosító javaslatokkal is egyetértettek. Az Országgyűlés ezután az 1989. évi állami költségvetésről szóló 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdte meg. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy a Minisztertanács új, átdolgozott állami költségvetési tervjavaslatot nyújtott be. Horváth Lajos elsőként Németh Miklósnak, a kormány elnökének adta meg a szót. NÉMETH MIKLÓS s A bizalmat új alapokra kell helyezői A helyzet értékelését és a fenyegetések számbavételét a kormány elvégezte — mondta a bevezetőben. — Ismereteit és következtetéseit nem tartja titokban. Az önökre és a népre tartozik. Tudniuk kell minden lényegest, ami alapján megítélhetik: miért teszi a kormány azt, amit tesz. Ez a kormány érdeke és más különérdeke nincs. Hamis hangok azok, amelyek a kormánynak a néptől idegen érdekeket tulajdonítanak és a nép érdekeit a kormánnyal szemben védeni akarják. Ebben csak önök, a Parlament illetékes. Az emberek a társadalom- irányítástól, benne elsősorban a kormánytól a csodát várják: legyenek alapvető változások, de ne legyenek vesztesek, veszteségek. Fájdalom nélkül szülessünk újjá, és éles konfliktusok nélkül menjen végbe az átalakulás. A kormány erre nem tud vállalkozni. De kötelessége világossá tenni, milyen vi(Folytatás a 4. oldalon) Javaslat a formámnál mgyént lelzárkózlalására Átszervezik a megyei tanács apparátusát , Két nagyfontosságú kérdést tűzött napirendjére tegnapi ülésén Szabolcs-Szatmár Megye Tanácsa. Megvitatta a testület azokat az elgondolásokat, amelyek a megye hosz- szú távú társadalmi-gazdasági fejlesztésének főbb tennivalóit összegzik, s amelyet hamarosan a kormány asztalára tesznek. Ezt követően tárgyalta meg, majd heves vita után hagyta jóvá módosításokkal azt a javaslatot, amely a megyei tanács apparátusának átalakítására, korszerűsítésére készült. Ezenkívül tegnapi ülésén a megyei tanács jelentést fogadott el a megye tanácsai múlt évi gazdálkodásáról, tájékoztatót a helyi tanácsok önálló pénz- gazdálkodásával kapcsolatos tapasztalatokról, majd egyéb ügyeket tárgyalt. A Minisztertanács júniusban tárgyalja az észak-magyarországi térségre vonatkozó fejlesztési programját. Ennek háttéranyagául kerül a kormány elé a Szabolcs- Szatmár megye fejlesztésére, illetve fejlődésének előmozdítására vonatkozó megyei koncepció. Az előterjesztés — amelyről korábban a vb tanácskozása nyomán már részletesen beszámoltunk — többek között azt hangsúlyozza. hogy a korábbi jelentős fejlődés ellenére is sokasodnak a társadalmi feszültMegnyílt (aä ünnepi könyvhét Eleinte még az időjárás is kegyeibe fogadta a kerek 60. évfordulójához érkezett ünnepi könyvhét megyei megnyitóját tegnap délután Nyíregyházán, a Zrínyi Ilona utcában. A sétálóutcába kitelepült könyvsátrak és a jelenlévők örömére átmenetileg elvonultak az esőfelhők. Az összegyűlt néhány száz érdeklődőt Pintér Miklós, a Hazafias Népfront városi titkára köszöntötte, majd Ratkó József költő mondott megnyitó beszédet. Többek között szólt az írók feladatairól, arról, hogy hogyan élik meg az írók, a költők a most végbemenő változásokat, kifejtette aggodalmát a könyvek drágulása miatt és köszöntötte a könyvszakma dolgozóit. Arról is szólt: „örüljünk annak, hogy barátaink, akiket az állam eltiltott hosszabb-rövidebb időre a publikálástól, akiknek az írásait kézről kézre adott szamizdatokból ismerjük, ismét teljes jogú írói nemzetünknek. Csoóri Sándorra, Csurka Istvánra, Kon- rád Györgyre, Lezsák Sándorra és másokra gondolok. S ha már Konrádot említettem, könyve példája a helytállásnak, mutatja, hogy valamire való író nem lehet cinkosa egyetlen politikai rendszernek sem.” A József Attila-díjas költő szavai után Csikós Sándor színművész szavalt, majd Nagy László verseit hallhattuk. (Sajnos az ünnepséget kissé zavarta az előadók előtt elvonuló, a Nyírfa Áruházba igyekvő vásárlók, akik nem vették a fáradtságot, hogy kis kitérőt tegyenek.) A Dongó együttes műsorát és a könyvvásárlást később pedig a csepergő eső zavarta. A könyvhét megnyitóján ott voltak a Kárpátaljáról érkezett íróvendégek is. A következő napokban író-olvasó találkozók várják szerte a megyében a könyv barátait. Az ülés kezdete előtti pillanatok. ségek Szabolcs-Szatmárban, s hogy ehhez az is hozzájárult: korábban a kormány illuzórikus képet kapott többször a megye helyzetéről, s tavalyra kiderült, nemhogy csökkenne, hanem még nő a leszakadásunk. Szóbeli kiegészítésében László András elnökhelyettes elmondta: a társadalmi vita során — melyben részt vettek a most alakuló alternatív szervezetek is — nagy érdeklődés és sok kritika elhangzott és mint mondta: ezt hangoztatták a legutóbbi nyíregyházi tüntetésen is, melynek petícióját továbbították a kormány elnökéhez. A most újból összegzett nehézségek — 3 év alatt 18 ezer fővel csökkent a lakónépesség, az észak-magyarországi térség megyéi között Szabolcs-Szatmárban a legalacsonyabb a foglalkoztatási színvonal; évenként 2 és fél ezer fővel kevesebbet foglalkoztatnak; siralmas a pályakezdő fiatalok munkavállalási pozíciója; még mindig 4 ezer főre tehető a mobilizálható munkaerő-tartalék, ijesztően magas a megváltozott munkaképességűek száma stb. — felszámolása országos segítséget igényel. A kormány elé kerülő elképzelések szépítés nélkül tárják fel a termelő ágazatok feszítő gondjait: kevés az ide jutó ipari beruházás, hátrányt jelent, hogy itt sok a gyáregység; a megye ipara főleg szocialista exportra szakosodott, illetve: nő a mezőgazdaságban a veszteséges üzemek száma, s ezeknek az üzemeknek az adósságállománya meghaladja a 3 milliárd forintot. Úgyszintén országos figyelmet igényel az infrastruktúra hiánya, az itt élők alacsony jövedelme, a nagycsaládosok magas száma, a szociális segélyek iránti fokozódó igény. Az előterjesztés vázolja a várható fejlődési tendenciákat és a fejlesztés stratégiai céljait, s az ebből eredő közvetlen feladatokat. A vitában Hilbert László az ingázók tömeges visszaáramlására, továbbá a határ mentén élők sajátos gondjaira hívta fel a figyelmet. Igazságosabb szociálpolitikát sürgetett, Harsányi László azt javaslota: jobban alapozzon (Folytatás a 4. oldalon) Kálvária ■iikakiapvel (3. oldal) XLVI. évfolyam, 128. szám ABA: 4,1« FOEINT 1989. június 2., péntek . A könyvünnep megnyitója Nyíregyházán.
