Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-06 / 131. szám
1989. június 6. Kelet-Magyarország Rakétaszámlálás helyett környezetvédelem A békehónap alkalmából a ti apókban Nyíregyházán járt Fodor István, az Országos Béketanács titkára. A szervezet mimikájáról, további feladatairól beszélgettünk. — A magyar békemozgalom 40. születésnapját ünnepli a közeljövőben, hiszen az Országos Béketanács 1949 júniusában alakult meg. Érdemes volt a mozgalomban tevékenykedni? — Abból indulok ki, hogy a béke-tó lágmozga 1 o m, s benne a magyar is, az ötvenes években, a hidegháború alapján jött létre. A háborús feszültség talaján született, és a veszélyhelyzet elkerülése érdekében fogtak össze a békét védő erők, amikor a nemzetközi élet fő tendenciája a szembenállás volt. Világméretű akciókkal bizonyította erejét a mozgalom, gondolok itt a koreai és vietnami háborúk elleni tiltakozásokra. A nyolcvanas évekre azonban már az együttműködés lett a fő jellemző, s nem a szembenállás. — Napjainkra megváltoztak a nemzetközi politikai viszonyok, közelebb kerültek egymáshoz a szocialista és a kapitalista országok, a vasfüggöny fogalma a múlté már. E megváltozott világban milyen szerepe lehet még a békemozgalomnak ? — Alkalmazkodik a változott körülményekhez. Már nem rakétaszámláló bizottságok felállítása a feladat, már nemcsak a háború és a béke kérdéseire korlátozódik a mozgalom szerepe, hanem hatásköre újabb területekkel bővüb | foglalkozik a kör- nyezetvédelefnmel, az emberi jogok gryényésülésével, a demokráciá megvalósulásával. A hírek szerint az Országos Béketanács is aktívan részt kíván venni hazánk társadalmi-pófjtikai folyamataiban. Ennek érdekében viszont fontos a gyökeres átalakulás. Képes-e megújulni a szervezet? — Olyan hazai békeszövetség kialakítása a célunk, amely az alapítótagok és tagszervezetek független mozgalma lenne. Természetesen várjuk és szívesen fogadjuk mindazok csatlakozását, akik világnézettől, politikai elkötelezettségtől és pártállástól függetlenül céh jiaival egyetértenek, s azokért munkálkodni készek. — Mondana a szövetség céljai közül néhányat? — Többek között törekszünk az alkotmányban rögzített nemzeti béketörek- vések megvalósítására, társadalmi ellenőrzésére. Követeljük a katonai tömböktől mentes Európa megteremtését, az idegen csapatok mielőbbi visszavonását nemzeti területükre. Elítéljük a terrorizmus, az agresszió, az erőszak valamennyi formáját. Az erőszakmentes megoldásokat, a türelmet és a békére nevelést szorgalmazzuk. — Gyakran elhangzik a békenapi ünnepségeken, hogy a békéről nemcsak beszélni kell, hanem tenni is érte. Mit tehetünk mi, állampolgárok? — Egy ország a nemzetközi ügyekbe akkor szólhat bele eredményesen, ha maga is stabil. A kiegyensúlyozott, szilárd alapokon nyugvó társadalom azonban nemcsak a hivatalos politika ügye, hanem mindenkié. Napjainkra szinte minden ember diplomata lett. Egyrészt részesei a stabilizációs folyamatnak, másrészt pedig hozzájárulhatnak a nemzetek közötti bizalom erősítéséhez, s ezáltal meghatározó politikai tényezővé válnak. így lehet minden egyes ember részese a béke megőrzésének. M. Magyar László VÁROSAINK ÉLETÉBŐL VÁSÁROSNAMÉNYBAN az idegenforgalmi szezonra készülnek. A Tisza-parti strandot kerítéssel választják el az üdülőktől, s így a szórakozást és a pihenést keresők nem zavarják egymást. Több helyi üzem és a lakosság társadalmi munkája révén teszik barátságosabbá a közkedvelt gergelyiugornyai Tisza-strandot és környékét. CSENGERBEN egyesitect egészségügyi és szociális intézmény megteremtésén fáradoznak. Ez azért lenne lényeges, mert Csengerben nincs kórház és így az orvosi és a szociális ellátás közelebb kerülne egymáshoz. A tervek szerint Mátészalkáról hetente kétszer jönne ki szakorvos. Különösen belgyógyász, szemész, fül-orr-gégész kellene, de azt is szeretnék, hogy a gépjármű-alkalmassági vizsgálatért se kellene Szálkára utazni. A szociális gondoskodás részeként az étkeztetés és az idősek klubja is ebben az intézményben kapna helyet. NYÍRBÁTORBAN a Baj- csy-Zsilinszky úti csomópont kialakításán javában szorgos- kodnak az építők. Lakossági bejelentés is foglalkozott vele, hogy az említett kereszteződés veszélyes. A. tervek szerint a korszerűsítéssel júniusban végeznek. Egy másik hír: a városközpontban, a Szabadság téren, az áruház előtti szakaszon kicserélik a vízvezeték-rendszert. Bölcsődéből — pihenőház Elbocsátás nélkül — új munkát kapnak a gondozónők Kisgyermekes szülők nagy dilemmája: beadják-e a csecsemőt a bölcsődébe? Amikor mindkét szülő munkába állt — és még nem volt gyermekgondozási segély — zsúfolásig megteltek a bölcsődéik, alig győzték építeni, különösen az új lakótelepeken. A gyermekgondozási díj, a gyed. bevezetése mérföldkőnek számít, a szülő már a fizetés 75 százalékát megkaphatja, ezen címen. Nyilván jóval kevesebben kértek bölcsődei helyet gyermeküknek. így esett, hogy Nyíregyházán ezer kisgyermeket tudnának felvenni a 15 intézménybe, azonban 800-nál nincs nagyobb igény. Ezért a Nyíregyházi Városi Tanács egészségügyi és szociális osztálya felmérte: miként lehetne a legoptimálisabban hasznosítani a milliókért felépített bölcsődéket. Eltérő a kihasználtság — Korábban számos más tennivalóra éppen ezért nem jutott pénz, mert mindenáron több bölcsődei helyre volt szükség — hallottuk dr. Barta Tibor osztályvezető főorvostól. — A létszámcsökkenés mellett megmaradtak a jó állapotban lévő épületek, így azokat gond nélkül lehet más funkcióra hasznosítani. Közel két éve Nyíregyhá1 honatyák a parlamenJjL ti ülésszak földtörvényről szóló szavazásán tucatnyi módosító indítványra is felemelték a kezüket. Illetve volt, amikor látható többséggel elutasították az indítványt, máskor éppen ellentétesen, szinte mindenki a változtatásra szavazott. Volt egy szabolcsi képviselő, Novák Lajos Nyíregyházáról, aki láthatólag mindig a kisebbséggel szavazott. Pedig a többségi véleménynél valahogy így festett az elnöki bejelentés: a javaslatot a bizottságok támogatják, a miniszter egyetért vele. Elutasításkor pedig — általában Tallósy Frigyes javaslatainál — ha a jogi bizottság támogatta is a változtatást, a mezőgazda- sági ellene voksolt. Ilyen körülmények között maradt alul a szavazásban Novák Lajos. — Milyen érzés mindig alulmaradni? — Nem azért szavaztam másképp, hanem az igaz- ságérzetemre, a meggyőzőNézőpontok a Tisztelt Házból désemre hallgattam — mondja. — Azt hiszem, jól értettem Tallósy Frigyes javaslatait, aki azt a jogi kavalkádot akarta rendbe tenni, ami a földtörvényt jellemzi. Nagyon jó törvényt tudtunk volna megalkotni, ha az önös érdekek nem kerülnek felül. Ugyanis az agrárlobbi szavazta le a javaslatokat, azok a tsz- elnökök, üzemi vezetők, akik ebben az esetben nem a kisembert nézték, hanem a nagyüzemi érdekeket. Mindezt az ülésszak szünetében rögtönzött sajtótájékoztatón Tallósy Frigyes is felemlítette, amikor a következőket mondta: — Azt nem tudom, a gyakorló tsz-elnökök hogyan fognak tagjaik szemébe nézni, hogyan magyarázzák meg, hogy nyugdíjas tagjaik ne kaphassák visz- sza az általuk bevitt földet, ha azon gazdálkodni akarnak. A miniszter, Hütter Csaba enyhíteni akarta ezt az ellentmondást azzal, hogy szerinte a közgyűlési határozat alapján lehet bízni a tagság érettségében. Olyan megoldást választanak, amikor a földhasználatnak a legmagasabb társadalmi haszna lesz. Ám érdemes meghallgatni a másik fél véleményét is. Técsy László, a nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezet elnöke, a parlament agrár- szektorának alelnöke így vélekedik: — Még szép, hogy leszavaztuk azokat a véleményeket, javaslatokat, amelyek a mai mezőgazdaság érdekeit sértik. Azért működik az agrárszektor, hogy egységes véleményt képviseljünk, érvényesítsük érdelfe- inket. Ennyit a vitáról, illetve annak fogadtatásáról. S még hadd idézzem azt az agrármérnököt, aki ugyan városban él, de még emlékszik nagyapja két hold szép almására: — A földtörvény kimondta, hogy korlátlanul lehet földet venni. De azt már leszavazták, hogy nekem, vagy • unokatestvéreimnek meglegyen a joga, hogy a nagyapám jussa, az általa bevitt gyümölcsös valamikor is visszakerüljön. Helyette nevetséges összegű földmegváltással kifizettek bennünket. Pedig az igazságérzet azt diktálja, legalább a lehetőség legyen meg, legalább higyjük, hogy annak idején a szövetkezés, önkéntes alapon történt, s aki úgy érzi, hogy a föld mai urai nem a jó gazda gondosságával művelik meg, attól lehessen visszavenni. Lányi Botond zán az Őz utcai bölcsődében egyszerre két intézményt alakítottak ki, igaz, közös irányítás alatt. Régi gondot oldhattak meg a közepesen súlyos értelmi fogyatékos gyerekek elhelyezésével, egy hónapja pedig igen egyszerű betanított munkával kereső foglalkozást is szervezett nekik a Piremon cég. A 48 személyes egykori bölcsődéből 20 helyet kaptak az értelmi fogyatékosok, harminc idős embernek pedig klubot nyitottak. Ez az egyetlen olyan bölcsőde, ahol a klasszikus gondozási feladatot másra váltották. Bár a bölcsődék mindegyikébe van jelentkező, azonban a kihasználtság igen eltérő. Ezért az egészségügyi osztály arra az álláspontra jutott, hogy a bölcsődéket két feladattal bízzák meg: egyrészt az odajáró kicsiket gondozzák, másrészt valamilyen szociális tevékenységet végeznek. Végzettségüknek megfelelően A Vécsey közi bölcsődéiben például a múlt év decemberétől 20 helyet átcsoportosítottak az idősek klubjának, igaz a húsz helyre harmincán jelentkeztek. A gusizevi bölcsődében hasonló a helyzet, az intézmény egyik részében szintén idősek klubját nyitottak. Jósavárosbani, az Etel közi 13-as bölcsődében az egészségügyi szakiskola levelező tagozatos osztályainak tartanak konzultációkat. Ugyanis a megyei kórházban, ahol eddig helyet kaptak, bővítésre szorult a számítástechnikai részleg, s a szakiskolásokat nem tudták hová tenni. Szintén a Jósavárosban, a Tas utcai bölcsődében két éve rendezkedett be az egészségnevelési intézet csoportja. — Ezekben az átszervezésekben az a jó, hogy a mindenkori igényhez, a bölcsődét kérő gyerekek számához visszaalakíthatjuk az ilyen célra épült intézményeket. S ami igen lényeges, a gondozónők közül senkit nem bocsátunk el, hanem az egészségügyi és szociális ágazaton belül mindenkit a végzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatunk — mondta Barta főorvos. Száműzni a bürokráciát Jelenleg úgy számolják, hogy az ezer nyíregyházi bölcsődei hely hosszabb távon 800-ra csökkenthető. A fennmaradó 200 hely hasznosítására számos szép terv született. Az egyik az idősek pihenőháza. Ebben azokat a családban élő időseket helyeznék el átmeneti időre, akiknél a gondozó felnőtt elutazik, vagy más elfoglaltsága miatt nem tudja két-há- rom-négy hétre ellátni az idős családtagot. Mai áron számolva 200—250 forintért vállalná személyenként a pihenőház az illető teljes gondozását. A kórházakat is tehermentesíthetnék, mert sokan „kénytelenek” befektetni átmeneti időre az egyébként orvosi kezelést nem igénylő családtagot. S még egy feladat hárulna az idősek pihenőházára: a szociális otthoni beutalás a jogszabályok miatt bürokratikus, hosszas a sorbanállás, viszont akinek csak így oldható meg a gondja, megmenekülne az idegtépő várakozástól. Egyelőre még nem dőlt el, hogy melyik bölcsődében kapna helyet a pihenőház, a tanácsi testület a közeli hónapokban dönt erről. Tóth Kornélia Következik: Miért zárták be az óvodát? A kényesebb árukat átrakás nélkül továbbítják a megrendelőkhöz Záhonyból. Ennek érdekében építettek meg egy tengelyátszerelő csarnokot. A széles nyomtávú szovjet vasúti vagonokat felemelik, kicserélik alattuk normál nyomtávúra a kerekeket, s így indítják útnak az ország belsejébe. A tengelyátszerelő naponta 110 vagon mozgatására képes. Képünkön: kicserélik a kerekeket, aztán tároló területre viszi a daru, ugyanis előírás, hogy visszaútban az eredeti kerekeket helyezzék a vagonok alá. (Elek Emil felvétele) AZ tGÉRRTEK ELLENÉRE Hiányos ellátás a Fogyasztók Megyei ^Icsáo hallottuk A ^hátrányos helyzet” mint jelző, sajnos még soJÉa- ig vonatkozik megyénk településeire. A foglalkoztatástól a művelődésig, az ellátástól a szolgáltatásig minden területen érzik ezt a községek. A lakónépesség megtartása érdekében fontos a fejlesztés, s épp ezért választotta témául a megye kistelepüléseinek, peremkerületeinek ellátását a Fogyasztók Megyei Tanácsának június 2-i ülése. A MÉSZÖV által készített tájékoztató szerint Szabolcs- Szatmár megyében a 159 kis- és tanyai településen 401 kereskedelmi egység működik, amelyeket áruval szinte kizárólag az áfészek látnak el. Az aprófalvas településeken különösen az élelemiszer-ke- reskedeldm veszteséges, ezért a magánkereskedők változatlanul nem jelentkeznek a boltok működtetésére. Gyakori a panasz az áruellátással kapcsolatban, az alapvető élelmiszerek nem mindig kaphatók nyitástól zárásig. A hús- és húskészítmények terén az elmúlt évekhez képest javult a kínálat. A beszámoló utalt a kis- határmenti forgalomra is. A szovjet bevásárlóturizmus áruhiányt ugyan nem okoz, azonban megváltoztatta a határ közelében élők bevásárlási szokásait, mivel csak kora reggel, vagy késő délután tutinak tumultus nélkül vásárolni. Eredményként lehet elkönyvelni, hogy 1984-től 236 üzletet újítottak fel, s a boltok alapterülete közel négyezer négyzetméterrel nőtt. A beszámoló megvitatása során a fogyasztói tanács tagjai azt hangoztatták, hogy kritikán aluli a szabolcsi falvak ellátása. Ugyanezekről a problémákról beszéltek már 10—15 éve, és semmi változást nem látnak azóta. A falugyűléseken az áfészek képviselői mindent megígérnek, aztán nem történik semmi. Ha van is minimális elmozdulás a fejlődés irányába, azt a lakosság nem érzi. Hiába méri fel a helyzetet a Fogyasztók Megyei Tanácsa, hiába írják le, hogy mi bosz- szantja az embereket, nem történik intézkedés. Több hozzászóló is foglalkozott a kishatármenti forgalommal. Aggódnak, hogy a bevásárlóturizmus miatt megnövekedett fogyasztást a statisztika a szabolcsi emberek magas életszínvonalaként fogja kimutatni, s erre hivatkozva még inkább csökkentik majd a központi szervek a támogatást. Olyan kimutatásra van szükség, amely tükrözi, mi marad itt, s mi megy a határon túlra. (mml) I Hasznosítják az üres gyermekintézményeket (1.) _____3