Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-06 / 131. szám

1989. június 6. Kelet-Magyarország Rakétaszámlálás helyett környezetvédelem A békehónap alkalmából a ti apókban Nyíregyházán járt Fodor István, az Országos Béketanács titkára. A szer­vezet mimikájáról, további feladatairól beszélgettünk. — A magyar békemozga­lom 40. születésnapját ün­nepli a közeljövőben, hiszen az Országos Béketanács 1949 júniusában alakult meg. Ér­demes volt a mozgalomban tevékenykedni? — Abból indulok ki, hogy a béke-tó lágmozga 1 o m, s benne a magyar is, az ötve­nes években, a hidegháború alapján jött létre. A háborús feszültség talaján született, és a veszélyhelyzet elkerülése érdekében fogtak össze a bé­két védő erők, amikor a nemzetközi élet fő tenden­ciája a szembenállás volt. Világméretű akciókkal bizo­nyította erejét a mozgalom, gondolok itt a koreai és vi­etnami háborúk elleni tilta­kozásokra. A nyolcvanas évekre azonban már az együttműködés lett a fő jellemző, s nem a szemben­állás. — Napjainkra megváltoz­tak a nemzetközi politikai viszonyok, közelebb kerül­tek egymáshoz a szocialista és a kapitalista országok, a vasfüggöny fogalma a múlté már. E megváltozott világban milyen szerepe lehet még a békemozgalomnak ? — Alkalmazkodik a válto­zott körülményekhez. Már nem rakétaszámláló bizottsá­gok felállítása a feladat, már nemcsak a háború és a béke kérdéseire korlátozódik a mozgalom szerepe, hanem hatásköre újabb területek­kel bővüb | foglalkozik a kör- nyezetvédelefnmel, az embe­ri jogok gryényésülésével, a demokráciá megvalósulásá­val. A hírek szerint az Orszá­gos Béketanács is aktívan részt kíván venni hazánk társadalmi-pófjtikai folya­mataiban. Ennek érdekében viszont fontos a gyökeres átalakulás. Képes-e meg­újulni a szervezet? — Olyan hazai békeszö­vetség kialakítása a célunk, amely az alapítótagok és tagszervezetek független mozgalma lenne. Természe­tesen várjuk és szívesen fo­gadjuk mindazok csatlako­zását, akik világnézettől, po­litikai elkötelezettségtől és pártállástól függetlenül céh jiaival egyetértenek, s azokért munkálkodni készek. — Mondana a szövetség céljai közül néhányat? — Többek között törek­szünk az alkotmányban rögzített nemzeti béketörek- vések megvalósítására, tár­sadalmi ellenőrzésére. Köve­teljük a katonai tömböktől mentes Európa megteremté­sét, az idegen csapatok mi­előbbi visszavonását nemzeti területükre. Elítéljük a ter­rorizmus, az agresszió, az erőszak valamennyi formá­ját. Az erőszakmentes meg­oldásokat, a türelmet és a békére nevelést szorgalmaz­zuk. — Gyakran elhangzik a békenapi ünnepségeken, hogy a békéről nemcsak beszélni kell, hanem tenni is érte. Mit tehetünk mi, állampolgá­rok? — Egy ország a nemzet­közi ügyekbe akkor szólhat bele eredményesen, ha maga is stabil. A kiegyensúlyozott, szilárd alapokon nyugvó tár­sadalom azonban nemcsak a hivatalos politika ügye, ha­nem mindenkié. Napjainkra szinte minden ember diplo­mata lett. Egyrészt részesei a stabilizációs folyamatnak, másrészt pedig hozzájárul­hatnak a nemzetek közötti bizalom erősítéséhez, s ezál­tal meghatározó politikai tényezővé válnak. így lehet minden egyes ember részese a béke megőrzésének. M. Magyar László VÁROSAINK ÉLETÉBŐL VÁSÁROSNAMÉNYBAN az idegenforgalmi szezonra készülnek. A Tisza-parti strandot kerítéssel választják el az üdülőktől, s így a szó­rakozást és a pihenést kere­sők nem zavarják egymást. Több helyi üzem és a lakos­ság társadalmi munkája ré­vén teszik barátságosabbá a közkedvelt gergelyiugornyai Tisza-strandot és környékét. CSENGERBEN egyesitect egészségügyi és szociális in­tézmény megteremtésén fára­doznak. Ez azért lenne lénye­ges, mert Csengerben nincs kórház és így az orvosi és a szociális ellátás közelebb ke­rülne egymáshoz. A tervek szerint Mátészalkáról hetente kétszer jönne ki szakorvos. Különösen belgyógyász, sze­mész, fül-orr-gégész kellene, de azt is szeretnék, hogy a gépjármű-alkalmassági vizs­gálatért se kellene Szálkára utazni. A szociális gondosko­dás részeként az étkeztetés és az idősek klubja is ebben az intézményben kapna he­lyet. NYÍRBÁTORBAN a Baj- csy-Zsilinszky úti csomópont kialakításán javában szorgos- kodnak az építők. Lakossági bejelentés is foglalkozott ve­le, hogy az említett kereszte­ződés veszélyes. A. tervek sze­rint a korszerűsítéssel júni­usban végeznek. Egy másik hír: a városközpontban, a Szabadság téren, az áruház előtti szakaszon kicserélik a vízvezeték-rendszert. Bölcsődéből — pihenőház Elbocsátás nélkül — új munkát kapnak a gondozónők Kisgyermekes szülők nagy dilemmája: beadják-e a cse­csemőt a bölcsődébe? Ami­kor mindkét szülő munkába állt — és még nem volt gyer­mekgondozási segély — zsú­folásig megteltek a bölcső­déik, alig győzték építeni, különösen az új lakótelepe­ken. A gyermekgondozási díj, a gyed. bevezetése mér­földkőnek számít, a szülő már a fizetés 75 százalékát megkaphatja, ezen címen. Nyilván jóval kevesebben kértek bölcsődei helyet gyer­meküknek. így esett, hogy Nyíregyházán ezer kisgyer­meket tudnának felvenni a 15 intézménybe, azonban 800-nál nincs nagyobb igény. Ezért a Nyíregyházi Városi Tanács egészségügyi és szo­ciális osztálya felmérte: mi­ként lehetne a legoptimáli­sabban hasznosítani a milli­ókért felépített bölcsődé­ket. Eltérő a kihasználtság — Korábban számos más tennivalóra éppen ezért nem jutott pénz, mert minden­áron több bölcsődei helyre volt szükség — hallottuk dr. Barta Tibor osztályvezető főorvostól. — A létszámcsök­kenés mellett megmaradtak a jó állapotban lévő épüle­tek, így azokat gond nélkül lehet más funkcióra haszno­sítani. Közel két éve Nyíregyhá­1 honatyák a parlamen­JjL ti ülésszak földtör­vényről szóló szava­zásán tucatnyi módosító in­dítványra is felemelték a kezüket. Illetve volt, ami­kor látható többséggel el­utasították az indítványt, máskor éppen ellentétesen, szinte mindenki a változta­tásra szavazott. Volt egy szabolcsi képvi­selő, Novák Lajos Nyíregy­házáról, aki láthatólag min­dig a kisebbséggel szavazott. Pedig a többségi vélemény­nél valahogy így festett az elnöki bejelentés: a javasla­tot a bizottságok támogat­ják, a miniszter egyetért vele. Elutasításkor pedig — általában Tallósy Fri­gyes javaslatainál — ha a jogi bizottság támogatta is a változtatást, a mezőgazda- sági ellene voksolt. Ilyen körülmények között maradt alul a szavazásban Novák Lajos. — Milyen érzés mindig alulmaradni? — Nem azért szavaztam másképp, hanem az igaz- ságérzetemre, a meggyőző­Nézőpontok a Tisztelt Házból désemre hallgattam — mondja. — Azt hiszem, jól értettem Tallósy Frigyes javaslatait, aki azt a jogi kavalkádot akarta rendbe tenni, ami a földtörvényt jellemzi. Nagyon jó tör­vényt tudtunk volna megal­kotni, ha az önös érdekek nem kerülnek felül. Ugyan­is az agrárlobbi szavazta le a javaslatokat, azok a tsz- elnökök, üzemi vezetők, akik ebben az esetben nem a kisembert nézték, hanem a nagyüzemi érdekeket. Mindezt az ülésszak szü­netében rögtönzött sajtótá­jékoztatón Tallósy Frigyes is felemlítette, amikor a következőket mondta: — Azt nem tudom, a gyakorló tsz-elnökök ho­gyan fognak tagjaik szemé­be nézni, hogyan magyaráz­zák meg, hogy nyugdíjas tagjaik ne kaphassák visz- sza az általuk bevitt földet, ha azon gazdálkodni akar­nak. A miniszter, Hütter Csa­ba enyhíteni akarta ezt az ellentmondást azzal, hogy szerinte a közgyűlési hatá­rozat alapján lehet bízni a tagság érettségében. Olyan megoldást választanak, amikor a földhasználatnak a legmagasabb társadalmi haszna lesz. Ám érdemes meghallgat­ni a másik fél véleményét is. Técsy László, a nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezet elnöke, a parlament agrár- szektorának alelnöke így vélekedik: — Még szép, hogy lesza­vaztuk azokat a véleménye­ket, javaslatokat, amelyek a mai mezőgazdaság érde­keit sértik. Azért működik az agrárszektor, hogy egy­séges véleményt képvisel­jünk, érvényesítsük érdelfe- inket. Ennyit a vitáról, illetve annak fogadtatásáról. S még hadd idézzem azt az agrármérnököt, aki ugyan városban él, de még emlék­szik nagyapja két hold szép almására: — A földtörvény kimond­ta, hogy korlátlanul lehet földet venni. De azt már leszavazták, hogy nekem, vagy • unokatestvéreimnek meglegyen a joga, hogy a nagyapám jussa, az általa bevitt gyümölcsös valami­kor is visszakerüljön. He­lyette nevetséges összegű földmegváltással kifizettek bennünket. Pedig az igaz­ságérzet azt diktálja, lega­lább a lehetőség legyen meg, legalább higyjük, hogy an­nak idején a szövetkezés, önkéntes alapon történt, s aki úgy érzi, hogy a föld mai urai nem a jó gazda gon­dosságával művelik meg, attól lehessen visszavenni. Lányi Botond zán az Őz utcai bölcsődében egyszerre két intézményt ala­kítottak ki, igaz, közös irá­nyítás alatt. Régi gondot old­hattak meg a közepesen sú­lyos értelmi fogyatékos gye­rekek elhelyezésével, egy hó­napja pedig igen egyszerű betanított munkával kereső foglalkozást is szervezett ne­kik a Piremon cég. A 48 sze­mélyes egykori bölcsődéből 20 helyet kaptak az értelmi fogyatékosok, harminc idős embernek pedig klubot nyi­tottak. Ez az egyetlen olyan bölcsőde, ahol a klasszikus gondozási feladatot másra váltották. Bár a bölcsődék mind­egyikébe van jelentkező, azonban a kihasználtság igen eltérő. Ezért az egészségügyi osztály arra az álláspontra jutott, hogy a bölcsődéket két feladattal bízzák meg: egy­részt az odajáró kicsiket gondozzák, másrészt valami­lyen szociális tevékenységet végeznek. Végzettségüknek megfelelően A Vécsey közi bölcsődé­iben például a múlt év de­cemberétől 20 helyet átcso­portosítottak az idősek klub­jának, igaz a húsz helyre harmincán jelentkeztek. A gusizevi bölcsődében ha­sonló a helyzet, az intéz­mény egyik részében szintén idősek klubját nyitottak. Jósavárosbani, az Etel közi 13-as bölcsődében az egész­ségügyi szakiskola levelező tagozatos osztályainak tar­tanak konzultációkat. Ugyan­is a megyei kórházban, ahol eddig helyet kaptak, bővítés­re szorult a számítástechni­kai részleg, s a szakiskoláso­kat nem tudták hová tenni. Szintén a Jósavárosban, a Tas utcai bölcsődében két éve rendezkedett be az egész­ségnevelési intézet csoport­ja. — Ezekben az átszervezé­sekben az a jó, hogy a min­denkori igényhez, a bölcső­dét kérő gyerekek számához visszaalakíthatjuk az ilyen célra épült intézményeket. S ami igen lényeges, a gon­dozónők közül senkit nem bocsátunk el, hanem az egészségügyi és szociális ágazaton belül mindenkit a végzettségének megfelelő munkakörben foglalkozta­tunk — mondta Barta főor­vos. Száműzni a bürokráciát Jelenleg úgy számolják, hogy az ezer nyíregyházi böl­csődei hely hosszabb távon 800-ra csökkenthető. A fenn­maradó 200 hely hasznosítá­sára számos szép terv szüle­tett. Az egyik az idősek pi­henőháza. Ebben azokat a családban élő időseket he­lyeznék el átmeneti időre, akiknél a gondozó felnőtt el­utazik, vagy más elfoglaltsá­ga miatt nem tudja két-há- rom-négy hétre ellátni az idős családtagot. Mai áron számolva 200—250 forintért vállalná személyenként a pihenőház az illető teljes gondozását. A kórházakat is tehermentesíthetnék, mert sokan „kénytelenek” befek­tetni átmeneti időre az egyébként orvosi kezelést nem igénylő családtagot. S még egy feladat hárulna az idősek pihenőházára: a szo­ciális otthoni beutalás a jogszabályok miatt bürokra­tikus, hosszas a sorbanállás, viszont akinek csak így old­ható meg a gondja, megme­nekülne az idegtépő várako­zástól. Egyelőre még nem dőlt el, hogy melyik bölcső­dében kapna helyet a pihe­nőház, a tanácsi testület a közeli hónapokban dönt er­ről. Tóth Kornélia Következik: Miért zárták be az óvodát? A kényesebb árukat átrakás nélkül továbbítják a meg­rendelőkhöz Záhonyból. Ennek érdekében építettek meg egy tengelyátszerelő csarnokot. A széles nyomtávú szovjet vasúti vagonokat felemelik, kicserélik alattuk normál nyomtávúra a kerekeket, s így indítják útnak az ország belsejébe. A tengelyátszerelő naponta 110 vagon mozgatá­sára képes. Képünkön: kicserélik a kerekeket, aztán tároló területre viszi a daru, ugyanis előírás, hogy visszaútban az eredeti kerekeket helyezzék a vagonok alá. (Elek Emil fel­vétele) AZ tGÉRRTEK ELLENÉRE Hiányos ellátás a Fogyasztók Megyei ^Icsáo hallottuk A ^hátrányos helyzet” mint jelző, sajnos még soJÉa- ig vonatkozik megyénk tele­püléseire. A foglalkoztatástól a művelődésig, az ellátástól a szolgáltatásig minden terüle­ten érzik ezt a községek. A lakónépesség megtartása ér­dekében fontos a fejlesztés, s épp ezért választotta témá­ul a megye kistelepüléseinek, peremkerületeinek ellátását a Fogyasztók Megyei Taná­csának június 2-i ülése. A MÉSZÖV által készített tájékoztató szerint Szabolcs- Szatmár megyében a 159 kis- és tanyai településen 401 ke­reskedelmi egység működik, amelyeket áruval szinte ki­zárólag az áfészek látnak el. Az aprófalvas településeken különösen az élelemiszer-ke- reskedeldm veszteséges, ezért a magánkereskedők válto­zatlanul nem jelentkeznek a boltok működtetésére. Gya­kori a panasz az áruellátás­sal kapcsolatban, az alapvető élelmiszerek nem mindig kaphatók nyitástól zárásig. A hús- és húskészítmények terén az elmúlt évekhez ké­pest javult a kínálat. A beszámoló utalt a kis- határmenti forgalomra is. A szovjet bevásárlóturizmus áruhiányt ugyan nem okoz, azonban megváltoztatta a ha­tár közelében élők bevásár­lási szokásait, mivel csak kora reggel, vagy késő dél­után tutinak tumultus nél­kül vásárolni. Eredményként lehet el­könyvelni, hogy 1984-től 236 üzletet újítottak fel, s a bol­tok alapterülete közel négy­ezer négyzetméterrel nőtt. A beszámoló megvitatása során a fogyasztói tanács tagjai azt hangoztatták, hogy kritikán aluli a szabolcsi falvak ellátása. Ugyanezek­ről a problémákról beszéltek már 10—15 éve, és semmi változást nem látnak azóta. A falugyűléseken az áfészek képviselői mindent megígér­nek, aztán nem történik semmi. Ha van is minimális elmozdulás a fejlődés irányá­ba, azt a lakosság nem érzi. Hiába méri fel a helyzetet a Fogyasztók Megyei Tanácsa, hiába írják le, hogy mi bosz- szantja az embereket, nem történik intézkedés. Több hozzászóló is foglal­kozott a kishatármenti for­galommal. Aggódnak, hogy a bevásárlóturizmus miatt megnövekedett fogyasztást a statisztika a szabolcsi embe­rek magas életszínvonalaként fogja kimutatni, s erre hivat­kozva még inkább csökken­tik majd a központi szervek a támogatást. Olyan kimuta­tásra van szükség, amely tükrözi, mi marad itt, s mi megy a határon túlra. (mml) I Hasznosítják az üres gyermekintézményeket (1.) _____3

Next

/
Oldalképek
Tartalom