Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-01 / 127. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. június 1. Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) csaknem egymillió család sorsáért, falujuk létéért, éle­tük jobbításáért. A mezőgaz­dasági szövetkezetekről szó­ló 1967. évi III. törvényt az elmúlt két évtized alatt több­ször módosították — mondta ezután, majd rövid történel­mi áttekintést adott erről. A szövetkezeti mozgalom fejlődésének három évtize­des, sok társadalmi, politikai és gazdasági csatától kísért történelmi múltjának összes­ségében kedvező tapasztala­tait úgy summázta a minisz­ter, hogy azok jól érzékelte­tik az önrendelkezésben, a vállalkozás lehetőségében, a szövetkezeti tagság élet- és munkakörülményeiben vég­bemenő változásokat. Hang­súlyozta ugyanakkor: az idő­közben bekövetkezett meg­torpanás megakadályozásá­hoz már korábban is több előremutató reformra lett volna szükség. — A beterjesztett törvény- javaslat — mondotta ezután — minden eddigi módosítás­tól eltérő sajátossága, hogy a tulajdonlás alapkérdésében a magyar gazdasági reform­hoz illeszkedő, reformszelle- mü változásokat tartalmaz. A szövetkezetek, a szövet­kezeti tagság számára létkér­déssé vált a tulajdonhoz és a szövetkezeti formaválasz­tás szabadságához fűződő jo­gok maradéktalan érvénye­sítése; hogy az alapvető jo­gok eredendően tegyék lehe­tővé a demokrácia .tényle­ges érvényesülését. A törvénymódosítás valódi tartalmat ad a tagság és a szövetkezet vagyoni kapcso­latának, a jogokkal, a fele­lősséggel és a kockázattal együtt. Ugyanis ez a kap­csolat határozza meg a tag tulajdonosi minőségének tar­talmát, és teszi lehetővé szá­mára a tulajdon feletti ren­delkezést. Ha ez igazából ér­vényesül, akkor az új típusú vállalkozó szellemű, kezde­ményező — és persze ennek előnyeit élvező — szövetke­zeti tag eszménye valóság lehet. A törvénytervezetben ja­vasolt változások hatását szemléltetve számokkal is il­lusztrálta a tagi érdekeltség fontosságát. Mint mondta: az egy aktív és nyugdíjas tagra jutó tiszta szövetkezeti va­gyon átlagosan meghaladja a 260- ezer forintot. Ennek 50 százalékos felosztása esetén egy tagra átlagosan több mint 130 ezer forintnyi va­gyonrész jut. Az átlagok — nyilván — nagy szóródást ta­karnak, ám az bizonyára ér­zékelhető, hogy a szövetke­zetek és a tagság vagyoni kapcsolatában, a tagi érde­keltség növekedésében kor­szakos jelentőségű előrelé­pésről van szó. — Az oszthatatlanság és a tulajdonviszonyok kapcsán beszélni szeretnék a kötelező földbevitel, a földjáradék és a földmegváltás kérdéseiről Ez a kérdéskör lényegében több évtizede sajátosan ren­dezett, igazodott az alacsony mezőgazdasági árakhoz, most azonban a változtatás igénye több helyütt markáns meg­fogalmazást kap. A valós probléma megoldásának tisz­tázásához önmagában maga­sabb jogszabályi előírás sem elegendő. Tény, hogy a gyakorlati megoldásra hivatott döntés­hozók — a termelőszövetke­zeteke közgyűlései — a gaz­dasági korlátok miatt dilem­mák előtt állnak. A társa­dalmi igazságosság jegyében — elismerve az igények jo­gosságát — elő lehetne írni például a földjáradék köte­lező emelését, a bevitt föl­dek kiadását vagy akár azt is, hogy a megváltási ár mér­tékét a kisajátítási kártala­nítás szerint határozzák meg. — Ám az a véleményünk, hogy a központi szabályozás­sal csak korlátoznánk a szö­vetkezeti önkormányzatot — mondotta Hütter Csaba. A továbbiakban arról be­szélt, hogy az önkormányza­tok ilyen széles körű és ér­demi döntési joggal történő felruházása mellett a törvény az egyén, illetve a közösség érdekeit védő, két irányba ható biztosítékot tartalmaz. Az egyik az, hogy az említett kérdések szabályozásakor a jelenleginél kedvezőtle­nebb helyzetbe senki nem hozható. Ezt a törekvést szol­gálja például a földjáradék donban lévő földek, ingatla­nok elidegnítése — akár ma­gánszemély részére is — tel­jesen szabad legyen. Egyúttal javasoljuk: a ma­gánszemélyek telek-, lakás-, üdülő- és termőföld-tulajdo­nának szerzésénél meglévő jelenlegi korlátozások teljes megszüntetését azzal, hogy a jövőben magánszemélyek is korlátozás nélkül szerezhes­Sxabolcsi képviselők as ülésteremben. kötelező minimumának a fenntartása, ami jelenleg aranykoronánként 8 kilo­gramm búza árának felel meg. A másik kötelező elő­írás, hogy ezek az intézkedé­sek csak a jelenlegi tagokra érvényesek, azok, akiknek a tagsági viszonya korábban szűnt meg és velük vagy örö­köseikkel az akkor hatályos előírások szerint a termelő- szövetkezet elszámolt, kárta­lanításra a törvényjavaslat alapján nem tarthatnak igényt. A miniszter ezután áttért a földről, illetve az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvények módosításának in­doklására. A történelmi visz- szapillantás után részleteseb­ben szólt a tulajdonviszonyok kérdéséről. A reformfolyamatok az 1987-ben elfogadott földtör­vény újabb jelentős módosí­tását sürgetik, mert a feles­leges kötöttségek a különbö­ző földek megszerezhetőségét és művelését, azok gazdasá­gos hasznosítását immár aka­dályozzák. — Az erdőkre vonatkozó előírások még kötöttebbek — mondotta a miniszter. — Er­dőtulajdon szerzését az álla mi szervek részére is csak abban az esetben engedi meg, ha az erdő a feladata­ik ellátásához nélkülözhetet­len. Erdők létesítése magán- személyek számára gyakorla­tilag kizárt. Ezért arra te­szünk javaslatot, hogy az ál­lami és szövetkezeti tulaj­senek ingatlant, a mezőgaz­dasági kis- és magántermelés lehetőségeit, biztonságát szán­dékozunk elősegíteni. Ezzel helyenként a gazdasági szer­kezetváltás következtében át- rnenetileg felszabaduló mun­kaerő bekapcsolódhat a me­zőgazdasági kistermelésbe. A spekulatív jellegű ingatlanvá­sárlásokat a személyi jövede­lemadóval, tehát közgazdasá­gi eszközökkel korlátozzuk. Azt azonban hangsúlyozta a miniszter, hogy az erdő- gazdálkodásban meg kell tar­tani a hosszú távú, nemzeti érdekeinket garantáló terv- szerőséget, ami a jövőben eb­ben az ágazatban is — szek­torra való tekintet nélkül — követelmény marad. Ezt a mai erdőtörvény és az erdő- gazdálkodás különféle intéz­ményei biztosítják. A tulajdonreform végre­hajtásánál is nyilván min­den módosítási lehetőséget alaposan mérlegelni kell, szükséges annak vizsgálata, hogy egyes települések mi­ként juthatnának — és kér­dés, hogy jussanak-e — kö­zösségi földtulajdonhoz. Át kell tekinteni az állami föld- tulajdon további sorsát. Fi­gyelemmel kell lenni a válla­latok tulajdonosi helyzetének megteremtésére, erősítésére, és a társadalmi szervek ke­zelésében lévő ingatlanok jö­vőbeni sorsára. Az elnök bejelentette: a három törvényjavaslatot két olvasásban, általános és rész­letes vitában tárgyalja a par­lament. Mezey Károly felszólalása Dr. Mezey Károly Szabolcs­Szatmár megyei képviselő, a Kisvárdai Városi Tanács Kór­ház-Rendelőintézetének osz­tályvezető főorvosa csatlako­zott azokhoz, akik új vadá­szati törvény megalkotását szorgalmazták. A képviselő kifogásolta a törvénytervezet indoklásá­ban megfogalmazott kitéte­leit, amely a vadtulajdon kér­désével foglalkozik. A vad, a képviselő véleménye szerint nemzeti érték, nemzeti kincs és ezért az állam tulajdona. A tulajdonforma megvál­toztatása ellen szól az is: ha a vad azé lenne, akié a föld, ez a termelő számára ellent­mondást szülne a mezőgaz­dasági és a vadgazdálkodási tevékenység között. Az erdő- és a vadgazdál­kodási törvény jelenlegi mó­dosítása azért is nehézségek­be ütközik, mivel a földtör­vény módosítása közepette sem világos, miként alakul a gazdaságok szervezete, hány termelőszövetkezet, kisbir- tok, szakszövetkezet, netán családi farm lesz, és ezek ke­zelői hogyan viszonyulnak a vadgazdálkodáshoz. ★ Az elnöklő Szűrös Mátyás felkérte a mezőgazdasági, il­letve a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tag­jait, hogy együttes ülésen vi­tassák meg a törvényjavas­latok vitájában elhangzott módosító indítványokat, s készítsék el jelentésüket. Ez­zel az Országgyűlés üléssza­kának második napja — amelyen Szűrös Mátyás, Ja­kab Róbertné és Horváth hajós felváltva elnökölt — befejeződött. Az ülésszak csütörtökön Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter válaszával folytatódik. A főszerkesztő postájából Javaslatok az emlékműre Hová lett a Petöfi-szobor? Figyelmesen olvastuk a Ke- let-Magyarország május 20-i számában megjelent cikket „Milyen is legyen a II. világ- háborús emlékmű?” Az absztrakt megoldást nem javasoljuk, mert a túl modern művet az egyszerű ember nézi-nézi de nem érti meg és idegennek találja. Mi a szerző által javasolt figurá­lis megoldással értünk egyet, a hozzáfűzött magyarázatok­kal. Olyan formában kell el­készíteni, hogy az e szeren­csétlen ország ezerévi, külö­nösen a második világhábo­rús borzalmait soha se hagy­ja elfelejteni. Az emlékmű helyével kap­csolatban, egyik vagy másik temetőbe sem javasoljuk. Vé­leményünk szerint helyes volna a Tanácsköztársaság téri csobogó helyére tenni. További javaslatok: 1. cserél­jék meg az Október 31. tér Életfájával, mivel ott olyan nagy körkörös szilárd lócák­kal körülvett kész tér van és az Életfa áthelyezése nagy munkát nem igényel. Az em­lékmű monumentális volna. 2. Tanulmányoztuk a temető előtti csomópontot, a Dózsa György, a Nagykörút, a Ke- mecsei és a temető főbejára­ta előtti utak találkozását. illetve a környék területeit, vagyis a Marx teret. Ügy érezzük, hogy az a hely a te­mető közelségével, nagy for­galmával és áttekinthetőségé­vel jó lenne, az emlékmű pe­dig a tér jelentőségét növel­né. Egyidejűleg kérjük a váro­si tanácsot, közöljék, hogy hová tűnt az embernagyságú Petőfi-szobor, kinek az uta­sítására bontották el és ki­nek adták el. Javasoljuk a műemlékbizottságnak és a városi tanácsnak, hogy ezzel az üggyel foglalkozzon, és az igazi, teljes életnagyságú A Kelet-Magyarország 1989. évi nyári magazinjában egyik dolgozatom megjelent részle­tei után járó tiszteletdíjamat szűkebb szülőföldem: a rét- közi Dombrád részére kívá­nom felajánlani. E szerény összeget a szándékaik, aka­ratuk ellenére egy bűnös po­litikai vezetés által néhai édesapámmal együtt a Don- kanyarban, és a második vi­lágháború frontjára katona­ként, munkaszolgálatosként hajtott és feláldozott, kon­Petőfi-szobrot mielőbb ere­deti álapotának megfele­lően újra állíttassa fel. Ne a meglévő helyére, hanem a térre újonnan beépült busz­állomás melletti kert közepé­re. A Széchenyi utca felé nézve, legalább 80 centimé­ter magas lábazati kőre he­lyezzék el. Minden oldalról látható lesz és a nagy töme­gű utazóközönséget emlékez­tetheti. Tisztelettel : Solymosi Mihály Nyíregyháza, Lenin tér 3—4. 111/18­centrációs táborokba elhur­colt és elpusztult dombra- diák emlékművéhez ajánlom fel, amely emlékmű lehet az I. világháborús szobor felújí­tott, kibővített változata is. Bízom benne, hogy évente a május végi hősök napján és halottak napján jutna egy pár szál virág is emlékük­nek. Orosz Károly Dombrádról elszármazott vecsési lakos Felajánlom... Nagy Imre temetése legyen mementó Az MSZMP Központi Bizottságának közleménye Az MSZMP Központi Bi­zottsága történelmi, egyúttal szimbolikus jelentőségű ese­ménynek tekinti Nagy Imre és sorstársainak 1989. június 16-ai temetését. A történel­mi, erkölcsi jóvátételt, a nemzet kegyeletes emlékezé­sét szolgálja ez a nap — fogalmaz a KB közleménye, amelyet szerdán hoztak nyil­vánosságra. Nagy Imre és sorstársai életútját és szerepét a hiva­talos politika kezdetben igaz- talanul értékelte, ami a leg­utóbbi időkig fennmaradt. A megújuló MSZMP szükséges­nek tartja — írja többek között a közlemény —. hogy a Nagy Imre és társai elle­ni perben emelt vádak felül­vizsgálata mielőbb lezárul­jon. igazságot szolgáltatva a megvádolt és elítélt politiku­soknak. Az MSZMP Központi Bi­zottsága tiszteletben tartja a HORN GYULA PÁRIZSBAN. Külügyminiszterünk szerdán fel­szólalt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Em­beri Dimenziók Konferenciája el­ső párizsi találkozóján. Találko­zott francia és holland kollégá­jával is. POZSGAY IMRE BONNBAN azt nyilatkozta, hogy az NSZK politikai erői hajlandók a ma­gyar politikai pártoknak segíte­ni abban, hogy kijussanak a nemzetközi színtérre, és ott tu­dást, információt szerezzenek. BORISZ JELCIN olyan kollek­tív vezetés felállítása mellett fog­lalt állást a Népi Küldöttek Kongresszusa szerdai ülésén, amely kizárja az egyszemélyi ha­talom túlkapásait. Közvetlen ál­lamfői választást és megerősíté­séről évente tartandó népszava­zást is javasolt. ORSZÁGOS IFJÚSÁGPOLITI­KÁI KONFERENCIÁT tartanak június végén. Egy jövőbeni álla­mi ifjúságpolitika körvonalazá­sára vállalkoznak „Ifjúság 2000- ben” címmel. AZ OROSZ NYELV HELYETT egy másik idegen nyelv oktatá­sa szeptembertől minden olyan általános Iskolában megindulhat, ahol ennek feltételeiről az isko­la gondoskodni tud — hangzott el az MM értekezletén. pártalapításban résztvevő Nagy Imrének és küzdőtár­sainak emlékét. A párt meg­újulása során épít az 1956. október végi megalakulásá­nak elveire, nyíltan vállalja az 1953—54-es reform-kezde­ményezések örökségét. Az 1956-os eseményekben, a nehéz napok ellentmondá­sos viszonyai között a szem­benálló felek mindegyikének * * Több mint három évtizede ha­logatott jogi-humanitárius aktus színhelye volt szerdán a Legfőbb Ügyészség: Nagy Imrének, Ma­gyarország koholt vádak alapján elítélt és kivégzett miniszterel­nökének leánya. Nagy Erzsébet hosszú évek várakozása után át­vehette édesapja személyes jel­legű hagyatékát. A szűk körben, minden külső­ségtől mentesen lebonyolított hi­vatalos aktuson Nagy Erzsébet férjével, Vészi Jánossal Jelent meg dr. Nyiri Sándor legfőbb ügyészhelyettes dolgozószobájá­ban. A tágas hivatali helyiség vendégfogadó asztalán glédába ál­lítva várták a hozzátartozókat mindazok a személyes jellegű Iratok. feljegyzések, amelyek Nagy Imre életének utolsó éved­ben papírra vetett gondolatait. oldalán sokan hősiesen küz­döttek és haltak meg vélt vagy valós, de egyaránt igaz­nak hitt céljukért. Sokszázan váltak az események vélet­len áldozatává. A tragédia maga a testvérharc volt, an­nak minden halottja a nem­zet vesztesége. Újabb megrázkódtatáshoz vezetne, ha Nagy Imre és sorstársai temetése a nemze­tet megosztó feszültségek forrásává válna. Ezért ar. MSZMP Központi Bizottsága felhívja a párt tagjait, a •magyar állampolgárokat: fe­lelős magatartással legyenek méltóak a kegyeleti aktus­hoz. A temetés legyen memen­tó: a nemzeti megbékélés jel­képe. * emlékeit rögzítették; illetve mindaz, ami ezekből a dokumen­tumokból egyáltalán előkerüli. A jogászi pontossággal össze­állított átvételi lajstromra a töb­bi között felkerülhetett az a 71 számozott oldalon íródott élet­történeti vázlat, amelynek Nagy Imre a Viharos emberöltő címet adta. A hagyaték dokumentumai között vehette át a család azt a három román blokkfüzetet Is, amelyek Lapjaira Nagy Imre snagovi ,,fogságának” napjaiba® vetette papírra Gondolatok, em­lékek című jegyzeteit. Versek, levelek, orvosi igazolások zárják a Listát, amelynek egyes „tétele­it” a hozzátartozók kérésiére át­menetileg továbbra is a legfőbb ügyész helyettesének páncél­szekrénye őr 2d. AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! Tapéta vásár A TÜZÉP-MINTABOLTBAN! JÚNIUS 01-TÖL 30* ENGEDMÉNNYEL KÍNÁLUNK TAPÉTÁT ÉS FÜRDŐSZOBA- KIEGÉSZÍTŐ GARNITÚRÁKAT. AMÍG A KÉSZLET TART! Nyíregyháza, Rákóczi u. 6. AKCIÓ t AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! (1538)

Next

/
Oldalképek
Tartalom