Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-29 / 151. szám

L989. június 29. Kelet-Mag jrarország 7 VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő (zárt négyzetekben ábécé-sorrendben: C. E. I). 6. Kicsinyítő képző. 7. Háromezer- hatszáz másodperc. 8. Keresztül. 9. Ke­reskedelmi értéke. 11. Fluor. kén. oxigén vegyjele. 12. Ló lábfeje. 14. ... -leng (nyomorog). 16. Megfejtendő. 18. Néma Ilona! 20. Ittrium. lítium vegyjele. 21. Ajándékoz. 22. Legyek lábatlan lárvája. 24. Államnak fizetendő. 25. Kávéházi pá­ros betűk! 27. ... és Pan. hires néma­filmszereplők. 28. Északi szigetlakó. 29. Omol, összeesik. FÜGGŐLEGES: 1. Női név, becézve (jan. 13.). 2. Igavonó. 3. Energia. 4. Nát­rium vegyjele. 5. Elásson páratlan betűi. 6. Megfejtendő (zárt négyzetben: O). 10. Középen matat! 11. Takar. 13. Elme. 14. Három, több szláv nyelven. 15. Megfej­tendő (zárt négyzetben: AR). 17. Talpon van. 19. Megfejtendő (a függ. 6. folyta­tása). 21. Dózis. 23. UAO. 29. Névelővel, állóvíz (—’). 26. Vissza: személyes név­más. 27. Üres sor!! MEGFEJTENDŐ: Egyik hazai idegenr forgalmi központunk és három települé­se (vízszintes 1. 16. függ. 6, 19. 15). MÜLT HETI MEGFEJTÉS: SALGÖ — SÍROK — DIÓSGYŐR — HOLLÓKŐ — EGER. KÖNYVJUTALOMBAN RÉSZESÜLTEK: Balogh Móni­ka Tiszatelek. Bánszki György Encsencs. Borai Anita Apagy. Bodzás Andrea Kétérköz. Budai Nóra Kocsord. ifj. Deák Zoltán Nyírtelek. Fekete Szabolcs Hodász, Gyüre Judit Fényeslitke. Katona Judit Jánkmajtis. Kiss Mária ököritófülpös. Lovász Éva Nyíregyháza, Ma­gyar Mariann Kállósemjén. Nagy Katalin Tiszavid, Vadnay Katalin Nyíregyháza. Varga Lajos Mánd. Éjszakai kuglikereső az úttörőházban Játékdélelőtt a főszerkesztővel Horváth Mihály, a Pajtás fős zerikesz tője régi kedves ismerőse a nyíregyházi úttö­rőknek. Gyakran vendége az úttörőház egy-egy rendezvé­nyének is. A Pajtást népszerűsítő ankétokkal vidéki iskolákba is ellátogat; ahol játékdél- előttjeire mindig szép számú érdeklődő megy el. Nemrégi­ben az úttöröházban taní­totta meg a gyerekeket arra, hogyan lehet egy szék, lab­da, kugLigolyó és más, otthon is megtalálható eszköz se­gítségével változatos, érdekes játékokat kitalálni. Vadász Éva, Kiszely And­rea, Tomasószky Gabriella a 4-es iskola negyedik osztá­lyos tanulói. Elmondták, hogy nekik csapatvezetőjük ajánlotta ezt a programot és örömmel jöttek, mert nagyon szeretnek játszani. Most még leginkább a Kisdobost olvassák, de Gabinek na­gyobb testvére van, akinek jár a Pajtás, így ő már azt is olvasgatja néha. A játékot úgy alakította a főszerkesztő, hogy egyszerre többen is részt vehettek ben­ne. Izgalmas volt például az éjszakai kuglikereső. Négy, Helyik tetszik? Az orosi általános iskola tanulói készítették ezeket a rajzokat. Többet is küldtek, de sajnos helyhiány miatt nem tudjuk valamennyit bemutatni. Kérünk benneteket, írjá­tok meg. ezek közül melyik tetszik nektek a legjobban. Siket Anikó 1. B. Jäger Anikó 6. B. Kékesi Anikó rajza Természetvédelmi tábor Tiszavasváriban A napokban zárta kapuit a Kisdobosok Országos Természet- védelmi Tábora Tiszavasváriban. A tábort háromfordulós írásbeli munka elózte meg. Feladatlapo­kat kellett kitölteniük a gyere­keknek. és ez alapján döntötték el a rendezők, melyik lesz az a tíz négy-négy fős csapat és szakkörvezetőjük. akik részt ve­hetnek a táborozáson. A gyere­keket változátos programok vár­ták. madárgyűrűzés. kirándulás, ismerkedés a természettel. A tábor egyben a tíz csapat közötti döntő is volt. az első helyen a bánokszentgyörgyi. a másodikon a tiszavasvári. a har­madikon a budapesti Zápor ut­cai általános iskola csapata vég­zett. A helyezettek pénz- és tárgyjutalmat is kaptak. vagy hat tékebábut elhelyez­tek a földön. A két versenyző szemét bekötötték és kezdőd­hetett a „vadászat”. Az nyert, aki több bábut gyűjtött ösz- sze a megadott idő alatt. Természetesen jutalmakat is kaptak a játékosok: matri­cát, jelvényt, csokit, rágógu­mit. A második játékban még a felnőtt nézők is szívesen részt vettek. Dekázás a lab­dával — ez volt a feladata. Ügyességét mindenki kipró­bálta. Természetesen itt a fiúik nyertek a lányok ellen, azonban az akadály és a pingpongversenyen egyen­lítettek a gyengébb nem kép­viselői. H. G. Nyíregyháziak a rádióban Többéves hagyomány már a nyíregyházi 19. számú Ál­talános Iskolában a Zelk Zoltán szavalóverseny. A győztesék produkcióit a Ma­gyar Rádió hangszalagra rögzítette. A május 19-én le­zajlott verseny felvételét és a győztesekkel készített ripor­tokat két adásban sugározza a Petőfi adó: az első rész július 3-án, hétfőn reggel 8, 21-lkor kezdődik, a másodikat augusztusban hallhatjuk. Péfer é Pál Volt egyszer egy szegény em­ber. Péternek hívták, s annyi gyermeke volt, mint a rosta lika, még eggyel több. de aztán egész gazdasága egy árva kakas volt. A szomszédja, Pál, az meg erős gazda volt, s mégis mindig jaj­gatott. Azt mondja egyszer Pál Pé­ternek : — Szomszéd! a kend kakasa sokat kaparász az én kertemben, én tovább nem tűrhetem. Hogy­ha megfoghatom, kitekerintem a nyakát. Péter nem szólt semmit, de erősen gondolkodóba esett, hogy mitévő legyen azzal a szeren­csétlen kakassal. ,,Én bizony — gondolja magában — nem vesz- kődöm sokáig vele, hanem az uraságnak ajándékozom, hátha még meg is jutalmaz valamivel.” Azzal megfogta a kakast, s elvit­te az urasághoz. — Talán bizony keresztelés vagy lakodalom van a házadnál, Péter, hogy kakast ajándékoz- gatsz? — kérdezi az uraság. — Dehogy, uram. nem lesz ná­lam semmiféle, csak költse el az úr a családjával, ne gondoljon vele — mondta Péter. — Hm, nem értem a dolgot. Hát nem elkelne nálatok, hisz annyian vagytok! — Igaz uram, igaz, de minek adjak én húst a gyermekeimnek, mikor kenyérre is alig jut. Jobb. ha meg sem kóstolják. — Ó, te Qktondi! Hát add el, s végy kenyeret az árán. — Dehogy adom, uram! Ha én a városba viszem, két nap já­rom az utat, s míg hazaérek, megeszem a kakas árának a fe­lét. Mit tehetett az uraság? Nem lehetett Pétert megtéríteni, kiad­ta'hát a rendeletet a szakácsné- nak, hogy ebédre süsse meg a kakast. Mikor az ebéd kész volt, Pétert is az asztalhoz ültette. Éppen heten ültek vele együtt az asztalnál. Azt mondja az ura­ság, mikor a sült kakast behoz­ták. : — No, Péter, a kakast te osz­tod el, de úgy vigyázz, hogy mindenki megkapja a maga ré­szét. Ha jól osztod, megajándé­kozlak, ha nem jól osztod, íe- huzatlak, s tizenkettőt veretek rád. Erre Péter maga elé vette a kakast, levágta a fejét, s azt a gazda tányérjára tette ezekkel a szavakkal: — A fej az úré, mer ő a ház feje. Azután a nyakát vágta le, s ezt a gazdasszony tányérjára tette. \ — A fej és a nyak egyek — mondta Péter —. a férj és fele­ség is egyek, tehát a nyak az asszonyt illeti. Most a kakas két szárnyát vágta le, s odaadta a fiúknak, bogy jobban tudjanak írni, a két lábát pedig a leányoknak, hogy jobban tudjanak táncolni. Azt mondta végül Péter: — Mindenki megkapta a ma­gáét, én is elveszem a magamét — s azzal a maradékot bekebe­lezte. Nagyot kacagott az uraság és családja a Péter furfangján. s jókedvében gazdagon megaján­dékozta. Adott neki tehenet, borjút és birkákat is. Szatmári „nyelvészek" Az anyanyelvi szabályok ismeretéből Udud István szaktanácsadó kezdeményezése kellemes fo­gadtatásra talált a szatmári általános iskolákban. A tan­év végén két csoportban bi­zonyíthattak a felsősök, anyanyelvi szabályaink isme­retéből. Az 5—6. osztályosokból álló csoportban a jánkmajtisi Al­más! Krisztina győzött, meg­előzve a penyigei Szilágyi Anitát és a helyi 1. sz. álta­lános iskola diákját. Sőtér Szilviát. Mindhárman ötödik osztályosok. A hetedik-nyolcadik osztá­lyosok közösségében a helyt adó fehérgyarmati 3. sz. ál­talános iskola végzőse: Gyu­lai Marianna győzött. A jánk­maitisi Almási Gabriella és Fórizs Annamária Rozsályról — jelentette a további sor­rendet. Ök ketten külön.„csa­tát” vívtak a 2—3. helyért. Gondolkodó Az előző heti rejtvény megfej­tése: Verne. Könyvjutalmat nyert: Kői Bernadett Kemecse és Szikszai Szilvia Nyíregyháza. E heti rejtvényünk egy köz­mondás. Ha az alábbi ábrában a virág szirmain található szóta­gokat helyes sorrendbe rakjá- tok. megkapjátok a közmon­dást. Hazamegy Péter nagy örven­dezéssel, s beszéli Pálnak a sze­rencséjét. „Megállj. Péter — gondolta Pál —. adok én öt kakast az uraság­nak. s akkor ötször annyi aján­dékot kell. hogy kapjak.” Mind­járt megfogott öt kakast, s el­vitte az uraságnak. Az uraság jól tudta, hogy honnét fúj a szél, nem akarta mégis elvette, hanem kikötötte, hogy a sült kakasokból neki is enni kell, éppen mint Péternek. Megsütötte mind az öt kakast, s mikor asztalhoz ültek, ezt mondotta Pálnak: — Hallod-e Pál! Az én házam­nál az a szokás, hogy aki hozta az ajándékot, az is ossza el, de úgy oszd, hogy hetünk közül mindenki megkapja a magáét. Ha jól osztod. hasznát veszed, ha nem: huszonnégy botot vere­tek reád. Eleget törte a fejét Pál, de nem volt annyi esze. hogy az öt kakast fel tudja osztani hét em­ber között. Az uraság. mikor látta, hogy Pál semmire sem tud menni, el­hívta Pétert. — Nem tudom, uram — mondta Péter —. hogy eltudom-e oszta­ni, de azért megpróbálom. Azzal nekilátott az osztásnak. — Én azt találom — mondta Péter —. hogy a nagyságos úr. nagyságos asszony és egy kakas egy háromságot tesz ki. a két úrfi s egy kakas nemkülönben a ké{ kisasszony s egy kakas is csak egy háromság, s végezetre én szegény ördög s két kakas ismét csak egy háromság, s most már mindközönségesen jó étvágyat kívánok. Az egész ház népe kacagott Péter furfangján. s az uraság Pált huszonnégyig verette. Pétert pedig megajándékozta házakkal és telekkel. Máig is él. ha meg nem halt. (Benedek Elek nyomán) Könyvespolcotokra ajánljuk: Két szekér fát vittek egy öreg néni udvarába a fuvarosok, le­dobálták. aztán mentek Is to­vább. Az idős néni szidta a szál­lítókat. de mit volt mit tennie, nyögdécseíve elkezdte összepa­kolni a fát. Nem sokáig bírta, s hogy kifújja magát, hátra­ment a veteményeskertbe. Mire visszaért a kertből, addigra már valakik szépen megcsinálták a farakást. Ehhez hasonló kis tör­téneteket olvashattok ebben a könyvben, amely közvetlenül a nagy honvédő háború előtt, a finn—szovjet háború ideién ját­szódik. Timur és barátai titok­ban segítenek a hadbavonultak családtagjainak, legyenek azok bár vagy fiatalok vagy idősek. Titokzatosságukból bonyodal­mak származnak: a városka la­kói összetévesztik őket legádá­zabb ellenségeikkel, az utcagye­rekek szedett-vetett csapatával. Ha elolvassátok a kisregényt, megtudjátok. Timur és barátai hogyan küzdenek meg ellenfele­ikkel. s a rájuk zúduló rágal­makkal. Tudod-e... . . . hogy már a történelem előtti időkben is tudták, hogy a víz­zel kevert agyag tésztaszerű masszává változik, és tetszés sze­rinti forma alakítható belőle, amely kiszáradás után megke­ményedik. Fel is használták az agyag ezen tulajdonságát edé­nyek. tálak, bögrék, téglák ké­szítésére. A szakemberek az ása­tásokból megállapították, hogy már legalább ötezer évvel ez­előtt ismerték a napjainkban is használt fazekaskorongot. Az első porcelánkészítmények Kínában készültek*. • A porcelán­készítés alapanyaga az agyag ne­mesebb változata, a kaolin, ame­lyet kvarccal és földpáttal ke­vertek. majd magas hőmérsékle­ten kiégettek. Évszázadokon át csak a kínaiak értettek a por­celánkészítéshez. ezért a porce­lántárgyak nagyon drágák vol­tak. Még háromszáz évvel ezelőtt is csak a nagyon gazdagok ehet­tek a Kínából hozatott porcelán­tányérokból, a köznép egyszerű agyag- vagy fatányérokat hasz­nált. IBRÁNYBAN TÁBOROZTUNK Hatnapos ibrányi táborozást nyertünk a városi úttörőelnökség TITOKBOT akcióján. A négyfős győz­tes jcsapatot Kádár Melinda, Mikulás Krisztina, Riskó Ágnes, Török Brigitta alkotta. Voltunk kirándulni, részt vettünk rajzversenyen, karneválon s a tábori Ki mit tud?-on a mi rajunk lett a legeredményesebb. Riskó Ágnes Nyírpazonv SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI KÖRUTAZÁS Megyénk nevezetességeivel ismerkedtünk meg jú­niusi kirándulásunkon. Jártunk többek között a fres­kókkal díszített csarodai és a faragásairól is híres tá- kosi református templomban is. Szatmárcsekén koszo­rút helyeztünk el Kölcsey Ferenc sírján, Mátészalkán pedig a kocsimúzeumot tekintettük meg. Szilágyi Anita, 7.a Ibrány BUJÓCSKA AZ ERDŐBEN Korán keltünk útra, hogy a Mád környéki hegyek­ben táborozzunk. Felkerestük Hollóstetőt, Hidegkútnál pedig az erdőben bujócskáztunk. Megtanultuk, hogyan kell a természetben tájékozódni, a térképet használni. Bényei Katalin, 3,a Tiszátok BICIKLIVEL A TISZÁHOZ Kilenc szülő is velünk tartott a Tisza-partra bi­ciklitúránkon. A folyó mellett a fiúk az egyik apuká­val nyársat készítettek, tüzet raktak, a lányok pedig hagymát, kenyeret szeleteltek. Mikor mindezzel elké­szültünk, szalonnát sütöttünk. Ezután következett a já­ték. Szülők szerveztek kötélhúzást, zsákbafutást és fánkevővereenyt. Fekete Mariann, 3.b ibrány *íSí, Mmméréfi mmmér* Miénk a szó!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom