Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-29 / 151. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. június 29. Folytatja munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) külön adók. fokozatos megszüntetését. -4 lakosság adó- j terhelésének átlagos szintjét s növelni nem szabad, csők- j kenteni nem indokolt. Itt az \ adóterhelés igazságosabb el- j osztására, a kedvezmények j szűkítésére és a mértékek \ egyidejű csökkentésére van { szükség. Ez annyit jelent, hogy a lakossági jövedelmek 1989. évi nem egészen 11 százalékos átlagos adóterhelése ne növekedjék, de ez az adó ne az összes lakossági jövedelem egyharmadát terhelje csupán, hanem a jövedelmek j szélesebb körét vonjuk be a csökkenő mértékű és progresszióid adóztatásba. Az ál- j ■ alános forgalmi adó, valamint i fogyasztási adó és a I vámok összehangolásával a végső fogyasztás adóterheit is kiegyensúlyozottabbá kell tennünk Munkatársunk tudásítása a T. Házból f áradnak a képviselők. Lehet, hogy a meleg teszi, lehet hogy sokan megkezdték nyári : szabadságukat, lehet, hogy a napirendi pontokat nem tekintették olyan érdekesnek, mint máskor, s ezért csökken az érdeklődés, tény, hogy míg a nyári ülésszak első napján még csak 30 körüli hiányzó volt, a második nap reggelén már szá- j zan nem voltak ott \a he- ! lyükön. Az is tény azonban, } hogy az ottmaradtak körében változatlanul téma ma- I radt az ülésszak előre tervezett napirendjének megváltoztatása. A népesebb tábor változatlanul egyetértett a kormánnyal, hogy tudniillik az i Ellenzéki Kerekasztal-tár ; gyalások sikeréért, a párbeszéd folytatásáért nem nagy ár három téma tárgyalásának elnapolása, marosak azért sem. mert nem az ellenzék tehet róla, hogy választási rendszerünk miatt az ö képviselőik nem ülhetnek a Parlament széksoraiban, a törvények hatásait pedig az ország minden la kója érzi majd Néhányon váltig azt hozták fel'ellenérvül, hogy presztízsvereség ez a javából, hiszen ha a kormány és az ellenzék előre megegyezik, a törvény- tervezetek lényegében, mi szükség akkor a parlamentre? A másik ellenzéki megközelítés az volt, érthetetIB A helyi adóztatás szerves része a tanácsaik, mint ön- kormányzatok új gazdálkodási rendjének, anyagi alapjai növelésének, jogosítványaik gyarapításainak. Ehhez a körhöz vagyoni típusú adók, kommunális jellegű adók és a helyi forgalomhoz kötődő komjufkturális adók tartozhatnak. Megvalósításuk nem a lakosság összes adóterheit növeli, hanem a meglévő helyi adók átalakításával, később a központi adók megosztásával és a tanácsi körbe utalásával oldható meg. A jövő évben az államháztartási reformmal és a jövő évi költségvetéssel összhangban, nagyrészt attól függően tervezzük a 4 százalékos pótadó, az egyszeri járadék- elvonás, valamint a bérnövekedést terhelő nyereségadó megszűntetését. Ha a költségvetés pozíciója és a gazdasági folyamatok megengedik, szeretnénk a beruházásokat terhelő általános forgalmi adót is felszámolni. Előkészítjük az állami tulajdon utáni osztalék bevezetését, és ezzel együtt a vállalkozási nyereségadó mértékének csökkentését. Tervezzük a személyi jövedelemadó átalakítását, aminek a lényege: csökkenő adókulcsok és progresszió, 4—5 adósáv, a preferenciák szűkítése, a költségelszámolás korszerűsítése, a gyermeknevelési adókedvezményék kiterjesztése és a befektetések ösztönzése. Az áfa területén korrekciókat és egyszerűsítéseiket tervezünk, mindenekelőtt a lakásépítéssel kapcsolatos elszámolások területén. A konkrét törvényjavaslatokat a len, hogyan határozhatják meg a parlament munkáját olyan szervezetek, amelyekről még törvény sem készült. Az Országgyűlés menetrendjének megváltoztatása miatt aggódóknak, a presztízsveszteséget emlegetők- nek a választ Pozsgay Imre adta meg, aki azt mondta az Országgyűlésnek lehet menetrendje, a történelemnek azonban nincsen. És most talán a történelemhez kellene alkalmazkodni. A presztízs kérdése előkerült az adóreform működésének tapasztalatairól és a korszerűsítés koncepciójáról kialakult vitában és a folyosói beszélgetéseken is. Amikor ugyanis a képviselők megismerkedtek az adó- törvénnyel, nem hitték el, hogy valaha is bevallásra késztethetik a borravalót, a hálapénzt kapókat, a törvény-előkészítő azonban bizakodó volt. Most kiderült: a szkeptikusoknak volt igaza, olyan nevetségesen kis összeg után fizettek adót, hogy az nem költségvetési bevételnek, még borravalónak is kevés. ... és presztízsvereséggel felérő változások történtek a Vadászteremben is. A magas szintű tárgyalások színhelyéül szolgáló terem ugyanis az ülésszakok idején étteremként funkcionál. A Gundel működtette hosz- szú évekig, színvonalasan, de fantasztikusan drágán <s állítólag még így is ráfizetett. Azt is hallottuk, azért nem vállalják tovább a honatyák etetését mert olyan gyakran üléseznek már hogy a Gundel étteremből elpártoltak a vendégek, olyomkor ugyanis nincs aki kiszolgálja őket. A hadsereg vette át a Gundel helyét, de az első ütközet után megfutamodott. A gyenge és kevés étek jó drága volt, mégis azt hi- resztelték el, hogy a május végi ülésszak alatt 460 ezer forint volt a ráfizetés. És most egy alternatív étlappal bevonult helyükre a BM. Mit jelent az alternatív étlap? Nem egy hanem kétfajta leves van, krumpli és rizs között lehet választani, lecsós vagy nem lecsós hús kelleti magát, s kétféle a savanyúság is. Szóval erre alighanem nem ők,^inkább az éhenmaradt képviselők fizetnek rá. Balogh József minisztertanács októberben tervezi a parlament elé terjeszteni — mondta végezetül a miniszter, kérve a koncepció megvitatását. Pregun István (szabolcs- szatmári képviselő), a Nyír* egyházi Görög Katolikus Hit- tudományi Főiskola rektora kétperces hozzászólásában azt kifogásolta, hogy az Országgyűlés családvédelmi bizottsága nem foglalt állást a pénzügyi tárca előterjesztésével kapcsolatban. Hozzátette: az új Házszabályok elfogadásakor a képviselők határozatot hoztak a családvédelmi bizottság felállításáról és működtetéséről, ám ennek ellenére e bizottság csupán papíron létezik. Holott e testületnek éppen az lenne a feladata, hogy a család érdeke és léte szempontjából ellenőrizze az Országgyűlés által alkotott törvényeket. A képviselő kérdéssel fordult Nyírbátori csoport Demokratikus Magyarországért Szerdán délután — mint erről Markovics Attila, az MSZMP nyírbátori városi bizottságának titkára tájékoztatta lapunkat — megalakult Nyírbátorban a Demokratikus Magyarországért mozgalom helyi szervezete. Az alakuló üléisen 23-an vettek részt, öttagú ideiglenes vezetőséget választottak, amely az országos alakuló gyűlésig látja el feladatát. az Országgyűlés vezetéséhez: vajon a jövőben is csupán eszmei lesz a bizottság léte, vagy ténylegesen bekapcsolódik a parlamenti munkába. Ezt követően — több hozzászóló nem lévén — Békési László válaszolt a képviselők felvetéseire. A miniszteri válasz után határozathozatal következeit Az előterjesztést az ajánlásokkal, a kiegészítésekkel és a korrekciókkal együtt 7 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés. Ezután Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter a kormány felhatalmazása alapján az Ország- gyűlés elé terjesztette a honvédelmi törvény módosításának tervezetét. A honvédelmi miniszter hangoztatta, hogy a törvény- javaslattal olyan fontos jogszabálytervezet kerül a törvényhozás elé, amely közvetlenül érinti az ifjúságot, s rajta keresztül a családok nagy részét, s amely ezáltal jelentősen befolyásolhatja a társadalom közérzetét, az ország politikai közhangulatát. A honvédelmi törvény módosítását a társadalmi és a katonai szolgálati viszonyok változása, a jogállamiság fejlesztése iránti mind erőteljesebb állampolgári igény és a nemzetközi tapasztalatok hasznosítása iránti törekvés tette szükségessé és időszerűvé. A változások lényege, hogy az alternatív szolgálat bevezetésével ösz- szefüggően módosulnak a honvédelmi törvény egyes rendelkezései. Ez azonban nem jelenti a honvédelem jogi szabályozási rendszerének gyökeres megváltoztatását. A javaslat célja, hogy az általános hadkötelezettségen belül a katonai szolgálat teljesítése mellett lehetővé tegye olyan szolgálat bevezetését is, amely elfogadható a katonai szolgálattal lelkiismereti alapon szembenállók számára is. A törvényjavaslat vitájában szerdán négyen szólaltak fel. Ezután az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: az Országgyűlés Külügyi Bizottsága állásfoglalást fogalmazott meg a kínai tragikus eseményekkel kapcsolatban. Ezt követően az Országgyűlés befejezte második munkanapját. Az ülésszak ma a honvédelmi törvényjavaslat vitájával folytatódik. A kormány illése Szerdán a parlamenti tanácskozás szünetében ülést tartott a Minisztertanács. Volt-e valamilyen különleges oka a szokatlan időpontnak? — kérdezte az MTI munkatársa Bajnok Zsolt megbízott kormányszóvivőt, a Magyar Hírlap ■ őszerkesztőjét. — Nem, semmiféle rendkívüli ok nem játszott közre, pusztán íz, hogy az Ország- gyűlés tanácskozásán amúgy is részt vesznek a kormány tagok. Így szinte önkén : kínálkozott az alkalom arra, hogy néhány folyamatban lévő fontos ügyről, mintegy menet közben tájékozódjanak, és véleményt cseréljenek a kormány tagjai. A nem egészen egyórás ülésen dr Udvari László államtitkár, a bős-nagymarosi beruházás kormánybiztosa beszámolt, a magyar-csehszlovák tárgyalások helyzetéről. A Minisztertanács — elfogadva ■ 'tájékoztatót — felhívta az érintett tárcákat, hogy július 12-éig véglegesítsék azokat a vizsgálati anyagokat dokumentumokat, amelyek a kormányközi szakértői táigyalások alapjául szolgálhatnak. s e munkába vonják be a környezetvédő mozgalmakat is, így véglegesített anyagokat július 13-án átadják a csehszlovák félnek. A kormány egyetértett azzal, hogy Medgyessy Péter felkérte a hidrológia, az ökológia, a földtan és a szeizmológia, valamint más tudományágak jeles képviselőit: a szakértői munkacsoportokban vegyenek részt a Magyar Tudományos Akadémia dokumentációjának megtárgyalásakor. — Bartha Ferenc államtií- xár a Nemzeti Bank elnöke közbülső tájékoztatásként beszámolt a Világbank vezető képviselőivel folytatott tárgyalásokról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette A szerdai ülésen egyébként „vendégként” résztvett Nyers Rezső is, aki mint ismeretes, leköszönt al- lamrniniszteri tisztéről. Németh Miklós kormányfő a testület nevében meleg szavakkal mondott köszönetét a kormányban, a reformbizottságban végzett munkájáért. II mezőnazdaságról tánvalt az MSZMP vt (Folytatás az 1. oldalról) gekkel terhes. A megye térségei — és egyes nagyüzemei között folyamatosan mélyülnek a különbségek. A mező- gazdasági nagyüzemek mintegy harmada évek óta vagyona felélésével képes csak létezni, másik harmada állítja elő az ágazati nyereség döntő hányadát. Elhangzott; -a támogatások markáns leépítése, a piac állandóan szigorodó értékítélete, a szélesre nyílt agrárolló nyomán kialakult helyzetben talán a legfontosabb, hogy az ágazatban dolgozók érezzék: a központi politikai és állami szervek számítanak tevékenységükre. Ahhoz, hogy megvalósuljon a népgazdasági ágak közötti esélyegyenlőség, csökkenjenek az elvonások, a szabályozórendszernek figyelembe kell vennie a mező- gazdaság sajátosságait, meg kell szűnniük a bürokratikus kötöttségeknek, bővülnie kell a vállalkozói mozgástérnek. E tekintetben biztatást jelentett a Központi Bizottság május 29-én elfogadott agrárpolitikai koncepciója, amelyben a megyei viták során elhangzott javaslatok is megtalálhatók. A megye mezőgazdaságában is kétségtelenül megtalálható jelentős tartalékok kihasználásához el kell érni, hogy az ágazatban dolgozók — de különösen a vezető szakemberek — ismerjék meg a tudományosan kimunkált fejlesztési lehetőségeket, s azokra készítsenek saját programot. Külön is szóltak az olyan hagyományos és tájjellegű termékek jövőjéről, mint az alma és (Folytatás az 1. oldalról) színvonala az évek alatt mennyiségileg sokat javult, feszültségek, problémák is szép számmal maradtak Számos mutatóban minden erőfeszítés ellenére sem következett be számottevő változás. több szempont szerint is az utolsók között vagyunk Európában, elsősorban a középkorú férfiak halálozását tekintve, s ehhez a helyezéshez sajnos mára a nők is csatlakoztak. Mindeközben újabb veszélyek is fenyegetnek. Egyre mélyülő szakadék tátong az egyes néprétegek életszínvonalában és egészség' állapotában. miközben az egészségügyben sürgetett reformok sorra elmaradnak. Mindeddig azt sem sikerült elérni — tette szóvá Fűzi István —, hogy a társadalmi egészségmegőrző programot Ország- gyűlés elé vigye a kormány. Nem felejthetjük egyetlen percre sem. hogy az egészségügy ma is az egyik legfontosabb termelőerő, s ehhez méltó elismerést és támogatóst illene kapnia. Az egészségügyi vezetők célja változatlanul az, hogy az ország egész területén egységes színvonalú ellátást kapjon a lakosság — mondotta dr. Fűzi István, aki befejezésül a közelgő szakszervezeti változásokról. a várható bérreform és bérrendezés terveiről beszélt. A Semmelweis-emlékün- nepség ezután kitüntetések átadásával folytatódott, f A kitüntetettek névsorát lapunk 5. oldalán közöljük,) (k. é.) flz új reformkor helyi embereket kívái Nyílt levél Fehérgyarmat város tanácsához Kedden alakult meg az MSZMP fehérgyarmati reformköre. A résztvevők első feladatuknak tartották, hogy nyílt levélben forduljanak a helyi tanács tagjaihoz. A levelet az alábbiakban közöljük. A város jövőjéért érzett felelősség, az aggodalom vezérel minket — a Fehérgyarmaton és környékén élő reformkori tagokat — amikor levelünkkel a Tisztelt Tanácshoz fordulunk. A mai politikai helyzetben a városi tanács az a testület, amelyet az állampolgárok többsége elfogad, legitimitását nem kérdőjelezi meg. A testület dönthet a város életét meghatározó minden fontos kérdésben. A döntésre érett kérdések közül kettőre hívjuk fel a figyelmet. Egyik: a város képviselete a megyei tanácsban. Az a véleményünk, hogy a várost, a város érdekeit jobban tudná képviselni egy olyan tanácstag, aki itt él közöttünk, aki nap mint nap velünk együtt érzékeli a feszítő problémákat. Ezért javasoljuk, hogy dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottsága nyugalmazott első titkára helyett a városi tanács válasszon olyan új megyei tanácstagot, aki érdekeinket jobban tudja képviselni. A reformkor a Fehér- gyarmat vonzáskörzetébe tartozó tanácsi testületeknek is javasolja, hogy a nem helyi illetőségű megyei tanácstagok helyett mielőbb helyből válasszanak megyei tanácstagot. Másik: városi tanácselnök-választás. Márciusban helyesen döntött úgy a tanács, hogy a következő választásig — ami ez év őszére volt prognosztizálva — a korábban megválasztott tanácselnök-helyettes lássa el az elnöki teendőket is. Mára megváltozott a helyzet — bizonytalan a választás időpontja — ezért- kérjük a városi tanácsot: válassza meg elnökét, aki hosszú távon gondolkodva irányíthatja a város életét. Fehérgyarmat, 1989. június 27. MSZMP reformköre az akác. Ezekből Európa legnagyobb összefüggő területe található nálunk, feldolgozásuk után szinte korlátlan a külpiacuk. Ugyancsak nagy fontosságot tulajdonított a testület a külföldi tőke bevonásának, a vegyes érdekeltségű vállalkozásoknak. Nagyok a lehetőségek a szabolcsi termékek európai színvonalú reklámozásában is. Egy alapos és mindenre kiterjedő fejlesztési tervezet kidolgozásához szükségesnek tartják az ágazatban dolgozó kommunista vezetők, a párttagság és a lakosság alapos tájékoztatását. Világossá szükséges tenni: az élelmiszertermelés féjlesztéséhek az nem lehet akadálya, hogy nagyüzemi, vállalkozói, kistermelői, vagy háztáji keretek között történik-e. Mind a szabályozásban, mind a működésben azonos feltételek szolgálják a hagyományos és az új vállalkozói szervezeteket. Kizárólag a hatékonyság, a gazdaságosság, az eredményesség döntsön a megítélésben. Mindenütt bátorítani és kezdeményezni kell az újszerű vállalkozásokat, de különösen ott, ahol a jelenlegi szervezet nem képes jó eredményre. A testület támogatja a szabad földforgalmazást. Az lehessen a föld tulajdonosa, aki a leghatékonyabban képes annak tartalékéit kihasználni. Bátorítja a munkaerőt foglalkoztató, speciális tájjellegű, a kistételű termékek termelésére, feldolgozására és forgalmazására alakuló vállalkozásokat. A kishatár- menti áruforgalom növelése által hosszabb időre garantálható a termékfelesleg elhelyezése. A jövő mindenkitől, de főképp a vezetőktől elvárja a megújulás képességét, az újszerű szemléletmódot, az alkalmazkodást, a kezdeményezést. Célszerű a képzés, továbbképzés átalakítása, valós üzemi igényekre alapozása. A megyei MSZMP-veze- tés meggyőződése, hogy markáns érdekvédelmi szervezetek nélkül a legjobb elképzelések is csak félsikereket hozhatnak. A végrehajtó bizottság Szabolcs-Szatmár agrárgazdasága fejlesztéséhez nélkülözhetetlen országos tennivalókra — az utóbbi időben történt lépések elismerése mellett — levélben hívja fel Iványi Pál, a Központi Bizottság illetékes titkára figyelmét. Végezetül a mai — Péter—Pál-napi — megyei demonstrációval kapcsolatban a testület tagjai leszögezték: az agrárolló szűkítését célzó követelést olyan jogos akciónak tartják, amely kedvező lépés az élelmiszer- gazdaság igazi érdekképviselete megteremtéséhez is.
