Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-29 / 151. szám
2 Kelet-Magyarorsxág 1989. június 29. Egy tanzániai lány is tanulja a Heves megyei Rózsaszentmártonban az apróvad-preparálás mesterfogásait. Regalis- to Limo édesapja hazájának egyik legismertebb nagyvad- preparátora, Gustav Limo — az apa — azért küldte legnagyobb gyermekét hazánkba, hogy közösen segédkezzenek a Baiatonedericsen élő Nagy Endre Afrika-vadász Afrika Múzeumának preparált apróvadakkal, és madarakkal történő kiegészítésében. Regalisto dr. Solti Bertalanné útmutatása mellett sajátítja el a mesterfogásokat. Szájbarágós tételek Tolerancia és elhallgatás az idei érettségikről Botrány botrány hátán. Bizonytalanság, félelem, lebukásveszély. Aztán minden elsimul. „Konszenzus”. Csönd. „Tönkretett diákok, tönkretett tanárok — írja az Elet és Irodalom június 16-i száma. — Nem tudni, hogy ki tehet a botránysorozatról, az azonban biztos, hogy a valódi vesztesek ők... Egy kompetenciáját és pénzét egyaránt kereső kulturális politika nyilvános összeomlása. Szembeszökő, ahogy a minisztérium és az OPI válságát kifejezik a társadalom naponta alakuló és újraformálódó, egyszerre kibontakozással kecsegtető és felbomlással fenyegető állapotát. Ugyanolyan. összekacsintás lett ebből az érettségiből, mint az előző harminc év országos játszmája volt... így aztán mindannyian belekerültünk megint a ki nem mondás ördögi számúba, a „Ásó, kapa, nagyharang” Miért sok a válás? Békítés — bontóper előtt Nagy Frigyes porosz király volt az első, aki 1752-ben olyan törvényt hozott, hogy a házastárs visszanyerheti szabadságát. Magyarországon az állam és az egyház szétválasztása 1894-ben történt meg. Ezzel lehetővé vált a házasság felbontása nálunk is. Addig csak az „ásó, kapa, nagyharang” választotta el az embereket. Háziasságba kényszerítem valóban senkit nem lehet. Ha jóvátehetetlenül megromlott az életközösség, aktkor a fenntartásának nincs értelme. S hogy miért váltnak az emberék? Anyagi érdekből, vagy, hogy előnyösébb házasságot kössenek, vagy egy újabb szerelemért. Válnak, mert valami elromlott. Efgy majdnem tárgyalás Lassan már közhelynek számít: Magyarországon minden harmaduk házasság válással végződik. Közhely, de mellette mennyi szomorúság, mennyi keserűség húzódik meg! Saabolcs-Szaitmár megyében a múlt évben a bíróságok több mint ezerötszáz bontókeresetet tárgyaltak. Bontóper előtti meghallgatásra pedig körülbelül kétezer kérelem érkezett. A két adat közti ötszázas különbségből mire következtethetünk? — kérdeztük dr. Ungvári lstvánnét, a Nyíregyházi Városa Bíráség elnökhelyettesét. — Először is szükségesnek tartom tisztázni, mi az, hogy bontóper előtti meghallgatás. Az új családjogi törvény értelmében 1987. július elseje óta alkalmazzuk. A kérelem beadása után a bíró és a házastársak egy közvetlen beszélgetésen, úgynevezett „meghallgatáson” vesznék részt. Tehát ez nem tárgyalás, és nincsenek jelen a jogi képviselők és a népi ülnökök. — ön úgy értékeli, hogy körülbelül ötszáz ember azért állt el a kereset beadásától, mert ez a közvetlen beszélgetés eredményesnek bizonyult? Egyáltalán miért tartották fontosnak a jogalkotók ennek a bevezetését, hiszen ez többletfeladatot ad. Talán kibékülnek — Valóban nagyon sok embert hozzásegített ahhoz, hogy elálljon a válási szándékától. Minimális azoknak a száma, akik ott rögtön kibékülnék. Ilyenkor megszüntető végzést hozunk. Ha a meghallgatást követő harminc napon bélül nem adják be a keresetet, lezártnak tekintjük az ügyet. S ennék a határ- idő-elmulasztáőnak az is lehet az öka, hogy kibékültek. S ez a célja a bontóper előtti meghallgatásnak, és az is eredmény, ha egy házasságot meg tudunk menteni. — Hogyan történik ez a beszélgetés? Úgy gondolom, sikeresebb lenne pszichológusok, orvosok közreműködésével ez a tevékenység, nem beszélve arról, hogy vannak hivatásos családsegítőik. — Nem vitatom, hogy az, aki kizárólag emberek lelki bajaival, személyiségi problémáival foglalkozik, talán jobban tudná irányítani ezt a beszélgetést. A bíró azért rendelkezik olyan emberismerettel, empátiával és realitással, hogy felelősséggel tudjon dönteni emberi sorsok felett. Vannak kollégák, akik vitatják a meghallgatás fontosságát. Nekem az a tapasztalatom, hogy az ügyfeleink egy részének nem határozott szándéka a válás, csak elbizonytalanodtak. Itt kell elősegíteni, hogy a kellően meg nem fontolt válási szándékot megváltoztassák. Tájékoztatást adunk arról, hogy a bontásnak milyen következményei lehetnek, mi lesz a gyerekkel, a lakással. Ez sók embert meghátrálásra késztet és valóban elgondoLkodiik, hogy megéri-e. Van, akire már maga a bíróság épülete is nyomasztóan hat, a bontó- peres tárgyaláson pedig röpködnek a jogi 'képviselők pro- és kontrái. De az ezt megelőző úgynevezett nem peres eljárásban indulatok nélkül őszintébben megnyilatkoznak a házastársak. Nemcsak egy lehetőség — Miért válnak az emberek? Mit válaszol erre egy férjes bírónő? — Sokan nem tudják túltenni magukat a nehézségeken. Belefáradnak, egymást vádolják. Nem találnak kiutat, tehetetlenék, pedig nem biztos, hogy csak a válással találnak megoldást... Bojté Gizella hazugság, az elhallgatás, az összekacsintás biztonságot, értéket és tartást romboló játékába ...” Erről a legendás matúráról beszélgettem három pedagógussal, akik a napokban érettségi elnökként megtapasztalták: milyen volt 1989 nyarán ez a vizsga. Fölösleges oviig Héczei Béla, a megyei pedagógiai intézet munkatársa kettősséget tapasztalt: a pedagógusok fontosnak tartják az érettségit, hiszen saját négyéves munkájuk eredményét mérheti le így. A társadalmi háttér, a gyerekek viszont úgy vélik: hasztalan az egész, nincs értéke, semmi egzisztenciát nem ad. Fölösleges nyűg. Emelkedik egyes gyigyszerek termelői ára A beteg nem fizet többet A gyógyszergyárak és az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság megállapodása alapján július 1-jé- től — elsősorban a forint leértékelése miatt — emelkedik egyes gyógyszerek' termelői ára. A lakossági terhek növekedésének elkerülése érdekében a termelői árak emelése 1989-ben nem jelenik meg a gyógyszerek fogyasztói árában, illetve a térítési díjakban, tehát a betegeknek nem kell az eddiginél többet fizetniük a gyógyszerekért a patikákban. A megállapodás szerint a gyógyszeripar az áremelésnek azon részéről mondott le, amely a lakosságot terhelte volna, a társadalombiztosítás Plédig a fennmaradó többletet vállalta magára. Egy hónap alatt 87 bűncselekmény Fiatal, de tapasztalt bűnöző került a napokban a nyíregyházi bíróság elé: Spisák Tibor 20 éves helyt lakos, akit már korábban is végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéltek, s aki a büntetés letöltése elől ismeretlen helyre menekült. Ekkor kezdődött meg egy olyan bűncselekménysorozat, amely két hónapon át tartott, s végeredménye 87 bűncselekmény lett. Az elsőt 1988. június 19-én este Nyíregyházán, a Krúdy szálló előtt hajtotta végre. Elvitt egy autót, amelyben megtalálta az inditókulcsot. A jármüvei Gyöngyösig kocslkázott. Ezután a bűncselekmény után Spisák az ország számos helyén „lovasitott meg” magyar és külföldi személygépkocsikat. Jogosítvánnyal természetesen nem rendelkezett, ennek ellenére azonban használta őket. Legtöbbször feltörte a járműveket, így általában több ezer forintos rongálási kárt okozott. S ha már egyszer hozzájutott egy autóhoz, eltulajdonította a benne lévő magnókat, rádiókat. okiratokat, személyes használati tárgyakat. A számtalan eset közül kétszer Is előfordult, hogy totálkárosra törte össze a lopott autót. Egy esetben társa is akadt a bűncselekmény elkövetéséhez: Horváth Sándor. Két autóból, megkoreografált, elnökkel és virággal. Majdnem a szalagavató szintjére degradálódott. Ez is csak egy esemény a negyedik év második felében. Érezhető, hogy ez így tarthatatlan. Mi kellene? Talán független bizottság, esetleg a közös írásbeli felvételi vizsgák körének kiterjesztése. — A körülötte gyűrűző botrány — vallja Héczei Béla —, sejteti, hogy a jelenlegi gyakorlattal valóban fölösleges. Vizsgára azonban szükség van. Szerintem nem kellene mindenkit érettségiztetni. Aki tovább akar tanulni, az független bizottság előtt adjon számot tudásáról. De ehhez még „egyenértékes fokmérés” kell. S persze ez után ne kelljen felvételizni. így a matúra olyan megméretés lenne, amely eldöntheti: ki alkalmas felsőfokú tanulmányok végzésére. Olyan módszerrel, mint már jelenleg is van a közgazdaságtudományi egyetemen, ahol évfolyam- ragsort állapítanak meg. A követelményeket teljesítők bennmaradnak, a ponthatár alattiak kiesnek. Ekkor majd a hallgató elkezd küzdeni a létért. Teátrális, Iparszerű, megkoreografált Kállai János, a megyei tanács művelődési osztálya iskolai csoportjának főelőadója az idén gimnáziumban és szakközépiskolában egyaránt vállalt elnöki teendőket. Véleménye: főként a nyíregyházi gimnáziumokban majdnem bizonyítható az, hogy a jelöltek zöme előre ismerte a magyar írásbeli tételeket. — Az viszont meglepett — állítja Kállai János —, hogy az írásbeli hullámai a szóbelire elcsitultak. A gimnazistákat megnyugtatta az a tény, hogy „megúszták” a matematikát. Talán a tanárok között lehetett érezni némi rezignációt. Az érettségi egyébként szerinte teátrális, iparszerű, — Napjainkban különös figyelem kíséri a történelem- oktatást. A 168 óra június 13-i számában a témáról Beke Kata azt nyilatkozta: „... Az egészben az a borzasztó, hogy a mai napig használatban van az a történelemkönyv, amelyikből az 1945 utáni történelemről egy mondat sem igaz ...” önnek milyen tapasztalatai voltak a tantárggyal kapcsolatban? — Az OPI Társadalomtudományi Kollégiuma február 17-én középiskolai szaktanácsadókkal egyeztette véleményét. melyet a Művelődési Minisztérium kiküldött minden középfokú oktatási intézménybe. Ebben — többek között — az áll: „Nem képezheti a szóbeli felelet értékelésének alapját, hogy a jelölt milyen álláspontot foglal el. Szükséges, hogy a vizsgáztatás során a politikai-ideológiai tolerancia érvényesüljön.” Én egyébként azt tapasztaltam, hogy a tanulók nemigen figyelik mindazt, ami most átértékelés címén folyik az országban. Ügy vélem, soha ilyen szegényes nem volt a gyerekek olvasottsága, mint mostanában. Az utóbbi öt esztendő tapasztalata ez. Különben pedig reneszánszát éli a „tételkidolgozás”: a megyében is stencílezett, szájbarágós tételsorokat bifláznak be a fiatalok magyarból. Tudok arról, hogy debreceni meg Borsod megyei tételek között válogatnak a maturandusok. Az efféle módszer viszont .az irodalom halála. Inkább osztályvizsgák Szegedi Erzsébet szaktanácsad ó szerint az a legnagyobb baj, hogy a gyerekeknek nincs vizsgakultúrájuk. Többször kellene megmérettetniük, s akkor nem egyszerre szakadna rájuk a négy év anyaga. Jobb lenne a régi osztályvizsgamódszer. A felvételizőknek kéne különösen vizsgapraxis. — Az érettségi rangjáról csak annyit — állítja a szak- tanácsadó —, hogy az többnyire vizsgabizonyítványgyártás. Nagyon butának kell lenni ahhoz, hogy valaki . megbukjon. Persze a bizottságokból se nehéz előimádkozni az elégségest... Tudom, hogy szükséges lenne a független vizsgabizottság, ám ez csak akkor tölthetné be funkcióját, ha a tanulóknak már van vizsgarutinjuk. Enélkül nem megy. Karádi Zsolt EGY KIVÁLÓ VAnASZTARSASAG A Nimród című szaklap 1989/5. számában kilenc szines fényképpel illusztrált cikk mutatja a Nyirmeggyesi Petőfi vadásztársaságot. 1952 táján két vadásztársaság működött a környéken; Meggyesen az egyik, őrben a másik. 1956-ban egyesültek, azóta bérlik a valamivel több mint 12 ezer hektáros területet. Vadgazdálkodásra 9000 hektár alkalmas — ez még itt is rendkívül jó arány, hát még az országban. Viszont tíz település és két forgalmas országút keseríti meg a vadászmester életét. A nyúlból és a fogolyból éltek a hatvanashetvenes években. Az apróvad mellett szépen fejlődött az őz is — az első náluk járt külföldi csoport tagjaival öt bakot lövettek. Aztán megjelent egy belga úr és ötven bak elejtésére kötött szerződést. Egy-kettő lőtt egy ötszáz grammos, torz agan- csú bakot. Igazi kuriózumnak számított. Azóta még jobban beleszeretett a területbe. Vigyáznak a bakokra, de a sutákra is. SIN, AMI ÖSSZEKÖT? Az ötlet június 22-i száma a záhonyi átrakó körzet és Csap szállítási torlódásáról közöl cikket. Ebben olvashatjuk: ,, . . .ezen a téren még ..testvériesen” mennek a dolgok. Általában csupán odáig jutunk, hogy egymást , noszogatjuk a dugók miatt. Szóval se kötbér, se plusz pénz nincs a plusz munkáért. — mondja Sipos István, az igazgatóság vezetője. Most gondolkodunk és megpróbáljuk jobban használni a fejünket. Reméljük a barátság mellett sikerül végre üzleti alapokra helyezni az együttműködésünket. Már most is megesik, hogy visszautasítjuk a kifogásokat és azt. hogy néha még a romlandó árut sem képesek fogadni. Atküldjük a kocsit és kész. Ha ugyanis már átment a vagon, azt öt órán belül át- vettnek kell tekinteni, ha van a papíron pecsét, ha nincs . . . Visszaküldeni nem lehet. A tranzittal persze más a helyzet, annál keményebb feltételek érvényesülnek, az valutás üzlet. . . a MÁV véresen komolyan veszi a nemzetközi szerződéseket, és két kézzel kap az üzlet után. Ez a terület valóságos vállalkozás már Záhonyán is. Lassan maga a fuvarozás mint alaptevékeny^ ség másodlagos szerepet kap. s az egyéb szolgáltatásokra helyezik a hangsúlyt. Fafeldolgozót építenek például, vagy műtrágyát zsákolnak, esetleg nyersfát tárolnak. A nyersfa tárolása csak az idén 2 millió schillinget hoz a záhonyiak konyhájára. Mi máris kft-ket alapítunk hazai és külföldi cégekkel és területeket adunk bérbe vállalatoknak az áru előfeldolgozására — mondja az igazgató. MELYIK BIRKÁT ETETIK MAGYARORSZÁGON? A Szövetkezet május 31-i száma fenti címmel beszélgetést közöl dr. Kovács Istvánnal, a Szabolcs-Szatmár megyei Zöldért vezérigazgatójával, a tőkés exportról. Kovács: ..Tavaly az Egyesült állampkba és Kanadába Összesen 3000 tonna almasűrítményt adtunk el, konzerveink- ből Nagy-Britanniában, az NSZK-ban és a skandináv államokban értékesítettük a legtöbbet. Az almaszállítmánynak ezúttal az NSZK volt a legjobb vásárlója; s több nyugati országba szállítottunk nyers terményt: uborkát, egrest, meggyet és cseresznyét. Az ötmillió dollárról szóló hír tehát tény. ,,A hogyan tovább kérdésre így válaszol: ,,Azt már tapasztaltuk, hogy az almasűrítmény ára 1988-ban drasztikusan csökkent a világpiacon. Ugyanakkor változatlanul jól tartja magát Nyugat- Európában a szárítmány ára. így természetesen az idén erre csoportosítjuk a fejlesztésre szánt pénzeinket. Ez évben Vásárosna- ményban és Nyíregyházán létesítünk új szárítóüzemeket.” Befejezésül így szól a hitelkamatról; 1988-ban a 3,3 milliárdos forgalom finanszírozása 113 millió forint kamatköltségbe került! Ezalatt a fizetésképtelenek élvezték a kamatkedvezményt. Kérdezem: Magyarországon még mindig azt a birkát etetik, amelyiket a legtöbben myírjáta?” amelyet Spisák tulajdonított el, Horváthtal közösen vitték el a bennük talált értéktárgyakat. Spisák Tibor számlájára a fent említetteken kívül több bolti betörés és kerékpárlopás is írható. A bírósági tárgyaláson a sértettek. károsultak egész sora vonult fel. Spisák Tibort nemcsak a járművek jogtalan elvétele, s a lopások miatt vonták felelősségre, hanem az autóból zsebre- vágott igazolványok miatt közokirattal visszaélés vétsége miatt is. Három év börtönbüntetésre ítélték, míg társát, Horváth Sándort 6 hónapi börtönre. Az ítélet jogerős. Dr. Marjay Zsolt Mindenki csak „Sanyi boltja”- ként ismeri Nyírteleken a* iparcikkboltot, mely a régi grófnői lovardából lett kialakítva. A legkeresettebb áruk közé tartozik itt is a hűtőszekrény és a híradás- technikai eszközök. Képünkön Tarsoly Jánosné és Krajnyák Sándor eladók kínálják a termékeket. (Dan- kó—Suri)
