Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-29 / 151. szám

2 Kelet-Magyarorsxág 1989. június 29. Egy tanzániai lány is tanulja a Heves megyei Rózsaszent­mártonban az apróvad-preparálás mesterfogásait. Regalis- to Limo édesapja hazájának egyik legismertebb nagyvad- preparátora, Gustav Limo — az apa — azért küldte leg­nagyobb gyermekét hazánkba, hogy közösen segédkezzenek a Baiatonedericsen élő Nagy Endre Afrika-vadász Afrika Múzeumának preparált apróvadakkal, és madarakkal tör­ténő kiegészítésében. Regalisto dr. Solti Bertalanné útmu­tatása mellett sajátítja el a mesterfogásokat. Szájbarágós tételek Tolerancia és elhallgatás az idei érettségikről Botrány botrány hátán. Bizonytalanság, félelem, lebu­kásveszély. Aztán minden elsimul. „Konszenzus”. Csönd. „Tönkretett diákok, tönkretett tanárok — írja az Elet és Irodalom június 16-i száma. — Nem tudni, hogy ki te­het a botránysorozatról, az azonban biztos, hogy a valódi vesztesek ők... Egy kompetenciáját és pénzét egyaránt kereső kulturális politika nyilvános összeomlása. Szembe­szökő, ahogy a minisztérium és az OPI válságát kifejezik a társadalom naponta alakuló és újraformálódó, egyszerre kibontakozással kecsegtető és felbomlással fenyegető álla­potát. Ugyanolyan. összekacsintás lett ebből az érettségiből, mint az előző harminc év országos játszmája volt... így aztán mindannyian bele­kerültünk megint a ki nem mondás ördögi számúba, a „Ásó, kapa, nagyharang” Miért sok a válás? Békítés — bontóper előtt Nagy Frigyes porosz király volt az első, aki 1752-ben olyan törvényt hozott, hogy a házastárs visszanyerheti sza­badságát. Magyarországon az állam és az egyház szétvá­lasztása 1894-ben történt meg. Ezzel lehetővé vált a házas­ság felbontása nálunk is. Addig csak az „ásó, kapa, nagy­harang” választotta el az embereket. Háziasságba kényszerítem valóban senkit nem lehet. Ha jóvátehetetlenül meg­romlott az életközösség, ak­tkor a fenntartásának nincs értelme. S hogy miért váltnak az emberék? Anyagi érdek­ből, vagy, hogy előnyösébb házasságot kössenek, vagy egy újabb szerelemért. Vál­nak, mert valami elromlott. Efgy majdnem tárgyalás Lassan már közhelynek számít: Magyarországon minden harmaduk házasság válással végződik. Közhely, de mellette mennyi szomorú­ság, mennyi keserűség húzó­dik meg! Saabolcs-Szaitmár megyében a múlt évben a bíróságok több mint ezeröt­száz bontókeresetet tárgyal­tak. Bontóper előtti meghall­gatásra pedig körülbelül két­ezer kérelem érkezett. A két adat közti ötszázas különb­ségből mire következtethe­tünk? — kérdeztük dr. Ung­vári lstvánnét, a Nyíregyházi Városa Bíráség elnökhelyet­tesét. — Először is szükségesnek tartom tisztázni, mi az, hogy bontóper előtti meghallga­tás. Az új családjogi törvény értelmében 1987. július else­je óta alkalmazzuk. A kére­lem beadása után a bíró és a házastársak egy közvetlen beszélgetésen, úgynevezett „meghallgatáson” vesznék részt. Tehát ez nem tárgya­lás, és nincsenek jelen a jo­gi képviselők és a népi ül­nökök. — ön úgy értékeli, hogy körülbelül ötszáz ember azért állt el a kereset beadá­sától, mert ez a közvetlen beszélgetés eredményesnek bizonyult? Egyáltalán miért tartották fontosnak a jogal­kotók ennek a bevezetését, hiszen ez többletfeladatot ad. Talán kibékülnek — Valóban nagyon sok embert hozzásegített ahhoz, hogy elálljon a válási szándé­kától. Minimális azoknak a száma, akik ott rögtön kibé­külnék. Ilyenkor megszünte­tő végzést hozunk. Ha a meg­hallgatást követő harminc napon bélül nem adják be a keresetet, lezártnak tekintjük az ügyet. S ennék a határ- idő-elmulasztáőnak az is le­het az öka, hogy kibékültek. S ez a célja a bontóper előt­ti meghallgatásnak, és az is eredmény, ha egy házasságot meg tudunk menteni. — Hogyan történik ez a beszélgetés? Úgy gondolom, sikeresebb lenne pszicholó­gusok, orvosok közreműkö­désével ez a tevékenység, nem beszélve arról, hogy vannak hivatásos családsegí­tőik. — Nem vitatom, hogy az, aki kizárólag emberek lelki bajaival, személyiségi prob­lémáival foglalkozik, talán jobban tudná irányítani ezt a beszélgetést. A bíró azért rendelkezik olyan emberis­merettel, empátiával és rea­litással, hogy felelősséggel tudjon dönteni emberi sorsok felett. Vannak kollégák, akik vitatják a meghallgatás fon­tosságát. Nekem az a tapasz­talatom, hogy az ügyfeleink egy részének nem határozott szándéka a válás, csak elbi­zonytalanodtak. Itt kell elő­segíteni, hogy a kellően meg nem fontolt válási szándékot megváltoztassák. Tájékozta­tást adunk arról, hogy a bon­tásnak milyen következmé­nyei lehetnek, mi lesz a gye­rekkel, a lakással. Ez sók em­bert meghátrálásra késztet és valóban elgondoLkodiik, hogy megéri-e. Van, akire már maga a bíróság épülete is nyomasztóan hat, a bontó- peres tárgyaláson pedig röp­ködnek a jogi 'képviselők pro- és kontrái. De az ezt megelőző úgynevezett nem peres eljárásban indulatok nélkül őszintébben megnyi­latkoznak a házastársak. Nemcsak egy lehetőség — Miért válnak az embe­rek? Mit válaszol erre egy férjes bírónő? — Sokan nem tudják túl­tenni magukat a nehézsége­ken. Belefáradnak, egymást vádolják. Nem találnak ki­utat, tehetetlenék, pedig nem biztos, hogy csak a válással találnak megoldást... Bojté Gizella hazugság, az elhallgatás, az összekacsintás biztonságot, értéket és tartást romboló já­tékába ...” Erről a legendás matúráról beszélgettem három pedagó­gussal, akik a napokban érettségi elnökként megta­pasztalták: milyen volt 1989 nyarán ez a vizsga. Fölösleges oviig Héczei Béla, a megyei pe­dagógiai intézet munkatársa kettősséget tapasztalt: a pe­dagógusok fontosnak tartják az érettségit, hiszen saját négyéves munkájuk eredmé­nyét mérheti le így. A társa­dalmi háttér, a gyerekek vi­szont úgy vélik: hasztalan az egész, nincs értéke, semmi egzisztenciát nem ad. Fölös­leges nyűg. Emelkedik egyes gyigyszerek termelői ára A beteg nem fizet többet A gyógyszergyárak és az Országos Társadalombizto­sítási Főigazgatóság megálla­podása alapján július 1-jé- től — elsősorban a forint le­értékelése miatt — emelke­dik egyes gyógyszerek' ter­melői ára. A lakossági ter­hek növekedésének elkerülé­se érdekében a termelői árak emelése 1989-ben nem jelenik meg a gyógyszerek fogyasztói árában, illetve a térítési díjakban, tehát a be­tegeknek nem kell az eddigi­nél többet fizetniük a gyógy­szerekért a patikákban. A megállapodás szerint a gyógyszeripar az áremelés­nek azon részéről mondott le, amely a lakosságot terhelte volna, a társadalombiztosítás Plédig a fennmaradó többle­tet vállalta magára. Egy hónap alatt 87 bűncselekmény Fiatal, de tapasztalt bűnöző került a napokban a nyíregyházi bíróság elé: Spisák Tibor 20 éves helyt lakos, akit már korábban is végrehajtandó szabadságvesz­tés büntetésre ítéltek, s aki a büntetés letöltése elől ismeret­len helyre menekült. Ekkor kez­dődött meg egy olyan bűncse­lekménysorozat, amely két hó­napon át tartott, s végeredménye 87 bűncselekmény lett. Az elsőt 1988. június 19-én este Nyíregyházán, a Krúdy szálló előtt hajtotta végre. Elvitt egy autót, amelyben megtalálta az inditókulcsot. A jármüvei Gyöngyösig kocslkázott. Ezután a bűncselekmény után Spisák az ország számos helyén „lovasitott meg” magyar és külföldi sze­mélygépkocsikat. Jogosítvánnyal természetesen nem rendelkezett, ennek ellenére azonban hasz­nálta őket. Legtöbbször feltörte a járműveket, így általában több ezer forintos rongálási kárt oko­zott. S ha már egyszer hozzáju­tott egy autóhoz, eltulajdonította a benne lévő magnókat, rádió­kat. okiratokat, személyes hasz­nálati tárgyakat. A számtalan eset közül kétszer Is előfordult, hogy totálkárosra törte össze a lopott autót. Egy esetben társa is akadt a bűncselekmény elkövetéséhez: Horváth Sándor. Két autóból, megkoreografált, elnökkel és virággal. Majdnem a szalag­avató szintjére degradálódott. Ez is csak egy esemény a negyedik év második felé­ben. Érezhető, hogy ez így tarthatatlan. Mi kellene? Ta­lán független bizottság, eset­leg a közös írásbeli felvételi vizsgák körének kiterjesz­tése. — A körülötte gyűrűző bot­rány — vallja Héczei Béla —, sejteti, hogy a jelenlegi gya­korlattal valóban fölösleges. Vizsgára azonban szükség van. Szerintem nem kellene mindenkit érettségiztetni. Aki tovább akar tanulni, az független bizottság előtt ad­jon számot tudásáról. De eh­hez még „egyenértékes fok­mérés” kell. S persze ez után ne kelljen felvételizni. így a matúra olyan megméretés lenne, amely eldöntheti: ki alkalmas felsőfokú tanulmá­nyok végzésére. Olyan mód­szerrel, mint már jelenleg is van a közgazdaságtudományi egyetemen, ahol évfolyam- ragsort állapítanak meg. A követelményeket teljesítők bennmaradnak, a ponthatár alattiak kiesnek. Ekkor majd a hallgató elkezd küzdeni a létért. Teátrális, Iparszerű, megkoreografált Kállai János, a megyei ta­nács művelődési osztálya is­kolai csoportjának főelőadó­ja az idén gimnáziumban és szakközépiskolában egyaránt vállalt elnöki teendőket. Vé­leménye: főként a nyíregy­házi gimnáziumokban majd­nem bizonyítható az, hogy a jelöltek zöme előre ismerte a magyar írásbeli tételeket. — Az viszont meglepett — állítja Kállai János —, hogy az írásbeli hullámai a szóbe­lire elcsitultak. A gimnazis­tákat megnyugtatta az a tény, hogy „megúszták” a matematikát. Talán a taná­rok között lehetett érezni né­mi rezignációt. Az érettségi egyébként sze­rinte teátrális, iparszerű, — Napjainkban különös figyelem kíséri a történelem- oktatást. A 168 óra június 13-i számában a témáról Beke Kata azt nyilatkozta: „... Az egészben az a bor­zasztó, hogy a mai napig használatban van az a törté­nelemkönyv, amelyikből az 1945 utáni történelemről egy mondat sem igaz ...” önnek milyen tapasztalatai voltak a tantárggyal kapcsolatban? — Az OPI Társadalomtu­dományi Kollégiuma február 17-én középiskolai szakta­nácsadókkal egyeztette véle­ményét. melyet a Művelődési Minisztérium kiküldött min­den középfokú oktatási in­tézménybe. Ebben — többek között — az áll: „Nem ké­pezheti a szóbeli felelet ér­tékelésének alapját, hogy a jelölt milyen álláspontot fog­lal el. Szükséges, hogy a vizsgáztatás során a politi­kai-ideológiai tolerancia ér­vényesüljön.” Én egyébként azt tapasztaltam, hogy a ta­nulók nemigen figyelik mindazt, ami most átértéke­lés címén folyik az ország­ban. Ügy vélem, soha ilyen szegényes nem volt a gyere­kek olvasottsága, mint mos­tanában. Az utóbbi öt esz­tendő tapasztalata ez. Kü­lönben pedig reneszánszát éli a „tételkidolgozás”: a megyében is stencílezett, szájbarágós tételsorokat bif­láznak be a fiatalok ma­gyarból. Tudok arról, hogy debreceni meg Borsod me­gyei tételek között válogat­nak a maturandusok. Az efféle módszer viszont .az irodalom halála. Inkább osztályvizsgák Szegedi Erzsébet szakta­nácsad ó szerint az a legna­gyobb baj, hogy a gyerekek­nek nincs vizsgakultúrájuk. Többször kellene megméret­tetniük, s akkor nem egy­szerre szakadna rájuk a négy év anyaga. Jobb lenne a régi osztályvizsgamódszer. A felvételizőknek kéne külö­nösen vizsgapraxis. — Az érettségi rangjáról csak annyit — állítja a szak- tanácsadó —, hogy az több­nyire vizsgabizonyítvány­gyártás. Nagyon butának kell lenni ahhoz, hogy valaki . megbukjon. Persze a bizott­ságokból se nehéz előimád­kozni az elégségest... Tu­dom, hogy szükséges lenne a független vizsgabizottság, ám ez csak akkor tölthetné be funkcióját, ha a tanulók­nak már van vizsgarutinjuk. Enélkül nem megy. Karádi Zsolt EGY KIVÁLÓ VAnASZTARSASAG A Nimród című szaklap 1989/5. számában kilenc szines fénykép­pel illusztrált cikk mutatja a Nyirmeggyesi Petőfi vadásztár­saságot. 1952 táján két vadásztár­saság működött a környéken; Meggyesen az egyik, őrben a másik. 1956-ban egyesültek, azóta bérlik a valamivel több mint 12 ezer hektáros területet. Vadgaz­dálkodásra 9000 hektár alkalmas — ez még itt is rendkívül jó arány, hát még az országban. Viszont tíz település és két for­galmas országút keseríti meg a vadászmester életét. A nyúlból és a fogolyból éltek a hatvanas­hetvenes években. Az apróvad mellett szépen fejlődött az őz is — az első náluk járt külföldi csoport tagjaival öt bakot lövet­tek. Aztán megjelent egy belga úr és ötven bak elejtésére kö­tött szerződést. Egy-kettő lőtt egy ötszáz grammos, torz agan- csú bakot. Igazi kuriózumnak számított. Azóta még jobban be­leszeretett a területbe. Vigyáz­nak a bakokra, de a sutákra is. SIN, AMI ÖSSZEKÖT? Az ötlet június 22-i száma a záhonyi átrakó körzet és Csap szállítási torlódásáról közöl cik­ket. Ebben olvashatjuk: ,, . . .ezen a téren még ..testvéri­esen” mennek a dolgok. Általá­ban csupán odáig jutunk, hogy egymást , noszogatjuk a dugók miatt. Szóval se kötbér, se plusz pénz nincs a plusz munkáért. — mondja Sipos István, az igazga­tóság vezetője. Most gondolko­dunk és megpróbáljuk jobban használni a fejünket. Reméljük a barátság mellett sikerül végre üzleti alapokra helyezni az együttműködésünket. Már most is megesik, hogy visszautasítjuk a kifogásokat és azt. hogy néha még a romlandó árut sem képe­sek fogadni. Atküldjük a kocsit és kész. Ha ugyanis már átment a vagon, azt öt órán belül át- vettnek kell tekinteni, ha van a papíron pecsét, ha nincs . . . Visszaküldeni nem lehet. A tran­zittal persze más a helyzet, an­nál keményebb feltételek érvé­nyesülnek, az valutás üzlet. . . a MÁV véresen komolyan veszi a nemzetközi szerződéseket, és két kézzel kap az üzlet után. Ez a terület valóságos vállalkozás már Záhonyán is. Lassan maga a fuvarozás mint alaptevékeny^ ség másodlagos szerepet kap. s az egyéb szolgáltatásokra he­lyezik a hangsúlyt. Fafeldolgozót építenek például, vagy műtrá­gyát zsákolnak, esetleg nyersfát tárolnak. A nyersfa tárolása csak az idén 2 millió schillinget hoz a záhonyiak konyhájára. Mi máris kft-ket alapítunk ha­zai és külföldi cégekkel és te­rületeket adunk bérbe vállala­toknak az áru előfeldolgozására — mondja az igazgató. MELYIK BIRKÁT ETETIK MAGYARORSZÁGON? A Szövetkezet május 31-i szá­ma fenti címmel beszélgetést közöl dr. Kovács Istvánnal, a Szabolcs-Szatmár megyei Zöl­dért vezérigazgatójával, a tőkés exportról. Kovács: ..Tavaly az Egyesült állampkba és Kanadá­ba Összesen 3000 tonna almasű­rítményt adtunk el, konzerveink- ből Nagy-Britanniában, az NSZK-ban és a skandináv álla­mokban értékesítettük a legtöb­bet. Az almaszállítmánynak ez­úttal az NSZK volt a legjobb vásárlója; s több nyugati or­szágba szállítottunk nyers ter­ményt: uborkát, egrest, meggyet és cseresznyét. Az ötmillió dol­lárról szóló hír tehát tény. ,,A hogyan tovább kérdésre így válaszol: ,,Azt már tapasztaltuk, hogy az almasűrítmény ára 1988-ban drasztikusan csökkent a világpiacon. Ugyanakkor válto­zatlanul jól tartja magát Nyugat- Európában a szárítmány ára. így természetesen az idén erre cso­portosítjuk a fejlesztésre szánt pénzeinket. Ez évben Vásárosna- ményban és Nyíregyházán létesí­tünk új szárítóüzemeket.” Befe­jezésül így szól a hitelkamatról; 1988-ban a 3,3 milliárdos for­galom finanszírozása 113 millió forint kamatköltségbe került! Ezalatt a fizetésképtelenek él­vezték a kamatkedvezményt. Kérdezem: Magyarországon még mindig azt a birkát etetik, ame­lyiket a legtöbben myírjáta?” amelyet Spisák tulajdonított el, Horváthtal közösen vitték el a bennük talált értéktárgyakat. Spisák Tibor számlájára a fent említetteken kívül több bolti be­törés és kerékpárlopás is írható. A bírósági tárgyaláson a sér­tettek. károsultak egész sora vo­nult fel. Spisák Tibort nemcsak a járművek jogtalan elvétele, s a lopások miatt vonták felelős­ségre, hanem az autóból zsebre- vágott igazolványok miatt köz­okirattal visszaélés vétsége mi­att is. Három év börtönbüntetés­re ítélték, míg társát, Horváth Sándort 6 hónapi börtönre. Az ítélet jogerős. Dr. Marjay Zsolt Mindenki csak „Sanyi boltja”- ként ismeri Nyírteleken a* iparcikkboltot, mely a régi grófnői lovar­dából lett ki­alakítva. A legkereset­tebb áruk közé tartozik itt is a hűtőszekrény és a híradás- technikai esz­közök. Képün­kön Tarsoly Jánosné és Krajnyák Sán­dor eladók kí­nálják a ter­mékeket. (Dan- kó—Suri)

Next

/
Oldalképek
Tartalom