Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-28 / 150. szám

4 Kelet-Magyarorszig 1989. június 28. Megkezdődött az Országgyűlés Júniusi ülésszaka A pénzügyminiszter expozéja; lakosság fogyasztása Békési László pénzügyminiszter. (Folytatás az 1. oldalról) megjelölt — Pálfi Dénesi és Szigethy Dezsőt. Az elnök szavazásra bo­csátotta a javaslatot, s mivel nem volt meg a szükséges egyszerű többség, elrendelte, hogy a jelölőbizottság foly­tassa munkáját. Szünetet kö­vetően Gytiricza László, a jelölőbizottság elnöke ismer­tette szótöbbséggel elfoga­dott javasla tulkát, eszerint öt képviselő kerüljön fel a jelölőlistára, abc-sorrend'ben: Fodor István, Király Zoltán, Pálfi Dénes, Szigethy Dezső és Zsigmond Attila. Ezután az országgyűlés a minisztertanács elnökének kezdeményezésére és az el­nöki tanács javaslatára Nyers Rezső államminisztert — e megbízatása alól érde­mei elismerése mellett 5 el­lenszavazattal, 9 tartózkodás­sal felmentette. Ügyrendi témák után Mo- ravcsik Ferencné (Bács-Kis- kun megyei képviselő), a Ma­gyar Vöröskereszt kiskőrösi városi vezetőségének titkára kért szót. Hangsúlyozta: bölcs lépésnek tartja, hogy Nyers Rezső lemond a kormányban viselt tisztségéről. Viszont az MSZMP KB múlt heti ütése után e döntés ellenére úgy tűnik — mondotta —, hogy a párt és a kormány ismét összefonódik. Választ vár Né­meth Miklóstól, hogy miért vállalt szerepet a párt elnök­ségében, amikor miniszterel­nökiként is sok fontos és ne­héz feladat hárul rá. Németh Miklós kifejtette: a KB-ülésen hosszú ideig gondolkodott, hogy vállalja-e az elnöki tagságot. Végül is úgy vélte: az ország jelene, de még inkább jövője szem­pontjából döntő jelentőségű, hogy Magyarországon a de­mokráciába való átmenet bé­késen, rendezetten, az alkot­mányosság követelményeit szem előtt tartva történjen meg. Tudatában kell lenni azonban annak, hogy ez a bé­kés átmenet csak egy, a re­formok iránt elkötelezett, szervezetében, platformjában, politikájában egyaránt meg­újuló MSZMP részvétele és meghatározó szerepe mellett valósulhat meg. Hangsúlyoz­ta: MSZMP-elnökségbeli tag­sága nem csorbíthatja a párt­állam szétválasztására tett eddigi, nem csekély eredmé­nyéket, s nem korlátozhatja a kormány önállóságát és fe­lelősségét. Az elnökségben ugyanis kizárólag a pártpoli­tikai szempontokat hangolják össze, s a párt reformplat- formjónak kidolgozásában működnék együtt, nem fog­lalkoznék a kormányzatot érintő kérdésekkel. Végezetül megnyugtatta a képviselőiket: nem áll vissza a pártállam konstrukciója, az ő MSZMP-elnökségben vállalt szerepe nem fogja megtörni azt a folyamatot, amelyet a kormány elindí­tott. M ár csak így hívják maguk között a kép­viselők dr. Südi Ber­talant. De ez a becézés nem minden esetben a szeretet jele. Berti ugyanis már elég rég eljátszotta tekintélyét a honatyák többsége előtt. A kezdet a választás utáni idők elejére tehető, mert kezdettől nem csak akkor jelentkezett hozzászólásra, interpellációra, ha volt mondanivalója, hanem ál­landó szereplő lett. ha kel­lett. ha nem. A legvisszatetszőbb a Bős—Nagymaros vitájá­ban tanúsított rr tartása volt. Akkor hír zör a párt vezetése g kép­viselőket a ízába és azt ..ekik: minder ‘ismere­te gyetlen Csőkkel a Az 1988. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot Békési László pénzügyminiszter ter­jesztette elő. Mint mondta, a törvényjavaslat tárgyalása szerves folytatása az elmúlt parlamenti ülésszakon tár­gyalt gazdasági, mindenek­előtt költségvetési csomag- tervnek. A szellemi, gondo­lati és társadalmi kapcsolatot a magyar gazdaságban évek óta zajló ellentmondásos és napjainkra éles feszültségek­hez, gazdasági válsághoz ve­zető folyamatok bemutatása, feltárása és elemzése adja. — A bruttó nemzeti ter­melés és a nemzeti jövede­lem , terveinktől eltérően nem nőtt, hanem, ha kis mértékben is, 0,5—1 száza­lékkal csökkent. Az ipari ter­melés a tervezett növekedés helyett stagnált, az élelmi­szer-gazdaság termelése a tervezettnél kisebb mérték­ben nőtt. Az ország teljesí­tette nemzetközi kötelezett­ségeit, megőrizte fizetőké­pességét, ennek megfelelően a megtermelt nemzeti jöve­delem belső felhasználása csökkent. A csökkenés a la­kosság fogyasztását és a be­ruházásokat egyaránt érin­tette, miközben ugrásszerűen, több mint 60 milliárd forint­tal növekedtek a gazdaság­ban a készletek. A külkeres­kedelem a tervezettnél jobb eredményeket ért el. A kül­kereskedelmi áruforgalom 500 millió forintos aktívuma kiemelkedő eredmény, jelzi az exportorientáció erősödé­sét. az értékesítés szerkeze­tének átalakulását. A lakosság jövedelmei és a fogyasztói árindex meghalad­ta a tervezettet, az egy főre jutó reáljövedelem és reál­bér csökkenése kisebb volt a prognózisoknál. A gazda­ság jövedelemviszonyai is eltértek a tervezettől. Miköz­ben az országban megter­melt összes jövedelem nem növekedett, a jövedelem el­osztási arányai — nagyrészt a tervezettnél magasabb inf­láció, illetve az adóreform jö­vedelemátcsoportosító hatá­sára — megváltoztak. A ter­vezettnél több jövedelem ma­rad a vállalatoknál és szö­vetkezeteknél, arányait te­kintve kevesebb a lakosság­nál és a költségvetésnél. A külső és belső pénzügyi egyensúly nem javult, a folyó fizetési mérleg és a költség- vetés hiánya nagyobb a ter­vezettnél. A pénzügyminiszter szerint tény, hogy nem indult meg a gazdasági növekedés az el­múlt esztendőben sem. Ugyanakkor megkezdődött a gazdaságban az elavult gaz­dasági struktúra változása, dolgot kértek csupán: ne értsenek egyet azzal, hogy népszavazás legyen. Mert a beruházásról jószerint sem­mit nem tudó emberek nya­kába nem lehet ilyen fele­lősséget rakni. Az pedig nem volna szerencsés, ha a hangulati elemek vezérel­nék az országot egy döntés meghozatalában, Ment minden a maga út­ján, mígnem Berti szólásra jelentkezett és követelte: rendeljenek el népszava­zást. A képviselőket tulajdon­képpen nem ez a javaslat vagy követelés hangolta Bács-Kiskun megyei képvi­selőtársuk ellen, hanem, hogy mindenki tudta róla: civil foglalkozása párttitkár. A párt kenyere tehát meg­enni jó, a párt kérését — ami még lassú, de néhány ponton már világosan kiraj­zolódik. Ezt jelzi a konver­tibilis export tervezettnél na­gyobb növekedése és a ter­mékváltás folyamatának gyorsulása. Ezzel törvénysze­rűen együtt jár, hogy a csök­kenő belföldi és szocialista piac értékesítés miatt átme­netileg visszaesik a terme­lés, amíg a vállalatok ter­mékváltással, korszerűsítés­sel megtalálják a tőkés pia­ci értékesítés lehetőségeit. A mezőgazdaság eredmé­nyeiről szólva elmondta: a termelőágak közül az elmúlt esztendőben itt csökkent leg­kisebb mértékben a bruttó nyereség. Az ipar 40, az épí­tőipar 52 százalékos ered­ménycsökkenésével szemben a mezőgazdaság eredményei 14,6 százalékkal csökkentek. Ugyanakkor a szabad forrá­sok 1 százalékkal, több mint 2 milliárd forinttal növeked­tek. Az sem tagadható, hogy az elmúlt esztendőben is nyílt az agrárolló. A mező- gazdaság termelési költségei­nek és értékesítési árainak növekedése 2,1 százalékos különbséget mutat a mező- gazdaság terhére. Tovább nőtt a mezőgazda- sági üzemek differenciálódá­sa. Ezernégyszázötven mező- gazdasági üzemből 920-nál nőtt a szabadon felhasznál­ható forrás 1987-hez képest. Ezek a gazdálkodó egységek közel 19 milliárd forintot, 6 milliárddal többet fordítottak fejlesztésre, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a má­sik oldalon 500 mezőgazdasá­gi üzem eredményei tovább csökkentek, adósságaik növe­kedtek, kritikus helyzetijei» vegetálnak. Az eladósodott mezőgazda- sági üzemek helyzetének ren­dezése megkezdődött, az el­ső mintegy 140 gazdaság sta­mégpedig lelkiismeretével nem is összeegyeztethetet­len kérését — teljesíteni már nem tetszik neki. Aztán sok minden nem tetszett azóta, de tegnap is­mét alaposan meglepte a Tisztelt Házat. Arra többen fogadni mertek volna, hogy ha minden előre javasolt té­ma napirenden marad, ak­kor a közmegegyezés, a jobb felkészülés miatt né­melyiket levenni javasolta volna, ám Berti — mivel a kormány nevében Pozsgay Imre javasolta a napiren­dek ritkítását — most a kormány és a Parlament jo­gainak csorbítását emleget­te. Nincs tőle következete­sebb „ellenálló” széles e hazában. (balogh) bilizálása kedvezményes hi­telekkel, állami támogatás­sal, illetve az adósságok egy részének elengedésével meg­történt, 150 üzem rendezésé­nek programja készül, ezek megvalósítására fokozatosan kerül sor. A kormány számol azzal, hogy több száz műkö­dő mezőgazdasági üzem nem maradhat tartósan létbizony­talanságban. A súlyosan el­adósodott, tartósan vesztesé­ges üzemek mindegyike nem tartható életben, nem ment­hető meg. A mezőgazdaság­ban is szembe kell nézni a hosszú távon veszteséges üzemek egy részének fokoza­tos felszámolásával. Joggal vetődött fel több parlamenti bizottság és az agrárszekció vitájában, hogy a formálódó új agrárpolitika keretében világos és határo­zott választ kell adni arra a kérdésre: vajon szükség van-e a hatalmas vesztesé­gekkel. támogatással előál­lítható és értékesíthető me­zőgazdasági termékekre, vagy ezen a területen is a hazai és a külső piac szük­ségletei határozzák meg a termelés mennyiségét és ösz- szetételét. A választ csak az utóbbi követelmény teljesíté­se adhatja meg. A miniszter ezután rámu­tatott egy olyan összefüggés­re, amelyben visszatükröző­dik eddigi jövedelemelvoná­si és támogatási politikánk minden hibája. Az elmúlt esztendőben az államháztar­tás összesen 235 milliárd fo­rintos támogatást nyújtott a gazdálkodó szervezeteknek, miközben ezen gazdálkodó szervek teljes nyeresége 238 milliárd, a támogatásoknál mindössze 3 milliárd forint­tal volt több. Az a gazdaság, ahol a tá­mogatások összege majdnem eléri a bruttó nyereség szín­vonalát. nem lehet fejlődőké­pes. S ha ehhez hozzátesz- szük. hogy a magyar állam- háztartás több mint 20 szá­zalékát kitevő támogatások fedezetének túlnyomó több­ségét nem azoktól a gazdál­kodó szervezetektől kell el­vonni. amelyek e támogatá­sok haszonélvezői, akkor még nyilvánvalóbb a feladat: nem .lehet más választásunk, csak a szubvenciók, dotációk ra­dikális csökkentése, reális piaci árarányok kialakítása. Enélkül nem érvényesülhet­nek a piac hatásai, nem gyorsulhat az egészséges sze­lekció, nem lehet csökkente­ni a fejlődést gátló magas adókat — hangoztatta Békési László. A miniszteri expozé külön is szólt a tanácsok elmúlt évi gazdálkodásáról. — Csökke­nő állami támogatás, növek­vő saját bevételek jellemez­ték 1988-ban a tanácsi fel­adatok finanszírozását — mondta Békési László. — Csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni taná­csaink erőfeszítéseiről, s a vállalati, szövetkezeti, la­kossági hozzájárulásról, ar­ról a társadalmi összefogás­ról, amelynek eredményeként közösségi célok megvalósí­tására a tanácsok lényegesen több pénzt fordíthattak az eredetileg tervezettnél. — A költségvetés 1988-ban elköltötte többletbevételeit, felhasználta 10 milliárdos tartalékát, nem tudta csök­kenteni a költségvetés hiá­nyát. Emellett növekvő pénz- forgalmi áthúzódásaival nem kis mértékben terhelte a fo­lyó esztendőt. A gazdasági folyamatok ellentmondásos alakulásáért, az egyensúlyi pozíció romlásáért, egyálta­lán az évek óta tartó gazda­sági válság elmélyüléséért a bizottsági viták során ke­mény, helyenként szélsősé­ges és türelmetlen kritika, elmarasztalás érte a kor­mányt. Több képviselő, va­lamint az építési és közleke­dési bizottság az elmúlt évi költségvetésről .szóló beszá­molót nem fogadta el, han­goztatta bizalmatlanságát a kormánnyal szemben. Nincs oka és joga a kormánynak a kritikát elhárítani. A jogos bírálatot akkor is el kell fo­gadni, ha pontosan tudjuk — és ezzel minden bizonnyal a kritikát gyakorló képviselők is tisztában vannak —, hogy a mélyülő gazdasági vál­ságért nem kizárólag a kor­mány gyengesége, követke­zetlensége, esetenként hibás vagy elmulasztott intézkedé­sei felelősek, és nem első­sorban a jelenlegi kormány irányító munkájának hiá­nyosságai vezettek a gazda­ság mai helyzetéhez. Ez a kormány vállalja a súlyos gazdasági örökséget, vállalja, hogy őszintén, hiánytalanul feltárja a parlament és az ország népe előtt a gazda­ság valódi helyzetét, a vál­ság okait, s nem titkolja sa­Mint ahogy azt várni lehe­tett. a szokottnál jóval he­vesebb vita jellemezte a nyírbátori városi tanács teg­napi, késő délutánba nyúló ülését. A vita két napirendi pont körül zajlott: a lakás­ügyi rendelet felülvizsgálatá­nak tervezetéről, s a Sza­bolcs-Szatmár megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgá­latának tapasztalatáról, melynek során a tanács munkájában több kivetniva­lót is találtak. A légikor kü­lönösen akkor vált feszültté, amikor odaértek, hogy az el­múlt időszakban többen is megkérdőjelezhető módon jutottak lakáshoz, pénzügyi támogatáshoz, ráadásul azok valamilyen formáján kötőd­(Folytatás az 1. oldalról) forgalmat rendőrök irányít­ják. A közúti igazgatóság a demonstráció időszaka alatt megerősített útellenőri háló­zattal helyszíni készenlétet tart. A csomópontokon a TE- SZÖV egyik munkatársa irá­nyítja a gépek mozgását. Természetesen a felvonu­lás ideje alatt a megkülön­böztetett járművek soron kí­vül haladhatnak át a csomó­pontokon, akárcsak a hús-, a tej- és a kenyérszállító au­tók. ját hibáit sem — hangoztatta Békési László. A kormány nevében ezután mindössze aranyit kért az Or­szággyűléstől, hogy a múlt jogos bírálatával egyidejűleg ne bizonytól an ítsa el a jelen és a közeljövő kormányzati törekvéseit, fordulatot előké­szítő lépéseit. Az 1988. évi költségvetési zárszámadás el­fogadásával nem az elmúlt év hibái alól kér felmentést a kormány, hanem keservesen nehéz feladatai megvalósítá­sához, a fordulat megalapo­zásához vár támogatást és megerősítést. Békési László végül tájé­koztatást adott arról, hogy a kormány közvetlen áremelés, adóemelés, illetve a kiemelt költségvetési feladatok támo­gatásának csökkentése nélkül teremtette meg az 1989. évi költségvetés egyensúlyának javításához szükséges 5 mil­liárd forintos tartalék-fede­zetet. Egy-egy milliárd fo­rinttal tovább csökkentette a védelem, a központi beruhá­zások, a legalacsonyabb ha­tékonyságú export-támoga­tás és a nemzetközi kötele­zettségek kiadásait. Az ezt követő vitában hét képviselő szólt hozzá, majd a pénzügyminiszter válasza kö­vetkezett, és szavaztak a törvényjavaslatról: 43 ellen- szavazattal, 66 tartózkodás­sal elfogadták. Következő napirendi pont­ként Békési László előter­jesztette az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló beszámolót. A vitában négy képviselő szólalt fel. Ma az előterjesz­tés vitájával folytatódik az Országgyűlés ülésszaka. tek a tanácsi apparátushoz. E pontnál szabályosan há­rom részre szakadt a tagság, volt aki a tanácsi vezetés fe­jét követelte, mások a vé­delmére keltek, megint má­sok pedig tudomásul vették a népi ellenőrök vizsgálatá­nak eredményét, a végrehaj­tó bizottság ezt követő szank­cióját. öt tartózkodással a tanács­tagok visszautasították azt a vádat, mely lapunk hétfői számában jelent meg róluk, miszerint úgy szavazták meg az eladási tilalomra vonatko­zó tanácsrendeletet annak idején, hogy nem is tudták miről van szó. (A keddi ta­nácsülésre lapunk később részletesebben visszatér.) A szervezők a demonstrá­ció ideje alatt röplapokat osztanak szét, amelyből min­denki megtudhatja. hogy most nemcsak a parasztság érdekeit tartják szem előtt, hanem az egész országét, amikor a követeléseiket de­monstrációval támasztják alá. Csütörtökön reggel minden autóstól türelmet kérnek a rendezők, hogy ezzel is já­ruljanak hozzá a rendezvény sikeréhez. (sz. a.) Huszonkilencen szörnyethaltak in­nak a busznak az utasai közül, amely Bareilly észak-indiai város közelében cg v esküvő . násznépét szállította. A tragé­diát az okozta, hogy a busz tetején lévő fémdoboz beleakadt egy magasfeszültsé­gű vezetékbe. Az ál­dozatok között 13 gyermek van. Az ifjú pár túlélte a szerencsétlenséget, nekik még idejében sikerült kiugraniuk az áram sújtotta jár­műből. (Az Esti Hír­lapból. Berti, az ellenálló Heves vita a testület ülésén Voll e visszaélés a nyírbátori tanácson? Tiltakozás Póter-Pálkor m i£& BOB IH S w g g iffiÄ 8® IBffc m f-'-ij üilll dili Ultid lldd£IIC|l

Next

/
Oldalképek
Tartalom