Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-03 / 129. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. június 3. Felhívás Szabolcs-Szatmár megye lakosságához Hazánk sorsán érzett felelősségtől vezettetve nyugtalansággal tapasztaljuk a jelen gazdasági, politikai helyzetben felizzó indulatokat, melyek hatására eljátsz- hatjuk a világfejlődés fő folyamataiba, a modern Európába vezető ritka esélyt kínáló történelmi lehetőséget. Célunk a demokratikus Magyarország megteremtése. Közös érdekünk a múlt teljes és elfogulatlan feltárása. Felelősséget vállalunk a határainkon belül és kívül élő nemzeti kisebbségek sorsáért, a Duna-medence népeinek megbékélését akarjuk. Meggyőződésünk: az ország súlyos válsághelyzetében az a legfontosabb, hogy tetteinket a kiengesztelési szándék vezesse. Intézményes biztosítékokat kell teremtenünk, hogy az elmúlt 40 év hibái és bűnei ne ismétlődhessenek meg. A válságból kivezető közös cselekvés érdekében. ma legfőbb politikai célnak a nemzeti összefogás megteremtését. a szélsőséges indulatok megfékezését tartjuk. Ezért: mértéktartásra és józanságra szólítunk minden. a nemzet sorsáért felelősséget érző állampolgárt, az MSZMP tagjait, működő, vagy alakulóban levő szervezeteket, mozgalmakat, közösségeket. A nyilvánosságra szánt gondolatok önmérsékletet tanúsító megfogalmazására kérünk mindenkit, politikusokat és magánszemélyeket, a tömegtájékoztatás hivatásos munkatársait. Felhívjuk mindazokat, akik a fentiekben foglaltakkal egyetértenek, fejezzék ki és juttassák el hozzánk állásfoglalásukat, hogy e támogatást magunk mögött tudva felhívásunkkal az ország közvéleményéhez fordulhassunk. Nyíregyháza, 1989. június 2. MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR megyei bizottsága A lakásgazdálkodás a NEB előtt Az FDSZ felhívása Hz oktatásért érzett felelősséggel Pedagógusok kitüntetése Sokakat érdeklő témát tűzött napirendre legutóbbi ülésén a nyíregyházi Népi Ellenőrzési Bizottság. Az állami lakásgazdálkodás helyzetét, a tanácsi lakáselosztás szabályszerűségét tárgyalva megállapították: a téma szinte állandó szereplője a lakossági bejelentéseknek. Nem véletlenül. A legfőbb gondot ugyanis az okozza, hogy kiváltképp a nagyvárosokban — ma is sokkal több a lakásra váró, mint maga a lakás. A községekben, kisebb településeken ugyanakkor a megüresedő szolgálati lakások, illetve a kihasználatlanul álló épületek szúrják az emberek szemét. A beszámoló szerint a Nyíregyházi Városi Tanács, a változó körülményeket figyelembe véve döntött új lakásrendelet megalkotása mellett. Ebben megemelték az egy főre jutó jövdelemhatá- rokat, módosították a köl- csönbiztosítás feltételeit, s döntöttek arról is, hogy ezentúl a vb a mindenkori hitelfelvételeknek megfelelően saját hatáskörében szabályozza a támogatások mértékét. Nyíregyházán tanácsi bérlakáshoz általából hat év alatt lehet hozzájutni. Szerencsére a hosszú váratöbben azt hangsúlyozták, hogy a csomagterv iránya és koncepciója jó, a vállalt feszültségek azonban még nem teszik lehetővé a fordulatot. Ez a program nem tekinthető a hosszabb távú kormány- program pótlékának, még kevésbé azt helyettesítő eszköznek. A képviselői felvetésekre, javaslatokra kitérve egyebek között elmondta: a kormány júliusban áttekinti az északmagyarországi térség helyzetét, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megye problémáit. Ennek során gyorsan megvalósíthatók lesznek azok a konkrét felvetések is, amelyekre egyes képviselők is utaltak. Az Országgyűlés 8 ellen- szavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadta az 1989. évi költségvetési törvény módosításáról benyújtott törvény- javaslatot. Ezt követően került sor a nagymarosi beruházás helyzetéről szóló miniszterelnöki tájékoztatóra.- - Szeretnék felelős magyarázatot adni önöknek arról, hogy mi vezette a kormányt a nagymarosi munkálatok felfüggesztéséről hozott döntésében — kezdte beszámolóját Németh Miklós. — Sokan intettek arra, hogy ez itt nehéz perceket fog nekem okozni, és még további gondokat, s ugyanezzel bocsátottak utamra, amikor Prágába és Bécsbe indultam. — Mint legutóbbi parlamenti beszédemben szóltam róla. a vízlépcső nagy tehertétele az országnak, a gazdaságnak, a környezetnek, a politikai közhangulatnak.’ a politikai intézményeknek egyaránt. Ebben sűrűsödik az átA harmincezer tagot képviselő Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetéinek intézőbizottsága a pedagógusnap előestéjén, június 2-án adta át a művelődési miniszternek a dolgozók sok éve gyűlő panaszát. Az oktatásért érzett felelősségüktől vezérelve megfogalmazták javítási szándékukat és elképzeléseiket is. Az FDSZ nyilatkozatát a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola 400 dolgozója is aláírta. Csatlakoztak ahhoz a felhíváshoz is, amellyel a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem FDSZ-szervezete fordult a pedagógusok napján a termelő ágazatokban dolgozókhoz. Az említett felhívásban foglaltak szerint az elmúlt négy évtizedben a közvetlen termelőmunka kiemelése a jövedelmek elosztásában is megnyilvánult, amit mindenki jogosnak tartott. De ennék ma az a következménye, hogy a felsőoktatásban dolgozók bére hihetetlenül és kozás alól a nagycsaládosok mentesülhetnek, számukra általában egy év várakozás a szokásos. Jó eséllyel indulhatnak a lakásszerzésben a helyben lakók, a városban dolgozók is, legkisebb reményük pedig az egyedülállóknak, valamint a máshonnan letelepedni szándékozóknak van. Súlyosbítja a gondot, hogy az életszínvonal csökkenésével, az árak emelkedésével párhuzamosan az utóbbi időben növekedett a tanácsi bérlakások iránti igény, miközben egyre kevesebben akarnak OTP-s, illetve saját családi házat építeni. alakulóban lévő magyar társadalom szinte minden ellentmondása. Súlyos realitás és jelkép egyidejűleg. Az elmúlt hónapokban a beruházás gazdasági, pénzügyi kérdéseit is újból megvizsgáltuk. Megállapítottuk: a számok igen nagy bizonytalanságot tükröznek, korábban szilárdnak hitt kalkulációk alól kicsúszott a talaj. — Olyan döntésre van szükség — mutatott rá —, amely világossá teszi, hogy a nemzet egészét érintő ügyekben az állam törvényhozó és végrehajtó hatalma szuverén módon, valamennyi jelentős tényező figyelembevételével mindent megtesz a lehetséges legjobb döntés érdekében. Pontosan tudom, amikor a felfüggesztés mellett döntöttünk, nem remélhettük, hogy az újragondolás eredményeként minden vonatkozásban jó döntés születik majd. De az újragondolás legalább két dolgot lehetővé tesz. Először korrekt számbavételét a valóságos helyzetnek, a szakmai véleményeknek, a nemzetközi közvélemény alakulásának, az építkezésiben érintett és érdekelt szomszédaink érdekeinek és törekvéseinek. Másodszor azt, hogy mindezek figyelembevételével meg tudjuk hozni a lehetséges legjobb döntést, ami sajnos csak a viszonylag legkisebb .rossz tartományán helyezkedhet el. A vízlépcsőből is azért lett politikai ügy, mert a létrejöttében a szükségesnél nagyobb szerepet játszott a politika — hangoztatta. A kormány elnöke végezetül hangsúlyozta: a felfügmegalázóajn alacsony. A patinás, nagy egyetemeken 1988 végén az összes ott dolgozó átlagbére 8600 forint volt, holott többségében magasan képzett, kiemelkedő tudású szakemberről, tudósról és tanárról van szó. A tanítóképző főiskolákon pedig a besoroláshoz kapcsolódó átlagbér csak 7600 forint volt. A pedagógusmapi jutalmakról pedig egyszerűen szégyen említést is tenni, nem a milliós, de akár a több tíz ezer forintos vállalati jutalmakhoz képest is. Még egy több évtizede dolgozó professzor is csak néhány ezer forintnyi nettó jutalmat vihet haza. Minderre azért hívják fel a közvélemény figyelmét, mert a tömegtájékoztatásban rendszeresen jelennek meg híradások a pedagógusok és ezen belül a felsőoktatásban dolgozók jelentős fizetésemeléséről, ami olyan hangulatot kelt, mintha már többször is emelték volna itt a béreket. Holott csak szeptembertől kap a felsőoktatás rendkívüli, de így is minimális béremelést. A hangulatkeltés csak arra jó — hangsúlyozza a felhívás —, hogy téves nézeteket keltsen a felsőoktatás kereseti viszonyairól, az értelmiség ellen fordítsa a munkásokat. És a béreknél is rosszabb a helyzet, ha a felsőoktatási intézmények működésének tárgyi feltételeit vizsgáljuk. A következmények az iparban és a földeken dolgozó munkásokat is, a jelen és a jövő generációt sújtják, hiszen ha nincs színvonalas felsőoktatás, akkor nincs színvonalas műszaki fejlesztés és gazdálkodás sem. A helyzet javulása csak az egész magyar társadalom közös fellépésének eredményeként érhető el. gesztésről május 13-án hozott határozatában a kormány természetesen csak a Nagymarossal összefüggő munkálatokra vonatkozóan kéri, hogy a Parlament múlt év októberi határozatának 1. pontja végrehajtása alól az újabb döntésig adjon felmentést. A Felső-Duna-szakaszon az építési munkák folytatódnak. De a részletes üzemeltetési tervről az ökológiai érdekek feltétlen biztosításával még e vonatkozásban is a csehszlovák féllel meg kell állapodni. Kérte az Országgyűlést, hogy a kormány nevében elmondott tájékoztatót vegye tudomásul, és a beterjesztett határozati javaslatot fogadja el. A vitában 13-an vettek részt, volt, aki Maróthy László minisztert lemondásra szólította fel. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter soron kívül kért szót a vitában, s felszólalásában a legkategori- kusabban visszautasította a személyét ért vádakat, amelyek szerint a nagymaros: építkezésről szóló korábbi előterjesztéseivel félrevezette a képviselőket. Németh Miklós válaszolt az elhangzottakra. A képviselők a kormányfő beszámolóját tudomásul vették. Az ülésszak lezárása előtt Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke kérte a jelenlévőket: egyetértőleg vegyék tudomásul, hogy a Ház elnöke — néhány képviselő részvételével — koszorút helyezzen el Nagy Imre sírján június 16-án. Ezt követően Szűrös Mátyás június 27-ig berekesztette az ülésszakot. SZOCIALISTA KULTÜRAERl miniszteri kitüntetésben részesült Csillám Péterné, a Nyíregyházi Kereskedelmi és Vendéglátóipart Szakközépiskola tanára, Fábián László, a Csengeti Általános Iskola tanára, dr. Jeney Istvánné, a nyíregyházi Bánki Donát Szakközépiskola' tanára, özv. Suskó Jánosné, az ököritófülpösi Általános Iskola tanítója és Udud István, a Fehérgyarmati 1-es számú Általános Iskola szaktanácsadója. KIVÁLÓ MUNKÁÉRT miniszteri kitüntetést kapott: Agócs Lajosné (Tiszavasvári), Akii Jánosné (Napkor), Alniási László- né (Nagykálló), Anderkó Endré- né (Petneháza), Angyalné Szántó Mária (Demecser), Aryné Kádár Ágota (Csaholc) Ascsillán Ferencné (Nyírcsászári), Asztalos Istvánné (Nagyhalász), Asztalos Mihály né (Levelek), Bagdács Gyuláné (Nyíregyháza), Bagi Gézáné (Gulács), Baku Lászlóné (Penyige), Bakó József (Fehér- gyarmat), Balázs Lászlóné (Nyíregyháza), Balogh Áronná (Eper- jeske), Balogh István (Tornyospálca), Balogh Judit (Fehérgyarmat), Balogh Károlyné (Ibrány), Baracsi András (Nyírbogát), Baráti Imréné (Demecser), Bánsz- ki János (Nagycserkesz), Bányai Sándoraé (Nyíregyháza), Báthori Józsefné (Mátészalka), Báthory György (Ilk), Bene Kálmánná (Ibrány). Berevz János (Tiszaszentmárton), Berta Zoltánná (Tiszamogyörós), Ber- tók István (Nyírbátor), Békési Jánosné (Nyíregyháza), Béni Sándoraé (Tunyogmatolcs), Béres Jánosné (Nyíregyháza), Bíró Pálné, Blánár András (Baktaló- rántháza), Bodnár György (Nagy- ecsed) Bodnár Imre (Nyíregyháza). Bodó Jánosné (Számos- szeg), Boldizsár Vilmosné (Barabás), Borsodi Lászlóné (Levelek), Botos Istvánné (Demecser), Buda Imréné (Laskod), Budai Géza (Nyíregyháza), Bugya István (Tiszadob), Bücs Jánosné (Nyírbátor), Czakó István (Nyíregyháza), Czakó Jánosné (Vá- sárosnamény), Csarádi Mihályné (Nyíregyháza), Csatári Balázsné (Nyírbátor), Csatári Sándor (Barabás), Csatári Tiborné (Nyíregyháza), Cseh Lászlóné (Raka- maz), Csenyi Gyula (Csengersi- ma), Cservenák Jenőné (Mátészalka), Cséke Béla (Bátorliget), Csillám Valéria (Nyírbátor), Csisztu Lászlóné (Gávavencsel- lő), Csizi Imréné (Tlszatelek), Csorna Istvánné (Baktalóránthá- za), Csucska Bogát (Kisvárda), Csűri Istvánné (Nyíregyháza), Dajka Jánosné (Demecser), Dely Lászlóné (Nyíregyháza), Diósné Szabó Margit (Ibrány), Dobos Mihályné (Nyíregyháza), Dorka Zoltánné (Nyírmada) Duljánszki Mihályné (Mátészalka), Ecseri Péterné (Nagyecsed), dr. Egri Kiss Tiborné (Nyíregyháza), Eiben Endréné (Nyíregyháza), Elek Lászlóné (Nyírbogát), Eördögh Zoltán (Nyíregyháza). Estók Judit (Nyíregyháza), Fal- csik Ferenc (Fehérgyarmat), Farkas Andrásné (Pap), Farkas Oszkárné (Kisléta), Farkas Pálné (Nyíregyháza), Fábián Balázsné (Vásárosnamény), Fábián Jánosné (Nyíregyháza), Fábián József (Csenger), Fehér Dezsőné (Varsánygyüre). Fekete Mátyás- né (Nyíregyháza), Fenyvesi János (Tiszadob), Ferenc András (Kálmánháza), Félegyházi Józsefné (Nagykálló), Filep János (Gulács), Földesi Istvánné (Sóstóhegy), Frank Mihályné (Üjfe- hértó). Gábor Ferencné (Nyíregyháza), Géczi Imréné (Nyírlövő), Gidófalvi Albertné (Nyíregyháza), Gindele Jenöué (Náb- rád), Gólyán Jánosné (Kisvárda). Gombos Károly (Nyíregyháza), Görömbely Istvánné (Petneháza), Gulyás Mihályné (Nyíregyháza), Gutyán Lászlóné (Napkor), Gyermán Miklósné (Nagy- kálló), Hámornyik Mihályné (Nyíregyháza), Hársfalvi Béláné (Nyíregyháza), Herczeg Bertalanná (Varsánygyüre), Héder Lajosné (Tyúkod), Hoppál Béláné (Nyíregyháza). Horváth Géza (Nyíregyháza), dr. Horváth Ildikó (Mátészalka). Horváth Józsefné (Kótaj), Horváth Józsefné (Tiszavasvári), Hubicsák Béláné (Ramocsaháza). Hűvösvölgyi Lászlóné (Nyíregyháza). Ilináth Györgyné (Nyíregyháza), Iszály Lászlóné (Baktálórántháza), Jaczkó Pál (Nyíregyháza), dr. Jánosiné Juhász Katalin (Nyíregyháza). Jászovics Miklósné (Mátészalka), Jeney Lajos (Tur- istvándi), Jeney Zoltánné (Kisvárda), Jőni Sándoraé (Nagydobos), Juha József (Pusztadobos), Juhász Gábor (Tiszavasvári), Jurth Sándoraé (Nyírbátor), Kakukk Margit (Nagyhalász), Kalákái Józsefné (Nyíregyháza), Karmacsi Lajosné (Nyíregyháza), Kató Zoltánné (Ibrány). Kádárné Pivarnyik Ilona (Nyíregyháza), Kállai Arpádné (Kisvárda), Kertes Jánosné (Nagykálló), Kertész Ferencné (Fé- nyeslitke), Király Albert (Csa- hole), Király Miklósné (Rohod), Kiss Endréné (Nyírbátor), Kiss Irma (Nyírbátor), Kiss Lászlóné (Érpatak), Kiss Zoltánné (Ti- szalök). Kolozsvári istvánné (Mátészalka), Komoróczi Béla (Berkesz), dr. Konez Ferencné (Nyírmada), Konczili Vendelné (Márk), Kontár Lászlóné (Kisvárda), Korcsmáros Jánosné (Anarcs), Kovács Andrásné (Fé- nyeslitke), Kovács Benjáminne (kisvárda), Kovács István (Fehérgyarmat). Kovács Józsefné (Tarpa). Kovács Mihályné (Cse- göld). Kovács Pálné (Ajak), Kovács Zoltán (Nyíregyháza), Koz ma Istvánné (Nyíregyháza) Kozma Károlyné (Baktalóránthá- za), Kóródiné DubUnszki Ilona (Szakoly), Kósa Béla : (Nyírbátor), Kótis Mihályné (Kisvárda), Kremníczki Károlyné (lÍTyírmi- hálydi). Krivánikné Küzmös Enikő (Nyírbátor), Kun István (Vásárosnamény). Kun Lászlóné (Nyírmada), Kundrák István (Kisvárda), Kundrák János (Nyírtelek), Kurucz Andrásné (Nyírkáta), Ladányi Miklósné (Nyíregyháza), Lakatos Mihályné (Tímár), Lakatos Sándoraé (Ajak), László Józsefné (Nyíregyháza), Lázár Péter (Berkesz) Lengyel Béláné (Lónya), Lengyel Jánosné (Levelek), Lengyel László Levente (Apagy), Lengyel Lász- lőné (Kisvárda), Lengyel Lászlóné (Berkesz), Lesku Mihályné (Nyírkárász), dr. Ligeti Béla (Mátészalka), Ling Frigy esné (Rakamaz), Lipcsei Lászlóné (Nyírgelse), dr. Litkei Lászlóné (Tiszavasvári), Lovas Sándoraé (Nylrjákó), dr. Lukácskó Zsolt- né (Nyíregyháza), Magyar Jánosné (Kisvárda), Makara Lászlóné (Nyíregyháza), Makara Miklósné (Nyírtelek), Maródy Magdolna (Nyíregyháza), Marton Imre (Tiszadob), Mártha Sándoraé (Gégény), Márton Lajosné (Kisvárda), Medve Istvánné (Záhony), Melegh Györgyné (Kemecse), Menyhért Ferenc (Csaroda), Merza Ödönné (Nyíregyháza) , Mészáros Zoltánné (Nyírbátor), Mikházi Józsefné (Kisvárda), Mikó Tiborné (Kótaj), Miski Sándor (Fehérgyarmat), dr. Mizser Lajosné (Nyíregyháza), Molnár Antalné (Csenger), Molnár Gyuláné (Tiszavasvári), Molnár Józsefné (Fehérgyarmat), Molnár Károly (Üj- fehértó). Muszka Jánosné (Nyíregyháza), Nagy Arpádné (Nyírbátor), Nagy Ernőné (Vámosatya), dr. Nagy Ferencné (Nyíregyháza), Nagy Gézáné (Sza- bolcsveresmart), Nagy Jánosné (Rozsály), Nagy József (Üjfehér- tó), Nagy Józsefné (Nyíregyháza), Nagy Mihály (Nyíregyháza), Nauner Ferenc (Mátészalka), Nádasdi Ferencné (Tiszavasvári), Nádassy Gyuláné (Nyíregyháza), Nemes Andrásné (Nyíregyháza), Nemes Sándor (Nyíregyháza), Németh Erzsébet (ököritófül- pös), dr. Nyéki Gyuláné (Tyúkod), Nylrán Miklósné (Fehér- gyarmat), Oláh István (Mátészalka), Ólmán Mihályné (Mátészalka), Orosz Miklós (Tlsza- szalka), Osán Mária (Fehérgyarmat), Ozsváthné Réz Ilona (Petneháza), Omajtényi Lászlóné (Nyíregyháza), Paál Sándoraé (Porcsalma), Palumbi Istvánné (Nyíregyháza), Papik Istvánné (Gemzse), Pató Pálné (Nyíregyháza), Papp Jánosné (Opályi), Papp Lászlóné (Mátészalka), Papp Lászlóné (Rozsály), Papp Tihamérné (Nyírbátor), Páger Jánosné (Tiszalök), Pál Béláné (Kékese), dr. Pál György (Nyíregyháza), dr. Pálfy Lászlóné (Nyírcsaholy), Pápai László (Mátészalka), Pásztor Istvánné (Tiszavasvári), Pethe Istvánné (Nyíregyháza), Pető Józsefné (Aranyosapáti), Petruska Istvánné (Tiszadob), Pongrácz Istvánné (Tornyospálca), Pócs- falvi Jánosné (Nyírbátor), Pécsi Bertalanná (Beregsurány), Puli Józsefné (Fehérgyarmat), Puskás Imre (Szamosszeg), Ratkó Józsefné (Nagykálló), Rácz Jánosné (Ojfehértó), Reményi Józsefné (Kisvárda), Rexhner Istvánné (Kisvárda), Révész Antalné (Vállaj), Romhalmi Imréné (Tiszabercel), Róka Gézáné (Dombrád), Róka Istvánné (Tisza vasvári), Sajnos Istvánné (Mándok), dr. Sallai Józsefné (Mátészalka). Sápi Istvánné (Nyíregyháza), Sári Józsefné (Tiszavasvári), Sebestyén Bertalanná (Lónya), Sebestyén Gusz- távné (Vásárosnamény), Silye Lászlóné (Baktalórántháza), Simon Ferencné (Vásárosnamény), Sípos Lászlóné (Ojfehértó), Sipos Sándoraé (Nyírbátor), Skita Lászlóné (Nagyecsed), Somogyi Andrásné (Fábiánháza), Somor- jai G. Lehel (Kisvárda), dr. Sója Gyuláné (Nyíregyháza), Suba Ernőné (Nyíregyháza), Svéda István (Ópályi), Szabados Lászlóné (Gyulaháza), Szabó Antalné (Nyírbogdány), Szabó Barnabás (Ojfehértó), Szabó Gábor (Mátészalka), Szabó István (Méhtelek), dr. Szabó Lászlóné (Nyíregyháza), Szabó Miklósné (Kocsord), P. Szabó Zoltánné (Mándok), Szakállas Sán- doraé (Nyíregyháza), Szanyi László (Nyíregyháza), Szatmári Csaba (Penészlek), Szántó Lászlóné (Kisvárda), Szele Tiborné (Nyíregyháza). Szendrei Istvánné (Nyíregyháza), Szerdahelyi János (Nyíregyháza), Szerényl Béláné (Varsánygyüre), Szép István (Tiszavasvári), Szilágyi Józsefné (Jánkmajtis), Szilágyi Lászlóné (Mátészalka), Szincsák- né Porkoláb Elza (Tiszavasvári), Szombathy Gézáné (Mátészalka), Szondy Györgyné (Nyíregyháza) , Szűcs Kálmánná (Nagyecsed), Takács Miklósné (Ajak), Tamás Andrásné (Baktalórántháza), Tarkovics Sándor (Nyírkáta), Tar Gyuláné (Tu- zsér), Timku Margit (Nyírtelek), Tisza Péterné (Vaja). Tomkó Zoltánné (Levelek,) Toronyi Katalin (Nyíregyháza), Toronyi Mária (Nyíregyháza), Tóth Ferencné (Nyíregyháza), Tóth Imréné (Nyíregyháza), Tóth József (Mátészalka), G. Tóthné Kálai Csilla (Nyíregyháza), Tóth Károly (öpályi), Tóth Pálné (Nyíregyháza), Tóth Sándoraé (Nyíregyháza), Török Bertalanná (Milo- ta), Török Ferenc (Nyíregyháza), Török Mihályné (Nyírbátor), Tulipán Lászlóné (Záhony), Udud Nándor (Fehérgyarmat), Ojlakl Gyuláné (Mátészalka), Vad Mária (Nyíregyháza. Vadai Ferencné (Nyíregyháza). Vajda Sándoraé (Tiszavasvári), Varga Gyöngyi (Vásárosnamény). Varga Györgyné (Nyíregyháza), Varga János (Nyíregyháza), dr. Varga Józsefné (Kisvárda), Varga Mihályné (Nyíregyháza), dr. Vágó Arpádné (Nyírbátor), Vályi Péterné (Aranyosapáti), Vári Jánosné (Nyíregyháza), Váradi Józsefné (Szamossályí), Veres, Zoltán (Tiszalök), Vezse Erzsébet (Vásárosnamény). Vékony Györgyné (Kocsord), Vékony János (Mátészalka), Víerh László (Kisvárda) Vincze Péter (Kisvárda). Vincze Péterné (Kievár- da), Vincze Zoltánné (Csenger), Virányi István (Nyíregyháza), .'íahonyik Mihályné (Tlszaesz- lár, Zakor Józsefné (Vásárosba- mény), Zele Lászlóné (Nyíregyháza), Zsnrzsa József (Kálló- semjén), Zsadányi Istvánné <Ba!- kány). (Folytatjuk) Az Országgyűlésről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) hogy ma már úgymond „önjáróvá” vált az adósságprobléma, s menedzselése igen gondos politikai és gazdasági mérlegelést igényel a kormányzattól. Bár az adósság- állomány a duplájára nőtt, mégis ebben az időszakban nem került sor forrásbevonásra a gazdaságba. 1984— 85 között összességében a magyar külkereskedelmi mérleg aktívnak bizonyult. Nem forrásbevonás történt, hanem kismértékben forrás- kihelyezés. Mégis nőtt az eladósodás, mert a felgyűjfem- lett hitelkamatokat csak kis részben fedezte a kereskedelmi forgalomban, illetve az idegenforgalomban kialakult többlet. A hiány évről évre tovább növelte az eladósodást, amely egyre inkább öngerjesztő folyamattá vált. Ezután Békési László pénz- \i’.'"miniszter válasza következett Kitért azokra a kritikákra. amelyek a tervezést, az előrelátást, a szakmai munka megalapozatlanságát a felelősségtudat hiányát, a kormány következetlenségeit, valamint az abból származó hibákat, a tekin- téiyvesztést tették szóvá. A bizalmatlanság a kormánnyal és a Pénzügyminisztériummal szemben elkerülhetetlen, őe ezt vállalni keli — mondotta. Az elmúlt időszak hibáit nyíltan feltáró, ezzel együtt a Canossa-járást is ■vállaló, elszánt kormányzati magatartás általában támogatásra'talált a hozzászólók részéről. ígv a pénzügyi krízis elkerüléséhez szükséges intézkedések eredményes végrehajtására esély van A leg-
