Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-27 / 149. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. június 27. Nyílt levél az országgyűlési képviselőkhöz Tisztelt Képviselők! Gazdasági válsággal és politikai útkeresésekkel terhes időszakban az ú.i alkotmányt és az új önkormányzati törvényt megelőzve kerül a Parlament elé az államház­tartási reform koncepciója. A társadalmi közkiadások új­fajta finanszírozási rendszeréről olyan szakaszban születik döntés, amikor még nem épült ki a plurális, társadalmi és gazdasági berendezkedésnek megfelelő intézményrend­szer. A politikai akaratnyilvánítások fórumai és erővi­szonyai még a magunk mögött hagyott célt és formarend­szert tükrözik. Félő ezért, hogy a kormány által előter­jesztett, az ágazati minisztériumok és a megyei tanácsok pénzelosztó szerepét csökkentő, normatív feladatmutatók­ra, illetve önkormányzati tulajdonra és centrumszerepre alapozó koncepció nem kap megfelelő támogatást a dön­téshozók részéről. Pedig csak a szabadon választott, tör­vény által garantált pénzalappal rendelkező önkormányzat lehet társadalmi kibontakozásunk alappillére. Olyan helyi önkormányzat, amely helyhatósági ügyekben nem rendel­hető alá országos pártpolitikai érdekeknek sem Minthogy az államháztartás rendelkezésére álló pénz­alapokat közvetlenül vagy közvetve a lakosság „termeli” meg, alapvető követelmény, hogy ez a lehető legközvet­lenebb csatornákon az állampolgári jólét és a közvagyon folyamatos emelésére fordítódjék. Az államháztartás jö­vőbeli bevételnövekedése ne legyen azonos új adók be­vezetésével, vagy a meglévők szigorításával, hanem való­suljon meg: — a versenyszférában az állami támogatási rendszer drasztikus leépítése, — a túlbürokratizált igazgatási szervezetek felszámolá­sa, vagy átalakítása önfinanszírozó szervezetekké, — a vállalkozások élénkítése, — az állami vagyon hatékony működtetése révén. A kiadások között meg kell határozni a központi álla­mi feladatokat az oktatás, egészségügy, szociális bizton­ság, legalapvetőbb közművek stb. területén és ezeknek a minimális ellátási szintjét. Az alapvető állami feladatok megvalósítását garantáló pénzeszközöket — az Állami Számvevő Szék ellenőrzése mellett — a helyi önkormányzati szerveknek normatív alapon kell rendelkezésére bocsátani. Az állami célfelada­tok megvalósítását korrekt pályázati rendszer keretében kell lebonyolítani. A helyi önkormányzatnak ezenkívül rendelkeznie kell saját pénzeszközeivel.'működőtőkéjének jövedelmével, a hatósági munkából befolyt bírságaival, illetékeivel. Ezekből együttesen valósítsa meg az önkormányzat az állami alapfeladatokat és lakossági ellenőrzés mellett sa­ját célkitűzéseit. A fentiek megvalósítása a normatív elosztás elvét je­lenti. amit támogatunk. A történelmileg kialakult hátrányokat azonban meg kell szüntetni. Ehhez már most a népszámlálással egyidejűleg el kell rendelni a helyzetfelmérést. A kiegyenlítődést a kvótán felüli központi alapokból folyamatosan és rövid időn belül biztosítani szükséges. A kistelepüléseknél, a többszörösen hátrányos térségekben a normatív szabályo­zással egyidejűleg, különleges kedvezmények megadása indokolt. Támogatjuk az önkormányzat és az önkormány­zatok szabad szövetségének tulajdonossá tételét, értve ezt a földre, az állami épületekre, a közművekre, mint a tu­lajdon tárgyaira. Az államháztartás reformjának együtt kell járnia a tényleges helyhatóság, a helyi önkormányzatok kialakulá­sával. összességében az a véleményünk, hogy az alulrólépít- kezés elvének megfelelően a helyi önkormányzatok lássa­nak el minden olyan feladatot, amelyekre szervezetileg és anyagilag képesek, kapjanak állami központi támoga­tást mindarra, amit szervezetileg fel' tudnak vállalni. Az államháztartási reform koncepcióját ezen elvek hangsúlyozott figyelembevétele mellett támogatjuk, vég­leges kidolgozásában részt kívánunk venni. Tudjuk, hogy az önkormányzat nem varázsszó, de a helyi autonómiák megszerveződése és működése hatható­san elősegíti a kibontakozást és a nemzeti felemelkedést. Horn Gyula Bécsben Nyíregyháza, 1989. június Nyíregyháza Megyei Város Tanács SZDSZ Nyíregyházi Csoportja MDF Nyíregyházi Szervezete MSZMP Nyíregyházi Városi Bizottsága Bécsiben tárgyal Horn Gyu­la. K üiü'gymimisz terünk a Franz Vramitaiky kancellár­ral folytatott megbeszélésein tájékoztatta az osztrák kor­mányfőt az MSZMP KB ülé­séről. A nagymarosi beruhá­zással kapcsolatban megerő­sítette, hogy hazánk az épít­kezés végleges leállítása ese­tén is teljesíteni kívánja áramszállítás! kötelezettsé­gét. Alois Mock külügymi­niszternél megállapodtak ab­ban, hogy rövidesen jegyző­könyvet dolgoznak ki a ma­gyar állampolgárok munka- vállalási lehetőségéiről. Há­rom újialbb határátkelőhely megépítéséről is szó voH. Ülést tartott a Minisztartanáes (Folytatás az 1. oldalról) A Minisztertanács határo­zatot hozott az Állami Egy­házügyi Hivatal és az Álla­mi Ifjúsági és Sporthivatal megszüntetésével 'kapcsolatos szervezeti intézkedésekről. A kormány elfogadta saját és a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság II. félévi mun­ka-tervét. A Minisztertanács megvi­tatta az Országos Árhivatal tanulmányát a piacgazdaság verseny- és árszabályozásá­ról. Az ülést követő szóvivői tájékoztatón Bajnok Zsolt, a Magyar Hírlap főszerkesztő­je, ideiglenes szóvivő elmond­ta: Németh Miklós miniszter- elnök — Nyers Rezsővel egyetértésben — az Elnöki Tanács elé terjesztette azt a javaslatot, hogy a testület mentse fel államminiszteri funkciójából a párt elnökévé választott Nyers Rezsőt. Az Elnöki Tanács az előterjesz­téssel egyetértett, így az Or­szággyűlés kedden kezdődő ülésszakán napirendre kerül e kérdés. A megüresedő poszt betöltését illetően nincs sze­mélyi javaslat, s még abban sincs döntés, hogy Nyers Re­zső munkaterületét esetleg a kormány tagjai között felosz­tanák, és nem töltenék be az államminiszteri posztot. Társadalomtudományi napok (Folytatás az 1. oldalról) ról. hogy bár az iparszerke­zetből következően Kisvár­dán alapvető szerepe van a műszaki-közgazdasági értel­miségnek, mégis meghatáro­zó a pedagógusok jelenléte, gondolkodása, hiszen a vá­rosban ötezer diák tanul. Most, amikor egy sor kér­dést újra kell fogalmaznunk, különösen fontos, hogy ebben segítsük a jövő generációjá­nak gondolkodását formáló pedagógusokat. A társada­lomtudományi napok ezt a célt kívánják szolgálni. A megnyitó után Marosi Lajos, az MSZMP megyei bi­zottságának csoportvezetője tartott előadást (Elgondol­kodtató társadalomtudomá­nyok és kultúra iskoláinkban címmel. Az előadó egyebek között a történelemoktatás néhány kérdéséről, a plura­lizmus problémáiról, a nyel­vek és az ideológia kapcso­Az MSZMP és EK megbeszélése (Folytatás az 1. oldalról) val összefüggő három olyan javaslatot, amelyek téma­ként szerepelnek a háromol­dalú politikai tárgyalásokon: a közveszélyes munkakerü­lés vétségének hatályon kí­vül helyezését, a fegyveres szolgálat megtagadásáért já­ró büntetések eltörlését és az államellenes bűncselek­ményekről szóló fejezetek módosítását. E témák beter­jesztésének jóváhagyását halaszthatatlanságukra hivat­kozva kérte az MSZMP de­legációja. Erről rövid vita alakult ki, mert az Ellenzéki Kerekasztal sérelmezte, hogy a „kérés gyorsan jött”, hi­szen azonnali döntést igé­nyelt. Végül azonban az EK úgy gondolta, hogy komp­romisszumot kell kötni. Megítélése szerint ugyanis a közveszélyes munkakerülés vétsége, illetve a fegyveres szolgálat megtagadása több száz elítélt embert érint. Ezért hozzájárult ahhoz, hogy mindkét módosító ja­vaslat a parlament követke­ző ülésszaka elé kerüljön. A fegyveres szolgálat megta­gadásával kapcsolatos mó­dosításnál az EK javasolta: az eredeti előterjesztéssel ellentétben az emiatt elítélt fiatalok ne csak büntetésük végrehajtása, hanem a hát­rányos jogkövetkezmények alól is mentesüljenek. Az államellenes bűncselek­mények témakörében viszont nem született megegyezés, így ez a törvénymódosító ja­vaslat nem kerül most a parlament elé. Fodor Gábor elmondta, hogy a megbeszélésen fel­merült még a nyilvánosság problémája. Az Ellenzéki Kerekasztal indítványozta: legyen lehetőség arra, hogy a tömegtájékoztatási eszkö­zök igénybevételével mind­három fél informálhassa a közvéleményt a tárgyalások menetéről, illetőleg vitat­kozhasson a felek által elté­rően megítélt témákról. Er­ről azonban határozat most még nem született. A politikai témákat érintő újabb középszintű megbeszé­lésre július 6-án kerül sor az MSZMP, az EK és a har­madik oldal delegációi kö­zött. E hét csütörtökén pe­dig megtartják az első kö­zépszintű megbeszéléseket a gazdasági tárgyalásokról, amelyen várhatóan meg­egyeznek a munkabizottsá­gok felállításában. (MTI) latáról fejtette ki vélemé­nyét. Tov'ábbi előadásokkal, majd szekcióülésekkel folyta­tódott az első nap program­ja. Kedden ismét előadások lesznek, valamint Kisvárda nevezetességeivel ismerked­nek a vendégek. Szerdán Kárpátaljára kirándulnak a résztvevők. Csütörtökön az általános és középiskolai tör­ténelem. továbbá a bevezetés a filozófiába és a társada­lomismeret új tantervi kon­cepcióját vitatják meg a pe­dagógusok. Ugyanezen a na­pon találkozó lesz a művelő­dési központban a határain­kon kívüli magyar színházak képviselőivel, majd ismét a gimnáziumban folytatódik a program egy vitával, amely­nek témája a nemzetiségi kérdés. Szintén csütörtökön két színházi előadást is megtekinthetnek az érdeklő­dők: ezen a napon vendég­szerepei a művelődési köz­pontban a Szabadkai Ma­gyar Színház, s az ő bemu­tatkozásuk után kezdődik a Várszínházban Móricz Nem élhetek muzsikaszó nélkül cí­mű darabjának főpróbája. Pénteken A történelemfelfo­gás körüli viták Közép-Euró- pában. valamint Az 1953—56- os politikai és filozófiai vi­ták címmel hallhatnak elő­adást a kisvárdai társadalom- tudományi napok résztvevői. Ezzel véget ér a rendezvény- sorozat, amelyen egyébként minden érdeklődőt szívesen látnak. Udvari László kormány- biztos hétfőn — az előzetes megállapodásoknak megfe­lelően — Csehszlovákia bu­dapesti nagykövetségén át­adta Vladimír Lokvenc cseh­szlovák kormánymeghatal­mazottnak azokat a kocká­zati és környezeti veszélyeket felsoroló háttéranyagokat, amelyeket a magyar kor­mány a nagymarosi vízlép­cső építésének májusi felfüg­gesztésekor hozott döntésé­nél figyelembe vett. Átadta továbbá a Magyar Tudomá­nyos Akadémiának a vízlép­cső elhagyásáról, illetve a megvalósítás környezeti, öko­lógiai, vízminőségi és szeiz­mológiai hatásairól kidolgo­zott véleményeket is. Udvari László egyúttal továbbította Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes levelét Pavel Hrivnak szlovák miniszter- elnöknek. (MTI) Felmentések, kinevezések (Folytatás az 1. oldalról) a szövetkezet vagyoni kap­csolatát, ami a jövőben kiter­jed a részjegy jegyzésén túl félrészjegy jegyzésére, szö­vetkezeti üzletrész és rész­jegy juttatására is. A szö­vetkezeti üzletrész átruház­hatóvá és örökölhetővé válik. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet hozott az egyházi állások betöltéséhez szükséges hozzájárulásról, és az Állami Egyházügyi Hiva­tal. valamint az Állami Ifjú­sági és Sporthivatal meg­szüntetéséről. Az Elnöki Tanács határo­zott nagykövetség létrehozá­sáról a Ciprusi Köztársaság fővárosában. A testület államtitkárokat, nagykövetet nevezett ki és mentett fel, valamint bírák megválasztásáról, felmenté­séről határozott és kegyelmi ügyekben döntött. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Deák Gábor állam­titkárt e tisztsége alól — ér­demei elismerése mellett — 1989. július 1-jei hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Knopp András mű­velődési minisztériumi ál­lamtitkárt e tisztségéből 1989. június 30-ai hatállyal fel­mentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Madarast Attila pénzügyminisztériumi ál­lamtitkárt e tisztsége alól — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt — 1989. június 30-ai hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szabó Imre ipa­ri minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól — érdemei elismerése mellett — 1989. július 1-jei hatállyal felmen­tette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1989. július 1-jei ha­tállyal dr. Kunos Pétert pénz­ügyminisztériumi állam­titkárrá. Pusztai Ferencet mű­velődési minisztériumi állam­titkárrá. Pál Lászlót, vala­mint dr. Szabó Imrét — a Hő- és Rendszertechnikai In­tézet igazgatóját — ipari mi­nisztériumi államtitkárrá ki­nevezte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Györke Józsefet rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetté kinevezte. (MTI) Mégse épül drótkerítés a magyar-román határon? Az orosházi és nyírbátori határőrkerületek járőrei jú­nius 25-én, vasárnap kora reggel észlelték, hogy a ro­mán határőrizeti szervek több helyen, mindenekelőtt a határátkelők környékén megkezdték az elmúlt idő­szakban épített betonoszlo­pos drótkerítés bontását. Az illetékes két határőrkerület megfigyelései szerint 26-án, hétfőn kora délutánig a mozgást akadályozó kerítést a közös magyar—román ha­társzakasz mentén nagy­részt lebontották. Az oszlop­sor néhol még áll, a legtöbb helyen azonban már ez is el­tűnt. A határ menti romá­niai településekről a magyar határ felé vezető utakat vi­szont homokhalmokkal te­szik járhatatlanná. Az ónagylaki úton, közel a ha­tárhoz, egy vasból 'készült gépkocsiakasztót is megfi­gyeltek. A „vasfüggöny” bontását a határőrségnél az­zal is magyarázzák, -hogy viszonylag könnyűszerrel le­győzhető volt: átbújtait alat­ta, átmásztak rajta, széthaj­tották, vagy épperi szétvág­ták. (MTI) Megnyílt a nyári akadémia (Folytatás az 1. oldalról) korábbi hírekkel ellentétben, nem a Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola, hanem az MSZMP megyei Oktatási Igazgatósága. A péntek délelőtti megnyi­tón Bánóczi Gyula, a Sza- bolos-Sza/tonár megyei Tanács elnöke, az akadémia egyik védnöke köszöntötte a meg­jelenteket, majd elmondta, úgy gondolja, hogy minden­ki gazdagabb lehet az itt szerzett új ismeretekkel. A szervezés szerepe napjaink­ban felértékelődött, előtérbe került az új szervezeti rend­szerek kiépítése. Ezután két előadást hallga­tott meg a közel száz résztve­Telefon Nyugatról? (Folytatás az 1. oldalról) ra már úgy jöttek, hogy tudják, mire vállalkoznak. A megye és város vezetői­nek szándéka is világos. Azt szeretnék, ha Szabolcs-Szat- márnak és Nyíregyházának mégsem kellene további hosszú éveket várniuk ah­hoz, hogy a telefonon keresz­tül Európa, az ország vérke­ringésébe bekapcsolódhassa­nak. A hétfői tárgyalások bizta­tóan zárultak. Bár a végső megállapodás még igencsak odébb van, annyi azonban máris bizonyos, hogy a felek várhatóan szeptemberben is­mét találkoznak. Akkor mar a tények, feladatok és elvá­rások pontos ismeretében akár a konkrét tennivalók­ban is megállapodhatnak. (k. é.) vő, melyek témája megadta az elkövetkezendő beszélge­tések alapgondolatait. Elő­ször Bernáth Tibor az Ipari Szövetkezetiek Országos Ta­nácsának alelnöke tartott is­mertetést az ipari szövetke­zetek vállalkozási és társa­dalmi környezetéről. Rövid áttekintést adott a múltról, elmondta, hogy a vállalko­zás ebben a szférában indult meg először. Elemezte a kis­szövetkezetek tevékenységét, ami napjainkban szinte min­den területére kiterjed. Az emberek nem mindig nézték jó szemmel, ha a kisszövet­kezet dolgozói nagy pénzeket kerestek, de ha kockázatot vállaltak és az üzlet beütött, akkor ez természetes. Az ebédszünet után Gál Zoltán, belügyminisztériumi államtitkár vette át a szót, aki a települések, az önkor­mányzat és a helyi igazgatás kérdéseit boncolgatta. El­mondta, hogy végig kell gon­dolni, hol dőljön el a terü­let- és településfejlesztés kér­dése. Beszélt a társközségek kialakításával megszületett feszültségekről, a városok szerepéről. A valódi helyi igazgatás megteremtéséhez a központi szabálytömeget kel­lene lebontani. Délután .. két csoportra bomlott a társaság, megkez­dődték a kerékasztal-meg­beszélések. Ezek egyikén a vállalkozások és a kisszövet­kezetek kapcsolata állt a köz­pontban, a másikon pedig a nemrég elhangzott előadást vitatták meg az érdeklődők. Ma délelőtt tovább folyta­tódtak a szekcióülések, a viták, délután pedig szak­mai program következik, melyben üzemlátogatás és a nagykállói nagyközségi ta­nács megismerése szerepel. (szilágyi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom