Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-24 / 147. szám

2 Kelet-Mag yarország 1989. június 24. Magánklinika — 130 állatorvos közében Állatkórház Kft. Ebcsont beforr! — tartja a mondás, de a család ked­vencéért aggódók jobb szere­tik, ha az állatorvos is meg­vizsgálja a beteg négylábút. Ha pedig válságosra fordul a kutya állapota, csak az állat­kórház segíthet. Ügy hírlik viszont, hogy a nyíregyházi állatkórház helyén magánkli­nika kezdi meg a működé­sét ... Amint azt dr. Hajdú Ber­talantól, az állatkórház igaz­gató főállatorvosától meg­tudtuk, gyökeres változáso­kon ment át a közelmúltban az intézmény. Drágább lesz a műtét A lakossági és közületi szolgáltatást (gyógyítást) végző intézmény évek óta milliós veszteségekkel mű­ködik, találni kellett tehát egy olyan társulási formát, melyben a gazdasági feltéte­lek eredendően megváltoz­nak. A kórházi díjtételeket jelentős állami dotációval állapították meg. így fordul­hatott elő sokszor az az el­lentmondásos helyzet, hogy egy 200 ezer forint értékű tenyészállatot, esetenként 150—200 forint térítési díj fejében operáltak meg az or­vosok. Napjainkban megteremtet­ték a feltételeket ahhoz, hogy a kórház korlátolt fe­lelősségű társaság formájá­ban üzemeljen tovább. Eh­hez — példa nélküli szerve­zőmunka folytán — megyénk 130 állatorvosa és az állat­egészségügyi állomás társult. A kft. alaptőkéje 3 millió fo­rint. Az orvosok másfél mil­liót adtak, míg az intézmény — a készpénz mellett — az épületek és berendezések átadásával egészítette ki az összeget. Július 1-jétől kezdi meg működését — immárom új felállásban — az állatkórház, melynek elsődleges célja a gyógyítás színvonalának emelése mellett a veszteség- források csökkentése és a rentábilis működés megala­pozása. Az előjelek biztatóak. Je­lentős forgalomnövekedéssel kell számolni, hiszen az át­szervezések révén a szom­szédos megyékben sehol nincs állatkórház. Debrecen­ben, Miskolcon, Sárospata­kon csak rendelőintézet fo­gadja az állatokat és ezeken a helyeken éjszakai ügyelet sincs. Elodázhatatlanná vált a díjtételek rendezése is. ami 25—30 százalékos ár­emelkedéssel jár együtt a következő hónaptól. Panzió kutyának, macskának Űj tevékenységi körrel bő­vül a kórház profilja, mivel megkezdik az importból származó állatgyógyászati készítmények forgalmazását. Ehhez felmérik az igényeket és a rendeléseket követően folyamatos ellátást ígérnek. Emellett nyáron kisállat­panziót üzemeltetnek a kór­házon belül, ahová a nyaral­ni indulók beadhatják ked­venceiket a szabadság idejé­re. Fontos szerep hárul az intézményre a hazai állator­vosképzésben is, hiszen a végzős egyetemi hallgatók itt töltik gyakorlati idejük egy részét, ami a kórházban fo­lyó szakmai munka rangjá­nak elismerését jelzi. Kígyót, bókát... A kft. alapításával egy sa­játos érdekeltségi viszony jött létre az üzemi, vágóhí­Felvételünk egy négyhónapos palota pincsi köldöksérvmű- téte közben készült. Dr. Sója Gyula és segítője a tátongó seb összevarrásán fáradozik. di és állami állatorvosok között, hiszen valamennyien érdekeltek abban, hogy a kórház gazdaságosabban mű­ködjön a jövőben. Leginkább azonban az állattartók örül­hetnek, hiszen az eddigiek­nél jobb körülmények fo­gadják a beteg, kórházi ápo­lásra szoruló állatokat. Az állatkórház sokszínűségét jelzi, hogy felkészültek az erdő vadjainak gyógykeze­lésére is, de akkor sem jön­nek zavarba, ha valaki egy kígyóval vagy teknősbékával, állít be a rendelőbe ... (csonka) Magyar népdalok Marseilles-ben V endégszereplésre If utazott a Nyíregyházi Vegyes Kar Franciaországi vendégsze­replésre utazott el tegnap reggel a Nyíregyházi Vegyes Kar. A kórust egy marseilles-i ének- és zeneiskola hívta meg, amelynek a tagjaival három évvel ezelőtt, egy olasz fesztiválon ismerkedtek meg a szabolcsi énekesek. A program szerint június 25-én Torinóban is ad hangversenyt az énekkar, majd onnan uta­zik tovább Marseillés-be, ahol a négy nap alatt több koncerten is szerepel. Fehér Ottó karnagy gazdag reper­toárt állított össze, a mű­sorban megtalálhatók a rene­szánsz, barokk klasszikus ze­neszerzők művei (Hassler, Lassus, Lotti; Monteverdi), valamint a legmodernebb irányzatok alkotásai (Rautavaara: Ludus verbális). Nem hiányozhat az összeál­lításból Kodály Zoltán, Bár­dos Lajos, Gárdonyi Zoltán magyar népdalfeldolgozásai sem. A vegyes kar tagjai Mar­seilles-ben családoknál lak­nak majd, s természetesen lesz lehetőség városnézésre, hajókázásra is az éneklés mellett. A nyírségiek kőr­útjuk során eljutnak Párizs­ba is, s az NSZK-n, Ausztri­án keresztül július 4-én ér­keznek haza. Pár hét múlva azonban ismét találkozhatnak francia barátaikkal, ugyanis július végén a marseilles-i énekkar viszonozza a láto­gatást Nyíregyházán. CSALÁDI BABOS tábor lesz július 4. és 10. között Párádon, a művelődési köz­pontban, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyei csa­ládok részvételével. A tábor­ba megyénkből harmincán jelentkeztek. Üvegezést és képkeretezést vállalnak lakossági meg­rendelésre a Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezet üvegesrészlegénél. Ké­pünkön Ónodi Gyula üve­ges fürdőszobatükör élét csiszolja, míg kollégája Pausz Béla szekrényre fel­szerelhető üveget fúr. (Suri Attila) A kemecsei Márka presz- 6zó csaposa kilenc éve űzi mesterségét, sokat látott, hallott, tapasztalt, de olyas­miben, mint az idén június 9-én 18 óra körül — még nem volt része. Verekedés cipősarokkal — A vendéglőben vagy ti­zenöten tartózkodtak — mondja a csapos igen visz- sziafogottan. — Nők, férfiak vegyesen. A pultnál álltam, s néhány másodperc alatt (minden előzetes szóváltás nélkül) olyan tömegvereke­dés alakult ki, amilyet még westernfilmben sem lát­táim. Annyit azért kihámoztam, hogy a lehúzott cipőjük sar­kával először a nők estek a férfiaknak. Az erősebb nem sem maradt veszteg. Véde­keztek, majd az asztalok leszaggatott márványlapjá­val, a vasaljaival, a szé­kekkel, az öklükkel és a „Vadnyugat“ Keraecsén sörös korsókkal, meg ami a kezükbe akadt, ellentáma­dásba lendültek. Hogy ki ki ellen van, ■ kibogozhatatlan volt, csaknem mindenki mindenkit ütött. Vagy tíz perc múlva a „csata” színhelye az udvar­ra tevődött át. Ott már egy női kézben bajonett villo­gott, de ásó és kapa is elő­került. A csihi-puhi az ut­cán is folytatódott. A rendőrük erősítést kértek — A csetepaté okát a mai napig sem sikerült megtud­nom — újságolja a csapos. — Azt minden bizonnyal belső viszály robbantotta ki. A társaság ittas sem volt. A Kemeosén lakók körében a rendőrök és önkéntes rend­őrök gyors és eredményes fellépése igen kedvező vissz­hangot váltott ki. Az egyik önkéntes járőr, amint látta, vagy értesült a tömegvere­kedésről, rögtön értesítette Németh Gyula rendőr zász­lóst, körzeti megbízotti cso­portvezetőt, egy másik ön­kéntes rendőr a nyíregyházi rendőrségtől kért segítséget, míg a harmadik a többi ön­kéntest riasztotta, köztük L utter Sándor tanácselnö­köt. Az együttes fellépés nyo­mán a verekedés abbama­radt, s vagy 35—40 személyt a tanácsiházára kísértek. Kö­zülük a hat „főkolompost” a rendőrségre előállították. A csapostól a kocsma belső világáról érdeklődöm, ahol italán mindenki „testvér”, mindenki ismeri a másikat. L«bwrtás helyütt mégis felújítás ? Licit a kádfürdőre Biztosíték a Krúdy Szálló és a Svájci lak Sokszor megkongatták már a vészharangot a sóstói kád­fürdő épülete felett — de az utolsó pillanatban mindig volt valaki a lokálpatrióták között, aki kieszközölte a fennmaradást. Mi tagadás, elég csúf már leromlott álla­potában, holott virágkorá­ban éke volt Sóstónak. Most a tanács fordított egyet a kibontakozási mó­don: nem egyszerűen pénzt kér az épületért, illetve a fel­újításért, hanem a hasznosí­tás lehetőségét ajánlja. A hét végén írták alá a városi tanács képviselői a megállapodást egy budapes­ti kft.-vel, amely tervek ké­szítését vállalta (a szükséges állagfelmérés után), s ötlete­ket ad a lehetséges hasznosí­tásra. Mindezt együtt a Krú­dy Szálló épületével és a Svájci lakkal — aminek az az előnye, hogy a három lé­tesítmény közös hasznosítá­sával már elképzelhető a gaz­daságos üzemeltetés, azaz megéri felújítani a kádfürdő épületét. A most aláírt megállapo­dás lényege azonban ennél többet irányoz elő: a kész tervek és ötletsorok birtoká­ban a kft. budapesti bankok­nál licitre bocsátja a komp­lex hasznosítás lehetőségét — feltételül szabva a fel­újítást. Annyi szép kastélyt és szép műemléképületet si­került már megmenteni így az országban — miért ne le­hetne Sóstó régi épületeiből is többet kihozni? — tették fel a kérdést a tanács és az ilyesmire is szakosodott kft. képviselői, amelyre a megál­lapodás minapi aláírása volt a válasz. Megpróbálják. Hogyan „adhat“ helyiséget a tanács? Minden héten új igény Hírünk helyet, telefont, antót... Hírt adtunk a héten ar­ról, hogy az egyik cigány- szövetség azt tervezte, sátrat ver a nyíregyházi városköz­pontban, s úgy próbálja ki­kényszeríteni követelésének teljesítését mielőbb: boosás- sanaik rendelkezésükre hí va- tali helyiséget, titkárnőt, au­tóit. Megkérdeztük a városi ta­nácson, mi a véleményük az akcióról, tulajdonképpen akarnak-e, vagy tudnak-e például helyiséget adni. — Mindenekelőtt az el­vekről ki kell mondani: a ■tanács vezetése támogatja a különböző társadalmi szerve­zetek, mozgalmak, érdekkép­viseletek létrejöttét, s azok­kal a város érdekében kons­truktív együttműködésre is törekszik — kaptuk a vá­laszt. Addig nem is volt gond, amíg nem gyarapodtak „gombamódra” az új szer­veződések, tavaly az első­iként megalakult cigányszö- vetsógnök aránylag rövid idő alatt sikerült jó elhelye­zést teremteni, ám most az Itt kevés a törzsvendég »— közli. — Ugyanis a község­ben nagy az átmenő forga­lom, meg a faluban egyéb­kent is van öt vendéglő, s rövidesein nyílik a hatodik. Rekorder rumból Ezután a csapost arra ké­rem, mondja meg: iki döntött Kemecsén ivásd rekordot. — Lakik itt egy körülbelül 130 kilós ember, aki egyszer a presszóban rövid idő alatt megivoüt két liter rumot anélkül, hogy az ittassága miaitt a kiszolgálását meg kel­lett volna tagadni. Egy férfi pedig fogadásiból megivott húsz üveg sört. — Sok a gond azokkal, akiket a részegségük miatt nem szolgál ki? — Nem. Aki ittas és nem akar elmenni, azt kivezetem. Hallgatnák rám. No, volt már, hogy emiatt a korsót a falhoz vágták ... Cselényi György igények a lehetőségeknél gyorsabban nőnek. Jelenleg négy párt, illetve mozgalom kér helyiséget (lehetőleg telefonnal), de meg kellene oldani a nagy- családosok, nevelőszülők egyesülete, az alkoholellenes klub, több nyugdíjas szerve­zet elhelyezését is. Ugyanak­kor például az elmebeteg gyerekék szüleinek szövetsé­ge is helyet kér, ahol az érintett szülőket megtaníta­nák, hogyan kell nevelni­ük, gondozniuk súlyos hely­zetben lévő gyermekeiket. A Siketek és Nagyothallók Egyesületének csoportja is olyan helyet szeretne, ahol összejöhetnének és közösen intézhetnék sajátos ismere­teket igénylő ügyeiket. — Minden kérés más és más, mindenki a saját prob­lémáját ismeri és helyezné előtérbe és a tanács sincs abban a helyzetben, hogy bármelyiknek azt mondja: törekvéseit nem támogatja, másokét viszont igen. Alap­vető, hogy a tanácsnak je­lenleg nincsenek alkalmas üres helyiségei, ha viszont ürülnek, akkor a jogszabály szerint azokat meg kell hir­detni és licitre bocsátani — a legtöbb társadalmi szerve­zet viszont nem rendelkezik annyi pénzzel, hogy reális eséllyel szálljon a licitbe. Nehezíti a helyzetet, hogy ha egy közület feladja a koráb­ban általa használt helyisé­get, épületet, a jogszabály szerinti összeget kell azokért fizetni — függetlenül attól, hogy egy korábbi rendszer szerint esetleg ingyen kapta. Nyilvánvaló, hogy a tanács újrakiutalás esetén legalább ezt a pénzt szeretné vissza­kapná. •Mint megtudtuk: a tanács most néhány bölcsődét és gazdaságtalanul működő óvodát hasznosít más célra, először idősek otthonát, nap­közijét, szellemi fogyaté­kos gyerekek foglalkoztató­ját rendezik bi. Mindemel­lett a cigányszövetségnek is ajánlottak helyet (a Guszev- ben átalakított kulturált épületrészt ideiglenes jel­leggel, amíg jobbat nem ta­lálnak, de nem fogadták el.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom