Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-21 / 144. szám

1989. június 21. Kelet-Magyarország 7 Válasz a „rongyrázásra“ „Minden, gyermekét tisztességgel nevelő szülő természetes joga és igé­nye, hogy fiaik és lánya­ink nevelőinek köszöne­tét mondhasson.” — kez­di levelét egy nyíregyhá­zi olvasó, reagálva la­punkban megjelent jegy­zetre. Majd így foly­tatja: nincs sértőbb an­nál, ha az érzéseket szá­mokra váltják. Mégis, ha közösen, — megbeszélés után — kívánunk át­nyújtani valami maradan­dót emlékezésül, az ép­pen nem rongyrázas. Hogyan ünnepeljünk fel­szabadultan, ha attól kell tartanunk, hogy az örökké céltáblául szolgá­ló pedagógus nem fogad­ja el az őszinte köszöne­tül szánt ajándékot?” Olvasónk gondolataival egyetértek, az óvónő nem azért a három év múlva remélt ajándékért simo­gatja meg a gyerekek fejét, köti be a cipőfűző­jét, s avatja be a világ sok-sok rejtett titkaiba. A tanító néni sem azért fogja a kis nebuló kezét, amikor a betűket kerekí­ti, vagy átsétálnak az úton. Tudom, ez a pálya hivatás, a gyermekneve­lés elkötelezettség és fele­lősség. Írásomban sem az ellen emeltem szót, hogy a szülők ne emlé­kezzenek meg év végén a pedagógusok áldozatos munkájáról, de azt is tu­domásul kell venni, hogy a mai körülmények között — különösen akinek több gyermeke jár óvodába, vagy iskolába — nem te­lik nagyobb összeg befi­zetésére. Sajnos, a „rongyrázás­sal” mint jelenséggel ta­lálkozunk. Abban vitatko­zom a levélíróval, hogy nem cselekszünk jót, ha ezt „felnagyítjuk”. Igen­is, tollhegyre kell tűzni az olyan magatartást, amely sok emberben visz- szatetszést, esetleg vala­milyen kisebbségi, vagy szégyenérzetet vált ki. Ha jó szándék is vezérli az anyukát, gondolni kell a szerényebb körül­mények között élőkre. Szomorú, hogy manap­ság mindent pénzzel mé­rünk, minden fáradozást, önzetlenséget meg aka­runk fizetni. Bár be kell látnom azt is, hogy az élet sok területén rá­kényszerülünk erre. Kü­lönösen, ha az állam is törvényesíti a hálapénzt, vagy a borravalót —, az­zal, hogy adót vetett ki utána. A „legdrágábbért és a legkedvesebbért” nem elég csak év végén ál­dozni, figyelemmel kell kísérni az évközi munká­ját is, s ha baj van, ám ha örülni kell, azt a szü­lő és a pedagógus együtt élje meg. Kedves szó a köszönet a nevelőnek, ha közösen érnek el ered­ményt. A megérdemelt bizonyítvánnyal mosoly­gósán, netán fátyolos szemekkel hazaérkező gye­rek fejlődésében tisztel­jék egymás fáradozása­it. Dankó Mihály TOVÁBB VIGADNÁNK Kérjük, hogy ügyünkben segítsenek. Mi, napkori fiatalok egyetlen helyen, a nagy presszóban tudunk csak szórakoz­ni, művelődési ház nincs. Hétvégén, szombaton és vasárnap diszkó van a presszóban. A lakók miatt azonban este 10 órakor abba kell hagyni a mulatságot, be kell zárni a presz- szót. Azt szeretnénk elérni, hogy legalább este 11 óráig tán­colhassunk, mert amikor a legjobb a hangulat, akkor van záróra. 127 aláírás A napkori fiatalok KENYÉR HELYETT MAGYARÄZAT Reggel fél nyolc előtt se kenyér, se tejföl, se tőkehús, se felvágott, alapvető élelmi­szercikk nem kapható a nyír­egyházi Szamuely-lakótele- pen az új ABC-ben. A bolt nyitási ideje 7 óra. A vásár­lók kérdésére, hogyan lehet egy ABC áru nélkül, az ela­dó vagy a boltvezető azt vá­laszolja; hogy nem tehetnek róla, későn szállítanak. Mivel a bolt így aligha töltheti be a feladatát, nem értjük miért kellett horribilis összeget ki­adni a megépítésére. Mert eddig jóformán csak bosz- szankodtunk miatta. Szabó Istvánná és mások Nyíregyháza, Árpád, Maka­renko, Toldi utca. (A bolttulajdonos Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat levelében megírta lapunk­nak, hogy a sütőipar a friss kenyeret, péksüteményt reg­gel 7 és 7,20 óra körül szál­lítja az ABC-be, és ezen változtatni nem kíván. A tej­ipar nyitásra kiszállítja a te­jet, de a kereskedelmi áru­kat csak délelőtt kapja meg a bolt. A húsipar nem tudja vállalni, hogy a tőkehúsokat és húskészítményeket a reg­geli nyitásra eljuttassa a boltba. Az ÉKV véleménye szerint az ipar nem mindig képes kielégíteni azt a fo­gyasztói igényt, hogy regge­li nyitásra friss árút szállít­son. A jelzett hiányosságok a megnyitás után fordultak elő, amíg nem lehetett pon­tosan felmérni a lakosság igényeit, azonban már intéz­kedtek.) FASIRATÓ Házunk előtt van egy mi­niparkoló, amelyet mi lakók használunk már sok-sok éve. Véleményünk szerint teljesen feleslegesen van itt egy KRESZ-tábla, amely az elő­írt haladási irányt hivatott jelezni. De csak mi forgoló­dunk itt, sose figyeljük, már megszoktuk. Most mélysége­sen felháborodva vettük ész­re, hogy emiatt a tábla miatt június 16-án délelőtt ketté­fűrészelték a ház előtt álló negyedszázados gömbfa ko­ronáját. A fa gyönyörű volt, senkit se bántott, miért kel­lett ilyen módon megcsonkí­tani? Nem lehetett volna pór lépéssel a táblát arrébb tenr ni? Mit szólnának az isme­retlen illetékesek, ha ketté­fűrészelnék a táblát, mert az illik ilyen kettéfűrészelt fá­hoz?! Pontos név Nyíregyháza, Árpád u. 30. SZÍVESLAtAS A SÖSTÓN Olyan vendéglátásban volt részünk június 10-én vasár­nap a Sóstón, hogy azt sem az önérzetünk, sem a pénz­tárcánk hamar nem heveri ki. Déli egy óra tájban le­ültünk a strandfürdő terüle­tén lévő étteremben, hogy együnk. Én és társnőm rán­tott húst kértünk sült krumplival. Bár háromszor szóltunk, másfél óra múlva hozták ki az ételt, pedig raj­tunk kívül csak egy asztal­nál étkeztek, a többinél italra vártak a vendégek. A krump­li hideg volt, nem hozott má­sikat helyette a pincér, mert arra a kérésre, hogy cserélje ki, csak bocsánatot kért. Az ebédünk koronája azonban a rántott hús volt! Pergamen­vékony, átlátszó. Háromne­gyedrészben leszedtük róla a panírt, megmértük a közeli büfé mérlegén, két (!) dekát mutatott, és a sült krumpli­val együtt 70 forintot fizet­tünk érte a végén. Hívtuk a boltvezetőt, jött, de azt mondta, hogy nem ő volt, ha­nem a szakács. A pincér a húst ki akarta cserélni, de mi fizettünk és felálltunk, mert nem akartunk még másfél órát várni. Mehetünk panaszunkkal az Űristenhez, így hallottuk a vendéglátó il­letékesétől. Lukács Márta Nyíregyháza, Vöröshadsereg u. 68. KERÍTIK A STRANDOT Évek óta a Vásárosnamény melletti Gergelyiugornyán nyaralok a családommal együtt. Most látom, hogy ké­szül a kerítés, amivel be akarják keríteni a strandot, és belépti díjat akarnak szedni. Csakhogy Gergelyi- ugornya összes üzlete a strand területén van, ha va­laki egy kiló kenyeret vagy egy liter tejet akar magának vásárolni a lakosok közül, annak is meg kell fizetni a strandbelépőt? Engem is érint ez, mert magánháznál van a szállásunk. Döbbenet­tel hallottam, hogy a kerítés megépítése több millió fo­rintba kerül, de minden ősz­szel le kell majd bontani, mert jöhet a jeges ár, ás minden tavasszal fel kell építeni, mert jönnek a nya­ralók. Gondolom ez minden évben több millió forint pénzkidobást jelent. Ezután már nem hiszem el, hogy a megye olyan nagyon szegény volna, mint hittem idáig. Krcsák András Debrecen, Balmazújvárosi út Szerkesztői üzenetek Nagy István, Kisvárda: Az évközben ki- és belépő dolgozókat a munkaviszony­ban töltött idővel arányos szabadság illeti meg. Ezt az általános szabályt kell al­kalmazni a rokkantsági nyugdíjba vonulóknál is, azzal az eltéréssel, hogy ha ennél több szabadságot vett igénybe, a többletre eső munkabért levonni nem szabad. Zoltán Jánosné, Nagykál- ló: A gyermekgondozási se­gély a gyermek 3 éves ko­rának betöltéséig jár. A családi pótlék a fizetett sza­badság idejére is megilleti, amennyiben munkaviszonya fennáll és havonta huszon­egy biztosításban töltött nappal rendelkezik. B. J.-né, Nyíregyháza: Kérjük, szíveskedjen felke­resni a Totó- lottó kiren­deltséget, ahol tájékoztatják a lehetőségekről. Lőrincz Sándorné, Tu- nyogmatolcs: Mivel nagyon sokan várakoznak az Or­szágos Orvosszakértői Inté­zet felülvizsgálatára, a be­rendelésre sajnos több hó­napot kell várni. Sipos Attila, Ilk: Sorait köszönjük, örülünk, hogy ügye rendeződött. Jó kíván­ságait ezúton viszonozzuk. Kálmán Sándor, Tiszavas- vári: Az ügyeleti jellegű munkakörökben a törvényes munkaidő eltér az általá­nostól, attól több is lehet. Ezért a munkaszerződés­ben (munkamegállapodás­ban) rögzített munkaidőn túl végzett munka túlmun­ka. özvegy Simon Józsefné és özvegy Katócz Györgyné, Mátészalka: A helyi tanács kötelezte a bútorgyárat, hogy a légszennyezés mér­tékéről szerezzen be mérési adatokat. A mérési ered­mény birtokában műszaki, tüzeléstechnológiai megol­dással a területi határérték szintjére kell csökkenteni a légszennyező-anyagok kibo­csátását. A mérési ered­ményről tájékoztatják majd önöket. Áz illetékes válaszol gyümölcsfák KŐTELEZŐ TELEPÍTÉSI TÁVOLSÁGA Több szomszédvitáról, per­ről kaptunk hírt az utóbbi időben azért, mert az előírt telepítési távolságnak fity- tyet hányva néhányan a szomszéd kerítéséhez ültet­nek fákat, cserjéket. Ezért közöljük a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1977-ben hozott rendeletét a telepítési távolságokra vo­natkozó előírásokról. Erdő- telepítésre nincs külön sza­bályozás. 1. Belterületen és külterü­leten zártkerten belül eső részén a legkisebb ültetési tá­volság az ingatlan határától: szőlő, ill. három méternél magasabbra nem növő gyü­mölcs- 'és egyéb bokor (élő­sövény) esetében 0,50 méter. — Három méternél maga­sabbra nem növő gyümölcs­ös egyéb fa esetében 1,00 mé­ter. — Három méternél ma­gasabbra növő gyümölcs- és másféle fa; gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) ese­tében 2,00 méter. Hányféle haszonélvezet van? Ellopták a munkabért I. Mihályné beregi olvasónk férje elhunyt. Nagy szántó és külön gyümölcsös maradt utána, amelyre olvasónk ha­szonélvezetet örökölt. Férje első házasságából született egy lánygyermek, ő az örököse ezeknek az ingatlanoknak. Levélírónk szeretne békességben meglenni vele, de a lány nagyon haragszik rá. Gyakran kifejezi szóban a dühét, s nemrég megdöbbentő cselekedetre ragadtatta magát: nekiállt kivágni a termőfákat. Joga van-e ilyet tenni? — kérdezi levélírónk, akit a lány megfenyegetett, hogy tőből kiszedi az összes fát, mert mind az övé. Olvasónk azonban úgy értesült, hogy amíg él, jogosult használni az ingatlant. Kinek van tehát igaza? Két fajta haszonélvezeti jogot különböztetünk meg. Az egyik a holtig tartó haszonélvezeti jog, ami valóban a ha­szonélvező haláláig tart; a másik pedig az özvegyi ha­szonélvezeti jog, amely csak akkor tart a haszonélvező haláláig, ha időközben nem köt újabb házasságot. Ha há­zasságot köt, azzal elveszíti a haszonélvezeti jogát. Feltételezésem szerint levélírónk esetében özvegyi ha­szonélvezeti jogról van szó. Ámde a tulajdonosnak (örö­kösnek) ebben az esetben sincs joga sem a terület elfog­lalására, sem a fák kivágására. Birtokháborítási és kár­térítési pert lehet indítani emiatt ellene. Cs. József mátészalkai olvasónk telke mellett van egy földdarab, amelynek a tulajdonosa a Balaton környékén él. Olvasónk megkereste őt azzal, hogy gondozza az el­hanyagolt, gazos területet, amelynek egy részét megvenni is szeretné. Ám kiderült, hogy az igazi tulajdonos (annak az édesapja, akit megkerestek az ajánlatukkal), másnak akarja eladni a földet, amit ők hat éve szívességből mű­velnek. Hallottak az elbirtoklásról, úgy tudják, hogy öt évig kell gondozni ahhoz egy földterületet, hogy automa­tikusan az övék legyen. Mit kell tenniük ebben az ügy­ben? — kérdezi. Bizonyára valamit félreérthetett, mert téves az az in­formáció, hogy ha valaki öt éven át művel egy telket, azt joggal tekintheti a sajátjának. Ezt összetéveszti az elbir­toklással, ami azonban lényegesen különbözik ettől. Az el­birtokláshoz az kell, hogy valaki egy ingatlant a sajátja­ként több mint tíz esztendőn át békésen birtokolja. De még ekkor sem tekintheti magát tulajdonosnak, csak kér­heti az illetékes bíróságtól, hogy nyilvánítsa tulajdonos­nak, mert elbirtokolta az ingatlant. Egy ingatlan használatára vonatkozóan érvényesen megállapodni csak az ingatlan tulajdonosával lehet, vagy, ha az ingatlanra haszonélvezeti jog van bejegyezve, akkor a haszonélvezővel. Ezért minden esetben meg kell nézni a földhivatalban, hogy ki az ingatlan tulajdonosa (illetve, ha van haszonélvezője, ő kicsoda), és csak azzal szabad tárgyalni. Senki mással érvényes megállapodást kötni nem lehet. M. Lajos nyíregyházi olvasónk akkor volt szabadságon, amikor fizették a munkabérét, vagyis a szokásos fizetési napon. Másnap lejárt a szabadsága, akkor vette fel a fi­zetését, mielőtt dolgozni kezdett volna. A fizetést a ruhá­jába tette, a ruhát bezárta a szekrényébe és a szekrényt lelakatolta. Műszak végén döbbenten látta, hogy a teljes fizetését ellopták a szekrényből. A vállalat vezetőjéhez fordult és kérte, hogy térítsék meg a kárát. A vezető el­utasította a kérést azzal az indokkal, hogy a vállalat sem pénzért, sem értéktárgyakért nem vállal felelősséget. Mi­ért nem vette fel hétfőn a fizetését, amikor délelőttös volt? Véleményünk szerint levélírónk kártérítésigénye jogos. A vállalat az őrzés szabályai szerint felel, mert — a le­vélben leírtakból ez állapítható meg — olvasónk kellő gondossággal járt el az őrzés vonatkozásában. Nem fogad­ható el indoklásnak az, hogy miért nem hétfőn vette fel a fizetését, hiszen figyelembe kell venni, hogy a pénzre mindenkinek szüksége van. Dr. Juhász Barnabás 2. Külterületnek a zárt ker­ten kívül eső részén: — gyü­mölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, valamint szőlő, köszméte-, ribizke- és mál­nabokor esetében 0,80 méter. Minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,00 méter. Birs-, naspolya- birs- alanyra oltott körtefa eseté­ben 2,50 méter. Törpealanyra oltott almafa, valamint meggy-, szilva- és mandula­fa esetében 3,50 méter. Vad­alanyra oltott alma- és körte­fa, továbbá kajszifa eseté­ben 4,00 méter. Cseresznye- fa esetében 5,00 méter, dió- és gesztenyefa, emellett min­den, itt fel nem sorolt gyü­mölcsfa esetében 8,00 méter a legkisebb telepítési távol­ság. 3. Külterületen a zárt ker­ten kívül eső részén (ameny- nyiben a szomszédos földte­rület szőlő, gyümölcsös, vagy zárt kert), a 2-es pontban foglalt ültetési távolságok be­tartásával szabad szőlőt és gyümölcsfát ültetni. Más fák­nál vagy cserjék, bokrok esetében az alábbi telepítési távolság megtartása kötelező: — 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 méter; 2 mé­ternél magasabra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,20 méter; 2 méternél ma­gasabbra megnövő bokor (élősövény) esetében 2,00 mé­ter; fa esetében 8,00 méter. 4. Közút és vasút területén — szőlőtől, gyümölcsöstől és zárt kerttől — minden gyü­mölcs- és egyéb fát, illetve bokrot, legalább 1,5 méter; három méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,50 méter távolságra sza­bad ültetni. (Mivel a rende­let belterületen egyéb fa ül­tetésének távolságáról nem rendelkezik, a külterületre vonatkozó előírást lehet irányadónak tekinteni.) RENDBE TESZIK A JÁTSZÓTERET A nyíregyházi, Városmajor utcai játszótér állapotát ki­fogásolta május 24-i lapszá­munkban egy olvasónk. Soltész József a közterület­fenntartó vállalat igazgatója levélben értesítette lapunkat, hogy a panasz jogos, a ját­szóteret rendbe teszik, fel­szerelik a játszószereket. Egyben elnézést kért a me­gyeszékhely lakosaitól, hogy nem tudják időben minden játszótér felszerelését és ta­vaszi nagytakarítását elvé­gezni, de a jövőben ennek igyekeznek jobban eleget tenni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom