Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-19 / 142. szám
1989. június 19. Kelet-Magjrarország Itt a 11-277! Válaszol Balogh Géza főmunkatárs Fekete Bálint fehérgyarmati olvasónk egy-két éwej ezelőtti cikkemre emlékeztet, melyben azt írtam, hogy 1989-ben összekötik a Paládokat a Hódosokkal vagy Tisztaberekkel. A kövesút megépültére azonban a mai napig hiába várnak az ott élők, továbbra is harminc-negyven kilométeres ke- rülőútra kényszerülnek, ha át akarnak menni Kispaládról mondjuk Kishódosra. — Én lettem volna az egyik legboldogabb, ha a megyei tanács megtartja az ígéretét, s megépíti a szóbanforgó néhány kilométeres útszakaszt. Pénzhiány akadályozta eddig a munkát, ám úgy tűnik, hamarosan szerencsés fordulatot vesz a paládiak, a hódosi- ak ügye. A megye százhetven millió forintot kapott nemrég útépítésre, annak felhasználásáról a napokban döntenek. Remélhetőleg nem egy-két üzem érdekei játszák majd a főszerepet a megbeszélésen, hanem a paládi, a hódosi, a tisztabereki egyszerű embereké. Az ottaniakkal együtt természetesen e sorok írója is azt várja, hogy nem pocsékolják el azt a nehezen megszerzett pénzt, s hasznosítva a Túron a már meglévő hódosi vagy tisztabereki hi dat elkészül a kövesút. Szintén Szatmárból érkezett az a levél, melynek (eladója a szatmárcsekei Katona Sándor az iránt érdeklődik, hogyan juthatnak mangalica malacokhoz, mert ő bár bejárta e régi magyar sertésfajta ivadékai után az egész környéket, de ott hírmondó sem maradt belőlük. — Ha a Tiszaháton s az Erdőháton irmagja sincs már a híres zsírsertésnek, az még szerencsére nem jelenti azt, hogy hiába is keresnénk. Legjobb Kisvárdának venni az irányt, ahol a helyi termelőszövetkezet komoly te- nyészállományal rendelkezik, s igaz, meg nem erősített információim szerint, a tor- nyocpálcai téesz is elmondhatja magáról mindezt. Ami biztos: a kisvárdai szövetkezet főállattenyésztőjétől megtudtuk, jelenleg vörös mangalicából mintegy negyven szopósmalacuk van, s ha elérik a választási kort, eladják őket. Tisztelt Katona Sándor tehát irány Kisvárda! Fegyver Mihály Nyíregyháza- ról a nem Budapesten élők egyik régi sérelmét emlegeti fel igen kemény hangon. Miért kell nekünk többet fizetnünk a fővárosiaknál majd minden szolgáltatásért? Példaként említette az áramdíjat. Budapesten egy kilowattóra egyforint huszonöt fillérbe, kisebb városokban két forint öt fillérbe, a községekben pedig két forint negyvenöt fillérbe kerül. Miért fizet kevesebbet a fővárosi ugyanazért mint a nyíregyházi, vagy a tiszabezdédi ember? — Ha nyersen fogalmaznék azt válaszolnám: mert akik ezt az anakronisztikus döntést hozták maguk is a fővárosban élnek. S bolondok lennének a saját zsebük ellen tenni. Némi vigasztalást azért mondhatunk, az országgyűlés nemrég megszavazta, igaz, csak néhány fillérrel ugyan, de mégis megemelik Budapesten is az áramdíjat. Ez_ az öröm, ám rögtön itt az üröm is, hiszen az Országos Anyag- és Árhivatal lapjában, az Árszabályozás és Termékforgalmazás című kiadványban erről egy sor sem jelent még meg eddig. Így a hírek szerint a fővárosiak továbbra is vígan élvezik évtizedes jogtalan előnyüket, és mi vidékiek hiába ágálunk, a kutya sem törődik velünk. De megszokhattuk volna már... Pénteken délelőtt mintha csak összebeszéltek volna, rövid idő alatt hárman is telefonáltak. mindannyian a nyíregyházi zebrák miatt háborodtak. Az utakra felfestett fehér csíkok teljesen lekoptak, lassan már azt sem lehet tudni, hol is van gyalogos átkelőhely a városban, az emberek jó része „emlékezetből” kénytelen közlekedni. Kérdésük: mikor pótolják a mulasztást az illetékesek? — A városi tanács az új jelek felfestését a Közúti Igazgatóságnál megrendelte, melynek szakemberei a kapacitástól függően folyamatosan igyekeznek eleget tenni vállalt kötelezettségeiknek. Mint ismert, március elsején Záhony mellett további négy helyen is megnyitották a magyar-szovjet határt, ahol a korábbiaknál jóval egyszerűbben lehet átlépni a semleges zónát. Azóta eltelt időben százezrek éltek a lehetőséggel, nem egyszer elviselhetetlen zsúfoltság glakul ki e helyeken. Különösen Záhonyban okoz ez nagy-nagy nehézségeket, ahol bizonyos órákban lehetetlenné válik a normális élet. A kárpátaljai Nagydobronyból érkezett a levél, melynek írója azt tudakolta, a magyarországi oldalon van-e remény a zsúfoltság enyhítésére. — Néhány napja, mióta a szovjet szervek szigorították az átlépés rendjét, máris csökkent a forgalom. Természetesen nem ez a megoldás, s a magyar oldalon is megmozdult már valami. Zá>- honyban több megoldás is született a kereskedelmi szolgáltatások színvonalának emelésére, ezek közül csak néhány: A Compack egy élelmiszerboltot, a Kemév egyik leányvállalata egy háztartási üzletet, a nádudvari termelőszövetkezet egy volt házasságkötő termet átalakítva egy élelmiszerboltot, a debreceni Főnix pedig egy 300 négyzetméter alapterületű élelmiszer-vegyescikkeket árusító üzletet tervez nyitni a fiatal városban, s megmozdult a helyi áfész is, ők egy családi házat vettek bérbe, s alakítanak át bolttá. Ha a vállalatok ígéreteiket betartják, e boltok heteken belül nyitnak. Itt a nyár, s támadnak a szúnyogok. Azt már tudjuk, hogy Nyíregyházán repülőgépről irtják a vérszop ókat, de mit tegyen SZUKU hiányában a kisebb településen élő — tette fel a kérdést a tokaji Szabó Gusztáv. ö már bejárta Nyíregyháza majd mindegyik szakboltját, ám ott csak a ázunyogírtó kenőcsöt kínálták, a „spray”-s változatát nem, pedig azt a gyermek is veszély nélkül használhatja. — A boltokban tényleg kevés a szúnyog, a boltosok valószínűleg ézért üldögélnek ölbetett kézzel a gondolák között. Az Alföldi Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat nyíregyházi raktárházában ugyanis elmondták, korlátlan mennyiségű szu- nyogírtó áll rendelkezésükre, csak éppen rendelni kéne belőle. Könnyűszerkezetes telefonfülkék. A Hungalu Alnmínium- szerkezetek Gyára mindszenti telepén készítik. — A Magyar Posta megrendelésére — a képen látható, kedvelt aluminium vázas telefonfülkéket. Hamarosan Szabolcs-Szatmárban is lesznek ilyenek. Ha sxannyazi a leörnyazetat... Le vehetik a rendszámot A közlekedési felügyelet akciói Első, de közel sem utolsó az az akció, amelyet a Sza- bolcs-Szatmár megyei Közlekedési Felügyelet dolgozói várhatóan a hét közepén kezdenek. Amint azt Szaszala László igazgatótól megtudtuk, a gépjárművek levegőszennyező vizsgálata igencsak időszerű. A levegő tisztaságának védelméről minisztertanácsa rendelet intézkedik, amelyhez szorosan csatlakozik az a közlekedési minisztériumi utasítás is, amely Az önállótág energiákat szabadít fel Kilenc falu válni akar Visszaadni a falvak életképességét A falurombolással azonos súlyú döntésnek minősítették sokan, amikor a falvak egy részében megszüntették a tanácsokat, körzetesítették az iskolákat, egyesítették a tsz-t, az áfészt és a központ a szomszéd faluba került. Noha sok igazság van ebben a megállapításban, inkább az egyesítéskori tehetetlenség fölött érzett elkeseredés alakította ezt a hasonlatot, hiszen abban az időben csak nagyon kevesen vették a bátorságot, hogy egy felülről jónak tartott döntés ellen reklamáljanak. Az eredmény mindannyiunk előtt ismert. Gazdátlan, értelmiség nélkül maradt, fogyó, elöregedő falvak, elhagyott porták, megkeseredett emberek, elárvult középületek, magukra maradt idős emberek. Talán ez a legfőbb oka, hogy mára a falvak egy részében megérlelődött az az óhaj, hogy a jövőben újból tanácsot szeretnének alakítani maguknak. Eddig Biri és Gacsály választotta a házasság utáni önállóságot, (igaz Biri Nagykálló iránti tiszteletből, miután abban az időben még úgy tudták, hogy város és község nem lehet közös tanács), mostanára azonban kilenc település kezdeményezte, hogy a legközelebbi választás után újból önálló tanácsot alakíthassanak. Válni akar Anarcstól Sza- bolcsbáka, Itktől Gemzse, Nyírcsászáritól Nyírderzs, Üj- fehértótól Érpatak, Tiszaszal- kától Tiszaadony, ki akar lépni a baktalórántházi közös tanácsból Ramocsaháza, Hodásztól Nyírkáta, Tisza- becstől Tiszakóród és Tisza- csécse és bár nem havatalos még, de az a hír járja, hogy Beregsurány és Márokpapi elhatározta: kizárják a házasságból Beregdarócot. Mielőtt azonban minden társközségben hasonló döntésre szánnák magukat, nem árt megismerni a realitásokat, mert néhány dologra nem biztos, hogy szándékuk kinyilvánításakor számítanak. Nem attól lesz ugyanis önálló egy község, hogy lesz három helyi adminisztrátora, hanem attól lenne azzá, ha mondjuk az elöljáróságokat megerősítenék, esetleg kimondanák, hogy dolgozzanak- akár tanácstestületként. Mi lesz most a válások után a helyzet? Szegény községekből valószínű még szegényebbek lesznek, mert a pénz nem lesz több, csak több 4 tlátok a falon. Stoha- nek már szedi szét a kotyogóját, feltölti vízzel, kávét tesz a tartójába, viszi a gázhoz, meggyújtja a lángot és már érzem is a kávé bódító illatát. Nem bírom tovább. Átmegyek hozzá és ráverem az ajtót: — Mi van? — pislog rám rövidlátóan, pizsamásán és álmosan. — Ha nem tudná, hajnal van. — Elfogyott a gyufám — mondom. — Képzelje szétszedtem a kotyogómat, fel- töltöttem vízzel, tettem bele kávét, rakom a gázra, gyújtanám a lángot, de gyufa az nincs. Ha netalántán kölcsön adna ... — Gyufát? — Naná, hogy gyufát! A százasért majd később jövök. — Hát idefigyeljen — mondja Stohanek, miközben ott a kezében a doboz gyufa. — Vannak emberek, akik mindennel törődnek, harácsolnak, politizálnak, mindenbe beleütik az orrukat, mindenbe beleszólnak, de hogy gyufát is vegyenek, arról bezzeg megfeledkeznek ... A gyufa — Hallja szomszéd úr, ne személyeskedjen és főleg ne gerjesszen. Ide azt a gyufát és felejtsen el. Stohanek nem adja a gyufát. Ehelyett leül a hokedlire a konyhaasztalhoz, kihúzza a dobozt, kiönti a gyufaszálakat és megszámolja. — ötvenhárom — mondja meglepetten. —És? — kérdezem én. — Ezzel csak nem azt akarja mondani, hogy ha majd meghozom a gyufát, akkor a dobozban ötvenhárom szál gyufa legyen. — De. Pontosan azt akarom mondani. — Ejnye szomszéd úr! Ne legyen már ennyire kicsinyes. Ezek után Stohanek megmagyarázta, hogy ő nem kicsinyes. Éber. Sőt gyanakvó. Vége a nagyvonalúságnak. Eddig semmit se számoltunk meg. Se a gyufát, se a pénzt. Számolat- lanul górtuk ki a dollármilliókat az ablakon és tessék. Különben is miért van 53 szál gyufa a dobozban, amikor abban a szabvány szerint ötven szálnak kellene lenni? — Örüljön neki — mondom — kedvezmény a gyufagyártól úgy is mondhatnám, burkolt árcsökkentés. — Nem örülök. Mi a fát importáljuk, dollárért vesz- szük és tessék, a kemény valutát gyufaszálanként herdáljuk el. Hát nincs már senki odafent, aki megszámolja, hogy hány szál gyufát raknak a dobozba? r dom merre van az ajtó. A vasárnapi újság a Kossuth adón izgalmasabb, mint Stohanek előadása. Most is: elhurcolták, meggyötörték. De kit? A fene egye meg nem tudok koncentrálni. Nem ittam kávét és nincs gyufám. Még hogy 53 szál gyufa van egy dobozban. Ilyen hülyeségből ekkora ügyet csinálni... Seres Ernő felé kell osztani majd, s a ma együtt fejlesztésre, vagy az intézmények fenntartására fordítható pénzből kell az igazgatási létszámot is fizetni. Lebontott, eladott, összedőlt, megroggyant tanácsházakat kell pótolni, újjáépíteni, felújítani, berendezést kell vásárolni, s mindezt abból a kevésből, amit eddig a közös tanácsban közösen kaptak. Csaknem negyven éve, hogy megalakultak a tanácsok, s akkor az egymáshoz nagyon közel fekvő községek Szabolcs-Szatmárban négy közös tanácsot alakítottak. Az államigazgatás „korszerűsítése” révén vagy ürügyén ez év március 1-jére 60-ra növekedett a közös tanácsok száma, amelyek 170 települést fognak össze. Ám, ahol a közös tanács tisztségviselői nem érzik magukat mindegyik település állami vezetőjének, ahol a társközségek mostoha- gyereknek érzik magukat, ahol elmaradnak a fogadóórák, az Igazgatási napok, ahol még kihelyezett vb-, vagy tanácsülést sem tartanak, ott nem csoda, ha a falvak lakói a kiválás, az önállóvá válás mellett törnek lándzsát. Előfordulhat, hogy néhány helyen csak politikai erőfelmérésnek szánják a döntést egyesek. Lehet, hogy az ilyen címen összehívott falugyűlés játék a demokráciával. Nem lehetetlen, hogy néhány helyen csak egy szűk réteg akarja a válást, még arra is akadhat példa, hogy egzisztenciális okokból óhajtja valaki az önállóságot. De a legtöbb településen azért őszinte a vágy, mert csak akkor érzik magukénak a falut, ha saját sorsukról maguk döntenek. Nem lenne szerencsés mégsem, ha az önállósodási törekvések egyszerre jelentkeznének, ha mindenki egyszerre időzítené a válást, mert ha olyan kampány lenne belőle, mint amikor összeházasították őket, az elviselhetetlen anyagi terhet jelentene a költségvetésnek. Felfoghatjuk ezt úgy is, mint ha ez lenne a korábbi átgondolatlan döntés ára. Csak nem azok fizetik, akik a döntést hozták, hanem megint azok, akik helyett és fölött korábban Js döntöttek. Az együttmara- dókra azonban vigyázni kell. Mert az szinte biztos, hogy a bizalmatlanság addig nem oszlik el, amíg nem érzik az emberek, hogy a döntést az általuk választott testület hozza, a pénzt is a testület adja, az apparátus csak előkészíti és végrehajtja azt. Balogh József a járművek légszennyezése esetén követendő előírásokat tartalmazza. A közelgő megyei akcióhoz alaposan felkészültek a felügyelet szakemberei. Beszerezték, illetve legyártották azokat a szükséges műszereket, amelyeknek segítségével az országúton közlekedő járműveket ellenőrzik majd. A benzinnel működő autóknál a kibocsátott szén-mo- noxid tartalmát, a diesel üzeműeknél pedig a koromtartalmat ellenőrzik. Fontos tudni, hogy az ellenőrök bárkit megállíthatnák, a mérést megtagadni senkinek sincs jogában. A vétkes járművek tulajdonosait, üzemeltetőit nyilvántartásba veszik, s a szabályoknak megfelelően járnak el velüik szemben. A helyszínen átadott jegyzőkönyvből megtudható az is, hol találhatók azok a vizsgálóállomások, illetve vizsgáztatási helyek, amelyeken a tapasztalt hibák kijavíthatok. A Közlekedési Felügyelet szakemberei idővel természetesen azt is ellenőrzik, vajon elvégezték-e a szükséges javításokat? A súlyosan mulasztó, illetve a környezetet, a levegő tisztaságát nagymértékben veszélyeztető autókról akár a rendszámot is levehetik, ami természetesen a jármű kötelező műszaki felülvizsgálatának előírását is jelentheti. Sajnos, a fokozódó szigorra nagy szükség van, s nemcsak egészségünk, biztonságunk érdekében is. Szó van arról is, hogy a környezet- védelmi ellenőrzéssel egy- időben az autók műszaki vizsgálatát is elvégzik, mert a tapasztalatok szerint egyre több az efféle lazaság, s az abból eredő baleset is. A szakemberek ezúttal különös figyelmet fordítanak mad az irányjelző lámpák és berendezések, a fényszóró, a kormány, valamint a fék ellenőrzésére, az autók biztonságos közlekedésére. Kovács Éya Hagyományt őriznek az úttörők Tegnap, vasárnap kezdődött és péntekig tart az úttörök 12. Hagyományőrző találkozója. A gyerekeket a nyíregyházi 2. számú általános iskola csapata fogadta, majd ismerkedtek a megye- székhely . nevezetességeivel. Ma délelőtt 10 órakor a Sza- bolcs-Szatmár Megyei Tanács és a megyei úttörőelnökség pályázatát elnyert őrsvezetőket tüntetik ki a megyei tanács dísztermében. Innen utaznak Vajára, amely a „Szülőföld expedíció” első állomása lesz. Szatmár és Bereg történelmi útjait járják végig a gyerekek, felfedezik Vaja kincseit, fáklya- utat tesznek Zalka Máté szülőföldjén, Tunyogmatolcson, ismerkednek a Kölcsey-em- lékekkel és néprajzi érdekességekkel Szatmárcsekén, majd Zalka-emlékek nyomába erednek Mátészalkán. Ellátogatnak Vásárosnaményba, Csarodára, Tákosra, Tarpára és Rohodra. A találkozó záróünnepségét Vaján rendezik *
