Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-17 / 141. szám
1989. június 17., 0 i alkotótelep munkáiból Július végéig tekinthető meg a nyíregyházi Városi Galériában a XIII. Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikái Alkotótelep zárókiállítása. Györfi Sándor művészeti vezető irányításával az idén tíz művész dolgozott a sóstói alkotótelepen; közülük négyen külföldről — az NDK-ból, a Szovjetunióból,' közelebbről Lettországból, továbbá Csehszlovákiából és Bulgáriából — érkeztek. Képeinken két-két érem, illetve kisplasztika látható a kiállítás anyagából. Gáti Gábor: Genius prengések ;ében a megfelelő szaktesten helyezkednek el. A nnazisták főként nagyobb Iveltséget szerezhetnek, de jón várják-e őket olyan adatok, melyekhez fel- sználhatják azt a tudást, lit négy év alatt össze- űjithettek? Vagy ha talál - k munkát, akkor ugyanban segédmunkásiként zdhetik életüket, mint akik nyolcadikból most kilépik? A tapasztalatok azt mutat- i, a végzős gimnazisiták y része parkolópályán töl- tte el a négy évet, részükre gimnázium azt jelentette, gy nyertek négy évet az ittál, amely idő alatt vé- ttségük meghosszabbodott, így elodázódott az a dön- i, amit most kell meghoz- uk. ök azok, akik „nem tsszák meg magukat” az ettségijükikel, hanem válik óznak nehezebb fizikai unkára is, csak jól keresnek — többnyire fiúk. A nyok inkább ragaszkodnak íróasztalhoz, amiből vi- ont nincsen annyi, mint nennyien a mukavállalók innak. Megkérdeztük a megyei unkaerő szolgálati irodát, mi most a konkrét helyzet, milyen igény mutatkozik jelenleg Szabolcs-Szatmárban az érettségivel rendelkezők, de szakképzetlen pályakezdők alkalmazására? Számítógép válaszol a kérdésre: 106 (százhat) „sima” érettségizettet keresnek a különböző munkahelyeken. Az összehasonlítás kedvéért: megyénk középiskoláiban most körülbelül két és félezren, a gimnáziumokban ezemégyszázan végeznek. Mi lesz a többiekkel, akiknek az első „nekifutásra” nem sikerül munkahelyet találniuk? A korábbi évek gyakorlata azt mutatja, a valóságban nem ilyen sötét a kép, mert bár a vállalatoknak bejelentési kötelezettségük van arról, milyen állásokat kívánnak betölteni, a valóságban több pályakezdőt fogadnak, mint amennyit a munkaerő-közvetítő irodának jelentenek. Megnyugtató a szakember kijelentése: a pályakezdők közül, aki maga szeretné megkeresni a kenyerét, előbb-utóbb megteheti, ha dolgozni akar, nem kallódhat el. Szó van már arról is — egyelőre ez még terv csupán —, hogy ha válLENER PETER: önmagát és művészetéi-a mozgó világban. M i Balogh Béla most bútorait mutatja be nekünk. De mindennel foglalkozik és mindent csinál. És ezt gondolom a legÖrömmel üdvözöljük városunkban Szávoszt Katalint és Balogh Bélát, a porcelán faliképeket készítő iparművészt és a sok mindennel foglalkozó, kereső-kutató belső építészt. Mi lehet az oka annak, hogy egy színházi embert kértek fel ennek a kiállításnak a megnyitására? Mi köthet össze? Mi rokoníthat bennünket? Azt hiszem, művészetünk, tevékenységünk konkrétsága. Mi nem a végtelenben, nagyon is a végesben élünk és gondolkodunk. Es mindhármunknak a végesben kell kifejeznünk a végtelent. Tárgyak, bútorok, emberek — léteznek műveinkben, egymásra utalva, egymásnak kiszolgáltatva és egymást értelmezve. Körülhatárolt, művi keretben kell érzelmeinket, gondolatainkat felmutatni, hogy kényelmesebbé, szebbé, tartalmassá tegyük az emberek életét. A televíziótól, rádiótól, újságoktól elrontott, agyongyötört figyelmünket, nagy feladat elé állítja a mfhrészet, amire nem elég félig figyelni. A művészetet nem lehet befogadni papucsban, sör' mellett. A művészet feladata is, nemcsak annak, aki műveli, de annak is, aki befogadja. A művészi élményért harcolni kell. Jellem, kondíció, elszántság és idő is kell ahhoz, hogy egy szép porcelán faliképet, egy (Elhangzott Nyíregyházán a Pál Gyula Teremben. Szávoszt Katalin és Balogh Béla kiállításának megnyitóján. A két művész munkáit június 26-ig lehet megtekinteni.) festményt, zeneművet, vagy színházi előadást átéljünk, gazdagodjunk általa és erősödjön bennünk a hit, hogy az élet tragédiáin, nehézségein túl szép, értékes és megismételhetetlen. ve, esztétikai normák kötöttségei közt. Műfajában az önkifejezés és a mesterségbeli tudás, a lírai tevékenység és képzőműiparosi munka hagyományosan és szükségszerűSzávoszt Katalin porcelán faliképéit is erősen kell figyelnünk, ha nemcsak a közvetlen látnivalót, de titkát, rétegeit és üzenetét is kutatjuk. Ügy gondolom, Szávoszt Katalin tulajdonképpen költő, aki érzelmeit, élményeit személyes módon közli velünk, de rendbe szedőn együtt van jelen. Művészi ihlettséggel eltervezett és nagy szakmai tudással megcsinált porcelán faliképéi egy érzékeny, finom és érdekes művészt rejtenek. Aki bátran, eredetien és vállaltan nőiesen töpreng a világról, próbálja értelmezni az életet, elhelyezni fontosabbnak. A „Minden”-t éi a „csinál”-t. Vadászterülete a végtelen; azzal foglalkozik, ami aktuálisan érdekli; amit „itt és most” fontosnak tart, ami izgatja és inspirálja. Célja, hogy környezetünk szebb, érdekesebb, színesebb legyen. Ismerjük Az együtt élő népek a kultúra segítségével közelebb kerülhetnek egymáshoz — talán ez lehetne a mottója annak a beszélgetésnek, amit a közelmúltban Nyíregyházán megrendezett Sevcsenko-konferen- cián folytattam Szerhij Szeme- novics P any kával, akiről az a hír járta, hogy magyar irodalmi műveket fordít ukránra. A Sevcsenko-ülésszak szünetében fogtam vallatóra a budapesti Puskin Intézet tanárát, a nyelvtudományok kandidátusát, a kijevi Tarasz Sevcsenko Tudományegyetem docensét, meg a nemzetiség kultúráját! A magyar irodalom ukrán tolmácsa tozni fognak a jogszabályok, esetlegesen a pályakezdők is kaphatnak valamilyen segélyt, ha nem tudnak elhelyezkedni ... Lényegesen jobb az esélyük azoknak, akik úgynevezett gyakorlati fakultáción vettek részt, azaz a harmadik és negyedik évben valamilyen szakképzésben részesültek. Keresik a vállalatok a gépíró szakon végzetteket, vagy például az államigazgatási ismeretekre szakosodott fiatalokat. Vannak gimnáziumok, ahol gépjárművezetést oktatnak, másutt pedagógiában, vagy számítástechnikában szerezhetnek jártasságot, de bővíthető lenne a kör: például a lányok netán háztartási ismereteket, a fiúk gazdászatot, barkácsolást stb tanulhatnának. M ost, a tanév végén már előkészülnek a jövő évi fakultációk megszervezésére, illetve a szakképzés hátterének megteremtésére, úgy látszik, érdemes fontolóra venni a gimnáziumokban, hogy a lehetőségek szerint minél több helyen gyakorlati fakultációkat szerveznének — az eddiginél sokkal nagyobb arányban. Ez látszik fna az érettségi mellé biztosabb kenyérnek ... B. E. hogy megtudjam: mi indította el a magyar irodalom felé. Kiderült, hogy Szerhij Sze- menovics Ungváron nőtt fel, ahol ukránok és magyarok más hagyományokkal, szokásokkal, s tipológiailag eltérő nyelvvel rendelkeznek. Noha irodalmi vénájú családból származik, hiszen édesapja író volt, aki sokat fordított; ifjúkorában Szerhij inkább sportolt. Ügy vélte, a magyar nyelv nagyon nehéz. Annak van szerencséje, aki vegyes házasságban él. A középiskola után Kijevbe ment egyetemre, a filológiai karra. A kijevi Tarasz Sevcsenko egyetemen a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemmel együttműködve a hatvanas évek végétől működik magyar lektorátus: Szerhij Szemenovics is ide került. — Itt jöttem rá — állítja —, hogy Ungváron nem fordítottam elegendő figyelmet a magyar nyelv elsajátítására, a magyar irodalom és népművészet megismerésére. Ez az ungvári helyzet emlékeztet a balti köztársaságban kialakult szituációra, ahol egyáltalán nem figyelnek kellőképpen az ott élő észtek, lettek, litvánok nyelvére és kultúrájára. Az első kijevi év után Magyarországra kirándultunk egyetemista társaimmal: ezután három és fél évig tanultam magyarul. Ekkoriban kezdett el fordítani: elsőként Simonffy András: Egykori gödreink című novelláját tolmácsolta a Vszesz- vit című, a magyar Nagyvilághoz hasonló folyóirat hasábjain. Ez idő tájt még nem tudta magát teljesen e munkának szentelni, mert elméleti nyelvészetből készült kandidálni: disszertációjában magyar nyelvi adatokat vetett össze más népek nyelvének adataival. A kandidátusi címet 1979-ben nyerte el. A következőkben azonban több magyar irodalmi mű ukránra történő átültetésére vállalkozott: előbb a Magyar elbeszélés című antológiában Goda Gábor: Protokoll, majd a Magyar kisregény antológiában Sánta Ferenc: Húsz óra című munkáját jelentette meg. (A Sánta-regény első kiadása harmincezer példányban fogyott el, a második kiadás tizenötezer példányban került piacra.) Ezután Mikszáth következett: a Szent Péter esernyője 1983-ban hatvanötezer példányban látott napvilágot. Jelenleg Galgóczi Erzsébet Törvényen kívülijén dolgozik. (Beszélgetésünk óta elhunyt az írónő; Szerhij azóta úgy érzi, fordítása méltó koszorú lesz Galgóczi Erzsébet sírjára.) Szerhij Szemenovics Panyko, aki Kijevben fordításelmélettel is foglalkozott, most pedagógusként dolgozik Budapesten a Puskin Intézetben, ahová 1988-ban került. — Az intézetben különböző Sántha Ferenc: Húsz óra — ukránul, a fordító Szerhij Panyko kézjegyével. csoportok működnek. Fontos a gimnáziumi orosz tanárok részére szervezett „Szloveszriik’’- klub, amelynek célja a beszéd- gyakorlat, az országismeret —, mondja. — A központi nyelvi szakkörnek vannak kezdő és haladó osztályai is, sőt az általános iskolás gyerekek játékosan sajátítják el a nyelv alapjait. Kitűnő módszertani termekben oktatunk, ahol hang- és videofelvételek, folyóiratok, könyvek, lemezek, segítik a munkát. Az ukrán nyelvtudós elárulja azt is, hogy azért szeret tanítani, mert az orosz nyelv oktatása közben hazájáról, Ukrajnáról is mesélhet hallgatóinak. A Galgóczi-regény pedig- azért jelent neki nagy élményt, mert a benne foglaltak hasonlóan jelentkeznek náluk is. — A glasznoszty szellemében ma már nincsenek publikációs akadályok. A moszkvai Novij Mir, a Druzsba Narodóv, a kijevi ukrán nyelvű Vitcsizna, a Literaturna Ukraina című lapban mindent meg lehet írni. Az orosz Paszternák, Platonov, az ukrán Vin- nicsenko, Hviljovi] művei is megjelenhetnek. A beszélgetés végén Szerhij Szemenovics Panyko kifejti, hogy sokkal közelebb kerül a tanítványaihoz akkor, ha ő is tud magyarul. — Úgy érzem — fogalmaz búcsúzóul —, a nemzetiségi kérdés nehéz de rendkívül fontos kérdés. A gazdasági és a nemzetiségi problémák elválaszthatatlanul egybefonódnak. Megfelelő nemzetiségi környezet nélkül a termeié« sem alakulhat optimálisan. K. Zs Véqesben a véqtelent mmmm II Keleta Magyarország HÉTVÉGI MELLÉKLETE Varga Géza: Manóvár