Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-02 / 128. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. június 2. (Folytatás az 1. oldalról) lágban kell élnünk és meg- küzdenünk mindennapjainkért! Felelőssége, hogy időben felismerje és közvetítse a nemzetközi hatásokat. A politikai és gazdasági reformok megvalósításával kell keretet adnia a békés átmenethez. A politikai átalakulás folyamata már zajlik. Nem kevesebbről van szó, mint a több évtizedes kelet-európai politikai örökség teljes meghaladásáról, a pártállam felszámolásáról, a társadalmi érdektagozódást kifejező plurális politikai szerkezet kiépítéséről, egy valóban demokratikus politikai rendszer kialakításáról. Kormányom zászlajára ez mind fel van írva. Célunk mielőbb kiépíteni államéletünkben azt a működőképes, demokratikus struktúrát, amely képes konszenzust teremteni társadalmi és gazdasági kibontakozásunk alapvető kérdéseiben. Azt látom célszerűnek, ha ezt a folyamatot a legmagasabb fordulatszámmal hajtjuk végre. Bízom abban, hogy erről az Ellenzéki Kerékasztal résztvevőivel meg tudunk állapodni. A kritikákat majd megvitatjuk, a tapasztalatokat értékeljük, a szükséges korrekciókat pedig majd elvégezzük. A kormány vállalja: minden olyan változtatást, amelyben az említett és más törvénytervezeteket illetően a tárgyalásokon a pártok megállapodnak, változtatás nélkül kész a Parlament elé terjeszteni. A kormánynak a vázolt politikai átalakulási folyamatban súlyos társadalom- politikai és gazdasági feladatokkal is szembe kell néznie. 1989 március végén a tényleges népgazdasági terhet jelentő nettó kamatozó konvertibilis tartozásunk 14,5 milliárd dollárt tett ki. Az 1989. évi nettó kamatkiadás 1340 millió dollár, amely mintegy 100 millió dollárral meghaladja a kalkuláltat. Az év első négy hónapjában közel 700 millió dollár hiányt mutatott a folyó fizetési mérleg egyenlege. Az államháztartás — főként az állami költségvetés előző években, évtizedekben felhalmozódott adóssága következtében — az élső negyedév végén 630 milliárd forintot tesz ki. Mindezekből levonható a következtetés — s ezt nyomatékosan szeretném hangsúlyozni —, hogy az állam - háztartás helyzete nem 'szubjektív megítélés kérdése, hanem objektív gazdasági és pénzügyi összefüggésekből adódó következmény, amit sem most, sem a közeli években figyelmen kívül- hagyni nem lehet. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő ..csomagterv” végrehajtásával — beleértve az előterjesztésben jelzett tartalékintézkedéseket is — 1989-re megteremthető egy olyan pénzügyi egyensúly, amely szerkezetében eltér ugyan a tervezettől, de még lehetővé teszi a gazdaság külső és belső finanszírozását. Őszintén remélem, hogy az intézkedési csomag elfogadását megkönnyítik azok a korábbitól eltérő elvek és megoldások, amelyekre épül. Ezek közül csak néhányat emelek ki: — Elsőként azt, hogy az óhatatlan korlátozások mellett, igaz, szerény mértékkel, de teljesítményösztönző, vállalkozásserkentő megoldásokat is tartalmaz; —i másodszor azt, hogy antiinflációs filozófiára épül. mivel a bevételek növelése, az adók emelése''helyett az állami kiadások visszafogásával, az állami rezsi és a támogatások mérséklésével kívánja a bevételek és kiadások összhangját helyreállítani; — a harmadikként azt, hogy a kiadások csökkentését, a támogatások mérséklését nem lineárisan, hanem differenciáltan, ésszerűen szelektálva javasoljuk végrehajtani. Különösen jelentős a kiadáscsökkentés a védelem és fegyveres testületek esetében, valamint az igazgatási ágazatban; — s végül kiemelném: az intézkedések korlátozó elemei nem érintik az oktatást, a kúltúrát, az egészségügyet és a tudományt, és párosul egy szerény, de talán éppen célirányossága miatt hatásában jelentősebb szociálpolitikai „csomaggal”, amelyben a SZOT-tal megállapodtunk. A kormány tudatában van annak, hogy a javasolt intézkedéseknek komoly és várhatóan nagy ellenállást kiváltó következményei vannak, s ez főként az alacsony hatékonyságú exportot lebonyolító vállalatok körében várható. E követelményeket és következményeket azonban vállalni kell! Ma még mód és lehetőség van arra, hogy — bár súlyos áldozatok révén — racionális, elfogadható eszközökkel rendezzük az ország zaklatott pénzügyeit és a reformokat végrehajtva elinduljunk a fejlődés útján. Ehhez azonban gyökeresen szakítanunk kell az elmúlt évtizedben kialakult rossz gazdaságpolitikai reflexekkel. A kitörés iránya világos: vállalkozásélénkítés, piacépítés, a gazdaság szereplői önállóságának és felelősségének növelése. A gazdasági stratégia tengelyébe a vállalkozás-élénkítést kell állítani! Váljunk a több száz ezer kis- és közép- vállalkozó országává! A miniszterelnök végül arról szólt: Az intézkedési csomagterv a költségvetés egyensúlyát úgy akarja rendbehozni, hogy a lakosság további terhelése minimális legyen. Ez a kormány által vállalt tudatos kötelezettség. Nem tehetünk mást, mert további életszínvonal-csökkenés a szociális problémák robbanásához vezethet. Meggyőződésem: nem lehet a gazdasági konszolidáció sikeres, ha ilyen súlyos megoldatlan terheket cipel magával hosz- szabb ideig. Ezért olyan szociális biztonsági hálót akarunk kiépíteni, ami megakadályozza a problémák további elmélyülését, illetve újratermelődését, tehát ha úgy tetszik: megelőzni és nem elfogadni akarjuk a szegénységet. A törvényjavaslatot részletesen Békési László pénzügyminiszter indokolta előterjesztésében. Bevezetőben kifejtette: az állam évek óta többet költ annál, mint amennyit a gazdaságban létrehozott jövedelmek megengednének. Ezt az ellentmondást csak a gazdaság teljesítményeinek növelésével, illetve az állam kiadásainak csökkentésével lehet feloldani. A költségvetés jövedelmei a gazdaság és a lakosság adóterheinek emelésével nem emelhetők. Ellenkezőleg, fontos érdek az adóterhek fokozatos csökkentése, az eredményesen gazdálkodó szervezetek nagyobb ösztönzése érdekében. Az előzetes vita során sokan felvetették: mi a garancia arra, hogy a csomagterv intézkedései reálisak, elérik a kitűzött célt. A pénzügy- miniszter szerint erre kettős válasz adható. A 40 milliárd forint végösszegű költségvetési pozíciót javító intézkedési csomagból 22 milliárd forint a kiadások csökkentésé- val valósul meg. A csomag vállalkozást és exportélénkítést szolgáló intézkedései már ebben az esztendőben is hozhatnak eredményt, és ennek nyomán a költségvetés bevételei a tervezettnél nagyobb mértékben is növekednének. A pénzügyminiszter a kormány nevében arról biztosította a Parlamentet, hogy ez év hátralévő részében a kormány ismételt beavatkozást nem tervez. Ám amennyiben az előterjesztett intézkedések a negatív folyamatok megállapítására nem elégségesek, további kiadáscsökkentő, takarékossági intézkedésekre kerül sor. Ha a kormány további lépésekre kényszerülne, azok nem a lakosságot sújtó áremeléseket, vagy az eredményesen gazdálkodó vállalkozások adóztatásának növelését, hanem az állami kiadások további csökkentését jelenthetik. A kormány tudatában van annak, hogy a csomagtervben megfogalmazott intézkedések elsősorban a gazdaság összeomlásának elkerülését szolgálják, nem biztosítják a hosszú távú kibontakozást. A csomagterv nem helyettesíti a kormány hároméves programját. A csomagterv tartalmaz szociálpolitikai intézkedéseket, a 6,6 milliárd forintos, életkörülményeket javító csomagból 4,1 milliárd forint a társadalombiztosítás feladatainak körébe tartozik. így biztosítható a nyugdíjak, a családi pótlék, valamint a járadékok és a jövedelempótlékok emelése. Július 1-jétől 100 forinttal emelkedik valamennyi jogosult nyugdíj, s 200 forinttal emelkedik az 5000 forint alatti nyugdíjasok, valamint az első két kategóriához tartozó rokkantak ellátása, továbbá a házastársi pótlék és jövedelempótlék, valamint a gyes. Szeptember 1-jétől havi 150 forinttal nö‘ a gyermekenkénti családi pótlék. A tanácsok szociális célokra 500 millió forinttal növelhetik szociális segélykeretüket. A továbbiakban a pénzügyminiszter ismertette az intézkedési csomag végrehajtásának hatásait. Többek között elmondta: az év végéig 6—8 ezer munkahely szűnhet meg. (Az átmenetileg munka nélkül maradó emberekről a Foglalkoztatási Alap képes gondoskodni.) A radikális támogatáscsökkentés következtében az igazgatási és társadalmi szerveknél 20 százalék körüli létszám leépítésére, egyes igazgatási szervezetek, háttérintézmények megszüntetésére kerül sor. — Sokan kapkodással vádolják a kormányt. Kétségtelen: az intézkedések előkészítése gyorsított ütemben zajlott — mondotta felvetésre Békési László. — Várni a hosszabb távú kormányprogramig nem lehetett, hiszen a gazdaság működőképessége, a fizetőképesség, az ország talponmaradása a tét. Ezt pedig a kikerülhetetlen intézkedések halogatásával nem lehet kockáztatni — szögezte le, s kérte a képviselőktől a csomagterv elfogadását, mert annak végrehajtása esetén még megközelíthetők az 1989-ps esztendő tervezett céljai, s megalapozható az elkövetkezendő évek gazdaságpolitikai fordulata. A vitában 16 képviselő vett részt. Az országgyűlés ma folytatja munkáját. (Folytatás az 1. oldalról) a stratégia a mezőgazdaságra, hogy a helyi vezetők legyenek rugalmasabbak. Pálfi András megkérdezte: ugyan ki tud vállalkozni egy olyan megyében, ahol a megélhetésre is kevés a pénz. nem hogy befektetésre jutna. Gyuricsku Kálmán, az MSZMP megyei első titkára hangsúlyozta: a program jelentősége rendkívül nagy, kitörési pont lehet gazdasági elmaradottságunkból. A vitára bocsátott anyag közös ügyünk — mondta — párttagoké és párton kívülieké, a megye érdekérvényesítését egyre türelmetlenebbül szorgalmazó szervezeteké. Senki sem vitathatja az elért eredményeket, ám felelősséggel és jószándékkal nem lehet szó nélkül hagyni azt a megtorpanást sem, ami utóbb bekövetkezett. Hangsúlyozta: többet kellene kezdeményezni, nem szabad belenyugodni a néhány területen jelentkező eredménytelenségbe, ösz- szehangoltabb munkával el kell érni, hogy ne csak a tanácsok programja legyen a hosszú távú fejlesztés, mivel tapasztalni: a vállalati szféra egyelőre érzéketlen, .sőt a pénzügyi feszültségek miatt pesszimista. Együttes erőfeszítést sürgetett arra. hogy mielőbb fogadó és megvalósító mechanizmusokat sikerüljön kialakítani. Tudatosítanunk kell azt az álláspontot, hogy a régió határai nem zártak, nekünk van kellően alátámasztott igényünk, s azokat hatásosan meg kell jelenítenünk. A legjobb koncepció sem pótolja a helyi cselekvést — mondta többek között. Sivák József, az Országos Tervhivatal képviseletében mondott véleményt a koncepcióról. A megyei tanács szervezete alapjaiban több évtizede változatlan, követte a központi ágazati és funkcionális felépítést, túlzottan differenciált és mindezek miatt képtelen alkalmazkodni a napjainkban gyorsan átalakuló társadalmi környezethez — hangsúlyozta az az előterjesztés, amely a megyei tanács vb szakigazgatási szervezetének korszerűsítését tárta a testület elé. A főbb gondok: a szervezet számos átfedést, párhuzamosságot takar, ámi elmossa a felelősséget, gyengíti a vezetés és a számonkérés hatásfokát. Nem ágazatra, hanem feladatra orientált szervezetre, kisebb létszámú,- kvalifikáltabb, de jobban megfizetett apparátusra van szükség, ahol kevesebb a vezetői beosztás. A korszerűsítési javaslat kidolgozásánál arra voltak figyelemmel, hogy szűnjön meg az atyás- ' kodó beavatkozás, az indokolatlanul segíteni akarás, ami sérti az önkormányzati jelleget is. Ezek nyomán született meg a javaslat az új szakigazgatási szervekre. A vb által benyújtott javaslat: létesüljön titkárság, továbbá közgazda- sági főosztály, műszaki főosztály, a termelés-ellátási feladatok végzésére hivatott főosztály, szociálpolitikai és egészségügyi főosztály, művelődési és ifjúsági főosztály, igazgatási és törvényességi felügyeleti főosztály. Emellett két szintű Megyei Munkaügyi Hivatal létesítéséről is kellett döntenie a tanácsnak tegnapi ülésén. A napirend fölötti vitában Berky József azt hangsúlyozta: jól informált, felkészült, szakemberekre van szükség. Hagymási József a társadalmi reformfolyamat szerves részének tekinti ezt a korszerűsítést; javasolta, hogy ellentétben a beterjesztett javaslattal, valamennyi osztályvezetőt mentsenek fel és minden ilyen fontos posztra pályázatot írjanak ki. Kerek- féti Mihály hiányolta, hogy nem tűnik ki a tervezetből a menedzserszemlélet. Fekete Károly esperes a távoli kistelepülések egyházügyeire hívta fel a figyelmet, TakácS' Miklós, a megyei tanács szakszervezeti bizalmi testületének véleményét tolmácsolta, míg Takács József elmondta, úgy lesz komplex a korszerűsítés, ha a folyamat a testületet is érinti, például úgy, hogy nem lesz szükség végrehajtó bizottságra. Csabai Lászlóné szerint: minden vezetésnek meg kell adni a lehetőséget, hogy kiválassza és kialakítsa a maga szervezetét. Varga Gyula (Tyúkod) sürgette, adjuk meg a rangot a mezőgazdaságnak Lakatos András a pályázat kiírásához adott javaslatot, Kulcsár László, Csubák István és Sasvári László azt javasolta, vegyék le napirendről ezt a témát, s majd rendkívüli ülésen tárgyaljanak róla. Körtéig Sándor amellett szólt, hogy meghatározott időre nevezzék ki a sikeres pályázókat, míg Héri László döntést sürgetett, mert most az irányíthatóság erősen megkérdőjelezhető Először arról szavazott a testület, hogy most döntenek az átszervezésről (egy ellen- szavazat és két tartózkodás) Az elnöklő Bánóczi Gyula többek kérdésére elmondta, hogy az átszervezéssel együtt tovább folytatódik a létszám- csökkentés, (tavaly óta 35 fő ment el, s a közeli jövőben 15—20 fő távozásával számolnak). Javaslatra Széles Lajost is beválasztották a pályázatokat eldöntő bizottságba, majd úgy döntöttek, hogy hat osztály kap főosztályi rangot. Megszavazták, hogy minden osztályvezetőt felmentenek és valamennyi osztály vezetésére pályázatot írnak ki. Heves vita után dőlt el, hogy nem lesz külön mezőgazdasági osztály, hanem termelésellátási főosztály alakul. Ügyszintén megszavazta a testület a megyei munkaügyi hivatal létrehozását, elsőként a megyék között. A testület megköszönte az eddigi önálló osztályok vezetőinek áldozatkész munkáját köszönetét mond az apparátus valamennyi tagjának, majd határozott arról is, hogy 1989. június 30-ával a jelenlegi osztályvezetőket munkakörükből felmenti és nyílt pályázatot hirdet a főosztályvezetői, illetve osztályok vezetői munkakörének betöltésére. Az új szervezet kialakításának időpontjául 1989. szeptember 30-át jelölték meg azzal, hogy a szak- igazgatási szervek új vezetőit 1989. július elsejével kell kinevezni. Egy-két mondatban HORN GYULA KÜLÜGYMINISZTER csütörtökön Budapesten megbeszélést folytatott Francesco Colasuono címzetes érsekkel, apostoli nunciussal, s a kapcsolatok fejlesztésén kívül II. János Pál pápa 1991-re tervezett magyarországi lelkipásztori látogatásáról volt szó. KAMIONOK AUSZTRIÁBAN. December 1-jétől az éjszakai órákban nem düböröghetnek kamionok a szomszédos ország autóútjain, mert csökkenteni kívánják a levegőszennyezést és a zajterhelést. LEMONDOTT az amerikai képviselőház elnöke. Jim Wright, az ország egyik legbefolyásosabb politikusa ellen etikai vizsgálat folyt, amelyben anyagi előnyök elfogadásával és kétes üzletekkel vádolták. Utóda várhatóan a 60 éves demokrata képviselő, Thomas Foley lesz. ÉVEKIG LAPPANGHAT AZ AIDS-VÍRUS, akác 3 esztendeig is, holott eddig általában hat hónapról volt szó. Amerikai tudományos körökben pozitív kihatásokat is várnak a felfedezéstől: a vírus hosszú lappangási ideje reményt enged arra, hogy azt legyengítsék, illetve a betegség kitörését megakadályozzák. Erről a New England Journal of Medicine legújabb számában jelent meg beszámoló. MEGLEPETÉS A BÉLYEG VILÁGKIÁLLÍTÁSON. Szófiában tegnap eggyel kevesebb nagydíjat adtak ki a tervezettnél, mert feltehetően hamisítványokat találtak két nagydíjas gyűjteményben. Tölgy es István felszólalása Tölgyes István a megyénk 10-es számú — nyírbátori — választókerületének képviselője hozzászólása elején a következőkkel kezdte: — Hálátlan korban vagyunk képviselők, bár néha jogosan érezhettük, hogy európai, előremutató demokratikus törvényeket alkotunk. Ezzel szemben a mi munkánkat is minősíti: az egyre rosszabbodó élet- körülmények, országos, vállalati termelés- és teljesítmény-visszafogások, a társadalmunkban egyre élesedő morális és erkölcsi problémák. Ilyen körülmények között kell foglalkoznunk egy lehetetlen helyzettel — 1989 derekán — az 1989. évi költségvetéssel. Látszólag úgy tűnhet, ez a pénzügyi kormányzat bukása, de én úgy gondolom, sokkal többről van szó. A képviselő a gazdaság legfontosabb feladatait vette számba, összefüggésben a politikával. — Szerintem a tényleges kilábalás főbb feladatai a következők: A politikai és gazdasági reformot nem lehet különválasztani, ezeknek együtt kell haladnia. Határozott, következetes, megfontolt, igazságra épülő programot kell alkotni. Fel kell vállalni az érdek- ütközéseket. — A munkavállalók, mint legfőbb érdekelteknek legyen több beleszólása saját, vezetőjének kiválasztásába. Az állami intézmény- rendszert sürgősen korszerűsíteni, racionalizálni szükséges. Ne az íróasztal mögött ülő keressen feladatot, hanem a tevékenység, a folyamat határozza meg az íróasztalt. Végül egy múlt heti eseményre irányította a figyelmet Tölgyes István. — Nyíregyházán békés tüntetés volt az áremelések, Szabolcs-Szatmár megye méltatlan sorsa ellen. A halmozottan hátrányos helyzet most kétszeresen sújt. A kevés kereset, a visszaáramló munkanélküliek, a gazdálkodók kiszolgáltatottsága, a lemaradás óriásivá fokozódása elviselhetetlen helyzeteket teremtett. Már a megye lakóinak negyven százaléka él a létminimum alátt. Nem kö- nyöradományra, de tettekben megnyilvánuló, határozott rendezésre van szükség. Ezt várjuk a kormánytól. Békési László expozéja Horn Gyula és Straub F. Brúnó a tanácskozás szünetében. II megyei tanács ülése Tanácskozik az Országgyűlés
