Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-13 / 137. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. június 13. Életmódreforni-tábor csaladoknak Tanuljunk talpmasszázst! Rendet teremteni önmagánkban Városaink életéből Ha én gyermekes család volnék, bizony elmennék az idén egy hétre Kácsárdra. (Mármint ha egyáltalán megengedhetném magamnak, hogy családostul nyaraljak.) Ott külön faházban laknék, az étkezésre sem lenne gondom, hiszen a részvételi díj fejében napi háromszori étkezéssel kecsegtetnek a szervezők. De nemcsak ez, vagy a hegyvidék vonzana a helyszínre, amely — ha valaki nem tudnák — Sátoraljaújhely és Károlyfalva között található. Hanem a program: Kácsárdon ugyanis sporttal, arc-, talp- és testmasszázs- zsal, relaxációval, autogén tréninggel, jógával múlathatnám az időt. Mert hogy ott minderre megtanítanának, sőt, még többre is. Például arra, mire jók a gyógyvizek és gyógynövények, hogyan lehet ezeket hasznosítani a házipatikában, a szépségápolásban. Ellesném továbbá a korszerű táplálkozás fortélyait. Igaz, kicsit aggódnék, mi lesz, ha tényleg megkedvelem, ráadásul a családomat is sikerül rákapatni — a reformkonyha nem a bérből és fizetésből, átlagos körülmények között élő családok mulatsága ... Szóval így telnének a napok Kácsárdon. A dolog egyébként komoly: az életrevaló ötlettel a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Módszertani Központ rukkolt ki. Első ízben tavaly rendeztek ilyen életmódreform-tábort, s hogy nem vallottak kudarcot, jji- zonyság rá: az idén ismét Kácsárdra invitálják az érdeklődőket. Ha jól meggondoljuk, méltányos árat kérnek a valóban nem mindennapi programot kínáló nyaralásért: egy négytagú család részvételi díja összesen 9 ezer forint, amiben a programokon kívül a szállás, a napi háromszori étkezés is benne van. Egy egyhetes, hegyvidéki nyaralás ennél olcsóbban bajosan úszható meg. Ezzel együtt sem gondolom, hogy az ezernyi gonddal-bajjal küzdő családok meg fogják ostromolni az említett miskolci módszertani központot a kácsárdi életmódreform- táborért, amely ráadásul egy kicsit későn is van, közvetlenül az iskolakezdés előtt, augusztus 22—29. között. Az értelmes, hasznos, ugyanakkor kellemes időtőlKilenc nyárfa M egdöbbentő látványt nyújt Nyírtelek belterületén a Tokaji út mentén kilenc nyárfa. Levelei elszáradtak, mintha az őszi fagy szívta volna ki belőlük az életet. Szellő mozgatta, zizegő ágak között nem találnak otthont a madarak. Mi történt velük? Különböző szóbeszéd kelt szárnyra: kinek és miért voltak útjában ezek a fák? A Közúti Igazgatóság illetékesei megvizsgálták a bejelentést. Megállapították, hogy egy ottani lakos hulladékot és fanyesedéket égetett a fák tövében, és a hőhatás okozta a pusztulást. Tettét elismerte, ellene szabálysértési eljárást kezdeményeztek a helyi tanácson. Megbüntetik, de a kár sokkal nagyobb, szegényebbek lettünk. Ezek a levelek már nem termelnek oxigént, s megszűnt egy élettér. Helyettük a csemetéket újra ültetik — bár a nyár gyorsan nő — évek telnek el míg tekintélyes faóriások lesznek. D. tést ajánló lehetőségre mégis érdemes felhívni a figyelmet; erre mindenki rászolgál, aki — mint a miskolci módszertani központ — abban próbál segíteni, hogy ebben a zűrzavaros világban hogyan próbáljunk rendet teremteni legalább önmagunkban. Ezért hadd álljon itt az is, hogy a kácsárdi életmódreform-tá- borba június 20-ig lehet jelentkezni a következő címen (ahol részletes felvilágosítással is szolgálnak): BAZ Megyei Közművelődési Módszertani Központ, 3525 Miskolc, Széchenyi u. 35. Telefon: Nagy Magdolna: Az a baj, hogy nincs szervezett program és a vezető (Poór Anikó — A szerk.) nem beszél meg velünk semmit. Pedig mi segítenénk neki programokat szervezni. Például május elsején is csináltunk nonstop vetélkedőt, sportversenyeket és volt népitánc és bábszínház is. Lipcsei Attila: Hiába va-, gyök én Anikó helyettese, még egy kulcsom sincs. Korábban volt, de elvették. Pedig aláírattak velem egy papírt és ugyanolyan felelősség van rajtam, mint rajta. Mészáros József: Anikó három hónappal ezelőtt úgy került ide vezetőnek Nagy- kállóból, hogy állítólag meg volt hirdetve az állás. Mi erről a hirdetésről és a pályázatról semmit nem tudunk. Semjénben is lenne olyan, aki érettségivel elvállalta volna a ház vezetését. Nagy M.: Az a baj, hogy most sincs kivel vitatkoznunk. Nem jött el senki. A tanácson is csak Anikó véleménye számít, bennünket nem hallgat meg senki. Most is az ő panasza alapján zárták be a házat. Mészáros J.: Azért, mert dohányoztunk benne. Anikó barátainak persze lehet! Szalontai Csaba: Amikor megkaptuk a régi tűzoltószertárt, nagyon örültünk. Végre van hova mennünk és MÁTÉSZALKÁN a nagy forgalmú 49-es út és a Baj- csy-Zsilinszky utca kereszteződésében néhány napja rendőr irányítja a közlekedést a reggeli és a délutáni csúcsforgalomban. A gépjárművezetők örülnek a megbízható forgalomirányításnak, a gyalogosok viszont gyakran értetlenül állnak a rendőr jelzései előtt. A végleges megoldás egy közlekedési lámpa lenne, de a sokmilliós beruházásra egyelőre nincs lehetőség. ZÁHONYBAN új helyre költözik az állategészségügyi állomás. A napokban átadásra kerülő „babaházban” rendezkednek be. Egy másik záhonyi hírből az derül ki, hogy kirendeltséget nyit a MASPED a határ menti városban. A szállító vállalat a magyar és a szovjet áruforgalom adminisztrációját a helyszínen intézi. KISVARDAn a Felszabadulás lakótelepen nagy népszerűségnek örvend a műholdas tévéprogram. Bár a bősenkinek sem kell attól félnie, hogy a kocsmában kötünk ki. Most aztán itt van az egész. Lipcsei Andrea: Rendeztünk diszkót és ott szendvicseinket árultuk, hogy legyen valami pénzünk. Azt sem tudjuk, hova lett. Még folytathatnánk a panaszáradat felidézését, de innen már csak az előzőket ismételték a hozzászólók. Közben pedig hiába vártunk, nem jöttek az illetékesek. Nyolc óra körül, amikor átmentem Szolnoki Józsefhez, a községi tanács vb- titkárához, nagy munkában találtam: a kertjét gondozta. Elmondta, csodálkozik azon, hogy a fiatalok elmentek a gyűlésre, amikor ő megüzente, hogy elmarad. Az ifjúsági házzal kapcsolatban készséggel fejtette ki a véleményét. — Háromszázötven ezer forintot költöttünk rá. hogy átalakítsuk, és a lehetőségeinkhez mérten fel is szereltük (színes tv, video, erősítő, székek stb.). Bérátcsoportosítással sikerült egy főállású dolgozót az élére állítanunk, aki egyúttal a könyvtárunkban is dolgozik. Az a baj, hogy a fiatalok és Anikó között nincs meg az összhang. Mi azt szeretnénk, ha a fiataljaink tisztességesen szórakoznának. Olyan programokat csinálnak, amilyet vítés pénzbe kerül, célszerű lenne legalább a Gyár utcai lakótelepen a műholdas vétel technikai feltételeit megteremteni. FEHÉRGYARMATON megalakult a Cigány Kulturális Szövetség helyi tagozata. A városi és városkörzeti szervezet vezetővéjé Horváth Lászlót, a Metripond dolgozóját választották. A városi tanácson önáljó helyiséget kaptak és várják az érdeklődőket munkavállalással, életmóddal, beilleszkedéssel és minden más, a cigányokat foglalkoztató témával kapcsolatban. A Cigány Kulturális Szövetség helyi tagozatának teendőit társadalmi megbízatásként látják el a választott tisztségviselők. CSENGÉKBEN a lakásgazdálkodás helyzetéről és feladatairól tanácskoznak a városi tanács vb-tagjai június 15-én. Szó lesz többek közt az állami lakásokról, a csa- ládiház-építésről és a telekkínálatról. akarnak — mi ebbe nem szólunk bele, támogatjuk őket. Az éjfélig tartó pingpongozást és az oda nem illő viselkedést azonban nem tűrjük. Nagyon szívesen megmutatnám, hogy néz ki a ház belülről. — Két dolog elég élesen felmerült a gyerekekben: az egyik Anikó személye, a másik pedig az, hogy hová tűnik el a ház bevétele? —- A bevétel az ifjúságpolitikai alapba kerül, amiből fenntartjuk a házat. Olyan még nem volt, hogy valamilyen rendezvény pénzhiány miatt maradt volna el. Egyébként most igyekszünk megoldani az épületben a villanyfűtést, hogy télen is lehessen használni. — Pályázat nem volt, Anikó a nagykállói művelődési házban dolgozott. Nekünk semmi gondunk vele. Sőt, úgy vettük észre, hogy ebben a kislányban sok van. Rövidesen leülünk vele és a többiekkel is, hogy megbeszéljünk mindent. Remélem, azután zökkenőmentesen működik majd a ház. Egyébként nem tudom, miért nem fogadják el a mieink Anikót. Egyelőre tehát itt tart a kállósemjéni ifjúsági ház ügye. Bízva a titkár szavaiban azonban várható, hogy rövidesen lecsillapodnak körülötte a hullámok. Mi is reméljük, hogy a mostani kisebb vihar után a ház ismét ellátja a funkcióját, amiért építették. Persze, ehhez az kell. hogy a ház vezetője és a községi fiatalok közösen alakítsák ki a programját. Száraz Attila 06(46)88-644. (gm) EMELETES AUTÓBUSZOK gyártását kezdték meg Szegeden. Az idén megalakult Tornádó Jármű- és Gépgyártó Kft. szeged—kiskundorozsmai gyárában a holland Smidt céggel kooperálva, Magyarországon elsőként emeletes autóbuszokat gyártanak. Még az idén 14 átadását tervezik, jelenleg az első két járművet szerelik. A kft. szándékai szerint hazai utakon is megjelenik ez a jármű. Csak közösen lehet! Ifivihar Semjénben Csütörtökön este hét órától vezetőségi gyűlést kellett volna tartani Kállósemjénbcn a hirtelen bezárt ifjúsági ház ügyében. A megbeszélésre csak a község fiataljai jöttek el. A ház vezetője és a helyi tanács vb-titkára nem. A jelenlévők így mondták el a panaszaikat: A tévében láttuk Menedékjog Ha valaki azt mondja ez év februárjában a Kongresszusi Központ Pálma termében a Menedékjog vetítése alatt, hogy ez a film a Magyar Televízióban négy hónap múlva műsorra kerül, akkor — bármennyire groteszknek hatott volna is a megjegyzés — két ok miatt sem nevetik ki az illetőt. Részint azért nem, mert amik a filmben elhangzanak, sokkal megrendítőbbek és felhábo- rítóbbak, semhogy valakinek nevetni támadjon kedve, másrészt azért, mert ha valakinek a jobb lábán állnak, hátulról a vállába kapaszkodnak, akkor nem fordul az arca kacagóra. De ebben a hihetetlen zsúfoltságban (holott a hivatalos programban nem is volt feltüntetve, milyen film kerül sorra, csak annyi volt ott olvasható, hogy a Balázs Béla Stúdió munkáiból vetítenek), teremtett lélek nem akadt volna, aki elhiszi azt a jövendölést, ami ma valóság: a hét végén láthattuk a Menedékjogot a Tv 1-ben. Hogy milyen hihetetlen módon felgyorsultak körülöttünk a politika diktálta-meg- határozta események, arra a filmjelenségek is bizonyítékká válnak. Ember Judit munkáját csak az informális csatornák reklámozhatták februárban arra az egy alkalomra; a Kizárt á párt nem kerülhetett be a hivatalos versenyprogramba a filmszemlén (bár az előcsarnokban videóról többször is lejátszották, így bárki megnézhette a jelenlévők közül), s most az egész ország, illetve a határokon túl lakók közül azok is, akik az adás hatósugarában élnek, megnézhették az úgynevezett Nagy Imre- csoport sorsáról szóló dokú- mentu Hifiimet. A dolog valójában jelentőségét veszítette, mondhatják a felületesen véleményt formálók arra hivatkozva, hogy a film szöveganyaga már hónapokkal ezelőtt megjelent a könyvpiacon. Az érdeklődők valóban megismerhették azokat a fájdalmasan szomorú tényeket, amelyeket ez idáig megismernünk tilos volt, de lebecsüli a televízió jelentőségét az, aki azt hiszi, hogy a Menedékjog -képernyőn való megjelenése nem válik sokkírozó élménnyé amiatt, hogy írott formában már ezelőtt hozzáférhetővé vált. A képnek, a személyes megjelenésnek hihetetlen ereje van, mert nemcsak a tényeket hordozza, hanem azokat a személyes reflexiókat, gesztusokat, hangbéli jellemzőket, amelyek élővé teszik a kifejezett gondolatot, és érzelmileg átszínezik, egyúttal a néző számára mélyebben átélhetővé teszik azokat. S akkor még nem szóltunk arról, hány emberhez jut el % könyv, s hányszor többen nézik meg a televíziót, s itt olyan összefüggésekről és tanulságokról van szó, ahol szükségszerű, hogy egy nemzet szemlélete formálódjon, egy nép jusson az igazság birtokába, hogy ennek alapján foglalhasson állást a napi politikának azon kérdéseiről, amelyek megválaszolása alól úgysem bújhat ki. Ember Judit filmjét nézve az előtolakodó kérdések egyike az, miért csak most, miért csak harminc évvel az események után tudhatjuk meg, mi történt a jugoszláv nagy- követségen vagy a romániai Snagovban. Egy pillanatig sem vonom kétségbe a türelmetlenséghez való jogot, ugyanakkor nem feledhetem azt sem, hogy a Mennyei Béke terén a magát szocialistának valló hatalom a maga akaratát kifejezésre juttató tömeg ellenében kíméletlen mészárlással fejezte ki rosz- szallását; hogy a Vencel téren egy másik, deklaráltan szocialista hatalom vízágyúval seperte el a tömeget; ugyanakkor a Hősök terén minden valószínŰkég szerint a kínai és a cseh tömegek szándékával azonos előjelű demonstráció készül június 16-án, s az előzmények azt látszanak garantálni, hogy ez az esemény nem az erőszak szelleméjjen folyik majd le, bár kétségkívül annak a következménye. Az interjúfilm műfajából következik, hogy a kilenc beszélgetésben sok az átfedés. Ugyanarról az eseményről vagy helyzetről több megszólaló is emlékezik. Megvághatta volna a rendezőnő a felvett anyagot, s akkor egy feszesebb, talán raég drámaibb összképet kaphattunk volna. Jól tette, hogy nem így járt el. A Menedékjog nem film elsősorban, hanem történelmi jegyzőkönyv, tanúvallomások sorozata egy olyan perben, ahol a bíró maga a néző, s az igazság legfőbb bizonyítéka a vallomások összecsengése minden lényegi kérdésben. Ha a kedves néző a feltárulkozó múlt kísérteties fényében úgy érzi, sokszorosan megcsalattatott az elmúlt évtizedek során, ne a filmét hibáztassa. „30 év eltelt és még senki se szégyellte magát ...” — hallhattuk a filmben dr. Szilágyi Józsefné szájából. Pedig lett volna, lenne kiknek! Hamar Péter Bódi, a botrányhős „Lőttek a nyugalomnak” — ahol a húszéves Bódi Gyula, nagyhalász! lakos megjelent. Bódi Gyula és Balázs Kálmán tavaly május 28-án este a nagyhalász! Erzsébet presszóban nagy mennyiségű szeszes Italt fogyasztott. Ugyanitt két férfi és két nő társaságában szórakozott N. István lbrányl lakos Is, aki Bódi Gyulával összeszólalkozott. Záróra után N. István a társaival a nagyhalász! vasútállomásra ment. Ott 23 óra körül megjelent Bódi Gyula és Balázs Kálmán is. Bódi a pádon alvó sértettet felébresztette és felelősségre vonta, hogy a diszkóban miért szidta az anyját. Később N. István kiment az állomás épülete elé, ahol őt Balázs Kálmán arcul ütötte, közben Bódi Gyula pedig elgáncsolta a sértettet. aki a földre zuhant, s lábát törte. ★ A 22 éves Balázs Kálmán, nagyhalász! lakos 1988 augusztus 24-én a nyíregyházi áfész Búza téri ABC-áruházából egy szabadidőruhát fizetés nélkül akart elvinni. A bolt dolgozói a pénztártól való távozás után tetten érték. A 45 éves Bódi János (Bódi Gyula apja) a múlt év május 21- én délután erősen ittasan a nagyhalászi Erzsébet presszóba ment. Ott is szeszes italt akart fogyasztani, azonban a részegsége miatt az üzletvezető a kiszolgálását megtagadta. Emiatt Bódi János ordítozott, szitkozódott. Az üzletvezető megfogta Bódi karját, hogy a presszóból kivezesse. Ekkor Bódi János a cukrászda vezetőjének ingét letépte. Az ott lévő vendégek megbotrán- koztak. ★ 1988. június ll-én, 19 óra körül Bódi János és a fia, Bódi Gyula a nagyhalász! Erzsébet nevű presszóban italoztak. Az apa mondta a fiának: menjenek haza, de a fiú ezt még nem akarta, ezért vitatkoztak. Bódi János, a fiát arcul köpte, aki ezt pofonnal viszonozta, majd dulakodtak, közben székeket, asztalokat borítottak fel. A Nyíregyházi Városi Bíróság Bódi Gyulát, a súlyos testi sértésért, mint társtettest, valamint a garázdaságért, mint társtettest halmazati büntetésül tízhónapi börtönbüntetésre, Balázs Kálmánt, a súlyos testi sértésért, mint társtettest, illetve a lopásért halmazati büntetésül, mint többszöri visszaesőt tizhónapi fogházbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását egyévi próbaidőre felfüggesztette. <cs. gy.)
