Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-11 / 109. szám
Baker kapcsolatok helyzetét. Általánosságokban érintették a világpolitika legidőszerűbb kérdéseit, s megerősítették kölcsönös eltökéltségüket a szovjet—amerikai viszony fejlesztésére. Megkezdődött az országgyűlés májusi ülésszaka Szerdán délelőtt 10 órakor Szűrös Mátyás elnökletével megnyílt az országgyűlés májusi ülésszaka. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Nemeth Miklós, a Minisztertanács elnöke. Megteltek a diplomáciai képviseletek és az újságírók számára fenntartott páholyok is. A parlament a munkarendjén szereplő napirendi pontok tárgyalása előtt ünnepélyes megemlékezést tartott: a 45 évvel ezelőtti magyarországi deportálásokra emlékezve lerótták kegyeletüket a második világháború magyar áldozatai előtt. Szűrös Mátyás beszéde Az évforduló alkalmából Szűrös Mátyás mondott az áldozatokra emlékező beszédet. — A nemzet emlékezetét ébren kell tartani, választott képviselőnek súlyos, felelősségteljes, de megtisztelő kötelessége. Tudjuk, felhőtlen múltú, tévedhetetlen nemzetek nem léteznék. Megkülönböztetni csak aszerint lehet őket: ta- gadjáik-e hibáikat, vétkeiket, vagy éppen ellenkezőleg, emelt fővel megállván a történelem ítélőszéke előtt, teljességében vállalják múltjukat, képessé válván az önvizsgálatra, a teljes igazság kimondására, hogy jövőjüket ne fertőzhessék, ne veszélyeztethessék elhallgatott bűnök, nem törlesztett adósságok. „A múltat be kell vallani” — ez alól nem lehet felmentés. Egy egész nép lelkét nem égetheti még oly megrázó események és tisztázatlan kérdések elhallgatásának izzó parazsa. A feltáratlan múlt előítéleteket táplál. Csak olyan nemzet lehet toleráns a másság iránt, amely szabad, független, és tisztában van önmagával. Ezért is elengedhetetlen a józan, egészséges magyar nemzettudat kialakítása. Előre kell bocsátanom ezeket a gondolatokat, hogy világossá tegyem szándékomat és célomat, emlékeztetve a nemzetet, egy mindnyájunk sorsát mindmáig befolyásoló tragikus esemény 45. évfordulóján. Emlékeztetnünk kell ma innen, az ország házából mintegy 800 ezer magyarországi zsidó honpolgárunk embertelen megaláztatására, halálára. Szomorúságunkat csak növeli, gyászunkat még fájdalmasabbá teszi, hogy voltak olyan magyarok, akik a népünk lelkületétől olyannyira idegen fasizmust követve, a pusztító fajelmélet hatására, fanatizmussal cselekedtek. Vigaszul csak azoknak az embersége, önfeláldozó bátorsága szolgálhat, akik életük kockáztatásával is a magyar zsidóság megmentéséért cselekedtek. Gyújtsuk meg jelképesen a gyász gyertyáit, helyezzük el a kegyelet virágait. Tudatosítsuk a világgal: mi, magyarok és nem magyarok ebben az országban minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy emberek százezrei, milliói a jövőben soha ne válhassanak a tébolyult fajgyűlölet vagy egy esetleges világháború áldozataivá — mondotta befejezésül Szűrös Mátyás. * Szűrös Mátyás beszéde után egyperces néma felállással emlékeztek a képviselők a magyarországi deportáltakra, majd több képviselő mondott emlékező szavakat. Az ünnepélyes megemlékezést követően immár a napirenden szereplő kérdések tárgyalásával folytatta munkáját az országgyűlés. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség javaslatot nyújtott be a Vida Miklós képviselő lemondásával megüresedett képviselői hely betöltésére, a fővárosi 23. számú választókerület addigi pótképviselője. Batha Miklós személyében. A parlament Batha Miklós képviselői megbízását tudomásul vette, és igazolta. A tárgysorozat soron következő, döntést igénylő pontja élénk vitát váltott ki az ülésteremben. Ugyanis a Minisztertanács megbízásából Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke korábban benyújtotta beszámolóját az ország- gyűlésnek az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény érvényesülésének tapasztalatairól, illetve az ezzel kapcsolatos további teendőkről. Németh Miklós kormányfő viszont levelet intézett a törvényhozó testülethez, azt indítványozva. hogy az ifjúsági törvény vitáját most vegyék le a napirendről, s az ifjúság helyzetének áttekintésére a kormány készülő programjának vitája során térjenek majd vissza. A miniszterelnöki bejelentés nyomán kibontakozott vitában a téma fontosságára hivatkozva több képviselő kérte az ÁISH beszámolójának megtárgyalását. Az elhangzott képviselői véleményekre Németh Miklós miniszterelnök reagált. Ezt követően Szűrös Mátyás szavazásra tette fel a kérdést: a jelenlegi ülésszakon rendeznek vitát a kérdésről, vagy pedig az ország- gyűlés következő ülésszakán tárgyalják önálló napirendi pontként. A képviselők többsége — 52 ellenszavazattal, 17 tartózkodással — egyetértett azzal: a mostani ülésen hallgassák meg*Deák Gábor tájékoztatóját. A képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. személyi javaslatok tárgyalása; 2. az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat; 3. a Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 4. az Országgyűlés házszabályáról szóló 1 1989. számú határozat módosítására vonatkozó országgyűlési határozattervezet; Moszkvában Szerdán délelőtt a szovjet külügyminisztérium moszkvai vendégházában— nem sokkal Baker Moszkvába érkezése után — megkezdődtek a kétnapos szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások. Sevardnadze és Baker először négyszemközt folyta- tbtt megbeszélést, amelyen áttekintették a kétoldalú Gyűjtemények sorsa — Mozik megmentése — Szabadtéri színházak Nemzetiségi színházi találkozó Kisvárdán Négy fontos témát is napirendre tűzött szerdai ülésén a megyei közművelődési bizottság. Ezekre lapunkban a későbbiekben még részletesen is visszatérünk, ezúttal csak rövid áttekintést adunk az elhangzottakról. Előbb három, felbecsülhetetlen kincseket is magában rejtő gyűjtemény, a nyíregyházi Kossuth és a nagykál- lói Korányi gimnázium könyvtáráról, valamint a Kállay-hagyatékról, a gyűjtemények jelenlegi állapotáról és az ezzel kapcsolatos, mind sürgetőbb teendőkről tájékozódott a testület. Ezt követően a megyei moziüzemi vállalat tevékenységéről, gondjairól, elképzeléseiről volt szó. Mint elhangzott, a nyereségesen működő, „profitelvű” mozik mellett a vállalat igyekszik kialakítani egy olyan hálózatot, amelynél ez nem cél. Így számos olyan községben is megmaradhat a mozi (természetesen a helybeliek ösz- szefogásával, az ő lehetőségeik, igényeik számbavételével), ahol egyébként be kellett volna zárni. Eddig hatvan településen sikerült kielégítő megoldást találni, s további hatvan helyen még tartanak a tárgyalások a filmvetítés megmentése érdekében. A tavalyinál sikeresebbnek, színvonalasabbnak ítélték a szervezők a Nyíregyházi Művészeti Hetek rendezvényeit, amelyek az idén több mint tízezer látogatót vonzottak. A programsorozat arculatát nem kívánják megváltoztatni, tehát továbbra is elsősorban a művészeti főiskolák, szakközépiskolák növendékeit várják majd Nyíregyházára. De a jövőben egy-egy külföldi intézmény fiataljaival is szeretnék bővíteni ezt a kört. Az országos népművészeti kiállítás és vásár lesz a megyeszékhely legjelentősebb rendezvénye ezen a nyáron. A kiállítás július 28-tól szeptember 10-ig lesz nyitva, helyszíne a megyei művelődési központ. Utána a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban is bemutatják ugyanezt az anyagot. Szezonkezdésre befejeződik a nyíregyházi szabadtéri színpad felújítása, ami csaknem 200 ezer forintba kerül. A hét három napján a megyében másutt nem látható filmeket fognak itt vetíteni, a többi napon színházi előadások, könnyűzenei műsorok lesznek a szabadtérin. A Kisvárdai Várszínház idei programjáról már tájékoztattuk olvasóinkat. Most azt is megtudtuk, hogy június 23—30. között határainkon túl működő magyar színházak találkozóját tartják Kisvárdán. Az ungvári Lézerszínház, a kassai Thália Színpad és a szabadkai Népszínház fellépése már bizonyos. A szervezők meghívták a kolozsvári Állami Magyar Színház és a Szatmári Északi Színház társulatát is, az ő vendégszereplésüket megerősítő választ azonban még várják a kisvárdaiak. A nemzetiségi színházi találkozó idején tudományos tanácskozás is lesz Kisvárdán történészek, színházi szakemberek, pedagógusok részvételével. <gm) Levonulóban az árhullám Megnő"«teMivesiély Megleltek a tározók, a csatornák Az elmúlt huszonnégy órában enyhült a megyében az árvízveszély. A Kraszna Ág- erdőmajornál 594 cm-rel, á III. fokú szintet megközelítve — a Tisza Tiszabecsnél 210 cm-rel, a Szamos Csengéméi 473 cm-rel az I. fok közelében tetőzött. Lejjebb a folyók végig lassan áradnak. A Lónyay-főcsatornán I. fokú, a Krasznán továbbra is II. fokú készültséget tartanak. A Szamoson és a Túron kisebb árhullám vonul le, de árvízvédelmi készültség elrendelésére nem került sor. A Bodrog áradásának vissza- duzzasztó hatására, valamint a felső-tiszai mellékfolyók árhullámai miatt a Tiszán, Tiszabercel térségében 9-én I. fokú készültséget rendeltek el. Továbbra is sok gondot okoz viszont a belvíz, az elöntött területek nagysága változatlanul meghaladja a 15 ezer hektárt. Kedden három újabb hordozható szivattyút telepítettek ki a Zselinszki- csatornára, a kotrai zsilipre és a nagyecsedi körgátra, a telepítéseket tegnap is folytatták a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakemberei. A Szamos áradása miatt a tu- nyogmatolcsi Holt-Számos-- zsilipet lezárták. Azóta a belvíz mintegy 70 centimétert emelkedett. A nagyari és az olcsvaapáti zsilipek a magas tiszai vízállások miatt szintén zárva vannak, melynek következtében a belvizek e térségben is emelkedtek. A Nyírségben lévő tározók feltöltöttsége megközelíti a 100 százalékot. A védekezésben jelenleg is több mint háromszázan vesznek részt. Mérk határában 280 hektár került víz alá, az ártérre is kiöntött a Kraszna. (Baján Erzsébet felvétele.) XLVL évfolyam, 109. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. május 11., csütörtök Új miniszterek a kormányban • Á háború áldozataira emlékeztek • Tíz napirend ó Törvényjavaslat az alkotmány módosítására • Az Elnöki Tanács beszámol munkájáról 5. a Polgári Törvény- könyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 6. az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 7. a Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törtörvény javaslat ; 8. az Elnöki Tanács beszámolója az 1985. július 1-je óta végzett munkájáról; 9. az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének beszámolója az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény érvényesülésének tapasztalatairól, s javaslat a további feladatokra; 10. interpellációk és kérdések tárgyalása. Az elnök ezután bejelentette a Minisztertanács tagjainak felmentéséről, illetve új miniszterek megválasztásáról kell a képviselőknek dönteniük. Az Elnöki Tanács ezzel kapcsolatban átiratot intézett az Országgyűléshez. Eszerint az Országgyűlés ügyrendjéről szóló 1 1980. számú határozat 9. paragrafusa értelmében az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közösen kezdeményezi: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a miniszter felmentésére vagy választására. Miután a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint az MSZMP Központi Bizottsága nem kíván élni kezdeményezési jogával, a Minisztertanács elnökének kezdeményezésére — az országgyűlési bizottságok véleményének ismeretében — az Elnöki Tanács javasolja, hogy az Országgyűlés 1989. május 10-i hatállyal mentse fel Berecz Frigyes ipari minisztert, dr. Czibere Tibor művelődési minisztert, dr. Hoós Járiost, az Országos Tervhivatal elnökét, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, dr. Várkonyi Péter külügyminisztert, dr. Villányi Miklós pénzügyminisztert. Javasolja továbbá az Országgyűlésnek, hogy válassza meg dr. Békési Lászlót pénzügyminiszterré, Glatz Ferencet művelődési miniszterré, Horn Gyulát külügyminiszterré, Horváth Ferencet ipari miniszterré, dr. Hüt tér Csabát mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré és dr. Kemenes Ernőt miniszterré, az Országos Tervhivatal elnökévé. Ezután Németh Miklós kért szót, hogy megindokolja u kormányátalakítás szükségességét. (Folytatás a 2. oldalon)
