Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-10 / 108. szám
2 Kelet-Magyarország 1989- május 10. Panelruhás egyenváros helyett A Makovecz-arcú település Csipkerózsika felébredt.. Poros, álmos falunak látta az idegen Csengert. De nem láthatta az emberekben szunnyadó tenniakarást és a büszkeséget, hogy szebbé, barátságosabbá formálják településüket. S ez a megállapítás nemcsak a csengerieket illeti meg, hanem a társközségek is ébredeznek Csipke- rózsika-álmukból. Településvédő és pártoló baráti kör alakult Csengerben, helytörténeti és környezetvédelmi egyesület engedélyezéséért folyamodtak a csengerújfalui- ak a városi tanácshoz. Csen- ger pedig, hogy ne legyen panelruhás egyenváros, megkereste Makovecz Imre, nemzetközileg ismert Ybl- díjas tervezőmérnököt, álmodja meg a Szamos-parti város arcát... A törekvést méltányolta a neves építész. Első munkáját már szívükbe zárták a csengenek, az ABC-áruháznak nemcsak a háziasszonyok örülnek. Megjelenése meghatározza az új város arculatát. S ez még csak a kezdeti lépés. Egyelőre körülkerített építési területet, árkokat, legfeljebb földmunkát láthatnak a hamarosan működő szolgáltatóház helyén. Az emeleten hét tanácsi bérlakást alakítanak ki. Hagyományőrző, ám mégis modern stílusban újítják fel a művelődési házat és építik a városközpontban az új középiskolát. Egyelőre építési árkokat kerülgetnek a városközpontban, de az itt élőkben erősen él a remény, hogy a trianoni határok meghúzása után örökké távolinak tartott Gsenger sajátos városképet nyerhet. Ebben az elszánt törekvésükben jó partnerre találtak Makovecz Imrében. A neves építész évente kétszer látóit megújuló Jékey-ház Panzió — turistáknak A Jékey család háza a Rákóczi utca elején méltán tarthat igényt műemlékvédelemre. Az 1790—1802 között épült klasszicista épület homlokzatán két oldalt egy-egy rizalitot láthatunk, bennük háromszögletű timpanonnal. Az épület középrészén három páros, sima törzsű oszlop található. Az emeleten klasszicista vasrácsos erkélyt helyeztek el. Az udvari homlokzat földszintjén és emeletén árkádos folyosók három-három félköríves nyílással áttörve, belül dongaboltozattal épültek. A szobákat részben dongaboltozattal fedték, az emeletre egykarú falépcső vezet. A Jékey-házban a századfordulón patika, ma az MHSZ működik. A szállást kérő turistákra gondoltak, amikor a város úgy döntött: panziót alakítanak ki a Jékey-házban. Az MHSZ-központot máshová telepítik, a bérlakásokat átalakítják és igazi, hangulatos panziót hoznak létre a mfi- emlékjellegű épületben. Hogy mikor? Nos, ez a pénz mellett a lokálpatrióták szorgalmán is múlik. gat el Csengerbe, a terveit valóra váltó Makona Kisszövetkezet szakemberei minden hónapban felkeresik megbízásaik helyszínét. A csengeriek büszkék új középületeik tervezőjére és főként arra, hogy az ide látogatók akkor is ráismernek Csengerre, ha nem a városjelző tábla alapján tájékozódnak. S a komfortérzéshez az otthonossághoz, mi több, a táj, a haza szeretetéhez ez múlhatalanul fontos. Képünkön az új ABC-áruház. Csengeti Kalendárium 1989 A nyomdafesték alig száradt meg a Csengeri Kalendáriumon, hiszen ez év február 1-jén zárták le a szerkesztést. A csengeri tanács gondozásában, a Nyírségi Nyomda mátészalkai üzemében megjelent kiadványt féltő gonddal ajánlották a szerkesztők az olvasók figyelmébe. Tették ezt azért, mert a kalendárium megpróbálja bemutatni a csengeri, a szamostatár- falvai, a csengerújfalui, a szamosbecsi, a szamosan- gyalosi, a csengersimai, a nagygéci, a komlódtótfa- lui emberek életét. A hagyományápoló törekvéseket csakúgy, mint a jövőt formáló, nagyívű terveket. Felelevenítik az 1970-es árvizet, megemlékeznek a jeles dátumokról, a régi közösségekről, megírták a települések történetét. Helyet kapnak benne az egyházközségek, a hitélet, a nagygéci templom sorsáról sem feledkeznek meg. Szól a kalendárium a szolgáltatásokról, közli a boltok, kisiparosok címét, nyitvatartási idejét. Megtudhatjuk belőle a telefonszámokat, azt, hogy mit kell tudni az építkezőknek, a valutabevál- tőknak. Olvashatunk verset, humort és soksok adatot a környék mindennapi életéről. Lokálpatrióták apáik örökén A férj adja a házat (ezért nevezte el a népnyelv házas embernek), az ifjú feleség pedig a lakberendezésiről gondoskodik. Dr. Nóta József, a Hazafias Népfront városi titkára idézi fel a hagyományt, vagyis az itt élő emberek szívósain ragaszkodnak apóik, nagyapáik örökéhez. Most a régi temetővel szemközt alakítanak ki játszóteret. Fertőtlenítik azt a helyet, ahol egykor a birkák legeltek és mindent elkövetnek az esztétikus játszótérért. Ha sikerül, még ez év őszén birtokba vehetik a kicsik a hintát, mászókát, libikókát. Nagyáruház híján az ABC az első számú bevásárlóközpont. Az 5 millió forintos árukészlettel rendelkező ön- kiszolgáló üzlet kínálata felveszi a versenyt a megye- székhely bármely ABC-jével. Nagy Béla üzletigazgató szerint, az évi 80—90 millió forintos forgalom reális kereskedelmi cél. Borozó helyett kttzmtfvek A várossá válás hétköznapjai Egy tollvonással nem lesz a faluból város. Évek hosszú során válik azzá, ha a helyi önkormányzat, a lokálpatriótákkal karöltve gyarapítja a település anyagi és szellemi kincseit. Csenger életében két hónapja új fejezet kezdődött. Erről beszélgettünk Apáti György városi tanácselnökkel. — A honfoglalás idején már lakták Csengert, a középkorban mezővárosi rangot vívott ki, de ezt a címet 1877-ben elvesztette. A XV. században megyegyűlést és törvénykezési napot tartottak itt, az 1464-ben megtartott törvényszéken maga Zsdgmond király ítélkezett... Hyen előzmények után joggal büszkélkedünk az ismét elnyert városi címmel, amely ma egyre nehezebb feladatot ró a tanácsra — utal az újabb keletű gondokra Apáti György. — A járási székhelyiként 1969-ig működő, majd az emlékezetes 1970. évi árvíz után gyors fejlődésnek induló település egy lépéssel előbbre járt a nagyközségtársaiknál. Pár éve nagy reményt fűzött a lakosság az Auróra Cipőgyár helyi üzeméhez, ma alig tudnak munkát adni a 450 dolgozónak. Ingáznak a mindennapi kenyérért Gyarmatra, Szálkára, de még bányász is lett Tatabányán az eljáró fiúból. Most az Agro- Frukt üzeme kelt ismét reményt a csengeriekben. — Mi úgy gondoltuk, hogy a cégek akkor látnak fantáziát az irdatlan távolság ellenére is az üzemtelepítésben, ha készen és ingyen kapják a közműveket. Ezért az elmúlt években nagy erővel szorgalmaztuk a gázt, s már múlt időben beszélhetünk róla. A tíz kilométer gázvezeték behálózza ~ az egész várost. A lakosság társadalmi munkában ásta a lecsatlakozó vezetékhez az árkot a lakásig, hogy mielőbb használják. Rájöttünk, hogy telefon nélkül nem tudjuik áthidalni a távolságot, ezért — egyelőre helyi — crossbarközpontot hoztunk létre. 1990-ben készüli el a mátészalkai távbeszélő központ, s akkor csatlakozhatunk hozzájuk. A városközpont arculatának megtervezését Makovecz Imre építészre bízták. Alig várják, hogy mielőbb avassóik az új létesítményeket. Evés közben jön meg az étvágy, hozzáláttak 2 és fél kilométeren a szennyvízvezeték lef ektetéséhez ■ és egy 28 millió forint értékű tisztítótelep létesítéséhez. Egyelőre szervezik, de jövőre mór építik a gimnázium és óvónői szakközépiskola épületét, a 150 személyes kollégiumot és a tornatermet. — Vannak még adósságaink — összegezte gondolatait a tanácselnök —, mert nincs nagyáruházunk, ven- dégasalogató éttermünk, a meglévők jelentős korszerűsítésre szorulnak. De döntenünk kellett: hangulatos borozót, vagy közműveket, városközpontot, majdani üzemeket akarunk. Mi ez utóbbi mellett voksoltunk, reméljük, közmegelégedésre... Vadnyúl hájéval kenegették Gyógyító népi doktorok A nép fiai nem rohantak az orvoshoz egy kis fejfájással, apróbb betegséggel. Messze volt a doktor, drágán mért a patika, meg aztán tudták az emberek: fű, fa ingyen adja kincsét. A népi gyógymódot kutatóknak a 80 éves Gál Sándorné (Csenger) mondta, hogy farkasalma levele kell a meggyűlt kézre. A sza- mostatárfalvi Szeles Lászlóné úgy emlékszik, hogy jó érett paradicsomot kell rákötni. A csengeri Mursa Bálint úgy tudja, ha kovászt tejfellel összekevernek és azt ráteszik a kézre, meggyógyul a seb — olvashatjuk a Csengeri Kalendáriumban. A szemfájást úgy gyógyították — közölte a gyűjtőkkel Fóti Endréné Szamos- tatárfalván —, hogy megölték a vakondot, a máját kivették és azt a fájós szemre helyezték. Lengyel Andrásné (Csenger) a hideg aludtte- jes borogatásra, Vajda Sándor (Szamosbecs) a reszelt krumplira esküszik. A kelést vadnyúl hájéval kenegették. fogfájásra tömjént kellett a lyukas fogba dugni, ha tömjén nem akadt, elég volt sóval bepergetni. De ha a nadályt nádba csomagolták és rátették az ínyre, az Is elűzte a fájdalmat. Az elvágott ujjra pedig egy csík szalonnát tettek. Átadás előtt az Agro-Frukt Premier a meggyszezonban Jut-e minden jelentkezőnek munkahely? — sokan latolgatják ezit, amikor a város határában néhány hónap alatt felhúzott üzemet szemlélik. Az Agro-Frukt részvénytársaság 220 millió forintos üzemében a környéken megtermelt zöldséget, gyümölcsöt dehidrálásssal — a növényekben lévő víz kivonásával — tartósítják, s ezen belül csokoládéval bevonják. Az idei meggyszezon lesz a premier, tehát júniusban indítják a Hans Binder-cég gépsorát. Már ebben az évben 54,4 millió forint tőkés exportot terveznek. Az óránként 2 ezer kilogramm nyerstermék feldolgozására alkalmas gépsorokat egyelőre két műszakban üzemeltetik, de ha a szezon és a piac igénye úgy diktálja, akár három műszakot is indítanak. A 19 részvényes, köztük 8 termelőszövetkezet, 6 bank, az Állami Biztosító, a gabonaforgalmi vállalat, a Centrum Áruház és az ÁGKER Kft., valamint a csengeri tanács a befektetett 136 millió forint részvénytőke után mielőbb szeretne részesedni a haszonból. Éppen ezért — remélhetően — bürokratikus megkötöttségek nélkül, kizárólag a piaci mechanizmushoz igazodva, nyereséggel termelhet az Agro-Frukt. Ami viszont reményekre jogosítja a csengerieket és a környékbelieket, egyelőre 150— 200 dolgozónak adnak munkát és feltehetően magasabb bért, mint az a térségben sajnos, megszokott. Nagy a sürgés-forgás a délutáni órán az épüld üzem udvarán.
