Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-09 / 107. szám

1989. május 9. Kelet-Magyarország 7 „Gazdát” keres az osztrák forgácsoló Szimpatikus a svéd megoldás A modellváltás történelmi útján A magyar társadalom ezekben az években többszöri sikerte­len. vagy félig sikerült nekiru­gaszkodás után, egy új szocia- lizmus-modell születésének va­júdásokkal terbes időszakát éli meg. Jelenleg a hangsúly na­gyobbrészt a tagadásra, a múlt hibáin való meditációra helye­ződik, s kevés az olyan írás, vagy magyarázat, ami a változ­tatások szükségességével és irá­nyával foglalkozna. A szocializmusnak általunk is követett szovjet, azon belül is sztálini modellje történelmileg megrekedt, zsákutcába jutott. A létező szocializmusok többsé­gében ebből eredően e modell­nek reformokkal történő meg­haladása került napirendre. A társadalomtudósok egy részé­nek az a véleménye, hogy a klasszikusok szerinti szocializ­mus még sehol sem valósult meg, azaz még mindig egy át­meneti társadalomban élünk. A direktiv tervgazdasági rendsze­rét a majdani marxi szocialis­ta modell számára sem lehet­ne működőképes rendszerré transzformálni, azaz az általunk korábban alkalmazott mecha­nizmus sem a ma, sem a Jövő számára nem (lenne) életképes. Ennek az összefüggésnek a ta­laján vannak, akik azt javasol­ják, hogy a KRESZ analógiájá­ra a zsákutcából csak úgy jut­hatunk ki, ha visszamegyünk az út elején negyven vagy het­ven évet. E tekintetben Illyés Gyulára kell inkább hallgatni, ■aki szerint „nem az a fontos öcsém, hogy honnan jösz, ha­nem, hogy hová mégy”. Űjralogalmazott alapértékek A kiútkeresésen való gon­dolkodás másik kapaszkodója, hogy a szocializmus építésének, vagy a szocialista irányban való fejlődésnek már eddig is több változata, modellje alakult ki. Például a szovjet, azon be­lül is a hadikommunizmus ké­részéletű torz változata, és az idejekorán (nagy kár) elvetélt NÉP. s végül a máig is élő sztálini modell. Másik az egyre nehézkesebben működő önigaz­gató jugoszláv modell, harma­dikként pedig a mostanában sokat emlegetett és sok eszme- futtatásra okot adó svéd mo­dell. A politikai pluralizmus, a közösségi és az egyéni tulaj­donra, valamint a piac növek­vő szerepére építő hazai meg­újulási folyamat egy-két évti­zeden belül nagy valószínűség­gel. egy magyar modellnek ne­vezett színfolttal fogja a szocia­lista modell palettáját bővíteni. Egy elérendő állapotkép he­lyett helyesebb lenne: szocia­lizmusfelfogásról, szocialista jellegű fejlődésről. fejlődési irányról beszélni. Erre áttérve eleve megtakaríthatnánk ma­gunknak azt a sok felesleges energiapocséklást. ami a ma­gunk elé kifeszített kén követé­sének, a valóságos folyamatok­nak e kép követelményeihez való kényszerítéséből adódott, adódik. Melyek azok a világtenden­ciák, amelyekre való hivatko­zás ezt az átállást megkönnyít­heti? A fejlett árutermelésnek egy­re több a klasszikus kapitaliz­muson túlmutató vonása; A tő­ke és a tulajdon, de még inkább a tulajdonlás egyre inkább tár- sadalmasodik, kialakult és ural­kodóvá kezd válni a társasági tőke; A fejlődés tárgyi feltéte­leivel szemben az ember, a szellemi tőke egyre meghatáro­zóbbá válik; A hagyományos bérmunkás a felkészültség függvényében visszaszorulóban van, a munkás vállalkozói jel­lege domborodik ki. s mint ilyen már nem egyszerűen munkaerejét, hanem emberi tőkéjét hasznosítja; Az állam­polgár közösségein keresztül egyre inkább részesévé válik a hatalomgyakorlásnak és a kö­zösségi ügyek intézésének; A piac utólagos és spontán szere­pe halványodóban van. A következő két alapvető összefüggésre indokolt a figyel­met felhívni: A politikai köz­életben a hatalom gyakorlásá­ban való részvételi lehetőség mai felfogásunk szerint az alap­vető emberi jogok közé tarto­zik. Ha csupán azt vesszük szemügyre, hogy a mai válság kialakulásában milyen szerepet játszott az utolsó 15 év kontroll nélküli, téves döntések soroza­tával fémjelzett gazdaságpoliti­kája, az ennek elkerülését is biztosító, az ilyen folyamatok ellen védelmet nyújtó politikai struktúra kialakítása tisztán a gazdasági folyamatok oldaláról is igazolható. Az ember, az egyén sokoldalú kiterjedése az emberiség ősi álma. Ennek egyik fontos fel­tétele az emberi szabadságjo­gok biztosítása és gyakorlásá­nak lehetősége (megfelelő in­telligenciaszintet feltételezve). Ez a követelmény, legalábbis tendenciájában viszont az ön­szerveződő-önigazgató rendsze­rek felé mutat. Mindezt kissé kiélezve úgy is meg lehetne fo­galmazni, hogy az államosított társadalom helyett a társadal- masított állam közelítését. Tálaidon—tnlajdoolás A szakmai közvélemény előtt ismert, elfogadott nézet, hogy a társadalmi tulajdonnak nem az állami formája a legmaga­sabb rendű. Marx a szocialista tulajdont a közösségi birtoklás talpazatán nyugvó egyéni tu­lajdonként fogta fel. A marxi gondolatokat vulgarizáló sztáli­ni modell ezt és Marx egyén­felfogását végig nem akceptál­ta. Ezért a tévedésért, a váltó rossz irányba való állításáért óriási árat fizettünk, például azzal, hogy itt tartunk. A mai formációban a magán- és sze­mélyi tulajdon körét leszámít­va, nincs természetes tulajdo­nos. A mindenkié, tehát az enyém is helyett a tudatban a mindenkié, tehát senki szemlé­let ivódott be. Napjainkban a társadalmi tu­lajdonszerkezet fejlődését a tu­lajdonlás sokszínűbbé válását gátló korlátok lebontása, ezzel párhuzamosan a munkavállalók tulajdonosi-gazda tudatának az erősítése, a tevékenységek tény­leges társadalmasitottsági foká­nak megfelelő elsajátítási for­mák keresése a feladat. Miután a tömegtermelés robotizációja és technikai fejlődés, a szük­ségletek sokszínűbbé válása és változékonyságának növekedése objektív folyamatok, a tulaj­donszerkezetben és a tulajdon­lásban a kis- és társasvállalko­zások. az egyéni tulajdonnak a nagyüzemekhez való szervesebb kapcsolódása és tulajdon inter- nacionalizálódása jelentik a jö­vő felé mutató utat. Értékrend és mechanizmus Mai értékrendünk negyven évvel ezelőtti kifordítottságá- ból. középszerűségre és egyen- lősdire alapozottságából most van átfordulóban egy feltehető­en a pozitív értékek, a fejlő­dést segítő vonások túlsúlyát tükröző jelleg felé. A teendő: elismerni és felkarolni a na­gyobb tudást, a fejlődés jövő­beni útját és struktúráját egyre nagyobb mértékben a szellemi tőkére növelésének szolgálatába állítva és arra alapozni; A tő­kéből és a vállalkozásból szár­mazó jövedelmet az ideológiai skrupulusokat félretéve a mun­kajövedelmekkel szorosan ke­zelni ; Az aktív korú népesség­nél a bérmunkás tudat és atti­tűd felváltása vállalkozói, tulaj­donosi attitűdökkel. Ha majd sor kerül a korszerű szocializmus alapértékeinek új­rafogalmazására, ami minden­képpen kollektív tudományos erőfeszítést kíván — a humá­nus. közösségi és önigazgatási tendenciák, az esélyegyenlőség, az igazságosság és a nem pusz­tán az anyagi javak nagyobb mérvű birtoklására alapozott, de az alapvető szükségletek kielégítését garantáló viszonyok és szociális gondoskodás, min­den valószínűség szerint az alapértékek részei lesznek. A mechanizmus továbbfej­lesztésében olyan viszonyok el­érésére célszerű törekedni, hogy azt követően a gazdaság külső kényszerek, vagy reformok nélkül is állandó önmegújulási képességgel rendelkezzék, ille­tőleg. hogy a visszarendeződés, a gazdaságba történő — annak belső értékrendjét sértő külső — beavatkozások eleve lehetet­lenné váljanak. Barta Imre a közgazdaságtudományok doktora Csúcstechnológia — konténerben... Az AGROKER Vállalat •nyíregyházi telephelyén ál­lították ki egy lakókonté­nerben a számítógép-vezé­relte tömítő-forgácsoló be­rendezést, amelyet működés közben láthattak az érdeklő­dők. Reinhard Hausbergert és Walter Moisit arra kértük, mutassák be cégüket és be­széljenek a magyarországi üzletkötések hátteréről. Kamatozik a SEL—JET Készségesen vállalkoznak a beszélgetésre, tudják jól, nekik csak előnyük származ­hat belőle. Rövid időre össze­dugják fejüket és arról pus­mognak, ki legyen a szószóló kettejük közül. Hausbergerre esik a választás, aki beveze­tőjében arról szól, hogy Ausztria szívéből, Juden- burgból érkeztek, ami Bécs­itől úgy 200 kilométernyire fekszik. Itt található az ECONOMOS cég, mely ki­fejlesztette és forgalmazza a csúcstechnológiának számító CNC-vezérlésű forgácsolót. Ausztriában a tömítéstechni­kában ért el szép sikereket az ECONOMOS, különösen a SEL—JET technológia al­kalmazása kamatozik elő­nyösen. A berendezés mű­száki paramétereit említve kiemeli Hausberger, hogy egy órán belül elkészíthető bár­milyen tömítés a gépen. Széles anyagválasztékban és kitűnő minőségben látja el feladatát a forgácsoló, mely kis széria gyártásá­hoz is rendkívül gazdaságo­san használható. Drága-e? Első hallásra kicsit drá­gának tűnhet a gép — 1,6 millió schilling az ára — de figyelembe véve tudását és magas technológiai szín­vonalát, nem jár rosszul a felhasználó, ha mellette dönt. És, hogy az elmon­dottakat még inkább alátá­massza, megemlíti az osztrák szakember, hogy a világ szá­mos országában, Grenadá­tól Olaszországon át egészen az USA-ig alkalmazzák az osztrák cég gyártmányait, köztük a SEL—JET techno­lógiával működő tömörítő­forgácsolót is. Pécs, Kecskemét és Mis­kolc után jutott el a két osztrák Nyíregyházára. Büszkék arra, hogy rövid (magyarországi tartózkodásuk során sikerült nyélbe ütniük egy üzleti megállapodást. A pénzügyi feltételek megte­remtése után a mályi AGRO­KER Vállalat vásárol majd — várhatóan júniusban — egy forgácsoló berendezést az ECONOMOS-tól. A vásárlás után sem szakad meg a felhasználó és a gyártó kap­csolata, hiszen a beüzeme­lés, a szervizelés mellett a gép működéséhez szüksé­ges számítógépes szoftvereket Hogy is kell ezt csinálni? Reinhard Hausberger és Walter Moisi készséggel megmutatja.., és a gyártáshoz nélkülözhe­tetlen kiváló minőségű poliu- retán és bitón alapanyagokat is szállítják partnerüknek. Lízing vagy árucsere Készek arra is, hogy lí­zing, vagy árucsere kereté­ben fizetési könnyítést ad­janak magyar megbízódnak. Beszélgetésünk végén annak sizellemében váltunk el a segítőkész osztrák szakem­berektől, hogy Szabolcsban is szükség lenne az ilyen csúcstechnológiára a feldol­gozóiparban. Ehhez a helyi vállalatok, üzemek összefo­gásával megteremthetők a pénzügyi feltételek és az ECONOMOS korrekt partner Két, megnyerő modorú, szimpatikus és jó hu­morérzékkel megáldott osztrák úriember járt né­hány napja megyénkben, azzal a nem titkolt céllal, hogy eladjanak egy vi­lágszínvonalú technológiát a környező vállalatok, üzemek valamelyikének. A márkanév: Panasonic Irodagépek a felkelő nap országából... Rendhagyó irodatechnikai bemutatóval rukkolt elő a közelmúltban az Észak-ma­gyarországi Innovációs Cent­rum (Park) Rt. a Szabolcs Szálló különtermében, Nyír­egyházán. A csúcstechnikáról ismert japán Panasonic Konszern irodatechnikai be­rendezéseiből hoztak el mu­tatóba néhányat. Volt ott rfiénymásológép, szövegszer­kesztő írógép éppúgy, mint te­lefax. Aki a Panasonic márkanév hallatán a szórakoztató elektronika fellegváraként könyvelte el a világhírű cé­get, kellemesen csalódott a bemutató láttán. Soltész Ru­dolf, az innovációs centrum sajtófőnöke volt a kiállítás egyik szervezője, aki el­mondta: kooperációs kap­csolataikat kihasználva, ilyen és ehhez hasonló szakmai be­mutatókat szerveznek Mis- kolctól Kecskemétig, annak érdekében, hogy a leendő fel­használók megismerjék, be­fogadják a korszerű berende­zéseket. És ami legalább ilyen fontos, forintért jut­hatnak hozzá, ami a valuta­ínséges időkben cseppet sem elhanyagolandó. Az innová­ciós centrum nem zárkó­zik el a lízingeléstől sem. Az értékesítést követően a be­üzemelést és a szervizelést is ellátja a miskolci székhe­lyű részvénytársaság. Korábban a Toshibával és a Minoltával volt együttmű­ködésük, a Panasonic tőlük nagyobb „hal a hálóban”. A kiállított telefax berendezés ^yedülálló a maga nemében. A parányi szerkezet PANA- FAX névre hallgat és a postai hálózathoz csatlakoz­tatható. Szupergyors üzem­módban 10 másodperc alatt képes egy gépelt oldalnyi in­formáció továbbítására. Nyo­mógombos gyorstárcsázást .tesz lehetővé a gép 70 állo­más egyidejű hívása mellett. Iratmásolásra és az infor­máció titkosítására is al­kalmas a mindössze 6 kg sú­lyú szerkezet. (cs) az együttműködésben ... Csonka Zsolt Szabolcs-Szatmár a számok tükrében Megyénkről a most meg­jelent 1988. évi Magyar Sta­tisztikai Zsebkönyv több ér­dekes adatot tartalmaz. Az alábbiakban ezekről adunk összeállítást: Népesség-népmozgalom: Szabolcs-Szatmár megye la­kóinak száma 1989. január 1- jén 564 ezer volt: Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye után az ország harma­dik legnépesebb megyéje. Nyíregyháza az ország he­tedik legnagyobb városa, 119 ezer lakossal. Az ezer la­kosra jutó élveszületések száma 14,9, még mindig a legmagasabb az országban, míg a halálozások száma 12,3, alacsonyabb az országos átlagnál (13,1). A természe­tes szaporodás Magyarorszá­gon Szabolcs-Szatmár me­gyében a legmagasabb: ezer lakosra 2,6, szemben az Or­szágos 1,4-es fogyással. Lakásállomány, lakásépítés: 1989. január 1-jén 198 ezer lakás volt megyénkben: száz lakásra 285 lakos jutott, ez magasabb a 268-as országos átlagnál. A lakásépítési ked­vet mutatja, hogy nálunk az ezer lakosra jutó épített la­kás 5,7; magasabb az orszá­gos átlagnál (4,8). A tavaly épített lakások fele 3, vagy többszobás. Egészségügyi ellátás: egy körzeti orvos az országban 2450 lakosról gondoskodik; megyénkben 2474-röl. A 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma — az állami egészségügyi szolgálat adatai szerint — országos átlagban 96,0, megyénkben 82,2. Négy megyében ez az arány rosz- szabb a mienknél. Közművelődés: a száz la­kosra jutó mozi- és színház­látogatók aránya megyénk­ben alacsonyabb az országos átlagnál. Tavaly 413 közmű­velődési könyvtár volt me­gyénkben. A művelődési ott­honok száma 137 (1987. évi adat). 1988-ban 152 ezer tele­vízió-előfizető volt megyénk­ben (a 70 éven felüliek előfi­zetése nélkül.) Sipos Sándor „Nézzük mit tud a PANAFAX!” Egy kíváncsi érdeklődő a sok közül...

Next

/
Oldalképek
Tartalom