Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-09 / 107. szám

2 Keiet-Magyarország 1989. május 9. / visszTOS Tévesen értelmezett búcsúzé Lapjuk „Fórum” rovatá­ban' megjelent Tamási Lász­lónk nyíregyházi lakos .kel­lemetlen búcsúzó” című leve­lére a következőképpen re­agálunk. A bevonulásnak — előzmé­nyeit és gyakoriságát tekint­ve — történelmi hagyomá­nyai vannak, természetesen a hadsereg jellegét figyelem­be véve, parancsok és uta­sítások alapján szabályozott módon. A bevonulásban részt vevő és a lebonyolításért felelős állomány feladatát becsület­tel hajtotta végre, ember­ségből is jelesre vizsgázott. A bevon>ulók és hozzátarto­zóik fogadásával megbízottak mindent elkövettek annak érdekében, hogy a látszatát Is elkerüljék az írásban jel­zett kellemetlenségnek. Folyamatos tájékoztatást ad­tunk arról, hogy technikai és objektív okok miatt nem tudjuk a hozzátartozókat be- bocsátani a szabadidőcsar­nokba A bevonultakkai való fog­lalkozás — érdekvédelem, tá­jékoztatás, orvosi vizsgálat, alakulatoknak történő át­adás — eddig sem tette és a jövőben sem teszi lehetővé a hozzátartozók jelenlétét. Mindemellett felhívtuk min­den hozzátartozó figyelmét a búesúzás lehetőségeire és pontos időpontjaira is. így nem tartottuk indokoltnak, hogy a bevonulókat elkísé- rők egész nap, fagyoskodva várakozzanak a csarnok be­járata előtt. Kiss Pál alezredes paranosnokhelyettes NEMCSAK DRÁGA —ROSSZ IS! Három a ... minőség Feltornyozott dobozok között az áruházi raktárban A vásárlók szavatosságra vonatkozó jogaikat egyre jobban megismerik, — ezt bizonyítja, hogy Nyíregyhá­za négy legnagyobb forgalmat lebonyolító cipőboltjá­ban az elmúlt évben az összforgalmon belül a minősé­gileg jogosan kifogásolt áruk aránya közel tíz száza­lék, mely 19 millió forintot tett ki. Vidéken, a városok­ban és a községekben összesen csak 2,5 százalék él ez­zel a jogával. Nagy Józsefnével, a Kelet Áruház cipőraktárában a feltomyozott cipősdobozok között beszélgettünk. B legtöbbet kicserélik A fenti megállapítások a megyei kereskedelmi és pi­acfelügyelőség összefoglaló jelentésében olvashatók. Ta­lán nem véletlen, hogy a fel- ügyelősség — központi javas­lat alapján — napirendre tűz­te a minőségi kifogások, a reklamációk ügyintézésének vizsgálatát. Az emelkedő árak, szűkülő pénztárcák mellett meggondolja a vevő, hogy milyen cipőt vásárol­jon.'És jogosan a kisebb hté bát Sém tűri el. Nem javult az áruik minősége, jelzi ezt a magas kifogásolási arány. A gyártók még mindig három­fajta: tőkés export, szocialis­ta export és belföldi forga­lomba kerülő minőséget pro­dukálnak. Nem éli meg a 6 hónapot.. — Mindez a kereskedelem­ben csapódik le, — mondja a legilletékesebb, Márti Mi- hályné, a nyíregyházi Zrínyi Ilona utcai clpőbolt veze­tője. — Sokszor kell tanácsi jegyzőkönyvet felvenni, mert már rossz minőség érkezik a boltba is. Lehet ez alap­anyag-probléma, de vannak olyan ragasztók, melyek el- színeződnek, vagy elválnak, mielőtt pultra kerül a ter­mék. Itt Szabolcsban, ahol ||íévesehb a kereset, jellem­ül zö, hogy egy-két szezonnak megfelelő cipője van az át­lagembernek. És ezt folyama­tosan addig hordják, amíg el nem kopik. A szavatossági jog érvényesítésére általá­ban megállapított hat hóna­pon belül tönkremegy, vagy meghibásodik a termék. Ta­lálkozunk úgynevezett visz- szatérő reklamációkkal is, különösen az évszakváltás idején. Van, aki visszaél a cserelehetőséggel. A legjellemzőbb meghibá­sodások a talpleválás, kéreg- rogyás, színpergés és sarok- törés. A hibák sajnos gyártó­tól és modelltől függetlenül mindenféle típusnál előfor­dulhatnak, legjellemzőbbek és leggyakoribbak a divat- és gyermekcipők esetében. Az ügyintézés is nagyon sok adminisztrációval jár, mely megköveteli az otthoni hét­végi munkát. A vér életet ment! A Nyíregyházi Vérellátó Alközpont dol­gozóinak évente 15 ezer a véradópaciensük. Hatezer li­ter vért tudnak a rászorulók rendelkezésére bocsátani. Ké­pünkön: Fegyver Istvánné véradás alkalmával vért vesz. — Ez mind elszállításra vár, reklamációs áru — mu­tat körbe. — Naponta tíz és húsz közötti a visszahozott lábbelik száma. A vitás ese­tekben a KERMI szakvéle­ményét kérjük ki. Fizetési jegyzék hiányában is fog­lalkozunk a vásárlói pana­szokkal. Az elbírálás fő elve, forgalmaztuk-e ezt a típust. Korábban a kifogásolt láb­belik egy részét javíttattuk, de ez sem vált be, mert a ve­vő rövid időn belül újra viisz- szajött és nem akarta még- egyszer a javítást vállalni. Mivel a javítószolgálat tech­nikai feltételei nincsenek megteremtve: ragasztók, cér­na stb. — meg kellett szün­tetni. — Számunkra az a megfe­lelő, ha a vevő levásárolja az áru értékét, — a pénz visz- szafizetése forgalomcsökke­nést jelent — az áruházban bárhol, de igény szerint visz- szatérítjük az árat is. Ehhez kapcsolódva néhány gondolat: a vizsgált huszon­hat egységben a reklamációk 84%-át cserével, 15%-át a vételár visszafizetésével, 1 százalékát javítással rendez­ték. Nem fordult elő, hogy a javítást a vásárló végezte, vagy végeztette volna el — holott erre is van lehetőség — s a felmerült költségekre igényt tarthatna. A felsőrész meghibásodásának okai első­sorban arra vezethetők visz­• Tolnai Klári diákéveiről • Czeizel Endre a gyermekáldásról • Zalatnay a nyilvánosházakról Úi gyár, ái magazin! Hamarosan megjelenik a Kelet-Magyairország idei Nyári Magazinja, — a nyomdában már az utolsó munkálatokat végzik rajta. Aki kíváncsi rá, hogyan teltek Tolnai Klári diákévei Nyíregyházán, s hogy mit mond Czeizel Endre a szabolcsi gyermekáldásról; vagy tudni akarja, miért kar­doskodik a nyilvánosházak mellett Zalatnay Sarolta, esetleg arra kíváncsi, miiként jutott el Kisvárdáról a Debre­ceni Csokonai Színházig egy fiatal operaénekesnő, hogy mit áldoz a világsikerért a nyíregyházi hableány, az megtudhat­ja mindezt a Kelet-Magyarország Nyári Magazinjából, amely májusban a régi áron nyújt kitűnő szórakozást és értékes nyereményeket ígérő keresztrejtvénnyel jelenik meg az újiságstandokon. A 35 éves Tóth József ra- kamazi lakos a börtönben jó ideig gondolkozhat azon: ha legközelebb szabadlábon lesz, hogyan sakkozik. Történt, hogy tavaly szep­tember 1-jén a késő délutáni órákban Tóth József a laká­sán Köteles Ferenccel pénz­re sakkozott, és közben nagy mennyiségű szeszes italt fo­gyasztottak. Vita támadt köztük, Tóth József követel­te 60 forint nyereményét. Köteles Ferenc hazament, azonban a sakk-készletét Tóth Józsefnél hagyta, me­lyért később Kanalas Feren­cet átküldte. Tóth azonban Kanalast elzavarta, és Köteles Ferencet illetően fenyegető kijelentéseket tett. Erről ér­tesülvén, Köteles Ferenc és az élettársa a lakásukba zár­Veszélyes sakkjátszma koztak. Tóth József a kézé-. ben egy kisbaltával Köteles Ferenc udvarára ment, és ott hangosan kiabált, követelte a 60 forintját. Mivel a házba nem engedték be, ezért a baltával a bejárati ajtót fel­törte. Ekkor Kötelesék ku­tyája rátámadt és meg is ha­rapta Tóth Józsefet. Ezután Köteles Ferenc élettársa kiment az udvarra, s miután Tóth a kutyát elza­varta, a baltával a nőre tá­madt. Az asszony ijedtében elájult. Időközben a hely­színre érkeztek Tóth József szülei, és hangosan szitko­zódtak, Köteles Ferencet megöléssel fenyegették. Amikor Köteles Ferenc észrevette, hogy élettársa ájultan a földön fekszik, ki­szaladt a házból és Tóth Jó­zsef édesapját nagy erővel álion rúgta, melynek követ­keztében az kettőzött áll­csonttörést szenvedett. Ekkor Tóth József és az édesany­ja Köteles Ferencre támad­tak és a kezükbe került bo­tokkal őt többször megütöt­ték, miután a földre került, rúgdosták. Mindettől Köte­les Ferenc súlyosan megsé­rült. Tóth Józsefről még any- nyit: súlyos testi sértésért már többször, egyszer pedig bűnpártolás miatt volt bün­tetve. A Nyíregyházi Városi Bí­róság a többszörös visszaeső Tóth Józsefet halmazati bün­tetésül nyolc hónap börtön- büntetésre, és kétévi köz­ügyektől eltiltásra, Köteles Ferencet halmazati bünteté­sül hétezer forint pénzbün­tetésre ítélte. A bíróság Tóth József édesapját, Tóth Sán­dort, és feleségét két-két év próbára bocsátotta. Az ítéle­tek jogerősek. (cs. gy.) sza, hogy a gyártók adott méreten belül nem készíte­nek többfajta szélességet. Megtörtént, hogy egy adott modellből, a boltba érkező széria csaknem valamennyi darabja reklamációs termék lett. (1989-ben hét ilyen eset volt.) Szinte érthetetlen, hogy ilyen nagy mennyisé­gű selejtgyártás mellett is nyereséget termelhet a cipő­ipar, vagy mindez beleépül az árba és a vásárló fizeti meg? Mit tehet a kereskedő? A kereskedelemnek is van­nak még tennivalói. Az ed­digi hiánypiac miatt mindent el lehetett adni. Elsősorban mennyiséget és nem minősé­get vettek át a termelőktől. Ma viszont érzékelni lehet, hogy egyes áruk — például bútor, hús és bizonyos fokig a lábbelik esetében már ver­senyezni kell a vevőkért és azok bizalmáért. Dankó Mihály Éles szemű gyermekek •• „Felfedezett” n szeméttelepek Fehérgyarmat a múlt évben a megye egyik legszebb települése lehe­tett, s az értékelők ezt anyagiakkal is elismer­ték. A városi tanács fel­hívással fordult az üze­mek, intézmények veze­tőihez, a város lakóihoz — a település legyen eszté­tikus, rendezett, s a jó gazda gondosságát mu­tassa. A három általános is­kola diákjai már április 20-án megkezdték a vá­rosba bevezető ország­utak árkainak megtisztí­tását. A Hazafias Nép­front városi bizottsága zsákos akciója lehetővé tette a gyerekek által a papír és egyéb szemét összegyűjtését. A zsáko­kat a költségvetési üzem járművei szállították a városi szeméttelepre. A gyerekek útjuk során az illegális szeméttelepeket is „felfedezték”, jelentet­ték, s ezeket felnőttek segítettek felszámolni. Sor került a belvízel­vezető árkok kitisztításá­ra, a fásításra és virágo- sításra is lakossági segít­séggel. Kábelt szakított a bérelt gép Amikor nincs közműtérkép Szombati lapunkban ad­tunk hírt arról, hogy Kál- tnánházán a SZÁÉV egyik markológépe koaxiális kábelt vágott el, emiatt hosszú időre zavar támadt az orszá­gos telefonösszeköttetésben. Az okokról Bártfai Attilát. a SZÁÉV főművezetőjét 'kérdeztük. — A gép valóban a SZÁÉV tulajdona, csak épp az em­lített esetben nem nekünk dolgozott. A mezőgazdasági főiskola tangazdasága vette bérbe, segítségével víz- és villanyvezetéket akartak el­helyezni. Eközben történt a hiba, elvágták a telefonká­belt, amely a szokásosnál jóval magasabban, alig egy méter mélyen volt a földben. Súlyosbította a dolgot, hogy az adott helyen gyökeres ta­lajtan fut a vezeték, ráadá­sul annak idején a postai kábel elhelyezői sem tartot­ták be az előírásokat. Kábe­leket elhelyezni ugyanis csak úgy lehet, hogy azt ká­beltéglával védik, illetve szalaggal jelzik. A gépet bérlő tangazdaság telepve­zetője, Boros József kérdé­semre elmondta, hogy ezt a kábelt korábban már me­zőgazdasági tárcsázógéppel is 'megsértették, s azóta sem jelezte senki a veszélyt. — A földben elhelyezett különféle vezetékek, közmű­vek helyét úgynevezett köz­műtérkép rögzíti, melynek segítségével elkerülhetők a hasonló esetek. Használja ezeket a SZÁÉV? — A közműtérkép beszer­zése, ismerete általában az építtető, ez esetben a tangaz­daság feladata. Ugyancsak neki kell beszereznie min­den olyan információt is<, amely a vezeték építésé­ihez szükséges. Tudnia kell, mi és milyen mélyen van a földiben, mire kell az adott területen az építőknek vi­gyáznia. — A közműtérkép készíté­se tudtommal minden új beruházásnál előírás, mégis sokszor hiánycikk .. . — Az elektromos, víz- és gázvezetékek nyomvonalát jelző térképek a tanácsok­nál, kivitelezőknél találhatók meg, és sajnos, főképp a ré­gi vezetékek esetében gyak­ran hiányoznak. Szabad szemmel is látható, felső, il­letve külső jelzések pedig csak a veszélyes vezetékek, például a gáz esetében talál­hatók. — Ki téríti meg a pénte­ken okozott kárt? — A gépkölcsönzésnél kötött szerződésekben — így a szóban forgó, tangazda­sággal megkötöttben is — leírjuk, hogy a kölcsönvevő felel mindennemű hibáért. Az okozott kárt a gépekre vonatkozó vagyonbiztosítás alapján ezúttal is a biztosító fizeti. Kovács Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom