Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-06 / 105. szám

1989. május 6. 5 Mit akar a DEMISZ Szabolcsban? Beszélgetés Juhász Ferenccel, a megyei KISZ~bizottság első titkárával 0 Nagy tapssal köszöntötték a küldöttek április 22-én, a késő esti órákban a Ma­gyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség — a DEMISZ — megalakulását. Azóta eltelt két hét, az érzelmek lecsillapod­tak, a gondolatok érlelődtek. Most ho­gyan látod az új szövetség megalakulá­sának jelentőségét? — Jóllehet sokan úgy jellemezték, én nem szeretem azt a kifejezést használni, hogy történelmi tett volt. Ezt majd az idő dönti el. A kongresszuson tulajdonképpen a legköny- nyebben megtett lépést ünnepeltük, hiszen a munka dandárja csak ezután következik. Én lehetőségként értékelem ezt az eseményt. Olyan lehetőségként, amely a valós érdekek mentén szerveződő kisebb-nagyobb közössé­geknek nyújt a hatékony politizáláshoz se­gítséget. A Mi a garancia arra, hogy az új szövet- ^ ség eredményesebben, hatékonyabban fog dolgozni, politizálni, mint elődje? — A KISZ XII. kongresszusa garanciát nem tudott adni, de nem is az volt a fel­adata. A szövetséget megkötő tagszerveze­teknek kell biztosítaniuk a garanciát oly módon, hogy saját belső struktúrájukat, mű­ködési rendjüket, a politizálásban való rész­vételüket formálják úgy, hogy a tagok szá­mára az elfogadható, vállalható és vonzó le­gyen. S végeredményben a tagok kötődése jelentheti majd az igazi garanciát. Ha ezt nem sikerül megteremteni, akkor még az apparátus 1—2 évig tudja működtetni a szervezetet, de azt követően megszűnik. a Sokan azt mondták a kongresszus után, ” hogy csak a név változott, de a vezetők személye és a szervezet a régi maradt. Te is osztod ezt a véleményt? — Nem, sőt rosszindulatú minősítésnek te­kintem. Mégpedig azért, mert belső szándék, akarat, igény hívott életre egy olyan szerve­zeti változást, amely Európa keleti felében egyedülálló. Jelentős volt a kongresszus munkája azért, mert bizonyította, a fiatalok politizálni akarnak, részt kívánnak venni életük, sorsuk alakításában, formálásában. Jelentős volt azért is, mert a kongresszus megszabadult a demokratikus centralizmus működési elvétől. Az elmúlt időszakban a centrális elemek érvényesültek elsősorban, gátolva az érdekek feltárását és az önszer­veződést. Jelentős volt azért is, mert új alap­ra tette a KISZ és a párt viszonyát. S ha már a vezetőket említetted, el kell monda­nom, hogy jóval kevesebben lettek, a veze­tőtestületbe pedig delegáljuk a tagokat. A régi vezetők közül megmaradt Nagy Imre és Gyurcsány Ferenc. Mindketten rendelkeznek politikai karizmával, ismerik a régit, amit meg akarunk haladni, s van elképzelésük az újra is. Lehet, hogy személyükben a régiek, de munkamódszerükben, stílusukban az új vonások a jellemzők. A Az új szövetség teljes neve: Magyar ^ Demokratikus Ifjúsági Szövetség. Ezt többen is megkérdőjelezték már, mond­ván, hogy a „demokrata” kifejezés az alternatív szervezetek (SZDSZ, FIDESZ) nevében is szerepel. A névválasztás va­lamilyen közeledést akar kifejezni? — Úgy érzékelem, a tagság körében nem az új név okozott zavart, hanem a régi meg­változása. Ez a név nehezen született meg a kongresszuson, 13 változat közül ez került ki győztesen. A saját álláspontom az, hogy a név másod-, harmadrangú kérdés, fontosabb a belső tartalom, a működés, hiszen az igazi kötődés ahhoz teremthető meg, s nem a névhez. A demokratikus szó szerepel az új szövetség nevében, s ez névbéli hasonlóságot mutat a ma még alternatív szervezeteknek hívott szerveződésekkel, azonban tartalmilag jóval kevesebb a hasonlóság. Azt hiszem, a demokrácia, mint alapérték ma mindenki számára fontos, szervezeti hovatartozástól függetlenül. • Amint az várható volt, a kongresszuson nagy vitát váltott ki a KISZ és a párt viszonyának a kérdése. Végül az együtt­működési szabályzatba az a megfogal­mazás került, hogy a szövetség nem fo­gadja el egyetlen párt irányítását sem. a programnyilatkozatban pedig az ol­vasható, hogy a politikájában és műkö­désében megváltozó MSZMP-vel politi­kai szövetségre törekszik a DEMISZ. Ezekkel a megfogalmazásokkal mit akar tulajdonképpen kifejezni a KISZ jog­utód szervezete? — Hadd említsek meg egy harmadik do­kumentumot is. Az MSZMP március 29-i ál­lásfoglalását, mely deklarálja a KISZ önál­lóságát, de birtokos jelzőt használ. Ha a há­rom dokumentumot egymás mellé tesszük, a különbözőség szembetűnő. Ebből az követ­kezik, a pártnak önmagában is tisztáznia kell, hogy egy DEMISZ típusú ifjúsági szer­vezetet kíván-e magának. A programnyilat­kozat szerint a KISZ-nek jelenleg potenciá­lis szövetségese az MSZMP, de mivel tagolt, elsősorban a reformerőkben látjuk a szövet­ségest. Az együttműködési szabályzat hosz- szabb távra szól, s nem zárja ki annak lehe­tőségét, hogy a szövetség más pártokkal is együttműködjön, s ha kell, azokkal politikai és cselekvési szövetséget kössön. Ugyanak­kor az MSZMP-nek is lehetősége lesz arra, hogy kiválassza azt az ifjúsági erőt, mely az utánpótlását biztosítja, s politikáját segí­ti. Napjainkban nem' lehet statikus kapcso­latokat, szövetséget kialakítani, a társadalmi és közéleti változásokat figyelembe véve időről időre meg kell újítani, illetve változ­tatni. A Milyen visszajelzéseket kaptatok apárt- w tói a kongresszus után? — Háromféle reagálást különböztethetünk meg. Kisebbségben vannak azok a pártta­gok, akik azt mondták nekünk, hogy nélkü­lük meg fogunk fulladni, nem sok jövőt jó­solnak nekünk. A második csoportba sorol­hatjuk azokat, akik szerint a döntés indo­kolt volt, s együttműködést ajánlottak fel a későbbiekben. Van egy harmadik csoport is, ők abszolút közömbösek. A nevünkön és a működésünkön ékelődtek, de tartalmilag lé­nyegeset nem tudtak mondani. A Az eddig egységesnek látszó megyei if- w júsági mozgalom most több tagszerve­zetre tagolódott. Van a megyei KISZ- bizottság. a Nyíregyházi Városi Szövet­ség, a VISZ záhonyi szervezete, az If­jú Gárda megyei szervezete, s még né­hány rétegszervezet. Bár általuk sok­színűvé lesz a mozgalom, ugyanakkor forgácsolódik az erő, hiszen többször érdekellentét is jelentkezik a tagszerve­zetek között. Valóban így van? — Most nyilvánvalóan azt a látszatot kelt­jük — s tevékenységünkkel még bizonyítjuk is —, hogy bizonyos értelemben egymással rivalizálva, a pillanatnyi érdeknek megfele­lően akár még a másik rovására is igyek­szünk pozíciókat elérni. Ezt rövid távú ál­lapotnak tartom, amely nehezen lett volna elkerülhető egy olyan érdektagolt szervezet szétválásakor, mint a KISZ. Még fokozza ezt az is, hogy az irányítási struktúrából adódóan egy megyei szint volt minden igaz­ság tudója, minden hatalom birtokosa, mely valószínűleg egyes területek, rétegek érde­keit sérthette. Ezek a problémák most mind felszínre kerüllek. Mégis azt gondolom, hogy a megyében meglévő szerveződések között hamarosan a politikai érdekek miatt fog szoros szövetség kialakulni, egymástól pedig megkülönbözteti őket a belső működési mechanizmus, a szervezeti felépítés és né­hány speciális érdek. Ha úgy tetszik, ez a vajúdás időszaka, melynek az eredménye nem lehet kétséges, hiszen mi nem egymás ellenére szerveződtünk. 0 A KISZ XII. kongresszusa, mely átala­kult a DEMISZ első országos gyűlésévé, határkövet jelentett az ifjúsági mozga­lom történetében. Az új úton való hala­dás érdekében melyek most a legfonto­sabb feladatok? — A legelső és legfontosabb feladatunk az, hogy minél szélesebb körben adjunk tájé­koztatást a kongresszusról, mi történt ott, milyen lehetőségeink vannak. A kételkedő­ket meg kell győzni arról, hogy a kongresz- szus csak a lehetőséget teremtette meg, tar­talommal megtölteni nekünk kell. Fontos megteremtenünk továbbá a szervezeti és po­iniKai onauosag garanciáit. Az egyesülési törvényből is adódóan el kell fogadnunk, ki kell alakítani programunkat, önálló belső működési rendünket. Ez annál inkább lénye­ges, mert a szervezet tényleges működése már csak ezek ismeretében értelmezhető, il­letve formálható. Minderre igen rövid időnk van, ugyanis június 30-ig-a cégbíróságnál minden tagszervezetnek be kell jegyeztetnie magát. £ Amit elmondtál, az a szövetség negyven- valahány tagszervezetére érvényes. Szű­kítsük a kérdést, s csak a megyei szö­vetségnél adódó feladatokról beszélges­sünk. — A megyei szövetségnél szintén elvetjük a demokratikus centralizmust, mint a szer­vezet egyfajta szerveződési elvét. Úgy vél­jük, hogy megyei szinten is szövetséget kell kialakítani a városok, a nagyközségek és in­tézmények között. Biztosítani kell az adott szervezet maximális önállóságát, természe­tesen azokat a jogokat, amelyeket eddig a megyei KISZ-bizottság gyakorolt. Helyben kell dönteni arról, melyek a fő érdekek, te­vékenységi formák, amelyekhez embereket, közösségeket lehet kapcsolni, illetve amelye­ket az emberek érdekei hoznak létre. A szö­vetség megyei szintjén kimondottan és kizá­rólag az lesz a feladat, hogy megbízás alap­ján ellássuk a képviseleti feladatokat, s szakmai, politikai, mozgalmi szolgáltatásokat nyújtsunk. 0 Mondanál ezekre példákat is? — Szakmai szolgáltatás például az, hogy alternatívákat dolgozunk ki a városi, közsé­gi kisebb egységek működésére. Ez azért szolgáltatás, mert az adott közösség azt el­utasíthatja, átdolgozhatja. A mozgalmi szol­gáltatás alatt értem az építőtáborok szerve­zését, míg a politikai szolgáltatás az lehet, hogy például mi a párttörvénnyel kapcsola­tosan előzetesen állásfoglalási javaslatot dol­gozunk ki, vagy a hozzánk kapcsolódó szer­vezetek érdekképviseletét látjuk el. Nem úgy fogom fel az érdekképviseletet, ahogy az eddig működött. Nem tartható az, hogy a kapott jogosítványokkal — amelyeket példá­ul az ifjúsági törvény biztosít — csak mi él­jünk. Az ifjúsági érdekképviseletet úgy kell kialakítani, hogy abban mindenki részt ve­hessen szervezeti hovatartozástól függetle­nül. Q Befejezésül szóljunk még egy kényes té­máról. Az elmúlt hónapokban sok vitá­ra adott okot a költségvetési támogatás jogossága, valamint a KISZ-vagyon megosztásának kérdése. Ezekkel kap­csolatban még a mozgalmon belül is szélsőséges vélemények hangzottak el. Mindezt hogyan látod? — Először is tarthatatlannak érzem, hogy költségvetési támogatásban csak a KISZ ré­szesüljön! Azt viszont indokoltnak és szük­ségesnek tartom, hogy az ifjúság valamennyi szervezete normatív módon részesüljön a tá­mogatásból. Ez tőlünk keletre és nyugatra is így van. Ugyanakkor a KISZ vagyonának megosztásakor, esetleges társadalmasításakor különbséget kell tenni az állami támogatás­ból szerzett eszközök, vagyontárgyak, és a saját működéssel szerzett vagyon között. A szövetségi tanács döntése értelmében az ál­lami támogatásból szerzett vagyon megosz­tása szükséges más szervezetek között, azon­ban például a KEMÉV közösségi munkavál­lalással megszerzett eszközeihez senkinek semmi köze nincs. 0 Köszönöm a válaszokat. M. Magyar László ... érdemei visszaidézni a szakszerve­zeti főtitkár május elsejei beszédének egyik passzusát. Ezt mondta: „A szak- szervezetek azokat támogatják ... akik a politikai diktatúra helyett nem a tö­ke, a pénz diktatúráját kívánják beve­zetni ..Nem tagadom, sokakkal együtt engem is megleptek ezek a sza­vak, amelyek igazságtartalmuk mellett is bizonyára vitát váltottak ki gazdasá­gi körökben. Hallom az egyik kórust: „Ez a szem­lélet homlokegyenest ellentétes azzal a törekvéssel, hogy a vállalatok, a gazdál­kodó szervek önállóan döntsenek, s hogy ne korlátozza őket semmiféle kül­ső beavatkozás. Miért papolunk akkor annyit a vállalkozói szellemről, a tő­kebefektetésről, a piacorientáltságról, a nyereség elsődlegességéről, ha az ez­zel járó tüneteket a diktatúra jelző­vel pántlikázzuk...” Mi tagadás, van ráció ebben az érvelésben. Mégis úgy vélem, hogy a szónok szavaiban a do­log másik oldalát is sokan meglátták. Mert mit harsog a másik tábor? „Ké- nyük-kedvük szerint diktálnák a válla­latok, virágzanak a bankok, éppúgy, mintha a magyar gazdaság valahol az európai élvonalban teljesítene. Hogy létezik az: lassan üres az államkassza, a bankok meg osztódással szaporodnak, s a szemük sem rebben, amikor ki­mondják a kamatot?” A politikail diktatúra számos tünetét volt módunk megismerni az elmúlt évtizedekben, hol drasztikusabban, hol kifinomultabb formában. Ezzel szem­ben a tőke és a pénz diktatúrája leg­többünk előtt még ismeretlen. Napi gyakorlati példákat is többen felhoznak. A legfrissebb: újra ijesztge­tik az ország lakosságát a gyógyszer- gyárak, hogy felemelik az árakat, mert — (mint mondják — nekik is többe kerül az alapanyag. Vagy: emlékszünk még az utazási irodák akciójára, amikor egyik napról a másikra égbeszöktek az áraik, s a magyar turista, ha utazni akart, nem volt más választása, mint fizetni. Ugyanakkor: számos ilyen ár­emelésekben élenjáró vállalat magas­rangú vezetői csak milliós nagyság­rendben tudják elképzelni bruttó jöve­delmüket! Ügyszintén e vállalatok jó részétől kerülnek ki a világ különböző részeire röpködő „üzletkötők” méreg­drága repülő- és szállodai árakkal, és természetesen valutában. Üjabban hal­lani, hogy a gyakori áremelésekről is­mert vállalat tízmilliókat helyez el kü­lönféle bankokban, amely busás kama­tot, osztalékot fizet, mert a bank ezt a pénzt még nagyobb kamatért adja an­nak a termelő cégnek, amelyik rászo­rul. Máris bezárul a kör: a termelő- vállalat természetesen e magas kamat és banki nyereség minden fillérjét rá­rakja a termékre, és azt megfizetteti a fogyasztóval... A kör különböző pont­jain pedig a gazdasági elit szépen tol- lasodik. Miért baj ez? A gazdasági életnek ez az alapképlete, itt nem a tőke és a pénz diktatúrájáról, hanem a kereslet és a kínálat törvényének érvényesüléséről van szó. Mondhatnánk persze ezt is, ha gazdaságunkban már általános volna az esélyegyenlőség. De nem általános. Vannak szerencsésebb éghajlat alatt létesült, később privilegizált vállalatok, cégek, amelyek úgy tesznek, mintha az államnak immáron semmi köze nem volna azokhoz az eszközökhöz, amelyet ők egykoron az indulásnál igénybe vettek. Aztán kifelejtödik a számítás­ból, hogy egy sikeres gazdálkodáshoz a vállalat kerítésén túl olyan környezet is kívántatik, amelyben az adott cég virágozhat. S az ilyen gazdasági „vege­tációhoz” egy egész ország így vagy úgy szolgáltatja az éltető „napfényt, vizet”, tehát nem külön kis sziget egyik ilyen termelőhely sem. Erről sem volna szabad megfeled­kezni, amikor azo­kat a bizonyos bruttó milliókat leírják a bérjegy­zékre, mert az ilyen jelenségek még akkor is a tőke és a piac dik­tatúráját sejte­tik, amikor pedig a szándék is tisz­tességes, a gaz­dasági lépés is törvényszerű. II Kelet a Rbgyarország HÉTVÉGI MELLÉKLETE Angyal Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom