Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-06 / 105. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. május 6. Látványra szép, szeretjük is, de... Nyíregyháza új értéke, a Bujtosi Szabadidő KözpoBt A WHO Is vizsgálódott Mi okozta a kanyarójárványt? Ha megszakad a hűtőlánc... Lassan felejtjük, de tény, hogy igencsak felborzolta a kedélyeket a közelmúltban lezajlott kanyarójárvány. Sokan hinni sem akarták, hogy ilyesmi manapság még megtörténhet. Súlyosbította a dolgot, hogy a járvány kellős közepén elfogyott az oltóanyag, s néhol valóságos pánikhangulat alakult ki. Ezúttal annak jártunk utána, milyen mérleggel zárult a kanyarójárvány, milyen tanulságokat vonhatnak le a történtekből a szakemberek? A megyeszékhelyek kfaStt utolsónak készlH el lMS-ra Nyíregyháza sportcsarnoka. Kétszer olyan drágán mint 10 évvel korábbi változata, melyet a jelenlegi buszpályaudvar helyére erőltetett volna a szűklátókörű sportköri érdek. Végül is elkészült, hát borítsunk fátylat a múltra, csak a végeredményt, eme jelentős építészeti alkotást elemezzük esztétikai, funkcionális, és üzemeltetési szempontból. Vágjunk a közepébe! Az épület telepítése elhibázott. A zsűrit annak idején megtévesztette a tervező Tóth István egy látványos modellel, mely egy hatalmas gyalogos felüljáró passzázzsal ösz- szekötött sportközpontot ábrázolt, benne a sportcsarnokkal, és az uszodával, jégpályával és sportszállóval képezett volna egységet. Mindezt a Géza utca—Szekfű utca négyszögletében. Távlatban Ám a tervező és a jóváhagyók számára már 1985-ben is tudott volt, hogy az új rendezési terv erre a kereszteződésre helyezi át a belső körút keleti csomópontját, és itt a közlekedés számára az épületek között 40 méteres távolságot kell hagyni. Így nem jöhet létre a házak között semmiféle funkcionális kapcsolat, csak négy felüljáró megépítésével. Ezért érthetetlen most a Géza utca mentére helyezett bejárat, és a II. emelet magasságában kiképzett költséges terasz, mely nem vezet sehová, és nem használható semmire. Menekülési célokra a lépcsők egyedül is elegendők. Ez a leendő forgalmi csomópont a főbejáratot elszakította a parkolóktól, a Soltész Mihály utcára néző déli homlokzat látszik főhomlokzatnak, — itt van a léptéktelenül kicsi sportolói bejárat és a ház reklámfelirata, de a közönségbejáratot a Géza utcai oldalon keresni kell. Szellemes, ám öncélú A játék- és nézőteret három térbeli rácsos donga- szerkezet fedi le. Ezek három különálló térre utalnak, amelyek azonban nem választhatók szét, nem funkcionálhatnak külön-külön. A sportcsarnokokat vagy a bennük folyó speciális sport- tevékenység burkoló formájával fedik le, — (pl.: egy teniszcsarnok teteje a labdák röppályáját követi), vágy- más esetben a nézőtér nézősíkjait és a látványt burkolják, (mint a moszkvai olimpiára készült kerékpárcsarnok lefedésénél), vagy csak racionális sík mennyezetet csinálnak, olyan megvilágítási rendszerrel, mely a játékot nem zavarja. Ilyen a debreceni, miskolci, zalaegerszegi sportcsarnok. Itt Elek Béla, szerkezettervező szellemes konstrukciója öncélúnak hat, mert nem fejezi ki a játéktér osztatlan terét, hatalmas fűtendő tereket alkot úgy, hogy az így létrehozott bevilágító ablakai ellenére a használathoz mesterséges megvilágítás szükséges, de a reflektorokat csak a játéktérre hajló lapos szögben lehetett elhelyezni, és ez a labdajátékok űzői számára káp- rázást okoz, és zavaró. Az alsóbb szinteken a technológiai terek és a sportolói útvonalak összekeverednek, néhol a közönség és sportolók közlekedése is. Az épület funkcionális zavarait gazdag anyaghasználattal ellensúlyozza. A homlokzat belga glazal burkolata, és a tető rézlemez fedése még akkor is állni fog, amikor a fanyalgó kritikus már régen beázik. A nyíregyházival közel egy időben épült a Bogár—Gere páros tervezésében a Mátészalkai Játékcsarnok. Ennek épületen kívül helyezett tartószerkezete kizárja a feleslegesen fűtött, légkondicionált tereket; a fehérgyarmati, melynek vasbeton panelfedését nem kellett költséges rézlemezzel burkolni, és a Soproni Sportcsarnok, mely vendéglátóhelyekkel, bowlingpá- lyával állandóan nyitva áll a látogatók előtt, és kevesebb deficitet termel a költségvetés számára. A felsorolt csarnokok mindegyike kisebb a nyíregyházinál, ezért igazán nem összehasonlíthatók, így üzemelésük nem kerül 35 millióba, és olcsóbb rezsivel jobban kihasználhatók. Látványra nép, szeretjük is, de az ünneplés után érdemes egy kicsit elgondolkodni történetén, szakmai tanulságain. A következő beruházások érdekében ... A nyíregyházi szabadidő- központ tervezése versenyben dőlt el a miskolci Tóth István javára. Voltak olcsóbban megvalósítható tervek, és kevesebb rezsivel üzemeltethetők is. Remélhetően, akik ezt választották, még sokáig hivatalban maradnak, és biztosítják a költségvetésből a működés fedezetét, illetve jó rendezvények sokaságával önfenntartó üzemelését. Megörökíteni Az épület szakmai, építészeti hibái miatt nem kapta meg tervezője a munkásságát betetőző Ybl Miklós-dí- jat, de ettől függetlenül Nyíregyháza sziluettjét a ház jellegzetes épületként gazdagítja. A kivitelezés fővállalkozója a KEMÉV volt, az építés vezetője Kacsala Mihály, a rácsos tartókat az Elekter- fém Szövetkezet készítette. A szabadidőközpont építése közben egy ember szenvedett halálos balesetet, — az alkotókat és a munka hősi halottjának nevét valahol az előcsarnokban meg kellene örökíteni az utókor számára ... Kulcsár Attila — A kanyarójárvánnyal kapcsolatos események tapasztalatai megegyeznek az országos véleményekkel, semmi, megyénkre külön jellemző esemény nem történt — tájékoztat dr. Réthy Mária, a megyei KÖJÁL járványügyi vezető főorvosa. Tőle tudjuk azt is, hogy az elmúlt év decemberében kezdődött kanyarójárvány során Szabolcs-Szatmárban ez ideig összesen 820-an betegedtek meg. A járvány hulláma az elmúlt év legvégén kezdődött, februárban tetőzött, majd az oltások megkezdése után fokozatosan csökkent. Igaz, a járvány a megye területein különböző időpontokban ütötte fel a fejét, jelenleg például épp a kispaládi iskolában van kanyarójárvány. — A kanyaróoltást szabályozó rendelet 1969-ben született. Az abban foglaltak, vagy valami más a ludas-e abban, hogy a csecsemőkorban beoltott fiatalok is megkapták a betegséget. s most újabb védőoltásra kötelezték őket? — A rendelet születésekor 9 hónapos korra írták elő a védőoltást, majd a menet közben észlelt tapasztalatok figyelembevételével a korhatár egyre kijjebb tolódott, s 1977-től már tizennégy hónapos korban határozták meg a védőoltás időpontját. — A baj, pontosabban a kanyarójárvány mégis bekövetkezett. s okáról még a szakemberek körében sem alakult ki egységes vélemény. Mégis, mi a jelenlegi szakmai álláspont? — Hogy miért betegedtek meg azok, akik a betegség elleni védőoltást időben megkapták? A vizsgálatok szerint ebben több ok is közrejátszhatott. Az oltásra nem megfelelően kiválasztott idő mellett ludas lehetett a korábban gyakorlattá alakult „háziorvosi" rendszer is. Ennek keretében ugyanis az orSTRANDKÖRKÉP A bátrak már lubickolnak Május elsején megnyílt a sóstói parkfürdő. Az idei első strandnapon a lűvös idő ellenére mintegy 300 vendég fürdött a -szabadban. Mindennap üzemel a finn szauna is, és igény is van iránta. Az utóbbi napokban az idő javulásával nőtt a sóstón lubickolok száma is. Hogyan fogadnak bennünket a strandfürdők, felkészültek e a nyitásra? — kérdeztük Szilágyiné Puskás Erzsébetet, a SZAVICSAV technológiai osztályvezető-helyettesét. — Bár a legtöbb embernek a strand csak a kánikulai napokon jut az eszébe, mi már korán tavasz- szal megkezdtük a felkészülést, hogy a nyitásra minden rendben legyen. A Sóstón például a tófürdő népszerűsége az utóbbi években egyre nő, az idén a terület rendezésére nagyobb gondot fordítunk, hatszázezer forint áll rendelkezésre a parkosításra. Kialakítunk egy modern sportpályát, kicseréljük a stégeket. A parkfürdőben felújítjuk a táblákat, új asztalokat veszünk. A szakember elmondta: vállalatuk a megyében tizenhárom strandot, fürdőt üzemeltet. Ebben az évben viszonylag nagyobb összeget költenek a nagykállói, tisza- vasvári fürdők rekonstrukciójára, korszerűsítésére. Vó- sárosnamény az egyik legkedveltebb strand, itt a kemping területét szeretnék bővíteni. Kisvárdán társadalmi munkában teniszpályát építenek, Záhonyban a fedett uszoda mellett átadnak egy nagyobb területet, ahol napozni lehet. Nyíregyházán a Malom utcai fürdő belső átalakítására, korszerűsítésére közel húszmillió forintot szánunk — mondta Szilágyiné Puskás Erzsébet — új szaunát építünk, s lesz még egy medence a gyermekek részére. Ez azt jelenti, hogy idén a nyári hónapokban a fürdő zárva lesz, s csak év végén tudjuk fogadni a megújult fürdőben a vendégeket. Bojté Gizella Szórakoztató és még sportnak is jó, csak egy kicsit költséges. Nyíregyházán a sóstói tavon a vízibiciklizés és csónakázás hívei újra hódolhatnak kedvenc időtöltésüknek (képünkön). vos házról házra járt. s saját betegeinek táskájában vitte az oltást, így előfordult, hogy mire azt a gyerek megkapta, a szer már nem volt elég hatásos. Mint kiderült, az is megesett, hogy a várható szövődmények elkerülése érdekében eleve más anyagokkal együtt adták be a szert, melynek hatása ettől lényegesen csökkent. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a kanyaró elleni oltóanyag hőre nagyon érzékeny, s a nem megfelelő kezelés miatt jelentősen veszít értékéből. Legutóbb 1981—82-ben volt az országban, s megyénkben enyhe kanyarójárvány, s a megbetegedettek fele akkor is oltott volt. Tavaly és tavalyelőtt Szabolcsban is megjelentek a WHO, a Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet szakemberei, akik az ország hat megyéjében a védőoltások hatékonyságával kapcsolatos vizsgálatokat végezték. Két megyében — közöttük egyik Szabolcs volt — állapították meg, hogy az előírt hűtőkapacitás nem megfelelő. A gyermekvédelmi tanácsadókban, az úgynevezett oltókörökben elavult, kis kapacitású hűtőszekrények vannak, az oltóanyag tárolása sok helyütt ma sem megfelelő. Főképp az aprófalvakban ehhez még a gyakori áram- kimaradás is társul, s a védőoltás így eredménytelen marad. — Ügy tudom, bár a megyei KÖJÁL megtette a változáshoz szükséges intézkedéseket, túl sok minden azóta sem történt. — Sajnos, így van. Oka ennek az, hogy a megoldás a tanácsok feladata, illetve azé a szervé, amelyhez az adott tanácsadó költségvetés szempontjából tartozik. Mi csak annyit tehetünk, hogy a problémára felhívjuk a figyelmet, de a számonkérés sajnos már nem a mi hatáskörünk. Mindössze annyit értünk el, hogy tőlünk a védőnők ma már az oltóanyagot hűtőtáskában viszik tovább. A kanyaró elleni védőoltás még ezekben a napokban is megkapható, ehhez mindösz- sze a körzeti orvosoknál kell jelentkezni. Kovács Cva Védett kincsek, múzeumi ritkaságok Kölcsey kisasztala, erdélyi díszszablyák Két kivételtől eltekintve az ország valamennyi megyéjében csökkent tavaly a múzeumok látogatottsága az előző évihez képest. A „veszteség” megyénként változó, 15 ezer és 280 ezer közötti szórást mutatnak a statisztikai adatok. A népszerűségi listát Heves megye vezeti Pest megye előtt, 1 millió 700 ezer múzeumi vendéggel, Sza- bolcs-Szatmár a 301 ezer főnyi közönségével a 16. helyen áll. Érdekes, bogy a két megyéből mi vagyunk az egyik, ahol nőtt a látogatottság, Csongrád megyében 8 ezer egyszázzal, nálunk $ ezer 800-zal. — Egyszerű a magyarázat, hallottuk Németh Péter megyei múzeumigazgatótól — Szatmárcsekén fellendült tavaly a Kölcsey-kultusz. és az átrendezett kiállítás az ország minden részéből vonzotta az érdeklődőket. Másik látványosságunk a nyírbátori Báthori Múzeum; a korszerűsítés után ott tavaly volt az első teljes esztendő, az ott látható történelmi ereklyék nemzetközi hírűek. Milyen új szerzemények kerültek az utóbbi időszakban a múzeum tulajdonába? — kérdeztük a hamarosan beköszöntő idegenforgalmi szezon előtt, amikor megélénkül az élet a múzeumokban is. Sikerült hozzájutni a Nagykárolyban 1918-ig őrzött és a háború alatt idemenekített Kölcsey-képhez, és ugyancsak most kerül kiállításra egy ajándék, amelyet a közelmúltban kaptak Budapestről: Kölcsey kisasztala. A legutóbbi vásárlások közül érdekesség gróf Károlyi István óralánccal függeszthető három részes, de egybe tartozó 25 grammos színarany pecsétgyűrűje. Mennyiért lehet ilyesmihez hozzájutni? A múzeumnak 30 ezer forintjába került, de már ma is többszörös az értéke. Hasonlóan becses az utóbbi vételek közül Tóth György nyíregyházi görög katolikus elemi iskolai igazgató dupla fedelű svájci rendszerű arany zsebórája, amit a 30 éves szolgálatáért kapott. Ez azért is értékes, mert a 42 grammos szerkezet Sándor Rezső nyíregyházi órás és ékszerész keze munkáját dicséri. Kalandos úton-módon is kerülnek különféle tárgyak a múzeum tulajdonába, mint például az a Budapestről ide szállított láda. amire a Brazíliában élő Korányi Erzsébet, Korányi Frigyes feleségének, Tolcsvay Bónis Erzsébetnek az unokája hívta fel a figyelmet. A díszládát Bónis Sámuel, Szabolcs megye főispánja, Kossuth kormánybiztosa ajándékozta leányának. A nagyméretű faragott faládát festett puttóképek díszítik. Muraközi Ágota muzeológus feltételezése szerint a képeket Benczúr Gyula festette — ennek vizsgálata most van folyamatban. Sajnos, évről évre kevesebb az az összeg, amit vásárlásokra fordíthatnak, pedig most már sokan vannak, akik nehéz szívvel bár. de megválnának féltve őrzött tárgyaiktól. Remélhetőleg most az országos központi szervek is jobban odafigyelnek megyénk múzeumainak értékmentő tevékenységére, a Magyar Nemzeti Galériában május közepén megnyíló kiállítás alkalmával. Szép anyagot visz Sza- bolcs-Szatmár a fővárosba. A nyírbátori múzeumból Báthori Gábor és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmek drága ékkövekkel berakott dísz- szablyáit, és egy ismeretlen eredetű XVIII. századi öntött ezüst markolatú török tőrt. A Jósa András Múze- ' um régészeti anyaggal, aranykincsekkel, ékszerekkel, őskori és népvándorlás kori leletekkel és a Linzben megtalált tűzoltó ereklyékkel mutatkozik be. Baraksó Erzsébet