Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-02 / 101. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. május 2. Felemeltek O lvasom a Kelet-Magyarország április 27-i számának 2. oldalán az információt: mivel Nyíregyháza megyei város lett, megemelték a használatbavételi díjakat. Gondolom nem egyedül vagyok, akinek ezután dagad a keble a megyei rangtól. iNem értem, hogyan lehet egy ilyen cím adományozásának következménye, hogy többet kell fizetni a tanácsi lakásért, használatbavételi díjként, netán többe kerül ezután egy bolt, egy garázs, vagy akármilyen állami épület díja, amiért az Elnöki Tanács adományozott egy címet. Az áremelésekkor rendre állítjuk követelményként mindenki elé, hogy ha valamit drágábban adunk, az legyen jobb, tartósabb, szebb, mint az előző termék. £s akkor jön egy címadományozás és ettől több pénzt kaszí- rozhat be az Ingatlankezelő Vállalat. Hogy egy sok épületet bérlő szervezet — mondjuk egy kereskedelmi vállalat — akár tönkre is mehet, az már nem érdekes. Legfeljebb ők is végrehajtanak egy áremelést és nekik még indokuk <is lesz hozzá. Mert ugyebár megemelkedtek a bérleti díjak ... \(bj) Olvasónk írja Újság Kedvenc újságom a Kelet-Magyarország, de bármennyire szerettem, a nagyarányú áremelés miatt le kellett mondani róla. Inkább a Szabad Földet rendeltem meg és arra gondoltam, meghallgatom a rádióban a híreket, — azért nem kell fizetni. Ez nem vált be. Szégyellem leírni, — de belülről úgy érzem, ezt másnak kellene szégyellni, — eljárok máshoz, ahol még belefért a családi költségvetésbe a lap előfizetése. Amíg az illető főz egy kávét, én addig belelapozok az újságba. Most már rájöttem: újra át kell gondolnom mindent. Hiszen mi történik akkor, ha a szomszédomnak feltűnik, hogy mindig az után megyek, amikor már járt a postás — no meg a kávé, amivel megkínál — hisz ő is nyugdíjas ... P. Gy. (Kétérköz) — Ne vegye ki a kezemből, már fogom, nem látja? — Egy jól megtermett nő két kézzel kap a rózsás szoknya után. A zsibongó nyíregyházi piacon, mint mindig, óriási a tömeg. Vannak bámészkodók, komoly vevők, folynak a nagy alkudozások. Aki ebből él... — A magyaroktól nem érdemes venni — bök oldalba egy parasztasszony. — Ezek a viszonteladók már kora reggel felvásárolják az árut, s drágábban adják tovább. Odasodródtam, ahol a legnagyobb a csődület. Talán itt valami extrára bukkanhat az ember. Az erősen kisminkelt nő bőröndnyi táskája szinte kifogyhatatlan. Melegítő, póló, gyermekruhák, a hivatalos árnál lényegesen olcsóbban. Mindennapi életünkben szinte már természetesnek tűnik a „csencs” a külföldi és magyar állampolgárok üzletelése. — Én ebből élek — magyarázza egy fiatal nő. Nem vagyok hajlandó három-négyezer forintért dolgozni. A holmikat az NDK-ból hozom, körülbelül nyolcezer forintot fektetek be, ha jól megy az üzlet a hónap végére megduplázódik. „Ejnye, ejnye" A vámőrség célja lenne az üzérkedés visszaszorítása, a devizagazdálkodást sértő cselekmények felderítése. Ilyen volt például annak a jugoszláv állampolgárnak az esete, aki kamionjának pótkerekéj Pillanatkép a KG ST-piacról. Vesztegel a gyógyszálló Mégis lesz gyógyszálló Nyíregyháza-Sóstón! — röppent fel a hír, ki tudja, hányadszor. Am a!kik ezzel fog- lialkoziniak, következetesen a feltételes módot használják. Hol tart jelenleg ez a tengerikígyó hosszúságú ügy? — ezt kérdeztük Meggyesi Józseftől, a megyei tanács vb. tervosztály vezetőjétől. — E pillanatban keresünk egy illetékest, aki engedélyezné, hogy az ügynök a közvetítési díját valutában 'kivigye az országból. Ez az ügynök közvetítené ugyanis a megye tervét a majdani kivitelezőhöz. Nem is hittem volna, hogy az ügynöki díj 'kifizetése és a valutáiban számára kifizetett pénz kivitelének engedélyezése ennyire bonyolult. — Miért, itt tiltja valaki a valutaki vitelt ? — Hová gondol? Mór so- kadjára fordultunk a Pénzügyminisztériumhoz, konkrétan Riedí Péterhez a nemzetközi főosztályon. Végre kiderült: a PM nem illetékes. Elküldték valakihez a Kereskedelmi Minisztériumba, ahol hamar rájöttek: ők sem illetékesek a valutakivitel engedélyezése ügyében. Adtak viszont két nevet a Magyar Nemzeti Bank devizaengedélyezési főosztályának vállalati osztályán. Hozzájuk fordulunk legközelebb, hogy az egymilliárd forintnak megfelelő márkába kerülő beruházáshoz végre hozzákezdjünk. — Történtek-e más lépések a gyógyszálló szervezésében? — Az elkészült tanulmányt, (lényegében egy számítási anyagot) elküldtük a magyar résztvevőknek. Az előzetes megbeszélések értelmében a 7—9 cégtől várjuk a szándéknyilatkozatot, amelyben megjelölik a belföldi tőkét, s lényegében az érdemi tárgyalásokat ennek pontos ismeretében kezdhetjük el. Néhány hazai partnertől már megkaptuk írásban a visszajelzést.. . Az első kapavágás előtt tehát a hivatal útvesztőjén vesztegel a gyógyszálló ügye. Jó lenne összeszámolni, hány elpocsékolt munkaóra — és pénz — ment rá eddig a gyógyszállóért folytatott eredménytelen fáradozásra... <t. k.) ben 1600 darab kvarcórát akart átcsempészni, ezek értéke 587 ezer forint volt. A rendőrség ritkán szól bele az árusok dolgába, igyekszenek megakadályozni a verekedéseket, a fokozódó szemtelenséget, a túlkapásokat. Nincs a rendőrségnek arra ereje, hogy az illegális piacozás ügyét felvállalja — mondták el a nyíregyházi városi kapitányságon. Alkalmanként tartanak ellenőrzéseket. Akik éppen beleesnek a „hálóba”, azokat előállítják, felértékelik az árut, s általában azonnal elbírálják az esetet. Szabod vagy tilos? A Magyar Nemzeti Bank képviselőjének az a véleménye, hogy amíg nehéz válu- tát szeremi, addig nem változik a helyzet. Ugyanis a szocialista országokból hozzánk érkezőknek minimális pénzt adnak — a Romániából jöttéknek semmit — a kiutazáshoz, és a kiadásaikat piacozásból fedezik. De ez egy nagyon összetett dolog. Az egész szocialista árrendszer változását sürgetik a piaci viszonyok. A határnál a vámosok az ellenőrzésnél lehetővé teszik, hogy a személyes útiholmikat behozzák. Ez a világ minden határállomásán így van. Az állam viszont az ezekkeíl történő kereskedést tiltja. A vámhivatal a külföldről érkezők nagy száma miatt nem tudja megoldani, hogy mindig mindenkit alaposan ellenőrizzen. Nem is ez a cél. Ezen sem a vámügyi szervek, sem a tanácsok, sem a rendőrség nem tud változtatni. Az országok gazdálkodását kellene olyanná tenni, hogy aminek kereslete van, az kapható legyen, és olyan áron, amit a piac elismer. Bojté Gizella A Kelet-Magyarország április 26-i számában tudósítás jelent meg Vita a párt- törvény-tervezetről címmel. A cikk több vonatkozásban is pontatlan, ebből kettőt említek. A leghevesebb vita nem azon — pontosabban nemcsak azon — folyt, hogy a fegyveres testületekben működhetnek-e majd pártszervezetek, hanem hogy egyáltalán a munkahelyeken működhetnek-e, vagyis az MSZMP vonuljon-e ki onnan. Azt pedig senki sem vitatta, hogy az új pártok (a most, vagy később alakulók) kapjanak-e valamilyen anyagi, vagy más támogatást. Még csak azt sem, hogy részesülje- nek-e az MSZMP meglévő anyagi eszközeiből. Az volt a vita: ez a törvény szabályozza-e az MSZMP jelenlegi vagyonából való részesedés módját, vagy ez a pártok közötti tárgyalás témája legyen. Bár Igen lényegesek, mégsem ezekre szeretnék reagálni, hanem a következő summás ítéletre, amely a tudósítás központi gondolata: „Egy kicsit tükrözte a vita — szerintem — a párton belül meglévő valóságos nézetkülönbségek — a konzervatív, maradi és a re- forszemlélet — megütközését.” Hosszan gondolkodtam e mondaton. Kik voltak a konzervatívok és kik a reformerek? Talán az idősebbek az előbbiek, a fiatalok az utóbbiak? Esetleg fordítva? Akik nézete nem nyerte el a többség tetszését? De hát akkor hol a tola- rencia, a más nézeteinek tiszteletben tartása? Egyébként is: aki egy kérdésben nyilvánított véleményt, az vagy a többség, vagy a kisebbség álláspontját vallotta. De aki több dologról is szólt, némelyikről így, másikról úgy, az egyszerre volt dogmatikus és reformer? Nem! Ez így képtelenség! Talán a cikkíró nem is személyekre, hanem nézetekre gondolt? A törvény- tervezetről alkotott véleményekre? De hiszen ezt éppen vitára bocsátották. Ez se nem törvény, se nem párthatározat. Sőt! Még a vita sem volt pártközi, nem az MSZMP és az alternatívok közötti csatározása, hanem az MSZMP egy munkabizottságának belső vitája. Egy vitában különben sem lehet úgy részt venni, hogy közben bárki is arra gondol: nézeteit valaki majd konzervatívnak, maradinak bélyegzi, esetleg (mint reformernek) megveregetik a vállát. Zavaromat csak fokozta, hogy a Népszabadság ugyanaznapi számában hírt ad a Zalai megyei párt-vb üléséről, s arról, hogy ott — néhány kérdésben — homlokegyenest ellenkező álláspontra jutottak, mint mi itt. Hát akkor, most ki a konzervatív és ki a reformer? S ráadásul: ki fogja ezt eldönteni? Aggaszt az utóbbi időben felerősödött rossz divat: a címkézés. Elismerem, jól tudom, hogy a társadalomnak hiteles politikára és hiteles politikusokra van szüksége. Az új embereknek ebből a szempontból hatalmas előnyük van Igaz! De a társadalom nem mondhat le minden korábbi politikusról. A politikában éppen úgy szükség van tapasztalatokra, ismeretekre, mint a valóság bármely területén. Az élet — szerencsére — egyébként is azt igazolja: sokan, nagyon sokan akarnak, s tudnak is változni, fejlődni, s nemcsak képviselni, hanem megvalósítani az újat. Bevallom, számomra ezek sokkal szimpatikusabbak, mint azok, akik most dörgedelmes reformszöveggel akarják feledtetni régi dolgaikat, vagy cikkeiket. Varga Gyula Nyíregyháza, Gádor Béla u. 46. Az évekkel ezelőtt meghirdetett társadalmi egészség- megőrző programhoz elsőként Szabolcs-Szatmár megye csatlakozott, s Szívügyem az egészségem elnevezéssel mozgalmat indított. Vizsgálták a fiatalok és idősek, az aktív korúak egészségi állapotát, a családvédeRádió, tv, film és színház Ki hol játszik? Kapósak a nyíregyházi színészek Bárány Frigyes Jászai-díias színművész szinkronhangjával hallhattuk a múltkorában a Bronco Billy című amerikai filmet a televízióban. Az ismert színésznek nem kis része volt az egyébként kissé limonádéfilm magyarországi sikerében. Mostanában több Nyíregyházán játszó színészt láthatunk-hallha- tunk a rádióban, filmekben. Van, akinek csak a hangjára ismerhetünk rá — szinkronszereppel bízzák meg —. van. aki kisebb-nagyobb filmszerepet kap. A Móricz Zsigmond Színháznál persze ez némi egyeztetéssel jár. hiszen egy színész néhány napos, vagy hetes ..kölcsönkérése” megkeverheti a műsorrendet, ezért aztán az ilyet — mint minden más színháznál — hetekkel előbb be kell jelenteni. A meghívásokat aztán egy úgynevezett egyeztetőfüzetben vezetik. Átlapoztuk a színház egyeztetőfüzetét: kit milyen filmben lát/ hatunk, hallhatunk a közeljövőben. A legkeresettebb Nyíregyházán játszó színész minden bizonnyal Mensáros László, akit szívesen és gyakran hívnak tévéfilmekhez. rádiófelvételekhez és pódium-előadásokra. A Kossuth-díjas, kiváló művésznek bőven akad dolga a napokban. A mi kis városunk című színmüvet rendező színész két tévéfflm forgatásán is részt vesz. A Félix László rendezte A cár őrültje című tévé- filmben és Esztergályos Károly Sárga pipacsok című filmjében láthatjuk majd a neves művészt. (A cár őrültje című produkcióban egy másik nyíregyházi színművész. Orosz Helga is szerepei.) Mensáros Lászlót egyébként a tévé és a rádió irodalmi műsorában való közreműködésre is felkérték. amelynek májusban tesz eleget. Gaál Erzsébet és Stettner Ottó januárban vett részt filmforgatáson. őket majd a Tutaiosok című filmben láthatjuk. Földi László A vadonban című filmben játszik. Orosz Helga pedig a Heten Budapest ellen című filmben Is szerepel. Rékasi Károly A fehér kócsagok című film főszerepét alakítia. Slmor Ottó Nyíregyháza és Debrecen között ..pendlizik”. Az érdemes művész nyíregyházi szerepei mellett a debreceni Csokonai Színházban a Csárdáskirálynőben Miska pincért alakítja. A múltkorában a televízióban bemutatott egyik filmben is szerepelt. Safranek Károly Jászai-díjas művészre is felfigyeltek a filmesek. Az idei évadban egy olyan film indította el filmes pályafutását. amelyben nem is nagyon akart szerepet vállalni. A MAFILM által készített Hecc című produkcióról van szó. Safraneket néhány hete Kubába is szólította kötelezettsége. Ott készítették Gárdos Péter Zéró valószínűsége című mozifilmjének egyes jeleneteit. íbodnár) lem, valamint a kistelepüléseken élők ügyét, s választ kerestek a társadalmi beilleszkedési zavarok okaira is. A vizsgálatok eredményeként arra a sajnálatos megállapításra jutottak, hogy az ellátás folyamatos fejlesztése, eredményei ellenére romlott a megye lakosságának egészségi állapota, s ezzel Szabolcs-Szatmár változatlanul az országos ranglista utolsó helyezettjei közé tartozik. Ebben a megyében különösen gondot jelent, hogy a lakosság 16 százaléka 800 külterületi lakott helyen él, s 81 ezren laknak olyan kistelepüléseken, ahol ezernél kevesebb az ember. Az egyéni életvitel legnagyobb problémája az ingázás. Sajnos nálunk még ma is sokan kénytelenek lakóhelyüktől távol megkeresni a kenyérre valót. Szabolcs- Szatmárban az országos átlag feletti a rokkantsági igénybejelentés, valamint a rokkantak száma is (ez idő szerint 35 ezer), s kétszerese az országosnak az öt gyermeket nevelők aránya is. Súlyosbítja a gondokat, hogy az utóbbi években egyre többen hiába keresnek munkát maguknak, a foglalkoztatás, a munkahelyteremtés továbbra sem megoldott feladat. E tekintetben a jövő sem sok jóval kecsegtet, hiOrszágos terítéken az egészségvédő program Továbbra is sok a gond szén évente 2500, középfokon végzett fiatal megy el a megyéből, mert itt nem talál megfelelő munkát magának. Mindezeket tudva, a változást sürgetve konkrét feladatokat határozott meg a Megyei Egészségvédelmi Tanács. Legfontosabb feladatának a halálozási arányszám csökkentését, az egészségben eltöltött évek számának növelését tartja. örvendetes tény, hogy a megye 114 tanácsa csatlakozott a mozgalomhoz, s a szervezők azóta már szép sikerekről számolhatnak be. Jó visszhangra talált, és sok embert cselekvésre ösztönzött a , Környezetünk tisztaságáért meghirdetett akció, amelynek során az is eldől majd, melyik település a legszebb Szabolcsban. A siker jele az is, hogy a mozgalom hatására ma már közel száz oktatási intézményben mindennap van testnevelésóra, megindult az AIDS, Szív és Lelkisegély telefonszolgálat is. Újszerű kezdeményezésként indult el a „Fogyókúrával az egészségért” hat hónapon át tartó akciója, s számos bemutató, kóstoló népszerűsítette a korszerű táplálkozást is. Az Országos Egészségvédelmi Tanács a jövőbén elsőként Szabolcs-Szatmár programját, céljait és eredményeit tárgyalja. (ké> BOLT A SZATYORBAN Póló potom pénzért Lavél agy dilemmáról Reformerek, vagy konzervatívok?
