Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-05 / 104. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. május 5. A Minisztertanács ülése II miniszterelnök a kormányátalakításról Az Országgyűlés terv- és klségvetési bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról) ság idei első negyedéves helyzetéről tárgyalt, és érté­kelte a gazdaság teljesítmé­nyét. Megállapította, hogy a jelenlegi helyzet éleződő fe­szültségekkel terhes. A kül­gazdasági folyamatok ked­vezőtlenül alakulnak. A nem rubel elszámolású fizetési mérleg hiánya magasabb a tervezettnél. Rubel-viszony­latban — céljainkkal ellen­tétben — növekedett az ex­port, míg az import kisebb mértékben emelkedett. A költségvetés hiánya is jóval meghaladja az első negyed­évre tervezettet. A gazda­ságban felerősödtek az inflá­ciós tendenciák. A vártnál magasabb lesz a termelői és a fogyasztói árszínvonal-nö­vekedés. A nagyobb áremel­kedés elsősorban a forintle­értékelések hatására, vala­mint a liberalizált árrend­szer piaci korlátainak fejlet­lensége miatt következett be. A kormány úgy ítéli, hogy ha nem leszünk képe­sek megállítani a negatív fo­lyamatokat, akkor megbom­lik a belső és külső egyen­súly. Ennek következménye­ként nemzetközi hitelképes­ségünk is kérdésessé válhat. A jelenlegi helyzetben rejlő veszélyek elhárítására ‘ a kor­mány átfogó gazdasági cso­magterv megvalósítását tart­ja szükségesnek, az intézke­dések részletes kimunkálá­sára a közeljövőben kerül sor. A csomagtervet a kor­mányfő a parlament május végi ülésszakán ismerteti. Az éves árindexre vonat­kozó prognózisok alapján megállapítható, hogy az ár­színvonal-növekedés mind a tavaly novemberi SZOT— kormány megállapodásban, mind a tervezés során figye­lembe vett mértékhez képest érzékelhetően gyorsabb lesz. Ezzel összhangban a kor­mány már korábban kezde­ményezte a tárgyalásokat a terven felüli szociális intéz­kedésekről; ezek az előrelát­hatóan május 12-én sorra ke­rülő SZOT—kormány talál­kozó napirendjén szerepelnek majd. A kormány — a népgazda­ság várható fejlődésével és a lakosság életszínvonalá­nak ez évre számított ala­kulásával összhangban — a lakosság ez évi többletkiadá­sainak ellentételezésére a korábban május elejére ter­vezett, de eddig végre nem hajtott 100 forint nyugdíj- emeléssel együtt, döntően a központi fogyasztói áremelé­sek időpontjához igazodóan, az eredetileg tervezettnél na­gyobb ez évi kihatású szociá­lis intézkedéseket tart indo­koltnak — jelentette be Ma­rosán György. Egy kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta: a Minisz­tertanács április 15-én hatá­lyon kívül helyezte a szocia­lista munkaverseny szervezé­sére vonatkozó korábbi ha­tározatát, a rendelkezés júni­us 1-jén lép életbe. Ezzel egyidejűleg a kormány hoz­zájárult ahhoz, hogy az ed­digiek lezárásaként is az érintett munkahelyi kollektí­vák vezetői a szakszerveze­tekkel együttesen a résztve­vőket szerény keretek között megjutalmazhassák. Hozzá­fűzte: a munkaverseny meg­szűnése nem jelenti azt. hogy a kormány lemondana a munkahelyi kollektívák kez­deményezéseiről és öntevé­kenységéről. Ügy ítéli meg azonban, hogy ennek más, a jelenlegi követelményekhez jobban igazodó formákat kell találni, és ebben az elsődle­ges feladat az érintett mun­kahelyi kollektíváké, vezető­ké. Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagjai előtt Németh Miklós miniszterelnök a személycse­réket indokolva elmondta, hogy fiatalabb, dinamikus vezetőkből álló gárdát sze­retne összeállítani. A válto­zásoktól mindenekelőtt a kor­mányzati munka egységeseb­bé. hatékonyabbá válását várja; egyben növelni kíván­ja az egyes tárcák irányítói­nak felelősségét is. Németh Miklós azonban azt sem rej­tette véka alá, hogy a meg­felelő vezetők kiválasztása nem kis gondot okozott szá­mára. Tájékozódásai során Az 1945-ben megalakult Kereszténydemokrata Nép­párt újból megindította mű­ködését. A párt az 1947-es parlamenti választásokon De­mokrata Néppárt néven és Barankovics István vezetésé­vel, több mint 800 ezer sza­vazattal 62 mandátumot szer­zett. és az ország második legnagyobb politikai ereje lett. Akkor megválasztott és most újra szerepet vállaló képviselői az új programter­vezet céljaival egyetértő ré­gi tagok és új jelentkezők bevonásával szervező bizott­nem egy esetben kapta azt a választ a megkérdezettektől, hogy „biztos” helyüket nem kockáztatják egy ingatag ve­zetői poszt kedvéért. A képviselők érdeklődtek a leköszönő miniszterek sorsa felől is. A miniszterelnök el­mondta: Berecz Frigyes, Váncsa Jenő és Villányi Miklós nyugdíjba megy. Czi- bere Tibor korábbi munka­helyére, a miskolci Nehézipa­ri Műszaki Egyetemre tér vissza, Várkonyi Péter Wa­shingtonban képviseli ha­zánkat, Hoós János pedig a Központi Statisztikai Hivatal élére kerül. ságot alakítottak, amely a párt alkotmányos szerveinek megválasztásáig a párt kép­viseletét is ellátja. Elnöke Keresztes Sándor volt . or­szággyűlési képviselő. A bi­zottság kész újabb tagok be­vonásával is kiszélesíteni te­vékenységét. A szervező bi­zottság szerint a most kiala­kuló és egyre sokszínűbbé váló magyar közéletben nem nélkülözhető egy keresztény világnézetű, de az egyházak­tól független politikai szer­vezet megjelenése. Kongresszusra készül a TOT Cél: a gyorsabb ügyintézés (Folytatás az 1. oldalról) Arról, hogy mi lehet a TOT további sorsa, úgy véle­kedett: mielőbb programot kell készíteni, ebben fölvá­zolva a működés feltételeit és feladatait, és ezt kell majd megvitatni a szövetke­zetekkel. A vélemények alap­ján alakulhat ki akár egy új­fajta érdekvédelem hatásos szervezete, ám nincs kizárva az sem, hogy párttá alakul a TOT. Figyelmeztetett arra, hogy nem lehet összekeverni a párt. illetve az érdekkép­viselet feladatkörét, tevé­kenységét. Jól elhatárolt vo­nalakra lenne szükség abban Nyilvános ülés a megyei pb-n (Folytatás az 1. oldalról) Számítógépek a tanácson az esetben, ha a szövetkeze­tek többsége végül is egy pa­rasztpárt létrehozását tartaná szükségesnek. Kérdés, hogy a különböző szervezetek, pár­tok miként tudnak megbir­kózni a nehezülő politikai- gazdasági feladatokkal; egy egységes MSZMP — megvál­tozott arculatával — sok te­kintetben megoldást kínálna, ám, amennyiben a párt to­vább gyengül, úgy. kihasz­nálva az új párttörvény ál­tal később biztosította lehe­tőséget. nem lehet kizártnak tartani egy parasztpárt meg­alakítását. Csak a létfenntartásra ele­gendőek a fehérgyarmati kórház és rendelőintézet ki­adásai, de színvonalemelésre már nem telik — hangzott el május 4-én a fehérgyar­mati Városi Tanács V. B. ülésén, amelyen többek kö­zött az egészségügyi intéz­mény gazdasági tevékenysé­géről hallgattak meg beszá­molót a résztvevők. A VII. ötéves terv időszakában át­szervezték a gazdasági mű­ködést, négy osztályt alakí­tottak ki: a pénzügyi és számviteli osztályt, a mun­ka- és bérügyi osztályt, az anyag- és eszközgazdálkodá­si osztályt, valamint az álló­eszköz-fenntartási és műsza­ki ellátási osztályt. Az .át­szervezést követően merültek fel problémák, de most már eredményesen működik a szervezet. A végrehajtó bizottság fog­lalkozott a tanácsi informa­tika helyzetével is. Jelenleg négy számítógéppel rendelke­zik a tanács, azokon dolgoz­zák fel az adóügyi igazga­tást, a költségvetési könyve­lést, a kisiparosi ügyintézést, a kisajátítást, a központi ik­tatást és a személyzeti nyil­vántartást. Yándorzászló az Alckuvillnek Mindig új ötlettel A főszerkesztő postájából Sok a fájó pont 1989. április 22-én a Ke- let-Magyarország hasáb­jain jelent meg a követke­ző című cikk: Mit akar a FIDESZ? Az újságíró kér­déseire Seszták Oszkár fő­iskolai hallgató, a FIDESZ helyi szóvivője adta meg a választ. Olvasás közben fi­gyeltem fel az egyik kér­désre: Van-e országos, il­letve Szabolcsra szabott programjuk? A válasz so­rai között a következő ér­dekes gondolatmenetet ol­vashattam: „Mindig na­gyon sok a fájó pont. Most szervezünk egy akciót, amelyben felkutatunk he­lyi lakosokat, akiknek hoz­zátartozói. illetve ők maguk szenvedő alanyai voltak egy 1944 végi akciónak, amelyben több száz nyír­egyházi polgári lakost hur­coltak el a Csonka Bereg- hez hasonló módon...” Tisztelt FI DESZ-vezető! Levelemmel nem kötekedni szeretnék, csupán egy gon­dolatmenetet ellenőrizni. Ugyanis szavaiból megítél­ve a történelmi események 1944 végétől kezdődtek és napjainkig mindennemű te­vékenységért a kommunis­ták vonhatók felelősségre. Pártonkívüliként nyoma­tékosan kijelentem, hogy vállalom a felelősséget a következő gondolatokért. Miért teszem? Kötelesség­érzetből, magyarságtudat­ból és a teljesebb igazság érvényesüléséért. Nekem fáj, hogy ez a kis nemzet, tele volt és van sebekkel. Hogyan vidul majd szebbé? Társadalmi gépezetünk szinte állandó akadályokba ütközött, s ütközik. Ezeket az akadályokat kellene le­küzdeni az országnak, mégpedig közösen. Nem újabb és újabb szervezete­ket és egyre-másra alakuló pártokat, csoportokat kelle­ne sürgetni, hanem egy nemzet értelmes és egységes fejével gondolkodni és vál­lalni szerepünket. Szerintem az ön által említett események jóval korábban kezdődtek. 1942. január végén Újvidéken, a magyar királyi csendőrség és honvédség alakulatai ke­gyetlen tömeggyilkosságot rendeztek a békés lakosság között. 1942 márciusában a Don mentére érkező 2. ma­gyar hadsereget mintegy 50 ezer zsidó munkaszolgálatos egészítette ki (akik a ké­sőbbi időt már nem érték meg). 1943. január 12-én Voronyezs térségében nagy­erejű szovjet ellentámadás indult meg, a honvédség katasztrofális vereséget szenvedett. 40 ezren meg­haltak, majd a későbbi har­cok folyamán 70 ezer se­besült és hadifogoly talán meg sem látták szülőföldje­iket. 1944. június végén mintegy 440 ezer volt a Ma­gyarországon deportáltak száma, ebből 350 ezren so­ha többé nem térhettek vissza. A Szálasi- és a nyi­las diktatórikus állapot ide­je alatt több tízezer kom­munistát, civilizált, haladó szellemű magyar és más nemzetiségű embert öltek meg. Az üldözött cigányság sorsa még kegyetlenebb volt. Körülbelül 65 ezren lelték halálukat koncentrá­ciós táborokban. A további felsorolást feleslegesnek tartom. Inkább kérdezem öntől, vagy az eltelt évti­zedektől: ezeket a borzasz­tó és kegyetlen vérengzése­ket is a kommunisták haj­tották végre? Ma, azaz 1989- ben — sajnos — bűnös, sér­tő szavakat, mondatokat büntetlenül lehet kiejteni és papírra vetni. Tisztelettel; Vincze András Nyíregyháza-Sóstóhegy „Nem én szóltam róla...” A Kelet-Magyarország 1989. március 25-i számá­ban megjelent interjúban, melyet Ön készített Varga Gyulával, személyemmel kapcsolatsa közlés valótlan, ezért az kimeríti a.rágal­mazás tényét, ami miatt tiltakozom. Ugyanis én pártbizottsági ülésen nem vetettem fel Varga Gyulá­val kapcsolatos telekügyet. Az Ön és Varga Gyula figyelmébe ajánlom a me­gyei pártbizottság 1988. szeptember 2I-i üléséről ké­szült jegyzőkönyvet, amiben felszólalásom rögzítve van, amely tanúsítja, hogy egy szót sem szóltam telekügy­ről. Ugyanezen jegyző­könyvnek az 54. oldala utolsó bekezdésében meg­találja Varga Gyulának a válaszát, melyet az e témát felvetett elvtársnak adott. Ez a válasz meggyőzi Önt és Varga Gyulát a velem kapcsolatos állításuk valót­lanságáról. Kanda Pál Nyíregyháza Csak párttisztségek marad­janak hatáskörbe — ezt kez­deményezte a végrehajtó bi­zottság április 26-i ülésén, ami valójában egyet jelent az MSZMP hatásköri listájának megszüntetésével. Mint a szóvivő ezzel összefügésben elmondta: ugyanakkor a többpártrendszer körülmé­nyei között a párt fenntartja magának a jelöltállítás jogát az állami köztisztségekré. A jövőben politikai-mozgalmi eszközökkel kívánja érvé­nyesíteni a vezetők kineve­zésével, megbízásával, kivá­lasztásával összefüggő elgon­dolásait. E témával — mint ismeretes — foglalkozott a Határ-Szél című, új megyei hetilap első száma is, mint­egy megerősítve a végrehajtó bizottság kezdeményezését. A témában most dönt majd a pártbizottság. Mint eddig, jövő pénteken is a megye valamennyi ér­deklődő párttagja részt ve­het a nyilvános ülésen, amelynek kezdetéig minden­ki — a pártonkívüliek is — eljuttathatják véleményüket, kritikájukat, javaslatukat az említett témákkal kapcsola­tosan. Három éve mindössze 240 ezres alaptőkével 19-en ala­kították a nyíregyházi Akku- vili Kisszövetkezetet. A csü­törtöki ünnepi közgyűlésen, ahol Komollai Ferenc elnök a kollektíva nevében átvehet­te a KISZÖV Elnökségi Ván­dorzászlót már 97 milliós ár­bevételről és 11,6 millió ered­ményről számoltak be a tag­ságnak. Az ipari szolgáltatás közül az akkumulátorok készítése, javítása és töltése mellett a kisszövetkezetben elektromos és dízeltargoncák javítását is vállalják. Megkezdték az üzemanyagkutak tisztítását, javítását is. Emellett laka­tosmunkát is vállalnak. Az Akkuvill a környező 5 megyében 12 üzletet működ­tet, ahol akkumulátorokat és a hozzátartozó felszerelést árusít. Házon belül töltik például a desztilált vizet és a kénsavat. A kisszövetkezet ezen kívül megkezdte a sze­mélygépkocsik adásvételét és bontását. A napokban nyi­tott az Akkuvill az Épitek- kel közösen a nyíregyházi Moszkva utcai telepén közös villamossági boltot. Az idei tervek között a kereskedelmi bolthálózat bő­vítése szerepel elsősorban Nyíregyházán, illetve a telep­helyen kisáruház megnyitá­sa. Nyírteleken új telephelyet vásárolt a kisszövetkezet, ahol az akkumulátorok sze­relését fogják végezni. 1989- ben a forgalmat pedig mind­ezekkel 120 millióra szeret­nék növelni. Az ünnepségen Kiváló Dol­gozó kitüntetést vehetett át Kaplonyi Zoltán szerelő és Gyulai Zsigmond boltvezető. MSZMP—KISZ Az ifjúsági szövetség politikai partner Megbeszélést tartott csü­törtökön Nyíregyházán az MSZMP megyei bizottsága titkáriad és a KISZ megyei bizottsága — mint a DEMISZ tagszervezete — vezetői, s Légy óvatos... Az a parazita légy­fajta, amely már ko­moly kárt tett az ál­latállományban Amerikában, most Eszak-Afrikában is felbukkant. A rovar elterjedhet Afrika középső és déli ré­szén is, továbbá a Közel-Keleten és Dél-Európában — ál­lapítja meg az ENSZ élelmezési és mező­gazdasági szervezete, a FAO. A szervezet szerint 37 ország állatállo­mányát tizedelheti meg katasztrofálisan az élősködő, amely minden meleg vérű élőlényre, így a vadon élő állatokra és az emberekre is veszélyes lehet. Amerikában e légyfajta évente több száz millió dolláros kárt okoz. Az áUat- állományt ugyan le-' hét kezelni ellene, ám ehhez gyakori vizsgálatokra, illetve rendkívül steril ál­lattartásra van szük­ség. Ez azonban fe­lettébb költséges, az afrikai országok pe­dig szegények — mutat rá a FAO. az úttörőszövetség megyei el­nöke. Az ifjúsági szövetség közelmúltban megtartott kongresszusa utáni helyzetet értékelték. A kölcsönös tájé­koztatás után körvonalazták a kongresszus által az MSZMP-nefc ajánlott straté­giai szövetség megyei lehető­ségeit, tennivalóit. Egyetértés alakult k,i az együttműködés­ről, a kölcsönös tájékoztatás­ról, ugyanakkor fenntartják egymás munkájával kapcso­latban a kritika jogát, mi­közben tiszteletben tartják egymás szervezeti önállósá­gát. Elhangzott az, is, hogy az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága májusra előrehoz­ta azt az eredetileg júliusra tervezett napirendet, amely­nek keretében az ifjúsági szövetséggel történő együtt­működésről lesz szó. A cigányok érdekében Csütörtökön megalakult Nyíregyházán a Magyar Ci­gányak Demokratikus Szö­vetségének Szabolcs-Szat- már megyei tagszervezete. A tanácskozáson részt vett és a szövetség vállalt feladatai­ról előadást tartott Nádai Gyula, az országos szövetség elnöke, Soltészné Pádár Ilo­na, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának titkára, ákl az új szervezet és a moz­galom jövőbeni kapcsolatáról íbaszélt. Az új szövetség célja: a ci­gányság érdekeit szolgálni. Az MCDSZ felvállalta a nép­csoport foglalkoztatási-, la­kásügyi- és beiskolázási gondjainak enyhítését, a ci­gányság tudati nevelését és felvilágosítását az elszegé­nyedési folyamat lassítását, (majd megállítását. Az MCDSZ megyei tagszö­vetségének elnöke Farkas Lajos, titkára Lakatos Tibor. Párt újjáalakulása

Next

/
Oldalképek
Tartalom