Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-30 / 125. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. május 30. Olást tartott az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) kört felöleltek, az ágazat valamennyi kérdésével foglalkoztak. Elismerést kapott a koncepció-tervezetnek az a része, amely a múlt eredményei mellett a hibákat is őszintén feltárta. Szinte valamennyi vélemény foglalkozott az ágazat gazdasági helyzetével és az üzemek egyre nagyobb hányadának ellehetetlenülésével. Szenvedélyesen kritizálták a fokozódó költségvetési elvonásokat, amelyek évről évre csökkentik a támogatások összegét és évről évre növelik az elvonásokét. Növeli a terhelést az ipari és mezőgazdasági árak közötti olló nyílása, amely évek óta tart, és egyre súlyosabban érinti a mezőgazdaságot. — Az adatok azt bizonyítják, hogy mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban a korábban is nyomott jövedelmi helyzet a nyolcvanas évtized második felében folyamatosan romlott — mutatott rá Iványi Pál. — Az 1988. évi nyereség- tömeg összege folyóáron még eléri az 1980-as évét, de reálértéke annak tnár csak a felét teszi ki. Különösen súlyos a helyzet az élelmet adó alapanyagtermelésben. Tetézi a bajt az ágazat sajátosságait figyelmen kívül hagyó hitel- és kamatpolitika is. Tehát joggal félthetjük az ágazat elért eredményeit, féljünk a termelési színvonal csökkenésétől és az azzal együttjáró élelmiszer-hiánytól, annak összes társadalmi-gazdasági-politi- kai következményétől. Félni azonban kevés és nem is lehet vele problémákat megoldani, cselekedni kell — szögezte le. — Egyetértünk a kormány február 9-i határozatával, amely egy kedvezménycsomagot fogadott el az élelmiszer-gazdaság javára. Növelték a zöldhitel összegét. egyes élelmiszeripari vállalatoknál kedvezményes hitelkonstrukciót hirdettek meg. kamatkedvezményt léptettek életbe, 5 százalékkal növelték a gabona felvásárlási árát, 150 üzem adósság- rendezésének lehetőségével még ez évben foglalkoznak Ez azonban kevés. Felkérjük ezért a kormányt, hogy a Központi Bizottság agrárpolitikai tézisei alapján dolgozzon ki kormányzati programot és abban vegye figyelembe a mezőgazdaságban kialakult helyzetet. — Sokan foglalkoztak a termelés-feldolgozás-kereskedelem elkülönült szervezeti, érdekeltségi és szemléleti okokra visszavezethető ellentmondásaival. Sürgették ezek integrációjának erősítését. Kiemelt jelentőségűnek tartjuk az egymásra utaltság felismeréséből fakadó és az anyagi érdekeken alapuló együttműködés erősítését. A társasági törvény egyik rendeltetése éppen ennek elősegítése — jelentette ki a továbbiakban. — Valóban nagy lehetőségek és tartalékok vannak a termelés-fel- dolgozás-forgalmazás együttműködésében. Struktúrát váltani — az alapanyag-termelésben, az élelmiszer-iparban —, minőséget javítani, külső piacot szerezni és ott megmaradni elsősorban az értéknövelő feldolgozás fejlesztésével lehet — mutatott rá az előadó. — Ennek az együttműködés^ nek azonban a kölcsönös érdekek szem előtt tartásával, a szerves fejlődés alapján kell megtörténnie. Rendeletekkel, szabályozókkal ezt lehet ösztönözni, gyorsítani, de felülről beavatkozni és pásztor módjára összeterelni az érdekeket nem lehet. A vertikumok terjedését és erősödését tehát támogatjuk, ösztönözzük, de állami beavatkozás nélkül. — Szinte minden tanácskozáson napirenden volt az érdekképviselet megújítása, a falusi értékek felkarolása. Ez napjainkban egyre inkább politikai jellegű kérdéssé válik. Támogatjuk egy olyan agrárszövetség létrehozását, amelyik a termelőszövetkezetek mellett felkarolná az állami gazdaságok, a kis- és magántermelők, valamint a családi vállalkozók érdekvédelmét is. Emellett indokoltnak tartjuk az agrárkamara megszervezését is. Ez megfelelő jogosítványokkal, az áregyeztetéseknek, az exportpiaci lehetőségek kihasználásának, az importversenyeztetésnek olyan intézménye lehetne, amely számottevően csökkenteni tudná az agrárágazat kiszolgáltatottságának a veszélyét, és társadalmasíthatna egy sor állami feladatot. — A koncepciótervezet feletti vitában felvetődött: kell-e nekünk további mezőgazdasági növekedés, vagyis a fejlesztés helyett nem a szinten tartást, vagy éppen a visszafejlesztést kellene-e inkább választani? Ez utóbbi felfogás hívei a piaci viszonyok nehézségeire és a támogatás mértékére hivatkozva érvelnek — mutatott rá. — Az MSZMP sem a parttalan, bármi áron történő fejlesztés mellett van. A fejlesztést a piac felvevőképességének és a gazdaságosságnak rendeljük alá. De valljuk, hogy ez a piac minőségileg jobb, tetszetősebb, fel- dolgozottabb és árfekvésében is megfelelő termékekből bővíthető és bővítendő. Az országnak, az ágazatnak és a parasztságnak is ez az érdeke. Az MSZMP a sokoldalúan megalapozott fejlesztés híve, mert ebben az ágazatban előnyeink vannak a versenytársakkal szemben: jók az ökológiai adottságaink, jelentős termelőeszköz-állomány halmozódott fel. Hozzáértő, dolgos parasztságunk van. Mindezt egy szakmáját jól értő agrárér- telmiségi réteg vezényli, amely az ágazatban nemcsak a megélhetését látja, de elkötelezett támogatója a fejlődésnek. Az agrárlehetőségek kihasználása azonban korszerű ipari termékek nélkül elképzelhetetlen — jelentette ki az előadó. — Az élelmiszer-gazdaságot kiszolgáló hazai ipar és különösen néhány vállalata, jóllehet sokat fejlődött — különösen a szocialista és tőkés vállalatokkal kötött kooperáció révén —, de a minőségi igények kielégítésétől még elmarad. Az élelmiszer- gazdaság a hazai ipar egyik tartós, legbiztosabb piaca, ezért több figyelmet érdemel — hívta fel a figyelmet, majd arról szólt, hogy az ipar és a mezőgazdaság kapcsolata más összefüggésekben is fontos, hiszen már nagyon jelentős a mezőgazdasági üzemek ipari tevékenysége is. Az összes ipari termék 8— 10 százalékát a mezőgazdasági üzemek állítják elő, de a gépiparban és a vegyiparban ennél jóval nagyobb a részarányuk. E jelentős termelő- szervezet fejlesztése a vidék munkaerőgondjainak megoldásában, az elmaradott térségek felemelkedésében a jövőben is nélkülözhetetlen. — A nagyüzemi vagy kisüzemi „pártiság” kérdéskomplexumára térve elmondta: a vitákban ezt egyes helyeken úgy értelmezték, hogy az MSZMP nem áll ki határozottan a nagyüzemek mellett, feladja a 30 éves eredményt, a világ által is elismert üzemi szerkezetet. Mások viszont úgy vélik, hogy az agrárágazat azért került válságba, mert a nagyüzemi szervezet idejuttatta. A kiút a nagyüzemek feloszlatása, a farmergazdaságok mielőbbi elterjesztése. E nézet hangoztatói nem az MSZMP színeiben, hanem inkább valamelyik más szervezet nevében terjesztik ezt a nézetet. E szélsőségtől elhatároljuk magunkat — szögezte le. — Mi olyan korszerű nagyüzemek kialakulását támogatjuk, ahol a vagyon működtetése és a munkaszervezet vállalkozáson alapul, ahol a bérérdekeltség erős tulajdonosi kötődéssel és gazdatudattal ötvöződik, ahol a szövetkezet vagy a vállalati vezetés van a kollektíváért és nem fordítva — jelentette ki. Hozzátette: ugyanakkor arról is meg vagyunk győződve, hogy bizonyos térségekben és egyes ágazatokban a kisüzemi termelés a hatékonyabb. Ennek is megvannak a jól bevált formáiba háztáji és kisegítő gazdaságoktól egészen a magángazdaságokig. Ahol ezek versenyképesebben, jobban eladhatóbbat és gazdaságosabbat tudnak produkálni, ott szabad utat kell számukra biztosítani. Ahogy egyfajta paraszti életforma lehet a szövetkezetben vagy az állami gazdaságban való munkavállalás és mellette a háztáji gazdálkodás, ügy egy más típusú és természetesnek tartott életforma lehet a magángazdálkodás, a családi vállalkozás is. A kettő jól megfér egymás mellett és kölcsönös versenytársa is lehet egymásnak. Ezután a földtörvény módosításával összefüggésben rámutatott: egyik legfontosabb célja, hogy kialakuljon a föld racionális hasznosítását elősegítő földpiac, oldódjanak a földforgalmazás adminisztratív korlátái. Iványi Pál kitért arra a viták során is gyakorta felvetett kérdésre, hogy kell-e most agrárpolitikai koncepció, amikor még a gazdaság- politikai koncepció sincs készen. Kétségtelen, hogy stabilabb és időtállóbb agrárpolitikai koncepció kialakítására volna lehetőség, ha az kiérlelt gazdaságpolitikai koncepcióra támaszkodhatna — állapította meg. Az agrárpolitikában mindenekelőtt az embert, a parasztságot kell látni. Bármilyen lépés a mezőgazdaság fejlesztésében, szerkezetének változtatásában, tulajdonviszonyának rendezésében az ott dolgozót közvetlenül érinti: létbiztonságát, anyagi helyzetét befolyásolja. Az agrárpolitikában tehát a parasztság sorsáról van szó. A falvak sorsát, a magyar vidék fejlődését is meghatározóan magában hordozza. Az agrárpolitikai állásfoglalás-tervezet újdonságait összefoglalva kiemelte a piacnak. mint fő termelésszervező elemnek a megerősödését és az ahhoz való alkalmazkodás fontosságát; a vállalkozói szervezetek és magatartás elterjesztésének az iffénvét, amely az emberekből az eddigi vérgehaitó típusból alkotó, teremtő típust alakít ki. valamint a tulajdoni reform következetes vé- gigvitelét, amely a bérérdekeltség és a terjedő közömbösség helyett felelős gazdaként viselkedő embereket, termelőket formál. Ezek mellett a koncepció nagyon fontos feladatul tűzi ki az agrárágazatban felhalhnozódott feszültségek mielőbbi oldását is — mutatott rá, hangsúlyozva, hogy az így kialakított és a KB vitájában elhangzó vélemények figyelembevételével formálódó agrárpolitika nemcsak rövid távon, de hosszú távon is alapja lehet az agrárágazat fejlődésének. Végezetül kérte a Központi Bizottságot, hogy a Politikai Bizottság megbízásából beterjesztett koncepciótervezetet vitassa meg és foglaljon abban állást. Javasolta: a testület kérje fel a Minisztertanácsot egy olyan munkaprogram elkészítésére, amely a KB-állásfoglalás alapján tartalmazza és megfelelően ütemezi a szükséges intézkedéseket. Ez a kormány gazdasági programjának része. önálló fejezete is lehetne és a magyar agrárágazat nemzeti programját képezhetné. A párttestület tagjai a koncepciót elsősorban politikai nézőpontból tárgyalták, bár jócskán foglalkoztak az ágazat szakmai, műszaki és pénzügyi kérdéseivel. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek a falvak élet- és munka- körülményeinek változásaira. Tették ezt azért, mert a mezőgazdaság ügye nem lehet csak ágazati kérdés — amint azt többen is hangsúlyozták. Éppen ezért az eredmények hangoztatása mellett nyomatékkai szóltak az ágazat hanyatlásának súlyos jeleiről is. Iklódi László, a vajai II. Rákóczi Tsz elnöke — több más hozzászólóval együtt — politikai garanciákat sürgetett az agrártermelésben szükséges kedvező változások alátámasztására* Mint mondotta, csakis így képzelhető el a vállalkozói jellegű teljesítmények növekedése. Az MSZMP agrárpolitikájának bíztatást és reményt kell adnia az agrárkörzetekben élőknek, — ezt szintén ő emelte ki, hangsúlyozva: alulról építkező programra van szükség, amely találkozik a parasztság egyetértésével. Hütter Csaba mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter — aki részletesen ismertette a kormányzati elképzeléseket — ugyancsak azt tartotta: az agrártermelés színvonala döntően hat a falvak életére, a mezőgazdasági üzemeknek szervesen kell kapcsolódniuk közvetlen környezetükhöz. , Gyuricsku Kálmán, az MSZMP Szabolcs-Szatrhár Megyei Bizottságának első titkára az árpolitika alakításában és az agrárolló ..szűkítésére” hatósági beavatkozást szorgalmazott. A vitában többen szóltak arról, hogy a most vitatott koncepció hozzásegítheti a falvak lakóit, dolgozóit az MSZMP megújított agrárpolitikájának megismeréséhez, támogatásához. Ez pedig — ha a politika találkozik a parasztság egyetértésével — a következő választásokon erősítheti az MSZMP pozícióit. Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Grósz Károly főtitkár is. aki aláhúzta: a párt politikája egyes területeinek világos körvonalazásával építheti választási programját. Hosszú távú stratégiai irányvonala pedig a szocializmus jövőképét vázolja majd fel a hazai viszonyok között. A Központi Bizottság ezután Grósz Károly előterjesztésében megvitatta az országos pártértekezlet előkészítésével kapcsolatos főbb szervezeti feladatokról szóló javaslatot. Az ülés lapzártakor még tartott. Mint a tévéhíradóban a párt szóvivője elmondta: a testület úgy döntött, hogy nem pártértekezletet, hanem pártkongresszust tartanak. A főszerkesztő postájából A tirelem — és határa 1989. május 26-án a Kelet-Magyarország egy cikkében megdorgálják a járművezetőket figyelmetlen vezetésük miatt és dicsekednek azzal, hogy a rendőrök 2 óra alatt 50 embert büntettek meg ezért. A forgalmirend-változás május 25-én lépett életbe — a cikk szerint — s gondolom, nyomban odaálltak a rendőrök, hogy máris büntethessenek. Hiszen a cikk már másnap frissen hozta a rendőrök éberségéről, bevételéről a hírt. Még emlékszem rá. amikor városunkban egy forgalmirend-változás kapcsán azt ígérték a rend őrei, hogy egy bizonyos türelmi idő után fognak csak büntetni. Ügy látszik, az akkori ígéretük nem sokáig tartott. Nos, itt az alkalom, gyorsan menjünk és szedjük a pénzt, hiszen úgyis olyan sok van a népnek, hogy ajjaj. Mert ugye fizeti az adót, a rezsit, a csekket, a benzináremelést, a nap mint nap dráguló élelmiszereket, és most a büntetésre is kell, hogy fussa! Pedig azt hinnénk, hogy a rendőrség is magyar, tudja, érzi az egyének vállára nehezedő anyagi gondokat. Sőt, azt gondolom, azzal is tisztában vannak, hogy egyre több a betöréses lopás és egyéb bűnügyek, éppen az elszegényedés miatt is, hát nem jobb lenne, ha arra összpontosítanának, hogy elfogják a bűnözőket, mint figyelmetlen gépkocsivezetőkre „vadásznak” és büntetik őket. A járművezetők megszokott — és ezáltal tilosba hajtása miatt még nem biztos, sőt ritkán adódik bűnügy, de abból több baj származhat, hogy az ilyen helyekre állítottak helyett nincs, aki „forró nyomon'’ induljon egy esetleges súlyos bűntett színhelyére. A cikk alapján sajnos egyáltalán nem látszik a rendőrség segítőkészsége, hanem épp ellenkezője! Tisztelettel: Egy előfizetőjük (Név és cím a szerkesztőségben) Tiltakoznak a főiskola kommunistái Az MSZMP-nek a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán működő alapszervezetei tiltakozásukat fejezik ki a Politikai Bizottság azon állásfoglalása ellen, mely a jelenlegi gazdasági viszonyok között lehetőséget ad arra, hogy az újra nem választott, korábban jelentős párütiszt- séget betöltött személyeknek tetemes fizetéscsökkenés esetén 6 hónapra fizetéskiegyenlítést lehet adni. Megengedhetetlennek tartjuk ezt akkor, amikor nagy munkanélküliség mellett emberek százezrei élnek a létminimum közelében, vagy éppen alatta. A fizetéskiegészítésnek az a mértéke, amely a Határ Szél című hetilapban megjelent, minden párttagot irritál. Határozottan követeljük e méltánytalan kedvezmény visz- szavonását. Egy mondat... I ___________________________ BORISZ JELCIN MÉGIS a Legfelsőbb Tanács tagja, mert egy omszki küldött visszalépett javára; ugyanakkor Anatoli.i Luk- janovot választották meg az LT elnökségének első elnökhelyettesévé, azaz ő helyettesíti majd Gorbacsovot — távollétében — az államfői poszton. A NATO CSÜCSÉRTEKEZLE- TE megnyílt Brüsszelben, ahol 16 vezető tőkés ország első embere világpolitikai kérdésekről és a szövetség egységéről tárgyal. FELOLDJAK A VÍZUMKÉNYSZERT a közös piaci országok és Magyarország esetében — erről írt mint közeli lehetőségről az ABC című madridi napilap, bár a hivatalos állásfoglalás még nem született meg. A MAGYAR KORMÁNY CSOMAGTERVÉNEK legfontosabb célja fenntartani a gazdaság működőképességét és elkerülni a fizetésképtelenséget, amely a belső gazdaság összeomlását jelentené — mondta hétfőn Békési László pénzügyminiszter az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülésén. II. JANOS-PAL PAPA elfogadta Fidel Castro kubai elnök Havannába szóló meghívását — jelentette be hétfőn a Vatikán szóvivője. (Folytatás az 1. oldalról) mékek előállításánál, a műanyag-feldolgozó üzemekben szükség van a szovjet koromra. A kisüzemek belföldi forgalma havi kétezer tonna, de a vásárlók az utolsó pillanatban szállítják el a megrendelt mennyiséget. így a tároláshoz raktárakat t)érel a Carbonpack és ez jelentős költségnövekedést okoz. Barna László gazdasági igazgatóhelyettes elmondta, hogy az utóbbi időben olasz partnerek jelentkeztek, akik a Szovjetunióból érkező, nálunk csomagolt kormot vásárolnák. Ehhez azonban nagyobb csomagolási kapacitásra lenne szükség és ami fura, ezt az egyszerűbb szovjet gépek behozatala lehetővé tenné. Eddig ezer tonnát vittek el az olaszok, és egyelőre még további hatezerre van igény. (sz. zs.) ÜJ TERMÉK! ŰJ TERMÉK! ÜJ TERMÉK! BUNGIWAND falburkoló Kiválóan alkalmas közületi létesítmények, iskolák, lakóházak, hétvégi házak, vizes helyiségeinek "^fürdőszoba, zuhanyzó) falborítására! Méretstabil, fára, faforgácslapra is ragasztható, jó szigetelő! Fogy. ára (ÁFA-val) 219,— Ft/nm. Forgalmazza a nyíregyházi FÉSZEK Áruház, a házak áruháza! Nyíregyháza, Debreceni u. 5—7. (15091 Berecz János és Grósz Károly az ülés kezdete előtt.
