Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-27 / 123. szám

12 1989. május 27------------------------------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------ II Kelet­wr frwr szabás- __________ n _________Jtoanraag U ^ 'MM MM HÉTVÉGI MELLÉKLETE varras IIeceptötletek Gyenneknailrág -s.L A gyermekholmik csillagá­szati árai miatt mind töb­ben vállalkoznak arra, hogy megtanuljanak szabni, varrni, s főként az egyszerűbb gyer­mekholmikat maguk készítik el. Rajzunk egy 96—98 centi magas gyermek számára al­kalmas nadrágot mutat be. Anyaga lehet vászon, karton, düftin, flanell, jersey — az évszaktól függően —, amiből 120X80 centiméteres darab szükséges. Mivel még oldal­varrása sincs, igen egyszerű­en elkészíthető. A szabásmintát 10X10 cen­tis kockahálózatra felnagyít­juk. Vágjuk ki, fektessük rá az anyagra, és szabjuk ki a nadrágot, ügyelve a szál- •irámyita és a varrásráhagyás­ra. Először a belső niadrágszá- rat varrjuk össze, majd az elejénél kezdve a ‘két darabot. Befejezésként fent vissza­hajtjuk, levarrjuk, kb. 1.5—2 centi széles gumit fűzünk a derekába, s végül a nadrág alját is eltisztázzuk. Tetszés szerint — a térd alatti vagy fölötti magasság­ban kétoldalt — nagyobb, fe­deles zsebet is varrhatunk rá. B. K. A ruha teszi? A z ír idegenforga- galom kongres­szusáról adott tudósításában az Irish Times beszámolt ar­ról, hogy a számos fontos megbeszélés között el­hangzott Miss Noel Clery, az fr Intézet tudós kutató­jának háborgó felszólalása az utcalányok ügyében. Aki szerint „azok a höl­gyek olyan jól öltözöttek, hogy a klienseik összeté­vesztik őket intézetünk külföldi hallgatóival.” Amiből is, a hiányos információ okán, két do­logra következtethetünk. 1. A belföldi hallgatók az elméleti tárgyakból erő­sebbek, mint idegen társ­nőik, hiszen elhiszik, hogy nem a ruha teszi az em­bert. .. 2. „Azok a höl­gyek” nem az intézet ösz­töndíjából egészítik ki a ruhatárukat. ff MM oryosi A/1lIfi rovata_______ A hipertónia megelőzhető Az Egészségügyi Világszerve­zet megállapítása szerint magas- vérnyomás-betegségről beszé­lünk, ha a nyugalomban mért vérnyomás értéke meghaladja a 160/90 Hgmm-t. Nagy statisztikai felmérések szerint ez a betegség a lakosság 10—15%-át érinti, te­hát népbetegség. Jelentősége nem csak a halá­lozási statisztika, de a kereső- képtelenség és a munkaképes­ség-csökkenés szempontjából is jelentős. Számos adattal igazol­ták azt a megfigyelést, hogy a vérnyomás emelkedésével fordí­tott arányban csökken a várható élettartam. A betegség kialakulásának hát­terében csak 5—10° o-ban igazol­ható szervi elváltozás (vesebe­tegség. érszűkület, hormonális betegségek stb.). A magas vérnyomás kialakulá­sában szerepet játszó „veszélyez­tető tényezők” az utóbbi évek kutatásai alapján egyre szélesebb körben váltak ismertté. Ezek közé tartoznak: a túlzott sófo­gyasztás, az elhízás, genetikai tényezők és a stresszhelyzetek. A hipertónia elleni küzdelem többrétű. Alapvető feladatunk a betegség kialakulásában szerepet játszó „rizikófaktorok” időben való felismerése, a betegség ki­alakulásának megelőzése, a hi­pertóniabetegségben szenvedő betegek időben való felismerése, a kivizsgálás, a gondozás biz­tosítása, ezzel a szövődmények megelőzése. Az öröklődés lehetősége miatt igen fontos a magasvémyomás- betegségben szenvedők család­tagjainak szűrése. A túlzott sóbevitel, mint rizi­kófaktor. évtizedek óta ismert. Míg a kevés sót fogyasztó esz­kimók között a magas vérnyo­más gyakorisága 5% alatti, addig a napi 25 g feletti sót fogyasztó japánok között a gyakoriság egyes területeken eléri a 40%-ot. A testsúly és a vérnyomás kapcsolata összetett. A kövérség hipertóniára hajlamosít, ugyan­akkor a magas vérnyomásos be­tegek között lényegesen, több az elhízott. A dohányzás és a magas vér­nyomás között közvetlen okoza­ti összefüggést nem találtak, de közismert, hogy az agyi törté­nések és a szívinfarktus a do­hányos embereknél kétszer olyan gyakran fordul elő, mint a nem­dohányzóknál. A magas vérzsírszintérték 50 éves korig szoros összefüggést mutat a vérnyomással, de ugyan­akkor komoly veszélyeztető té­nyezőt jelent az agyi történések és az infarktus vonatkozásában is. Az alkoholfogyasztás és a vér­nyomás között egyértelmű ősz- szefüggést nem találtak, de bi­zonyított, hogy 60 rnl tiszta szesznek megfelelő alkohol fo­gyasztása több, mint 10 Hgmm- rel növeli a vérnyomás értékét. A stresszhelyzetek és a vér­nyomás emelkedése között szin­tén kapcsolat van. A veszélyeztető tényezők is­meretének birtokában, a beteg­ség megelőzésében a korszerű, helyes táplálkozásnak, az elhí­zás megelőzésének, a nátrium­ban szegény, káliumban gazda­gabb só használatának (ma már ez forgalomban van), a dohány­zás, a mértéktelen alkoholfo­gyasztás megszüntetésének, a megfelelő fizikai aktivitással (sé­ta, úszás, kirándulás stb.) kap­csolatos életmódnak igen fontos szerepe van. Dr. Szegedi János osztályvezető főorvos Síülők iskolája Mit bízhatunk gyermekünkre? „Te még ügyetlen vagy, nem tudod megcsinálni!” Ütban vagy, menj innen!” — ugye, milyen ismerős mondatok, de jelentősé­gükkel sok szülő nincs tisztá­ban. Pedig ezekkel a szavakkal gyermekünk legíogékonyabb ko­rában, a mindent megtanulni akarás időszakában egy életre nyomot hagyhatunk benne. Miről is van szó? Arról, hogy a szülők egyrészt nincsenek tisz­tában gyermekük képességeivel és tudásával, másrészt nincs Ide­jük és türelmük, hogy megvár­ják, míg a kicsi elvégzi felada­tát. Pedig a gyermekek munká­ra nevelése az egyik legfonto- sab és a legtöbb sikerélményt nyújtó feladat, az óvodában és otthon egyaránt. Alapja a gyer­mek tevékenységi vágya, a fel­nőttek utánzása, és a felnőtthöz hasonulás igénye. Mivel ebben a korban a gyer­mek alapvető tevékenységi for­mája a játék, ezért a munkát is játékos formában végzi el, kez­detben nem törődik eredményé­nek minőségével sem. Később már törekszik a pontosságra, ki­alakul feladattudata, tudja, hogy mit, miért kell tennie. Az otthoni munkavégzés alap­ja a szülők és a gyermek meleg, barátságos kapcsolata. A gyerek így azt érzi, hogy nem fölösle­ges a családban, tapasztalja, hogy támogatják, mellette áll­nak, megértik, segítik. Kiscsoportos gyermekünktől elsősorban a saját személyével kapcsolatos munkák elvégzését várhatjuk el. Igaz, hogy kicsit időigényes, de legyen türelmünk kivárni, amíg egyedül bújik be­le a blúzába, húzza fel a nad­rágját. A cipőjét is fel tudja már venni, de bekötni még nem, ekkor segítsünk neki. Minden sikeresen elvégzett feladat után dicsérjük meg, de a tárgyi ju­talmazástól tartózkodjunk, mert a gyermek erre nem tart igényt. Neki az is elég, ha mosolyogni látja anyut-aput, vagy megsi­mogatják az arcát. A dicséret további ösztönzést ad a gyermek­nek. így a későbbiekben is szí­vesen ..dolgozik” majd. Négy-öt éves kortól kezdve az óvodás munkája kezd átalakulni a közösségért végzett munkává. Ekkor kezdi megérteni, hogy az 6 tevékenységére másoknak is szükségük van. Ilyen például az óvodában a naposság. Ebben a korban már otthon is több feladatot bizhatunk gyer­mekünkre. Az étkezés előtt meg­térítheti az asztalt, majd a vé­gén leszedheti, ügyesen hajto­gathatja a szalvétát, és helyez­heti a tartójába. A mosogatásnál rábízhatjuk néhány edény eltör­lését, elsősorban a műanyagokét és fémekét. A fiúk és lányok egyaránt szí­vesen végzik ezeket a feladato­kat. és ekkor még nem is sza­bad különbséget tenni az úgy­nevezett ,.lányos” és „fiús” mun­kák között. Ez később majd ma­gától kialakul. Ahhoz, hogy a gyermekek munkájukat sikeresen elvégez­hessék. otthon is megfelelő esz­közökre van szükségük. Például, ha rájuk bízzuk a virágok lo­csolását, akkor tegyük a nővér nyékét megfelelő magasságba, és könnyen kezelhető locsoló­kannát adjunk a gyerek kezébe. Az étkezés után földre került morzsák összeseprése is köny- nyebben megy egy kisméretű seprűvel, mint a felnőtteknek valóval. Ha megbízunk gyermekünk­ben, tudjuk mire képes és en­gedjük is dolgozni, vagyis siker­élményhez juttatjuk őt. akkor a későbbiekben sem lesz problé­mánk vele. Paraj—spenót—laboda A paraj — népies nevén a spenót, illetve laboda — — többnyire főzelékként ke­rül az asztalunkra. Érdemes azonban kipróbálni más for­mában is. PARAJOS OMLETT Hozzávalók: az omletthez 6 tojás, 2 evőkanál tej, 1 evő­kanál rétesliszt, só; a tölte­lékhez 50 dikg paraj, 2 dkg vaj, 2 evőkanál liszt, 4 dl tej, 1 gerezd fokhagyma, 5 dkg reszelt sajt, só, őrölt bore; a sütéshez 2 evőkanál olaj; a tetejére 5 dkg parmezán jel­legű reszelt sajt. A megmosott parajt először megfőzzük, majd jól lecse­pegtetjük, és nem túl apróra összevágjuk. A vajban a lisz­tet halványsárgára pirítjuk, az lekapart fokhagymát majd a parajt is hozzáadjuk, és a tejjel felengedjük. Meg­sózzuk, megborsozzuk, és addig forraljuk, amíg mártás sűrűségű nem lesz. Az om­letthez a tojásfehérjéket ke­mény habbá verjük, egyen­ként belekeverjük a sárgá­kat, beleöntjük a tejet, vé­gül hozzáadjuk a lisztet, és megsózzuk. Az olajon négy omlettet sütünk belőle, még forrón a parajjal megtölt­jük, felcsavarjuk, és a re­szelt sajttal bőven megszór­va tálaljuk. GOMBÁS parajtekercs Hozzávalók: a tésztához 50 dkg friss paraj, 4 tojás, 2 zsemle, 1 evőkanál zsemle­morzsa, só; a töltelékhez 10 dkg gomba, diónyi vaj, 1 pú­pozott evőkanál liszt, 3 dl tej, 5 dkg reszelt sajt, só, őrölt bors. A megtisztított parajt sós vízben megfőzzük, majd le­csepegtetjük és az előzőleg beáztatott, majd kicsavart zsemlével együtt ledaráljuk vagy turmixoljuk. A tojások sárgájával összekeverjük, megsózzuk, maid a felvert habját is beleforgatjuk. Egy kisebb tepsit papírral kibéle- lünik, a parajos tésztát bele­simítjuk, és előmelegített sü­tőben először nagy, majd kö­zepes lánggal 15 percig süt­jük. Konyharuhára borítva a papírt lehúzzuk róla, és a tésztát úgy tekerjük fel, mint a piskótaroládot. A töltelék­hez a vajon a megtisztított, felszeletelt gombát megpá­roljuk. Megsózzuk, megbor­sozzuk, a liszttel meghintjük, majd hideg tejjel felenged­jük, és állandóan keverve sűrű krémmé főzzük. Végül a maradék sajtot belekever­jük, a parajos tésztát ezzel a krémmel töltjük meg. Egészségünkért Fekvő keteg a házban Gyermeknapi divatajánlat Itt a nyár A gyerek gyorsabban nő, mint ahogyan a divat változik. A megoldás egy közös — az édesanyával, vagy a nagymamával — tevékenység gyökere. Ki­csi korukban megtanul­hatják, hogy a csinosság nemcsak pénzen múlik. Különösen érvényes ez mostanában, amikor a tol­dás, vagy a betét még új ruhán is divatos. Így le­hetőség van a lányok szoknyáinak, blúzainak felújítására, csinosítására. 1. Kislányoknak pantal­lóhoz modern vonalú vá­szontunika. Ez a forma ruhának is alkalmas. 2. Régi blúzt felfrissít­hetünk csíkos anyagból készíthető gallérral, húzó­zárral, elejebetéttel és be­állított övrésszel. 3. Bővonalú, ujjatlan, nyári kartonruha, idegen színnel kombinálva. 4. Romantikus ruha ap­rómintás anyagból. Dísze a fodrok szélén lévő pasz­pól. Villányi Zsuzsa Minden családban — sajnos — előfordul, hogy több hétig, esetleg hőnapokig fekvő beteget kell ápolni, ellátni, gondozni, s ha a beteg fel is tud kelni néhány percre, ki tud menni a konyhába, vagy a mellékhelyiségbe, mégis gondosan be kell „rendezni” a környezetét. Ez azért is fontos, mert manapság mindenki dolgozik, s néhány kivett szabadnapon túl nem tud huzamosabb ideig tá­vol maradni a munkahelyétől, hogy a beteget ápolhassa. Elsősorban jól meg kell választani a beteg ágyának helyét: ne legyen huzatban, de mégis elég friss levegőt kapjon; ne süsse állandóan a napfény, de elég természetes világosság vegye körül. Az ágy lehetőleg legyen szemben a tele­vízióval, hogy a beteg napközben is nézhesse a műsort, s legyen a kezeügyében egy rádió is, hogy bekapcsolhassa, ha kedve tartja. Tegyünk az ágy fölé, Illetve mellé állólámpát vagy olva­sólámpát, amelynek kapcsolója jól elérhető, s gondoskodjunk arról, hogy a beteg mindig el legyen látva friss olvasnivalóval, újságokkal, ma­gazinokkal, könyvekkel... A fekvő beteg ágya mellé tegyünk egy tálaló­asztalkát, friss vízzel, üdítő Itallal, illetve egy kancsó teával. Legyen mellette gyümölcs, keksz, vagy más harapnivaló, pohárral, tányérral, evő­eszközökkel és szalvétával. Hasznos lehet, ha odakészltünk egy vizes szivacsot és egy száraz törülközőt, hogy fekve Is „megmosakodhasson”, kezét, arcát megtörölhesse, felfrissíthesse. Az asz­talkára készítsük oda a napközben esedékes gyógyszereit. Ha szükséges, külön kis dobozokban adagolva rakjuk ki a gyógyszereket, s a dobozok­ra Írjuk rá, mikor kell a gyógyszereket bevennie. Az asztalkára ráfér egy kis — ébresztős — óra is. Ez nem csupán arra szolgál, hogy mindig tisztában legyen az idő múlásával, hanem arra is. hogy napközbem szunyókálásából felébressze, ha eljött az evés, a gyógyszerszedés, vagy egy szá­mára izgalmas tévéműsor kezdésének időpontja. Ha a lakásban van telefon, feltétlenül tegyük a keze ügyébe, hogy felhívhassuk, vagy 6 is tudjon segítséget kérni tőlünk. Arra azonban ügyeljünk, hogy ne hívogassuk állandóan, mert akkor nem tud pihenni, aludni, illetve fordítva: ne hagyjuk, hogy egyre kétségbeesettebben vár­ja. mikor érdeklődik valaki az állapota lránt... Persze, nem biztos, hogy a telefon zsinórja elér a beteg ágyáig. Ekkor kérhetjük a postát, hogy — természetesen az előfizető költségére — cse­réljék ki hosszabbra a zsinórt. Nehezen közlekedő beteg ágya mellé állítsunk támaszkodó botot, esetleg toljuk úgy össze a masszívabb bútorokat, hogy azokba kapaszkod­hasson, ha ki kell mennie. Ha nem tud könnyen leülni, vagy felállni, erősítsünk valamihez egy osszefont gézcslkot, hogy azzal húzhassa fel ma­gát, illetve annak segítségével „tornázhasson”. Ne tegyünk a feje alá túl sok vagy túl kevés párnát, inkább több kispárnát, hogy azok segítsé­gével maga szabályozza: éppen milyen magasan szeretne feküdni. Ugyanez vonatkozik a takaróra is: könnyű takarót tegyünk rá, S a lábához, vagy a keze ügyébe helyezzünk el egy plédet, amit magára terít, ha fázik. Semmiképpen ne hagyjunk a közelében sú­lyos vázát, könnyen dőlő állóUuppét, mert vélet­lenül magára rántja, s olyan eMÜtromos készülé­ket sem — például villanymelagftőt —, amit el­szunnyadva véletlenül bekapenfra hagyhat! Mindenképpen kérjünk meg egy-két szomszé­dot. rokont, gyereket, hogy napközben látogas­son be hozzá, és segítsen neki, ha éppen szük­ség van rá. S ha minket kérnek hasonlóra — mi is segítsünk más baján! Intim sarok SZÉP A SZEMEM — KÜ­LÖN JELIGÉRE: „17 éves el­múltam. Már kiskoromtól kezdve szemüveget viseltem és már vagy 5 éve, hogy szemten- gely-ferdülésem van. Ezt na­gyon szégyeUem. Nem merek szinte senkinek a szemébe nézni, mert félek, hogy észre­veszik. Ezért aztán fiúkkal sem merek komolyabb barát­ságot kezdeni, mert úgy sem tartana sokáig. Pedig egy pá­ran már kezdeményeztek, de én mindig visszautasítottam őket, mert tudom, hogy egy­szer úgyis észrevenné és ott­hagyna. Kérdésem, hogy vé­geznek-e ilyenfajta műtétét? Ha igen, hová kell fordulni? A gyógyulás, felépülése meny­nyi időt vesz igénybe?” Nem tudom megfigyelte-e már, hogy azt akit szeret az. ember, szépnek látja és nem veszi észre az apró hibákat. A barátságok, szerelmek tartós­ságát nem a külső, hanem a személyiségben rejlő értéket adjak. Mivel a levelében leír­tak alapján arra tudok követ­keztetni, hogy a szemüveg vi­selése elrejti ezt a kás szép­séghibát. s elvileg kapcsolatte­remtésre van lehetősége, azt ajánlom, hogy próbálkozzon, merjen barátságot kötni, s ha megtalálja a magának megfele­lő társat, aki így is elfogadja, meglátja ez a jelenlegi nagy probléma már jelentéktelennek fog tűnni. Ha mindenképpen a műtétet tartja egyedüli megol­dási módnak, akkor keresse fel a Debrecent Orvostudomá­nyi Egyetem Szemészeti Kli­nikáját. ahol a szükséges vizs­gálatok után eldöntik, hogy szemmütétre szükség van-e. Á levelében leírt probléma műté­ti megoldását ezen a klinikán évek óta eredményesen végzik. A gyógyulás ideje a műtét jel­legétől és egyéni adottságok­tól függ. „MIT TANÁCSOL?” jeligére: „Másfél éve szeretem azt a lányt, aki ma már számomra sokat jelent. Mindketten 20 évesek vagyunk, még tanu­lunk.. Azt tervezzük, hogy végzés után összeházasodunk. Már többször volt nemi kap­csolatunk, de a nemkívánt ter­hesség elkerülésére úgy, hogy egyikünknek sem okozott tel­jes örömöt. Sajnos a fogamzás­mentes napokat sem tudjuk biztosan megállapítani, mert jövendőbelim rendszertelenül menstruál. Többször kértem, menjen orvoshoz, s írasson fo­gamzásgátló gyógyszert, de ő fél a gyógyszer mellékhatásá­tól. Félünk, hogy minden óva­tosság ellenére teherbe esik, így a szexuális élet állandó szorongást kelt bennünk.” Mindenképpen azt tanácsol­nám. hogy barátnője menjen el nőgyógyászhoz. Esetleg ez könnyebben megy. ha ön is elkíséri. 20 éves korban a menstruációs zavarnak meg kell keresni az okát. A fogam­zásgátló gyógyszereknek is, mint miden más gyógyszernek van káiros mellékhatása, de ezek csekélyek. Az egészséges nő számára, nem veszélyesek ezek a tabletták, de mivel többféle létezik, pl: Ovidon, Rigevidon, Antíovin stb. — ezért az orvosok nőgyógyásza­ti vizsgálat után gondosan mérlegelik, kinek melyik a megfelelő. A tabletták szedésé­vel nemcsak a szexuális éle­tük lesz boldogabb (a nem kí­vánt terhességtől való félelem elmúlásával), hanem valószí- núleg a partnere menstruációs ciklusát is rendezi. A gyógy­szer kevésbé veszélyes, mint egy esetleges abortusz, ami nemcsak súlyos pszichés trau­mát okozhat, de később a kí­vánt terhesség bekövetkezését is akadályozhatja. Ha problémáját, aggályait őszintén megbeszéli a nőgyó­gyász orvossal a jövendőbeli­je, közösen megtalálják szá­mára a legjobb megoldást. Vassné Figula Erika pszichológus

Next

/
Oldalképek
Tartalom