Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-27 / 123. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. május 27. Svájci áramű pontossággal ii MSZMP «oyei vl állásloplalása az 1956-os megyei események feltárásáról Az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Végrehajtó Bizottsága szükségesnek tartja, hogy az 1956-os. illetve az azt megelőző és közvetlenül követő évek eseményei­nek tisztázása megyénkben is megtörténjék. A nemze­ti kibontakozás érdekében elengedhetetlennek tartjuk a történtek elfogulatlan, teljes körű részletes feltárását és nyilvánosságra hozatalát. El kell végezni megyénk történelmi közelmúltjának átfogó és tárgyilagos újraelemzését, a fehér foltok fel­tárását. a történelmi és politikai tanulságok követke­zetes levonását. Jogosnak tartjuk, hogy adják meg a politikai okok­ból halálra ítélt, s kivégzett Szilágyi Lászlónak és To- masovszki Andrásnak, a Szabolcs-Szatmár megyei For­radalmi Bizottság volt vezetőjének, illetőleg tagjának a végtisztességet. Javasoljuk, hogy a Nyíregyházi Városi Tanács a hozzátartozókkal történő egyezség alapján tegyen megfelelő intézkedéseket. A végrehajtó bizottság javasolja, hogy történészek­ből, jogászokból, független szakértőkből alakuljon me­gyei munkacsoport, melybe az MSZMP és más politi­kai szervezetek is delegálják képviselőiket. Célunk a kiengesztelés, az ártatlanul elítéltek és hozzátartozóik megkövetése, az okozott vétségek jóvá­tétele. Meggyőződésünk, hogy a jelen válságból a nem­zeti megbékélés jegyében, közös cselekvéssel lehet ki­jutni. Az általunk javasoltak megvalósítása során szá­mítunk az ellenzéki kerékasztalba tömörült szerveze­tek együttműködésére. Nyíregyháza, 1989. május 24. az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei végrehajtó bizottsága Ülést tartott az Elniki Tanács (Folytatás az 1. oldalról) lap- és felületkezelő gyárban egyszerre 30—40 különféle felületű faforgácslapot állíta­nak elő, de az anyavállalat közel 400 félét kínál megren­delőinek, a famintázattól kezdve a márványutánzatig. Ezeket a nyers- és felület­kezelt forgácslapokat a bú­tor- és építőipar használja fel nagyobb mennyiségben, de lehetőség van arra is, hogy a lakossági megrendelé­seket is kielégítsék az üzem mintaboltjában. A korlátolt felelősségű tár­saság alapításának előzmé­nyeiről Ernst Kainál számolt be, aki az alapító svájci cég tulajdonosa. Elmondta, hogy egy év alatt közel 800 mil­lió forint értékű beruházást hajtottak végre az üzemb€|i, mely korábban az Érdért tu­lajdona volt. Az alaptőke 55 százalékát a Kronospan AG. állta, míg a többit fele-fele arányban a Skála-COOP és az Érdért Vállalat adta ösz- sze. Közel egyéves előkészítő munka után múlt év novem­berében kezdődött a próba- gyártás és már teljes kapaci­tással dolgozik az üzem. Az alapítók erre az évre csak­nem 1,5 milliárd forint ter­melési értékkel számolnak, melynek kétharmadát bel­földön értékesítik, míg a többi a nyugati országok pia­cára kerül. Semmit sem bíz a véletlen­re a kft, hiszen termelési ér­tékük máris kétszeresére nőtt a korábbi évekhez viszonyít­va, ugyanakkor a munkáslét­számot harmadára csökken­tették. Jelenleg 240 ember dolgozik az üzemben és idén csaknem 135 ezer köbméter forgácslap kerül le a gyártó­sorról. Előrevetíti a gyár stratégiáját, hogy a többlet- munkát arányosan megfize­tik, ebben rejlik eredmé­nyessége. így fordulhat elő az a kissé szokatlan helyzet, hogy a gyári munkások között akad olyan, aki havi 30—40 ezer forintot is megkeres. Nem ez a sok, hanem amit másutt fi­zetnek, az a kevés! — mon­dotta Kaindl úr, aki nagyon megszerette a dolgos és tisz­tességes munkát végző bere­gi embereket. A svájci üzletember után Medgyessy Péter elmondta: rendhagyó a magyar gazda­ságban, hogy a próbaüzem után hónapokkal kerül sor az avatásra, bár ez a sze­rencsésebb. A kormány nem akar beavatkozni közvetlenül a gazdaság formálásába, csak közgazdasági szabályzók út­ján, melyek segítik a kibon­takozást, a fellendülést. To­vábbra is szorgalmazni kell a működő külföldi tőke be­áramlását az országba, mert csak ez segíthet a gazdaság modernizálásában, a korsze­rű technika és technológia elterjesztésében. A vásárös- naményi vegyes vállalat jó példája annak, hogy érdemes Magyarországon befektetni, mindenki megtalálhatja a sa­ját számítását. A kft műkö­dése importkiváltó és egyben a hazai bútoripar számára is megteremti azokat a feltéte­leket, melyeket eddig a ki­fogásolt minőségű alapanya­gok rovására írtak. Nyugati részről továbbra is nagy az érdeklődés a hazai befekte­tések iránt, de sokan még mindig a kivárásra alapoz­nak. A politikai helyzet stabilizálásához, a gazdasági fellendüléshez kötik segítő­kész közreműködésüket. Ezért nélkülözhetetlen a reformok meggyorsítása, a választások előrehozása és a politikai in* tézményrendszer korszerűsí­tése, mert csak ez teremtheti meg az alapokat a fellendü­léshez, az egyének és közös­ségek boldogulásához — ösz- szegezte mondandóját a mi­niszterelnök-helyettes. Az avatóünnepség résztve­vői rövid gyárlátogatáson is­merkedtek az európai szín­vonalú, korszerű és sokhe­lyütt automatizált üzemmel, mely méltán vívta ki a részt­vevők osztatlan elismerését. (csonka) (Folytatás az 1. oldalról) szont a kegyelmi ügyek el­bírálása az Elnöki Tanács hatáskörébe tartozik. Az igazságügyminiszter indítvá­nyozta, hogy az új rendelet megszületéséig az Elnöki Ta­nács a halálbüntetések vég­rehajtását függessze fel. Az ET a kérdést megvitatta, ér­demi döntést most nem ho­zott, de úgy határozott, hogy a halálbüntetések végrehaj­tásának felfüggesztését kö­vetkező ülésén újólag meg­vizsgálja. Zentai Gyula hangsúlyozta, hogy a halálbüntetés kérdé­séről bontakozott ki a leg­élénkebb vita Elviekben konszenzus alakult ki abban, hogy a téma megvitatása idő­szerű. Sokan annak a véle­ményüknek adtak hangot, hogy e büntetésfajta ma már nem tartható fenn. A bírók és ügyészek többsége a ha­A termékeket ott kell előállítaná, ahol a leggazda­ságosabb, legjövedelmezőbb — mondotta Hütter Csaba mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter kinevezése óta először megtartott saj­tótájékoztatóján, pénteken délelőtt. A közgazdasági fel­tételek rendszerét át kell alakítani, mert a mezőgazda­lálbüntetés eltörlése mellett voksolt. Faragó András a témával kapcsolatban elmondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartása szerint 1978 és 1989 márciusa között 31 ha­lálos ítéletet szabtak ki. A vitában azt is hangsúlyozták, hogyha az Elnöki Tanács most moratóriumot hirdetne meg a halálos ítéletekre és a Btk-t nem módosítják, ez bi­zonyos mértékig befolyásolná a bírói függetlenséget. Más­részt a közvéleményben nagy visszhangot kiváltó konkrét eset, a kétszeres gyermek- gyilkos ügye is szóba került. Egyebek között ezért merült fel az a gondolat, hogy az El­nöki Tanács következő ülé­séig a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség és az Igazságügyi Minisztérium új­ra áttekinti a kérdést, és az ET is visszatér megtárgyalá­sára. ság jövedelme fogyóban van, és már nemcsaik a nagy­üzemekben, hanem a kis­termelők körében is mutat­koznak a működés nehéz­ségei. Ismertette az új agrárpoli­tika főbb vonalait; ez ver­senysemlegességet ígér és a tulajdonhoz való kötődésnek igen tág formáit, kereteit. Az Üdvözlő táviratok Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára táviratban is köszön­tötte Mihail Gorbacsovot, s Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá- niaik főtitkárát abból az al­kalomból, hogy a Népképvi­selők Kongresszusa a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökévé választotta. Staub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Mihail Gorbacsovnak. LANDOLÁS A REISTAG ELŐTT Nagy meglepetést keltve két kétüléses repülőgép ereszkedett le pénteken kora reggel Nyu- gat-Berllnben a Reichtag egy­kori épülete előtt- A gépek uta­sai azonnal sorsukra hagyták járműveiket, így egyenlőre nem világos, kik és milyen céllal ér­keztek ily módon az ismert tör­ténelmi színhelyre. agrárpolitika — mint mondta — aikikor tekinthető jónak, megfelelőnek, ha azok, aki­ket a legközvetlenebbül érint, tudnak élni a lehető­séggel, és az új körülmények között föltalálják magukat. Különösen sokat időzött a miniszter a tőke mezőgazda- sági hasznosításánál. Kife­jezte aggodalmát amiatt, hogy mivel az agrárterme­lésben alacsony a jövedel­mezőség, a tőke fokozatosan kivonul erről a területről, holott éppen ennek ellenke­zőjére lenne szükség; nem­csak a mezőgazdaság, ha­nem az ország érdekei is ezt kívánják. Mielőbb el kell ér­ni a tőkearányos jövedelme­zőséget az ágazatban, kü­lönben a gazdálkodókat tá­mogató más intézkedések — különösen az adminisztra­tív jellegűek — nem hozhat­ják meg a várt eredményt. Ellentmondásra is felhívta a figyelmet: hosszú éveken keresztül a központi támoga­tás — különös módon — mindenekelőtt az erős, gaz­daságilag jól álló termelői körnek kedvezett, és elha­nyagolta azokat, akik ala­csony jövedelmezőséggel dolgoznak, a támogatások­nál ilyen üzemek számára is lehetővé kell tenni az esély- egyenlőséget, különben be­hozhatatlan hátrányba ke­rülnek. Hitet a kistermelőknek (Folytatás az 1. oldalról) böző ágazatok között igen nagyok az eltérések. Különö­sen szembetűnő a ruházati ágazat visszaesése, az áfész- üzletek nem tudták kivédeni a pénzszűkét, a rongyosbol­tok, a butikok konkurenciá­ját. A vendéglátó ágazat 1,8 milliárdos bevételre tett szert, itt egyetlen vigasztaló tényező azért akadt, a várt­nál jobban nőtt az alkohol- mentes italok iránt a keres­let. A múlt évben 1,4 milli­árd forint értékű mezőgazda- sági terméket vásároltak fel, negyvenkét százalékkal töb­bet. mint három éve. ám en­nek ellenére elmondható, a szerződéses fegyelem nem ja­vult. Egyébként az áfészek mindegyike nyereségesen zárta az esztendőt, ám a szö­vetkezetek között igen nagy eltérések mutatkoztak. Az áfészekhez hasonlóan nehéz helyzetbe kerültek a megye lakásszövetkezetei is Az em­berek rendkívüli módon el­adósodtak, az építőanyagok ára folyamatosan emelkedik, megszigorodtak a hitelnyúj­tás feltételei, így aztán csak keveseknek adatott meg a le­hetőség a lakásépítésre. A megyében tizennégy lakás- és garázsszövetkezet műkö­dik, s az eltelt három évben mindössze 42 lakást tudtak felhúzni, s már most látszik, az eredetileg tervezett szá­mot nem teljesítik. A takarékszövetkezeteknek van a legkevesebb oka a pa­naszra. Jól alkalmazkodtak a tőkemozgáshoz, jelentősét léptek előre a hálózatbőví­tésben, s gazdaságilag is sta­bilizálódtak. Most a legfonto­sabb feladataik egyike a mi­nél sokoldalúbb pénzügyi szakemberek képzése, ezt kö­veteli meg a növekvő önálló­ság, s a bankfunkcióik bővü­lése. A vitában felszólalók egye­bek mellett felhívták a fi­gyelmet az utánpótlás neve­lésének fogyatékosságaira. Túlságosan sok kereskedőt képzünk még ma is, akiknek nem lesz munkahelyük, ugyanakkor elhanyagoljuk a pénzügyi, számviteli terüle­tet, pedig itt igen sok szak­ember kelne el a jövőben is. Mások a felvásárlás ellent­mondásait részletezték, mint elhangzott, a korábbinál sok­kal szervezettebbé kell azt tenni, mert sok kistermelő már most is elkedvetlene­dett. s félő, az üzletekben hiába keressük majd a zöld­séget, gyümölcsöt, (bg) Hütter Csaba sajtótájékoztatója Városi ifjúsági siemzet Nyíregyházán Szövetség dolgozók és diákok között „Meghalt a király, éljen a király!” a középkori mon­dást is idézhetnénk, ugyan­is a KISZ Nyíregyházi Váro­si Bizottsága tegnap tartotta meg küldöttgyűlését, ame­lyen három vezető személyé­ről is döntöttek. Először a dolgozók és a diákók képviselői együtt, ple­náris ülésen vitatták meg a városi bizottság utószerve­zetének együttműködési alap- elveit és szabályzatát. Nagy gondot okozott a névválasz­tás, végül a résztvevő a Nyíregyházi Demokratikus Ifjúsági Szövetség (NYÍR- DISZ) elnevezést találták a legmegfelelőbbnek. A kül­döttgyűlés határozott arról is, hogy az új szövetség a DEMISZ tagszervezeteként folytatja tevékenységét, s a helyi és az országos válasz­tásokban való részvétel ér­dekében keresi a jelöltjeit és szövetségeseit. A plenáris ülés a szövetség titkárának Tukacs Istvánt választotta meg. Mivel ezt a városi szövet­séget két önálló szervezet kötötte meg, ezt követően külöh szekciókban folytat­ták a munkát a dolgozók és a diákok. A NYlRDISZ dol­gozói szervezete megvitatta és elfogadta a saját működési szabályzatát, majd megvá­lasztotta a szervezet titkárát. A három jelölt közül Ma­gyar Ferenc, a városi appa­rátus eddigi munkatársa kapta a legtöbb szavazatot. A középiskolások a szekció­ülésen a Nyíregyházi Diákok Szervezete nevet fogadták el az együttműködési szabály­zattal együtt, majd a két,- je­lölt közül Bódi Mária főis­kolai hallgatót választották meg a szervezet titkárának. A Nyíregyházi Ellenzéki Kerekasztal válasza az MSZMP megyei vb nyílt levelére Dörgedelmes nyílt levélben „kaptunk ki” az MSZMP me­gyei végrehajtó bizottságtól, mert állítólag máig nem vá­laszoltunk május 16-án kel­tezett levelükre, melyben együttműködésre, a kapcso­lattartás formáinak és mód­jainak megállapítására szóló megbeszélésre invitál ben­nünket. A kapcsolattartás és együttműködés helyett de­monstrációt szervezünk — állapítja meg a nyílt levél — az áremelések ellen, melyhez az MSZMP megyei bizottsá­gának semmi köze. Az Ellenzéki Kerekasztal tagszervezetei szívesen föl­vállalnak egy nyilvános vitát arról, hogy az MSZMP min­den rangú és rendű szerve­zeteinek van-e köze ahhoz a gazdasági, társadalmi folya­mathoz, melynek eredménye­ként 1988-ban és 1989-ben annyiszor emelték az árakat. De most ne erről essék szó, hanem a nyílt levél egyes megállapításairól, melyek ■vádként fogalmazódtak meg, főleg a demonstrációt szerve­ző FIDESZ, MDF és SZDSZ ellen. A május 16-án keltezett le­vél az MDF postafiókjába 1989. május 22-én került. Tisztelt MSZMP megyei bi­zottsága! Egyelőre a posta munkáját nincs lehetősége ellenőrizni az Ellenzéki Ke­rékasztal tagszervezeteinek. Május 24-én telefonon dr. Kiss Gábor beszélt dr. Ta­kács Péterrel, amikoris az Ellenzéki Kerekasztal tag- szervezetei nevében Takács Péter a négy szervezet részé­ről 8 vitára invitálandó nevet jelölt meg, s két időpontot kí­nált fel a vitára: június 1-jét és június 8-át. Helyszínül megjelölte a Városmajori Művelődési Házat. Az igazsághoz tartozik, hogy május 26-án, amikor az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának nyílt levele megjelent, a megnevezett ta­gok kézhez kapták az MSZMP meghívóját dr. Bá­nyász Jánosné és dr. Kiss Gábor aláírásával, melyben június 1-jére invitáltatnak a Városmajori Művelődési Köz­pontba, egy, a „megye köz­véleményéhez intézendő kö­zös felhívás megszövegezése céljából”. Tehát valami sántít a meg­állapítás körül: „A mai napig hiába vágtuk ...” Gon­dolom, hogy a lapgazda MSZMP-nek nyílt levelét nem kellett megírnia május 16-án, hogy saját lapjában az május 26-án „nyomdafesté­ket lásson”. Talán elegendő volt azt május 25-én eljut­tatni a szerkesztőségbe, ami­kor a vitára invitáló levelek a postára kerültek, amelyik szolgáltató intézmény ezúttal pontosan végezte a feladatát, azt, amiért a társadalom lét­rehozta. Az Ellenzéki Kerekasztal azon három szervezete, ame­lyik a május 27-i demonstrá­ciót szervezte, az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága által is elismerten „törvény­adta joguk”-kai éltek, ami­kor tüntetést szerveztek. Tu­domásunk szerint a törvény nem tiltotta el a pártházak előtti tüntetést, sőt törvény- módosítással a Parlament kö­rüli demonstrációt is lehető­vé tette, legalábbis március 15-én az országgyűlési képvi­selőknek, bár gondoljuk, ez a törvény már minden állam­polgárra vonatkozik, s nem bástyázzák körül titkos vég­rehajtási utasítások, főügyé­szi szabályozások... Ezért nem értjük a ben­nünket tárgyalóasztalhoz in­vitáló MSZMP summás mi­nősítését, mely szerint de- mostrációnkat „sértő és pro­vokatív célzatú eljárásnak” minősíti, állítván, hogy az „MSZMP nem kívánja e minden józan politikai meg­fontolást nélkülöző megnyil­vánulást a maga gyakorlatá­ban meghonosítani”. Nem vitatkozni akarunk most az MSZMP minősítésé­vel. Politikai küzdelemben az ilyen kihívások, minősítések jogosultak. Egy ígéretet azon­ban komolyan szeretnénk felkínálni az MSZMP-nek: Egy eljövendő szabad válasz­tás esetén, amennyiben az Ellenzéki Kerekasztal tag- szervezetei hatalomra jutnak, és 41 éves uralmuk alatt kép­telenek lesznek más mód­szerrel és eszközzel megtar­tani a hatalmat, mint folyto­nos áremeléssel, a majdani negyven év alatt megszer­zett privilégiumaik védelmé­vel, kiemelt nyugdíjakkal, különböző szintű két és fél­szeres létminimumot' biztosí­tó önsegélyezéssel, nem fog­ják „sértő és provokatív cél­zatú eljárásnak” titulálni az MSZMP tagjainak a tünteté­seit, tiltakozó demonstrációit. Békés politikai keretek kö­zött átadják majd a hatal­mat az akkor szebb perspek­tívákat kínáló majdani MSZMP-nek. Nyíregyháza, 1989. május 26. A Nyíregyházi Városi Ellenzéki Kerekasztal tagszervezeteinek nevében: Hamvas László Takács Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom