Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-04 / 103. szám
1989. május 4. Kelet-Magyarország 7 VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő (zárt négyzetekben ábécé sorrendben: N, ö, Ü). 6. Téli sport. 7. Létezik. 8. Személyem. 9. Némán zenélő!! 11. Sipka közepe! 12. Négyszög szemközti csúcsait köti össze. 14. ötlet, ismert idegen szóval. 16. Megfejtendő (a vízsz. 1. folytatása). 18. Lötty. 20. Török katonai rang volt. 21. Jód. ittrium vegy- jele. 22 Ama helyre 24. Annál lejjebb. 25. Daliás. 27. Ceruza. 28. Névelős fúvós hangszer. 29. Harckocsi. FÜGGŐLEGES: 1. Odakünn. 2. Kén, vanádium vegyje- le. 3. Kalászos növényünk. 4. Kend. maga. 5. Bihari település. 6. Hotel. 10. Római 50 . 450. 11. Női név (ápr. 13.). 13. Időjelző készülék. 14. Járom. 15. Megfejtendő (a függ. 19. folytatása). 17. Fekhely. 19. Megfejtendő (a vízsz. 16. folytatása). 21. Loncika. 23. Mohamedán férfinév. 24. Menyasszony. 26. Ipar egyik fele! 27. Vissza: személyes névmás. MEGFEJTENDŐ: vízszintes 1. 16. függ. 19. 15. Múlt heti megfejtés: — MOSAMBIQUE — LÍBIA — ZIM- BABVE — EAK. Könyvjutalomban részesültek: Fedor Mariann Búj. Varga Krisztina Szakoly, Katona Judit Jánkmajtis. Steványik Gergely Nyíregyháza. Mészáros István Nyíregyháza. Péter Gábor Nyírmada, Babik Mónika Csegöld, Tóth Erika Demecser, Magyar Judit Kisvárda. Holes István Nyírtelek. Mitró Kornélia Nyírbogdány, Bogáti Attila Kömörő. Spekker Ramana Nyíregyháza. Mátyás Katalin Kisvárda, Rettegi Brigitta Nyírtelek. Kérjük, a megfejtéseket levelezőlapon küldjétek be! Ki Ilii többet Móra Ferencről ? Vetélkedő a könyvtárban—fl jutalom: meiyei táborozás Vasárnap: anyák napja Bizonyára valamennyien tudjátok, kálómból állítottunk össze egy kis hogy május első vasárnapján az csokrot a beküldött írásaitokból, édesanyákat köszöntjük. Ebből az alPéldaképem, édesanyám Sokáig néztem kezét, amelyen egyszerű jegygyűrű volt, az egyetlen ékszere. A többi asszonyra gondoltam, menynyivel másabb ő. mennyivel egyszerűbb. Barna haja simán oldalra volt fésülve, amelyből egy-egy tincs lecsúszott a bal halántékáról, eltakarva félig a szemét. De ezek még szebbé, kedvesebbé tették. Dolgozott fáradhatatlanul, közben rám nézett, mosolygott. Segíteni akartam. — Hagyd csak, inkább tanulj — mondta csendesen. Füzetem fölé hajoltam, s írni kezdtem arról az asszonyról, akit a legjobban szeretek. Néha az ablakon a távolba néztem. Eszembe jutottak a régi, szép emlékeim, mikor kézen fogva vitt fel az óvodába, majd az iskolába. Mindig volt egy-egy megnyugtató szava, hogy biztonságban érezzem magam. Bejött a szobába, leült a közelembe. — Segítsek? — kérdezte. — Nem, most nem. — Vajon miért nem? — faggatott tovább. — Hát mert... — nem mertem kimondani, de végül kiböktem: — A példaképemről írok fogalmazást. — Biztos sportolóról vagy színészről fogsz írni. — Nem, másvalakire gondoltam. — Kire? Hallgattam. Szerencsémre az udvaron kutyák ugatása törte meg a csendet, valaki jött. Kiment, a választ már nem hallhatta. Kiről is írhatnék, ha nem arról, akinek az életemet köszönhetem, aki mindenben segít, aki mindent megtesz értem, s az egész családért. Szeretnék én is hasonlóképpen élni. Nekem ő a példaképem: az Édesanyám. Szabó Kornél Rétközberencs Lezárult az a pályázat, amelyet a megyei könyvtár gyermekrészlege hirdetett „Igazlátó” címmel. Ez tulajdonképpen egy olvasónaplópályázat volt Móra Ferenc életéről, műveiről. Százhúsz pályázat érkezett be a megadott határidőre, és ebből bizony elég nehéz volt kiválasztani azt a 19 pályázót, akik végül vetélkedő keretében döntötték el, ki tud többet Móra Ferencről? Ezen a versenyen is több Vidéki pajtás vett részt, mint nyíregyházi. Érkeztek versenyzők Nyírtelekről, Nyírlugosról, Dombrádról. Nagy volt az izgalom, hiszen az első három helyezett megyei táborozást nyerhetett, de a többieknek is jutott valamilyen ajándék. Érdekes, változatos feladatok követték egymást, amelyeken csak az tudott helytállni, aki elolvasta a Móra Ferenc életéről szóló könyvet. Villámkérdések, totó, könyvtárismeret, „kakukktojás”, „ki kicsoda?” jellegű feladatok követték egymást. A végső pillanatig lehetett izgulni, hiszen szoros eredmények alakultak ki, még az utolsó fordulóban is sok pontot szerezhettek a versenyzők. Három perc alatt kellett változatos, színes előadást „rögtönözni” megadott témáról. Volt olyan pajtás, akinek a régészet jutott. A mintegy háromórás verseny végén a gyerekek alig győzték kivárni az eredményhirdetést. Dobogósok lettek a következő tanulók: 1. Havas Edina (9-es iskola, Nyíregyháza), 2. Niklai Anita (2-es iskola, Nyíregyháza), 3. Gyüre Melinda (Dombrád). H. G. Sikeresen működik a nábrá- di általános iskola és a fehér- gyarmati VMK közös népitánc- csoportja. A leánykar sikeresen szerepelt május elsején Fehérgyarmaton, zsúfolt nézőtér előtt. Édesanyámnak Édesanyámnak, ki néha álmok tengerén hajózik, Sok rossz napja mellett jó is adódik. Egy édesanyának az a legszebb óra, Mikor gyermekét a világra hozza, S mikor gyermekét először meglátja, Szivében az aggódást az öröm felváltja. S alig várja, hogy az apró teremtmény Picikét nőve beszélni kezdvén Megadja mindazt, melyet oly régen vár, Hogy kimondja a szót: Édesanyám! Szőnyi Erzsébet Gávavencsellő Beszélni nehéz! Nemrég rendezték meg a Verseghy Ferenc nyelvművelő verseny megyei döntőjét Nyíregyházán. a Móricz Zsigmond Könyvtárban. Az országos döntőbe. amelyet május végén tartanak meg Szolnokon, a következő tanulók jutottak. Az 5—6. osztályosok közül Kiss Viktória (Tiszavasvári) és Gál Éva (Nyíregyháza, 1. sz. gyak. isk.). a 7—8. osztályosok közül pedig Szabó Erika (Mándok) .és Ling- vay Klára (Dombrád). Meséről ntesőre Rózsatitok Élt egyszer egy derék kertész, aki messze földön híres volt gyönyörű virágairól. Szerette is őket nagyon, csak a rózsákkal nem volt elégedett. Sehogy sem fért a fejébe, ha olyan szépségesek, miért növesztenek tüskét. El is határozta, addig nem nyugszik, míg a kertjébe olyan rózsát nem ültet, melynek a szárán nem nőnek majd csúf tüskék. Minden évben újabb és újabb fajtákkal próbálkozott. Figyelte, metszette, oltogatta őket. Olyan gyönyörűek voltak, mint sehol a világon, de mindhiába: a tüskék nem akartak elmaradni róluk. Sok-sok év telt el, mikor egyszer egy harmatos bimbó megszólalt: — Sokat dolgoztál már világéletedben, szegény ember — suttogta a bimbó. — Meg- érdemled, hogy eláruljam a titkot. Én vagyok az a rózsatő . . . Ha rólam metszel hajtást, forrásvízzel megöntözöl, olyan rózsát fakaszt, amelynek szára sima. Másnap mindent úgy tett, ahogy a rózsatö mondta. Ámult-bámult a kertész, hinni sem akart a szemének. A rózsa csodálatos illatára pedig messze földről jöttek az emberek. Aranyat kínáltak érte, de a kertész elhatározta annak adja, aki becsületével rászolgált. Egyszer az úton találkozott egy kisfiúval, aki keservesen sírt. — Miért keseregsz kisfiú? — kérdezte barátságosan. — Édesanyám nagy beteg. Egyetlen vágya, hogy kezébe vehesse azt a rózsaszálat, melynek illatát napok óta hozza szobájába a szellő. Ügy érzi, attól meggyógyul. Be már hét nap és hét éjjel keresem, s nem találom ... A kertész a fiúnak adta a tövet, lelkére kötötte, csak forrásvízzel öntözze. A beteg asszony hamarosan meggyógyult a csodálatos rózsától. Egy nap azonban, amikor elmentek otthonról, egy gonosz ember kiásta a rózsatövet és elvitte messzire. A kertjében elültette és jól megöntözte a kút vizével. Bezzeg nagyot nézett, amikor nyomban tüskék nőttek a rózsa szárán, s véresre szurkálták a kezét. Így történhetett, hogy azóta is tüskés minden rózsaszál — míg világ a világ. Molnár Andrea Cserebere Mint már pár számmal korábban írtuk, a „Gyermekvilágában közlünk címeket, ugyanis sokan szeretnének levelezni, barátokra lelni, a gyűjtők pedig cserék révén gyűjteményüket gazdagítani. A hatodik osztályos Bak ti Beáta szalvétákat gyűjt, kedvenc időtöltése még az oivasás. a kirándulás és a számítógép. Hasonló érdeklődésű pajtások levelét várja. Címe: Bakta- lórántháza. Vasút u. 24. (4561). Maksz kalandjai. Maksz, a kisegér gyakran kirándul az erdőbe, hiszen kedvenc csemegéje a málna. Jól kell azonban figyelni, mert a bokorban nem csak málna található, hanem valami más is,.. MESEMONDÓ VERSENY Osztálytársunk, Makláji Zsuzsanna tapsra^ késztette a közönséget április 25-én Kisvárdán a művelődési házban, ott rendezték meg ugyanis az Ami Lajos nép- mesemondó-verseny középdöntőjét. Zsuzsanna az első helyezést szerezte meg, így részt vehet a megyei döntőn. 6. osztály Szabolcsbáka kirándulás a természetbe Mi ötödikesek nagyon szeretjük a természetet. Amikor csak tehetjük, sétálunk, játszunk a szabadban, az erdőben. Sokszor főzéssel egybekötött kirándulásokat szervezünk. Főztünk már halászlevet, babgulyást, paprikáskrumplit. A séták során megfigyeljük a növényeket és az állatokat is. Élményekkel gazdagodva tértünk haza. Brandt Krisztina és Mércse Ilona Túristvándi A LEGKEDVESEBB BRIGÁD Az 5. a. osztály számára a Dobi István brigád a legkedvesebb. Mindig kapunk tőlük valamit, s ez azt jelenti, ők is szeretnek minket. Legutóbb osztálykirándulásra kaptunk tőlük kétezer forintot. Nagyon megörültünk az ajándéknak, s mi is viszonozni fogjuk jóságukat, szeretetüket. Lippai Judit Ibrány
