Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-25 / 121. szám
2 Kelet-Magyaromig 1989. május 25. Ab amerikai, mormon Lamantite Generation társulat, a tánc nyelvére dolgozta fel as észak- és dél-amerikai, valamint az óceániai indiánok népszokásait. (MTI) Válaszokat várnak HOL LEGYEN a II. vllághábarts emlékmű? A Kelet-Magyarország hírt adott arról, hogy a Hazafias Népfront keretében intéző bizottság alakult Nyíregyházán azzal a céllal, hogy a II. világháború hőseinek és áldozatainak az emlékére városunkhoz méltó emlékmű létesüljön. Ez a bizottság csak a város lakóinak támogatásával és segítségével végezhet eredményes munkát, ezért indokolt, hogy minél több javaslat álljon rendelkezésre. Az egyik legelső kérdés, amelyben a közvéleménynek meg kellene nyilvánulni: Hol legyen az emlékmű helye? Elképzelhető a megyei tanács előtti Tanácsköztársaság téren, úgy hogy az I. világháborús emlékművel ellenkező oldalon legyen. Ebiben az esetben a két emlékműnek méretében is, stílusában is összhiangben kellene lennie. Viszonylag kis tér van körülötte. Az I. világháborús emlékmű is elég hang- súlytalan helyen van. Sokan úgy mennek el mellette, hogy észre sem veszik. Nem lenne-e jobb, ha mindegyik emlékmű önálló hangsúlyt kapna? Kell-e az emlékműveket zsúfolni? Elhelyezhető lenne a művelődési központ előtt, a Jókai tér felőli oldalon. Ebben az esetben stílusától, méretétől függetlenül önálló hangsúlyt kapna. Szembetűnő helyen lenne, körülötte nagyobb tér alakítható ki. Volna hely az emlékmű számára a művelődési központtól keletre, a Hunyadi utca mindkét oldalán. A sportcsarnok felöl is a szakszervezetek székháza előtt is. Amint a városközpontot a Hunyadi utca kiépítésével összekötik a Pa- zonyi úttal, egyszerre forgalmas útkereszteződés közelében lenne, még a Kiskörúton belül, a városközpontban és a város középületei vennék körül? Kérdés azonban, hogy a városközpontban kell-e lennie? Nem képzelhető el például a Kun Béla utcai ABC előtti parkosított területen, a temető közelében, ahol az emlékezés virágait is könnyen elhelyezhetnék az emlékezők? Jó rálátás kapna, a városrésznek is ékessége lehetne? Sőt, Jó- savárosban, a temető hátsó kapujával szembeni téren is méltó helyet lehetne az emlékmű számára találni, ott, ahol a cirkusz szokott táborozni. Ha megépül a második ravatalozó, a temető hátsó kapujánál is megnövekszik a temetőlátogatók forgalma. A város gyorsan növekszik. Erre a térre sem mondható, hogy a város szélén van. A temető közelsége pedig az élőkben is jobban ébrentartaná az áldozatok emlékét. Más színhely is javasolható! Az elképzelhető színhelyek kutatása a város lakosainak figyelmét szeretné felhívni arra, hogy az emlékmű helyére vonatkozó javaslataikat mondják el. Más elképzelések és javaslatok is megfogalmazódhatnak. A nyilvános vitának helyet kell adni, és a végső döntésnek megalapozottnak kell lennie. Magyar László evangélikus lelkész, a kuratórium tagja Zenei csemege Barokk trombitaest Zenei csemegének számító hangverseny lesz május 26-án, pénteken este Nyíregyházán, az evangélikus templomban. A magyar hangversenypódiumokon ritka trombitaest szólistája Tóth Tamás, a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola tanára, aki nem ismeretlen a szabolcsi zenekedvelők körében, hiszen a nyíregyházi fúvószenekar karmestereként már megismerkedhettünk zenei rátermettségével. A szabolcsi származású zenész Budapesten a Zeneművészeti Főiskola karmester- képző szakán végzett öt éve, de nem fordított hátat kedvenc hangszerének, a trombitának sem. Tízéves korában ismerkedett meg ezzel a reneszánszát élő hangszerrel Mátészalkán, Mátyás Sándor irányításával. Hangversenyén egy olyan mű egyik tételének megszólaltatására is vállalkozott, amelyet szerzője, Bach fuvolára írt. Ez a közismert Ba- dinerie-tétel, a h-moll szvitből. A barokk trombitaesten a már említett Bach-szerzemé- nyen kívül Vivaldi-, Corelli-, Telemann- és Purcell-műve- ket hallhat a közönség. Közreműködik a Szabolcsi Szimfonikusok kamarazenekara, valamint Nagy Gyula, a zeneiskola trombitatanára. A hangverseny érdekessége, hogy Tóth Tamás stílusosan úgynevezett barokktrombitán játszik, amely fele akkora, mint a hagyományos trombita és művészileg, fizikailag jobban igénybe veszi megszólaltató j át. (b. i.) Veszélyes kereszteződések Megjegyzések egy nyíregyházi tv-adás Ürügyén A nyáwgyfcázi városi televízió 1989. május 22-i adását igencsak nagy figyelemmel néztem, már csak az adás közlekedési témája miatt ia. A végén pedig már annak örültem, hogy „a műsor csak a kábelhálózatba kapcsolt lakásokban fogható” — tehát nem láthatta mindenki. A helyszín Nyíregyháza, Sóstói út—Stadion út—Krúdy utca kereszteződése. Zárójelbe teszem, hogy ez a „helyszíni bejárás” a nyolcadik volt ugyanott, ugyanabban az összetételben, mint most a kamerák előtt. Meg kell mondanom a tisztelt olvasóknak, hogy nemcsak éz az egy kereszteződés neuralgikus pontja Nyíregyházának, hanem a Krúdy Gyula utca másik vége a Volán előtt, a Síp utca—Bethlen Gábor utca kereszteződése, a Bocskai út— Család út kereszteződése, a Debreceni utca—Tünde út Ikereiszteződése, a Denkovits út—Tiszavasvári út... és folytatható tovább. A riportemő rákérdezett a rendőrszázadosra: „Manapság sokan bírálják a rendőröket, még a belügyminisztert is, mi a véleménye erről?” Ügy tűnt, mintha ez a helyszín is „rendőrségi ügy” lenne. Pedig a forgalom szervezésében a rendőrségnek csak javaslattevő szerepe van, hogy jelen esetben a közúti igazgatóság és a megyei tanács közlekedési osztálya az illetékes felelős hatóság. Javaslat hangzott el, hogy csúcsforgalom idején rendőr irányítsa ott a forgalmat. Gondolt-e a javas- lattevő arra, hogy ebben a szűk kereszteződésben az egy méter széles dobogón álló forgalomirányító rendőrtől be tud-e kanyarodni egy járműszerelvény, vagy egy csuklós busz? A megoldáshoz sok pénz kellene. Ez sajnos — ahogy hallattuk — nincs. Egy másik lehetőség, amit mi javasoltunk az lenne, hogy a Krúdy utcából csak jobbra és a Stadion útról is csak jobbra' lehessen kanyarodni. (A bailra és az egyenes haladást pedig meg kellene tiltaná.) Egy dologra hívom még fel a figyelmet: az e kereszteződésben történt balesetek mind emberi figyelmetlenségből, türelmetlenségből és a KRESZ szabályainak hiányos ismeretéből következtek be. Meg lehet figyelni, hogy amikor a forgalomirányító lámpa villogó sárgára kapcsol, a kereszteződésbe érkező gépkocsivezetők úgy néznek egypásra, mintha nem is tanulták volna a kanyarodás szabályait, a jobb- kézszabályt, vagy az egyébként is kint lévő táblák jelzését. Az is tény, hogy minden útkereszteződéshez közlekedési rendőrt nem tudunk vezényelni. Fülöp János r. alezredes A nyíregyházi véradéállomáaon Borbély Jánosné véradó- asszisztens steril vérkészítmény előállító helyiségben a levett palackos vért különböző eljárásokkal alkotóelemeire bontja. (S. A.) Holló vájja ki A végzetesen megosztott magyar természetvédelem ezúttal is csődöt mondott: megyénkben hullanak a hollók. A vadászok mérgezett tojásokat raktak ki a mezőkre, hogy ritkítsák a varjakat, szarkákat, szajkókat, ám helyettük a hollók hullanak. E sorok írója még élénken emlékszik arra a hétnyolc évvel ezelőtti májusra, amikor nagy csapat, rókát üldöző hollót látott Szatmárban. Meg is írta a különleges látványt, de még az ottani természetvédők is kételkedtek, hogy valóban hollók voltak azok a madarak. Mert akkor igen-igen ritka vendég volt azon a tájon. Azóta hál’ istennek szépen szaporodtak a királyi madarak, s ma már több helyen is hallani mély torokhangjukat. S most jön a hír, hogy az önkéntes természetbarátok Tiborszállás környékén tömeges hollópusztulást tapasztaltak. Néhány héttel ezelőtt az Erdőháton is észleték már a mérgezett tojások pusztítását, akkor ott még csak a fészekrakáshoz készülő varjak tetemei borították "áz erdők alját, mindössze egy hollót találtak. Rejtély, ki engedélyezi még mindig e barbár módszer alkalmazását hazánkban, s rejtély, felelősségre vonhatók-e a madárpusztulást okozó vadászok. A holló ugyanis védett madár, eszmei értéke tízezer forint. Az lenne a legkevesebb, hogy nyomban megtiltják a mérgezett tojások alkalmazását, a pusztítást okozó vadásztársaságot — vadásztársaságokat pedig bíróság elé állítják, s megfizettetik velük a 200 ezer forintos kárt. Ettől persze a hollók még nem kelnének életre. De mi, természetszeretők legalább némi elégtételt kapnánk. Joggal várhatjuk el, a vadász előtt ne a várható legnagyobb vadászkompetencia, a minél kövérebb nyulak, fácánok képe lebegjen. S ha már annyira gazdálkodni akar — ugyanis ha durva beavatkozásuk miatt szemrehányás éri őket, állandóan erre hivatkoznák — akkor fogja kezébe a puskáját, üljön ki az erdőszélre, s úgy próbálja lelőni a fácánfiókára cserkésző szürkevarjút. De ne pusztítsa halomra, ráadásul alattomosan, az erdők- mezők vadjait, madarait. Most azonban a vadászok jó része még óriási tévedésben él: azt hiszi, vadászterületük csakis az övék, s ott azt és úgy pusztíthatnak el, amit csak akarnak. Balogh Géza II. Világháborús Emlékmű Alapítvány Kuratóriuma 4401 Nyíregyháza, Tanácsköztársaság tér 9. I. em. 111. Telefon: 14-537 SZAVAZÓLAP Háborog a közvélemény A nyíregyházi II. világháborús emlékmű helyének javaslom: Utoljára a eserbonhagyásos gázolásról 1. a Tanácsköztársaság teret (megyeháza előtt) 2. a Kossuth teret (városháza előtt) 3. a Szabadság teret: a megyei-városi művelődési központ és a szakszervezetek háza közötti részét 4. vagy egyéb helyszínként: aláírás lakcím Figyelem: a kitöltött szavazólapot kérjük a fenti címre beadni, vagy postai borítékban elküldeni. Csak nyíregyházi lakosok szavazzanak a sorszám bekarikázásá- val. A közvélemény nem nyugodott meg, mint ahogy a szülők sem. Demeter Henrietta tragédiája és az ügyben hozott Ítélet újra és újra írásra készteti az embereket. A bírónő objektív válasza Sánta tanár úr levelére még jobban felkorbácsolta a kedélyeket. Kabal László Nyíregyházáról ismerősei nevében jegyzi meg: „Mint az állampolgárok nagy többsége, én is kevésbé vagyok járatos a jogtudományokban, ezért az igazságérzetemre és a törvényekbe vetett hitemre hagyatkozva utasítom vissza a bírónő cikkének tartalmát”. Az 1. sz. iskola 8. c. osztálya, Heni osztálytársai Is véleményt nyilvánítottak. Szenvednek, amikor elhunyt társuk fényképe néz le rájuk a tablóról, de a ballagás is nagyon szomorú nélküle. Ok úgy látják, egy felnőtt elgázolt egy gyereket, aki felett a felnőttek Ítélkeztek. Az írásból úgy érezték, mintha a bírónő védelmébe vette volna az ittas vezetőt. Kevésnek tartják a kirótt öt évet is. Nem pótolhatja semmi a szülők veszteségét, hem lehet gyógyír az ítélet, — legfeljebb bizonyság, hogy a tettes okul az esetből és nem veszélyezteti többé embertársai testi épségét. Az apa felhívja még a figyelmet olyan összetevőkre is. melyek véleménye szerint befolyásolták, vagy másként alakíthatták volna az eseményeket. A baleset helyszínének és környékének áldatlan állapotára utal. A Korányi Frigyes utcában az úgynevezett „milliomos” negyed felé az autóbusz városi járata véget ér a Csalóköznél. A közvilágítás gyér, legfeljebb az építkezésről kiszűrődő fények jelentenek valamit. Járda nincs, s a gyalogosközlekedésre szolgáló padka is csak 1,2 méter széles és ott vannak a kerítések, hogy veszély esetén el sem tud lépni, akinek lenne még lélekjelenléte. A másik oldalon esős időben járhatatlan az út széle. „A bíróság a jelenleg kiszabható legsúlyosabb büntetést hozta ítéletül, elrettentő példának?! —” olvasható az édesapa levelében. Véleménye szerint ez nem elég visszatartó jellegű. Nehéz ilyen esetben állást foglalni érzelmi elfogódottság nélkül. De bízom benne, hogy a törvények alkalmazói tárgyilagosan ítélnek, s ha ez a legmagasabb büntetés, a jognak kellene szigorúbbnak lenni. Mindenki okozhat balesetet, elfogadom, de ittasan, s még cserben is hagyva áldozatát, az már szinte a szándékossággal ér fel. Nem kívánható vissza a középkori szemet szemért szigor, de legyen a tett elkövetéséhez méltó a büntetés. A család fájdalma sem enyhíthető, mégis álljon itt bizonyságul néhány sor az édesapa által írott „Utolsó üzenet” című versből: „Tudom jól, nem könnyű, mégis azt kell kérnem. Éppen mert szerettek, ne sírjatok értem.” D. M.